Fejezet

 1 5 |       testét. Az én gyönyöröm örökké tartó, soha nem hervadó.
 2 6 |     összebonyolulnak, egymást örökké keresve, de nem egyesülnek
 3 11|  kiáltó e szókat:~– Fiúk, hát örökké akartok-e élni? Utánam,
 4 13|        mik elhomályosítják az örökké egy eget; néha szétbomlanak,
 5 19|       a teher nyomta lelkemet örökké. Köszönöm, hogy megszabadítsz
 6 19|   hasonlít hozzá! Maradjon az örökké!~Ince küzdött magával. Büszkesége,
 7 19|      áldásom kötni fog hozzád örökké.~– Ámen – rebegék az atyák,
 8 32|     hideg marad.~De talán nem örökké? Talán mégis csak villan
 9 32|    egymás mellett nyugosztok, örökké ez a két hidegítő alak:
10 37| kezeit ajkaihoz emelve. – Hát örökké tart-e ez?~– Nem. Csak holtig –
11 43|    neki. Ez az „enyim”. Ez az örökké „enyim”. Ez a halál után