Fejezet

 1 4 |  vállával hozzáért: ,Csendesen odalenn, ti egyéves novitiusok!
 2 17|     kezdett reszketni először. Odalenn a bőszült tömeg látszott
 3 17|   kőről, s több lárma nem volt odalenn.~– Jöjjön velem, uram –
 4 23| beszélni!~A menekült bajtársak odalenn nem értették, mit beszél
 5 24|   magzott torzsaóriás:~– Csitt odalenn! Földhöz ragadt lapos fejű
 6 26|    Lelkesedés, bölcsesség mind odalenn fekszik az „enyim”-nél;
 7 26|         Honszerelmed, otthonod odalenn fekszik a tengerben, az „
 8 29|       csak nem állt elő, pedig odalenn ugyancsak kiáltozták már
 9 30|        hogy legközelebb, mikor odalenn járt a választóinál, a kolostorban
10 41|         Táncoltathatta őmiatta odalenn a kitanított paripáit madame
11 43|      voltam a mi kis lakunkban odalenn… ahol kis fiúnk vár reánk…