Fejezet

 1 7 |  Üdvriadal? Vagy a fájdalom, a kétségbeesés kiáltása? Az ítéletnapi
 2 7 |      földi örömöket hajhászva, kétségbeesés elől futva keresem a harcmezőt,
 3 12|        lelkesedés mámorától, a kétségbeesés keserűségeitől, látjuk magunk
 4 13|   szerelem, ránézve legnagyobb kétségbeesés. De ha fájdalom volt is
 5 15|        és boldog volt. A rideg kétségbeesés vakmerő, a boldogság félénk.
 6 15|       nővé lett, a lemondás, a kétségbeesés átváltozott szívében reménnyé,
 7 18|        ön a féltés kínjaira, a kétségbeesés örökkétartó álmaira, miket
 8 19|    végig ezen az úton. Akkor a kétségbeesés sötétségével lelkükben.
 9 19| Üdvösség lett a kárhozatból; a kétségbeesés titkából a boldogság dicsekedése
10 20|       börtön, a hontalanság, a kétségbeesés. Hasztalan minden erőfeszítés:
11 36|    Gyűlöllek!~Caesarine most a kétségbeesés niobei arcával emelkedett