1-allig | allit-atter | attet-bemut | bence-bukkf | bunte-csocs | csoda-eddig | edele-elhom | elhor-eltun | eltur-erzek | erzel-felci | felcs-fenyk | fenyl-fovez | fozes-gyerm | gyert-hanya | hanyj-himnu | himpo-idege | idegr-ittak | ittam-karja | karma-keszi | keszk-kirug | kisas-kozbe | kozbu-lakas | lakat-leoto | leotu-marad | maras-megko | megkr-menje | menle-nagys | nagyu-odaad | odaak-oltar | oltas-patak | patik-ragad | ragal-rudak | rudat-sulya | sulyo-szent | szenv-szoro | szort-tavir | tavol-todit | todul-ugyet | ugyre-valas | valga-veszi | veszn-vonta | vonul-zuzta
Fejezet
1 30| heverő papírra.~Tehát – Nro 1.~– S Gideon csakugyan meghalt? –
2 38| mikor elkezdett a neve után 1000-eket írogatni, jótékony
3 3 | napirend így jelöl meg: 12 túl XII-ig. (Ez a különbözet
4 7 | támadta meg hazájukat?”~„1241-ben. A muhi pusztán, a Sajó
5 7 | Pannonhalma falai alól.”~„1453-ban János püspök a hős Hunyadi
6 7 | fejét elküldik Sztambulba.”~„1454-ben Rozgonyi Simon egri
7 7 | dúló cseh hadak ellen.”~„1456-ban Kapisztrán János ferencrendi
8 40| műlakatossal. Szeptember 15-ikén bizonyosan ott fog
9 7 | világhírű hadseregeit.”~„Hát 1526-ban! Hát Mohácsnál! Ahol
10 8 | odább. Öten közülök még csak 17 éves gyermekek voltak. Tizenketten
11 32| Oly ifjú úrhölgyek (csak 18 évestől 24-ig vétetnek föl
12 24| el év év után; eljött az 1859-ik év. Új vajúdások kora
13 25| gyermek. Szépen fejlődött. 1860-ban készültek hetedik születése
14 25| Készebb volt utána halni: Az 1861-ik évben aztán megint csodadolgok
15 30| dárdáitól átszúrva.~Nro 2, jegyzé Ince.~– S azóta
16 28| esztendőben egy napon, augusztus 20-ikán, megmutatnak a népnek,
17 32| úrhölgyek (csak 18 évestől 24-ig vétetnek föl az új védencek),
18 27| grófnővel szemben.~Mikor a Nro 29. utazóra került a jegyzetírás,
19 30| szegény gyermekemet.~Nro 3, szólt a veres iral.~– Mit
20 30| hogysem elbukni engedjem.~Nro 4.~– Én a mi főurainkhoz fordulni
21 29| népies viseletben.~Azt a 48–49-i szabadságharcot úgy
22 30| rosszat beszél felőlök.~Nro 5.~– Önben van vetve egyedüli
23 41| elkésett vonat csak esti 7 órára érkezett meg Bécsbe.
24 10| ruháját magamnak, mondván: „ab hoste doceri”, az ellenségtől
25 13| alszik, a lévita egyszerre abbahagyá az adomázást.~– Felebarátom.
26 16| erő jött ellenük, megint abbahagytak.~Azokat, kik e naponkint
27 1 | győzve vagy legyőzötten, abbahagyták már, le is verték magukról
28 4 | imádkozik, keresztel, temet; ábécét tanít, s a híveknek beénekel
29 36| Dorothea, Odenatus és Zenobia, Aben Chamot és Yota és a többi. –
30 28| egyszerű tanácstermet, amelynek ablakából a cseh tanácsurakat a mélységbe
31 33| Hanna grófnő ki-kitekintett ablakábul az alant elterülő városra,
32 11| torlasz tetejéről, a házak ablakaiból, a kerítések mögül sűrű
33 2 | amerikai cembrák, bár a torony ablakáig emelték már sudaraikat,
34 7 | átmegy a kolostorok zárt ablakain is.~Mindenki beteg volt
35 42| paradicsomának lefüggönyözött ablakaira.~A nehéz damasztfüggönyök
36 6 | a kolostor udvarára néző ablakánál, s elbámult merengve a négy
37 40| preserver-t.~Fatime odafutott az ablakhoz, kinyitotta a táblákat,
38 8 | szerzetes áll előtte, háttal az ablaknak támaszkodva. Gideon.~– Mi
39 26| el a jobb oldali ülést az ablaknál, mert onnan szép a kilátás,
40 5 | ismeretes dalt: „Jöjj az ablakodra kedves, Minden nyugszik
41 41| minden világot eloltanak: az ablakok elsötétülnek. Innen ma már
42 38| fátumuk van, hogy csak az ablakukat kell nyitva hagyni éjszakára,
43 22| nem ragadta magával sem ábránd, sem keserű civódás bajtársak
44 26| akarta magát vinni ifjúsági ábrándjai színhelyére; minő öröm lesz
45 33| Hívek maradnak mindketten ábrándjaikhoz, s beérik a kölcsönös levelezéssel,
46 32| s azokat ismerték. De az ábrándképnek csak erényei vannak. De
47 22| hontalanok, sok kínnal szült ábrándot temettek még el aztán. Neki
48 8 | költeményeket szerzettél; te ábrándozó. – És most mind elhagytok
49 33| volt egy bálványa, akiről ábrándozott, akiben hitt, akinek nevére
50 22| klasszikus korszakában? Nem úgy ábrázolják-e a respublikát, mint egy
51 22| öngyilkosság eszményképe nőnek van ábrázolva, mutatja, hogy az nem férfierény.
52 34| amik a közjellemet, mint abroncsok, tartják össze?~Mit tegyen
53 7 | az ember, akár egy nagy abrosznyi hírlapon legyen a neve nyomtatva,
54 41| gyetzári jégbarlangot s az abrudbányai aranytelepeket, úgy semmi
55 6 | szabadító ki magát börtönéből.~… Absit omen!~Ince rákényszeríté
56 19| nincs indulgentia, nincs absolutio. Az ő bírája a balsors.~
57 23| annyit mondott, hogy „fatal accident!”, s még jobban rázta a
58 15| és félteni. Kedélye, mely acél volt eddig, átváltozott
59 27| egyikébe azoknak a fatális acélabroncsoknak, amiket azon idők divatja
60 42| lószelídítő, bizonyosan bírt oly acélizomzattal, hogy a világon bárki ellenében
61 42| velencei kristálylap, fényes acélrámában. (Ezt is ő választotta ki
62 32| Délceg, marciális alak volt, achillesi fővel, melyet a fajjelleg
63 24| tanyája, körülvéve négy acre nagyságú kerttel.~Serena
64 17| sietett értesíteni az udvaron ácsorgó bajtársakat az idebenn történtekről.
65 43| nincsenek azok túlságos nagy adagokban rendelve. Hiszen a legtöbb
66 7 | pillantásra feltalálja.~A nemzeti adakozások rovatában állt a neve Incének. „
67 39| démon, aki visszavezeti Ádámot a paradicsomba, ahonnan
68 35| megállapodás, hogy egy vígjáték adassék elő meg egy operett, a vígjáték
69 30| hogy általánosan beszélt adat volt Áldorfairól, hogy ő
70 43| Leóval, s magára engedte adatni a kényszerzubbonyt, engedelmesen.~
71 12| most eggyel több históriai adatot jegyezhetsz föl. Parancsolsz-e
72 15| fáradalmait kárpótolni adattak; eltűnve, mint a pillanat,
73 18| de te egyedül azt meg nem adhatod.~– Szóljon, mi lehet az? –
74 38| hittem, hogy egykor annak adhatom. Óh, hányszor sírtam térden
75 41| emberek egymástul: hogy adhatta a nevét ehhez Áldorfay Ince?
76 21| elfogják! s én most teneked adjam oda a fogatot az egyetlen
77 5 | azonban kérem kegyelmeteket: adjanak utat, hadd vigyem le a gyermeket
78 19| adtatok férjemnek egykor: adjatok azt nekem most. Hadd hagyjam
79 7 | kezedben volna az, melyiknek adnád?~Ha választhatnál!”~Ince
80 30| nagyon határozott nevet adnának: nálunk úgy híjják, hogy
81 33| merész eszmék, mint gyönyört adó méreg. Az idegenszerű, az
82 30| meg a népeket a falun az adóegzekució ellen. Ezeknek mind könnyű
83 34| szabóért, a bútorokért, az adóért, a kaszinói, klubi tagságért.~
84 2 | is sok ideig vazalljai és adófizetői maradtak az osztrák főnöknek,
85 2 | élve eltemetettnek lyukon adogatnak be kenyeret és vizet, sem
86 39| érkezett leveleket is át szokta adogatni a férjnek, kézbesítés végett.~–
87 28| Istennek tartozó imádatom adóját le ne rónám. S te mégis
88 29| arany reményekkel; áldomás, adoma folyt a poharazás közben;
89 14| Eszébe jutott valami régi adomából.) – S odanyújtá Incének
90 1 | itt-amott; járják a bohó adomák. Azoknak némelyikében a
91 35| pajtásainak bemutogat; vidám adomákkal mulattat, s helyet csinál
92 13| A jámbor lévita bohókás adomákra gyújtott a kulacs mellett,
93 6 | vagyunk, a szentség, mivel adományozva vagyunk: egyformán jön tőlünk,
94 36| magamat. Ön egy hihetetlen adomát mond el nekem, s felelőssé
95 13| lévita egyszerre abbahagyá az adomázást.~– Felebarátom. Én elhagylak.
96 19| szótagolta az odaírottat: „Ádorfai Ince, helvétiai hitvallású
97 41| veled, nem akarok semmivel adósod maradni. Te most, amíg itt
98 39| bedugták Belle Ange urat az adósok börtönébe egynéhány száz
99 30| váltókat, mint üzletieket, amik adósra és hitelezőre vonatkoznak,
100 41| ajánlották a főváros szépítését, adósságai törlesztését, ha meg lesz
101 39| fizesse ki a jó Belle Ange úr adósságait.~Ebből megtudta Ince, miért
102 32| kezelem, tehát birtokuk adósságmentes. Az öregasszony olyan, mint
103 33| gyávának, s e szavával oly adósságot terhelt szívemre, amit csak
104 16| kvitt, még akkor is a nép adósunk, egy óriási nagy hála érzetével.~
105 41| szerint, mely aztán busás adót fizet. S aztán kerestek
106 42| könnyen rá a Pieridák berkében adressz nélkül arra a „bizonyos”
107 19| Atyáim! kik menedéket adtatok férjemnek egykor: adjatok
108 38| idegennek” a kitalálása tömérdek aequatiót megoldott.~Bauernhassnak
109 35| megfogta; de az még mindig „aerugo nobilis”; a corynthi érc
110 9 | hulla fejéhez:~„Requiem aeternam dona ei Domine.”~…Még mindig
111 40| Ince nem is titkolta el afeletti csodálkozását, hogy őt otthon
112 34| jelen, s nem titkolta el afölötti megbotránkozását, hogy Bauernhass
113 32| trombitaszóval, hogy „General Scipio Africanus” fogat húz fél dollárért,
114 32| már be is nőtte talán élő ágaival halottait. Az állatnövények
115 18| Brandlernét is.~– Ez mind agapé? – kérdé tréfásan Leó. (
116 30| mentekötő láncot, paripát és agarat. Megválasztották keletkező
117 41| bárhogy rugdal, szökell, ágaskodik, földhöz veri magát, le
118 12| oldalát, úgy, hogy még az is ágaskodni kezdett, mintha ő is értené
119 1 | tőle. Hasztalan rúgott fel, ágaskodott előre: ezt nem hagyható
120 28| unokatestvérem. Egy más Starrwitz ágból, melynek tagjai bárók.~S
121 35| gondolatot, mely őt kisegíti aggályaiból.)~Ince nem vette észre,
122 23| víztükörtől sokszorozva, egy aggályos gondolatot költött. Ha ő
123 43| éves volt már akkor a derék aggastyán.~De azért ő maga sietett
124 20| s még inkább a tisztes aggkor.~Végre az apátúr hivatalos
125 12| közelében lehessen.~Mennyi aggodalma van miatta.~Igaz, hogy ez
126 22| látta Vely bégben. Tulajdon aggodalmának adott az kifejezést. Serena
127 43| tapasztalását, az fejet csóvált aggodalmasan.~– Most már gyógyíthatatlan!~–
128 39| mondá Hannának gyöngéd aggodalommal. – Önnek nem szabad a télre
129 12| van miatta.~Igaz, hogy ez aggodalomnak egészen törvényes eredete
130 23| tudomást szerzett.~Serena az aggódó hitves nyugtalanságával
131 7 | csak férfinak nevezi magát: aggot és fiatalt, urat és szegényt.~
132 43| rajzkészletek.~És végre az ággyal szemközt a falra felakasztva
133 16| nagy hímszarvast. Tizenhat ágú koronája volt.~A nemes vad
134 24| szenvedését; felkelt az ágyából: erőt vett magán: férjével
135 43| kényszerzubbonyát letépni, sem ágyábul, melybe fektetve volt, szabadulni;
136 35| azok a szobrok, amiknek az agyagművész elmozdíthatatlanul odaragasztotta
137 14| fúrt magának mély lyukat az agyagpadozatban, míg tűzcsapja szikrákat
138 43| színt… Idejött csendesen az ágyához… Levetkőzött… Befonta a
139 8 | kiszáradt tintatartókat. Ágyaik fel legyenek vetve. Várni
140 25| föl az alvókat. Kiugrottak ágyaikból. Rohant, aki bírt a födélzetre.
141 42| gondolat is végigvillant agyán, amialatt az óráját megnézte.~
142 3 | ez enyhíteni fogja lázas agyának tüzét.~Mikor a nap első
143 19| másodszorit haldokló anyja ágyánál; a találkozást a manswörthi
144 29| süvegét a kezében hordja, s agyarára fogott pipájának olyan kurta
145 3 | voltak; hanem áttetette az ágyát az infirmeriába. Ezt ugyan
146 12| tanyázni, fenyőlombokon ágyazni, s hallgatni a zivatar üvöltését
147 6 | sírom feneke nincs rózsákkal ágyazva, mint Máriáé volt: az én
148 43| beteget, s befektették abba az ágyba.~Arra az éjjelre nem rendeltek
149 29| húszan ölelkeztek össze vele, agyba-főbe csókolták; hét közül hatra
150 43| múlt éjjel is kiesett az ágybul, mikor a forgószél úgy meghányta
151 6 | az érzelemnek, ahová az agyhevítő ködök fel nem hatnak; ahol
152 43| aztán fölkelt, s odament az ágyhoz.~– Ah, hálóköntösének ujja
153 42| együtt vannak, akkor az ágymennyezet egyik tömör oszlopát letöri
154 43| üres!~Azzal odarohant az ágynak, vánkosokat, párnát, derekaljat
155 43| keservesen, s elkezdte a kiszórt ágyneműket visszarakni helyükre; minden
156 10| veszem fel a barátkámzsát. Agyon is vernének a híveim, ha
157 31| jól jár, akit az egyszerre agyoncsap. Káprázat az egész. Nem
158 3 | Ábel urat, a te nagyapádat, agyoncsapta az én nagyapám, Káin. És
159 10| sok napi keserves úttól agyonfáradva, mély álomnak adta magát
160 11| hogy merész ellenfelét agyonlője vele. De nagyobbat akart
161 7 | szétfeszíté karjait, hogy az agyonsajtoló börtönfalakat feltartsa.
162 2 | útjából visszatért, az erdőben agyonverették; arcképe alá oda van írva: „
163 16| Szegényeket csaknem mind agyonverték az oláhok.~Ezek mind, ha
164 42| előtte a sötétben.~Üres agyrém!~Hanna nem őrzi többet az
165 9 | Háromszínű zászló igen sok. Agyú semmi.~Katonai jelvény egy
166 21| hallgatok. Nem kívánom az ágyúd elől a lovakat. De hát az
167 24| drámáját, melybe néha az ágyúdördülések is belejátszanak. A háború
168 15| Most már minden távoli ágyúdördülésre összerezzent, s bámulta
169 15| csatáz az utócsapattal. Ágyúdörej szól az éj suttogásai közé.
170 11| mindig közelből hangzott az ágyúdörgés.~Kábultában azt álmodá,
171 18| el; útközben, futás közt, ágyúdörgésben esküdtünk meg; nyomorban
172 11| vezényszót, és hallgatni az ágyúdörgést, és látni a bajtársakat
173 43| lábainkhoz varrasson egy ágyúgolyót… de az ő arcát ne varrassa
174 21| felvette az égő kanócot, az ágyúhoz lépett vele, s elsütötte
175 39| mondta azt: „Mi gondom a ti ágyúitokra, mi gondom a ti béna hadastyánaitokra!
176 17| mögül, s ugyanakkor két ágyújok, mely a szőlőben volt elrejtve,
177 23| függágyakkal! a tüzéreket az ágyúkhoz rendelé, a matrózokat a
178 7 | toronyból, és megöntöttük ágyúknak.~Óh, be rettenetes idők
179 43| minket szalutáltatni fog ágyúlövéssel, félárbocra felhúzott lobogóval,
180 22| férj tud ám nekimenni egy ágyúnak, visszafelelgetni egy királynak;
181 12| érckészletet magához vegye: az ágyúöntéshez szükséges rezet, a golyókhoz
182 21| volna mögöttem is, és egy ágyúpark, számíthatnának önök az
183 14| Ne törődjél az ellenfél ágyúpuffogtatásával. Hallottál te már olyat
184 13| faragtatott, miken azokat az ágyútalpakról levéve, a havas úton felvontassa.~
185 9 | győri ütközetben Napóleon ágyútekéit látta maga felé ricochette-lépésekben
186 24| éjjel felriadt álmából: ágyútelepeket ostromolt, s kozákokkal
187 7 | fegyverben gyakorlott vitéz, ágyútelepekkel, lovassággal, tanult tiszti
188 14| lovastul, szekerestül, ágyútelepestül?~Valóban a föld.~Történelmi
189 30| ember is van elég, aki az ágyútelepet megostromolja: de ahhoz,
190 12| markotányost, aki inni ád az ágyútűzben kimelegedettnek, a tisztet,
191 11| faluban. Mind a két fél oda ágyúz, hogy a másiknak a megszállást
192 23| fedélzetén: mi megkezdjük az ágyúzást.~– Nichts für Ungut – mondá
193 16| itt, hol amott a távolban ágyúzni, hanem annyira sohasem melegedtek
194 14| A hegytetőről vaktában ágyúzó ellenségnek egy süvöltő
195 11| majd megijesztettél.) Ez az ágyúzónak szólt. Aztán folytatá az
196 19| Ince.~– Nono! Ezredes uram. Ahányat a kerék föl, annyit alá.
197 43| jövőt mindannyiféle alakban, ahányban az élet megörökíté őt emlékezetében.~
198 43| örömbe tört ki.~– Hahhó! Ahhá! Mondtam ugye? Eljön az
199 1 | ringanak át a zengő ligeten áhítatgerjesztő hangjai.~Az első kondulására
200 17| hová legyen a vezér maga „ahol-nem-zöld-ottveres” egyenruhájával? Hisz őt
201 28| elkísért a végső őrszemekig, ahonnét biztosan jöhettem haza.
202 42| csésze, mandarin, mind az ő ajándéka. Az asztal féloldalt áll
203 23| tengerbe hajította Vely bég ajándékát. Most már a második kísértet
204 5 | mondaná a lévitának, midőn ajándékbotjára támaszkodik: „A botodat
205 30| az arcképek, még a kapott ajándékok is. Ha a nagy férfiúnak
206 30| választókerületekbe. Kapott ajándékokat is: díszkardot, dohányzacskót,
207 17| Caesarine kezet-lábat csókolt az ajándékokért, s ment Gideont fölkeresni.~
208 30| férfiúnak valaki egy pisztolyt ajándékoz, legalábbis egy ágyút vár
209 40| visszautasított minden bőkezű ajándékozási kedvet, s Ince adósa maradt
210 40| bonne nuit! Én ezt nektek ajándékozom mind. Allons vite! Siessünk.
211 39| hónapi távollét után valami ajándékrul is gondoskodott Hanna számára.
212 30| tudta még, ahogy tudta, ajánlani a választóknak, de Kondorossy
213 31| éjszakát.~Incének ez az ajánlat már szeget ütött a fejébe.
214 41| jönnek felszínre a te neved ajánlata mellett, amikre minden szolid
215 6 | jobb volna a jó Kaszásné ajánlatát elfogadni, hogy maradjon
216 24| ismerős szerkesztők nemsokára ajánlatokat tettek Incének, amik annak
217 18| megtartom.~– Uram. Az én ajánlatom nem tréfa. E tárcában itt
218 31| nem újítanám meg önnek ez ajánlatomat. Önbül hiányzik azóta valami! –
219 35| különösen azért volt ez kitűnően ajánlatos, mivelhogy egy öreg férfi
220 28| akadjon ember, aki az ilyen ajánlatra azt mondja: „Nem kell!”
221 42| örömmel fogadta Áldorfay ajánlkozását a fölfedezési útban részvételre.
222 24| önöknek a San Joaquim partjait ajánlom.~Serena sóhajtva válaszolt.~–
223 19| főparancsnokságtul neki ajánlott küldetést: amint a Duna
224 28| meg. Schmerling többször ajánlotta neki, hogy bárói rangra
225 21| Önnek fél millió forint ajánltatik jutalmul.~– Köszönöm: még
226 37| minden lábadozó betegnek van ajánlva; hanem aki egyszer rászánta
227 3 | állhatom ki.~– Mit kívánsz?~– Ajd bort.~Ince hozott neki vizes
228 15| kiáltásoktól, amiket a férfiak ajka, ha szívük indulatba jön,
229 28| vonta el az erkélyről. Hanna ajkaiba harap, hogy zokogását elfojtsa,
230 34| csókolja meg addig is énekes ajkaidat, s aztán egy perc múlva
231 7 | nagy elhatározásnak; de nem ajkaik többé.~Így kellett annak
232 19| keresik egymást szemeikkel, ajkaikkal!~– Siessünk. Anyám vár!~
233 13| Hitem jelvénye. Ezt szorítám ajkaimhoz, mikor az „Ámen”-t kimondtam,
234 42| csak ordítás volt, ami ajkán kitört. Megkapta félkézzel
235 28| beszédet Hanna lecsókolta ajkáról.~Helene aztán sorban bocsánatot
236 16| tárgya – kérdé Brandlerné ajkpittyesztve.~– Ezt mi önnek hozzuk ajándékba!~–
237 1 | barnáról, szőkéről, piros ajkról, csókról, forró szívdobogásokról:
238 7 | várost hidegvérű, idegen ajkú nép lakja, aki nem szeret
239 43| az orvos és Leó odajöttek ajtajához, a künn álló őr előre figyelmezteté
240 24| szabad nála. Kis szobájának ajtajára ez volt felírva krétával:
241 17| percben visszaordított az ajtóból Danton (alias Ferbli Peti):~–
242 41| még egyszer visszatért az ajtóbul.~– Megbocsáss, hogy még
243 40| Comptoir” szóval jelölt ajtócskát felnyitja; ez a mezzanin
244 40| szemek előtt.~Ehhez a két ajtóhoz csak egy embernek van kulcsa.~
245 42| Kinek van még e titkos ajtókhoz másik kulcsa? Nem Hannának?~
246 40| fel jobbra, s e lépcső egy ajtónál végződik, amit azon angol
247 1 | mesterileg alákapva, hogy az ajtóragasztóba ne üsse felülről, s az utána
248 4 | függött egy vadászpuska, s az ajtósarkon lógott egy törülköző. A
249 12| felkanyarodik, a fák alatt egy ajtótlan szénégető-kunyhó előtt egy
250 17| harisnyakötője.~Brandlerné ájuldozva támolygott egy karszékig,
251 30| sem fog részt venni. El is ájult. Azt mondják.~– Én pedig
252 41| segélyére szaladtak, már ájulva találták, s odafektették
253 40| palackokat behűtik.~– Ezzel az akadállyal remélem, hogy mi is fogunk
254 39| távolmaradásának legyőzhetlen akadályai voltak, s megszűnt a jogom
255 17| hátára, mintha meg akarná akadályozni az ő eshetőleges menekülési
256 27| ránézve, mert a bőröndök akadályozták meg, hogy szét nem zúzta
257 10| minden ember.~A támadó csapat akadálytalanul, nyílt kapun keresztül juthatott
258 28| azt is nehéz elhinni, hogy akadjon ember, aki az ilyen ajánlatra
259 17| nem lehetett a nyitjára akadni. Egyszer aztán egy ágyúdördülés
260 28| celebritások közt szinte akadtak olyanokra, akikkel mind
261 21| szekeret találnak, mely el van akadva a degetben. A fuvaros keményen
262 6 | adott mulatságot rendezni az akali erdőben; csak Ince maradt
263 5 | maga egyszerűségében. Meg akará mutatni a szerzetesnek,
264 6 | gondolatokat, mik szent akaratoddal ellenkeznek. Adj erőt mi
265 31| Tízezer férfi egyszerre egy akarattal mondta fel a szolgálatot.
266 42| előtte?~Nem képes-e amaz erős akaratú nő arra a vakmerőségre,
267 19| Amellett végig kell haladnia, akárhonnan támadjon is. A dudai út
268 32| maga irányában fenntartani? Akarja-e becsületszavát adni nekem,
269 24| monda. – Megyek, ahova akarjátok. Felülök gályára, tutajra,
270 28| palotában nem parancsol. Ha akarjuk, magát a rendőrfőnököt is
271 39| Amely órában valakinek – akárkinek – eszébe jut törvényszék
272 22| Pesszimista vagy, s én nem akarlak rábeszélni. Azonban, hogy
273 6 | másiknak híve maradjon, s akármelyiket rontja le: az őt el fogja
274 34| nevezheti már, elszakadhat tőlük akármikor minden szívfájdalom nélkül.
275 21| vontatónak.~– Hogyan? Te azt akarnád, hogy az utolsó ágyút veszélyeztessem
276 4 | Nem is tagadhatnák el, ha akarnák sem, mert a szénpor annyira
277 24| partra tétetni, vagy kétfelé akarnak-e válni, és különböző helyeken
278 31| hívők és hirtelen gazdagodni akarók minden tőkepénzét. Elszédíti
279 32| hogy melyiket választod? Akarsz-e sorban látogatást tenni
280 24| hogy mikor politizálni akartak, kinn maradtak a veranda
281 3 | semmit: beteg voltam; kímélni akartál. Emlékezel-e rájuk?~Ince
282 11| szókat:~– Fiúk, hát örökké akartok-e élni? Utánam, aki ember!
283 43| amint Leó a históriához hű akarván maradni, azt mondá neki,
284 17| itt a nyaka, fogd meg, akaszd fel, hát akkor éppen belefut
285 13| leány fejét, az ő nyakába akasztá a kis feszületet.~Bármily
286 23| az utasítást kapom, hogy akasztassam fel önt, ha például in contumaciam
287 43| Igenis.~– No, hát csak akasztasson fel szaporán!~Az orvos biztosítá
288 30| felső kabátját a fogasra akasztja, kénytelen meghallani, hogy
289 18| megváltás jeléül. Engem is az akasztófa alul hoztak most el.~– Isten
290 6 | szalagjánál fogva nyakába akasztott gitárját a hátára csapva.
291 24| magyar légió bele sem jött az akcióba. A diplomácia nem engedte
292 40| vigasza hajdani eszményképben, akiből, ha akarja, csinálhat udvarlót,
293 23| az országnak a területe, akié a hajó. Az osztrák kapitány
294 28| szinte akadtak olyanokra, akikkel mind a ketten ismerősök
295 43| olvastam olyan emberekről, akiknél kettőnek jutott egy lélek…
296 37| ahol a legnagyobb kényelem akként szerezhető meg, ha valaki
297 4 | mondá Ince.~– Az bizony akképpen történt – magyarázó a lévita –,
298 10| nem mondja. Én már csak akkorára értem oda, mikor el volt
299 40| csókkeringőjét játszotta.~S az első akkordok után egy női hang elkezdé
300 3 | volt, s megfojtotta a szép Aklimáért annak a férjét.~– Aki keresi
301 3 | egy rút leányon. A szép Aklimát mind a kettő szerette, s
302 25| megleltek, melyen a kedves írott ákombákjai voltak, azon megint újra
303 42| csinálják utána a cirkuszi akrobaták! Ez nem emberi erőmutatvány
304 28| albumok foglalták el művészi akvarellekből, fényképekből összeállítva;
305 31| rendelkező, mégis mindig akvirálni vágyó kisbirtokosok tömegét;
306 17| úgy tapasztalá, hogy az ál-Böske most már olyanformán fekszik
307 23| lünette-re, s elkezdett alá-fel sétálni, s a „Hail Columbiát”
308 27| lábai alatt támadt résen át alácsúszhasson.~– Szakítsa ön el azt! –
309 14| nyílás van beomolva: az alagút járható. Benne voltam. Láttam
310 14| kifogyott ezüstbányának az alagútja, mely a völgyből egyenesen
311 32| tekintet alatt lassankint aláhajtotta büszkén fölemelt fejét,
312 19| lövészcsapat trombitaharsogása aláhangzott a sziklaútról, egész Duda
313 42| veszedelmes rúd kezében aláhanyatlik egyszerre.~– Mit cselekszel,
314 41| karját. Az könnyed szökéssel aláhibban, s e percben arccal fordul
315 7 | Incét üdvözölni, s rögtön aláírást nyitottak maguk közt az
316 41| kezedről azt a leányt, te aláírod velük a szövetséget, azért,
317 28| Walter Leó bankár~Az aláírt táviratból megtudta Áldorfai
318 1 | karjával, s jobb karját alája csapva, felragadja azt a
319 20| Amint a hegyhátrul a völgybe alákanyarodik az út, a szép cseresnyefákkal
320 1 | egyúttal fejét is mesterileg alákapva, hogy az ajtóragasztóba
321 16| betyárjaiból lovas gerillacsapatot alakít, s harcolni viszi őket.
322 11| mind rendes zászlóaljakká alakítandók: amelyik nem áll rá, az
323 26| zöld. S miután ennek az alakítása is egészen az építész szeszélyére
324 12| tőle egy másik hadsereg alakítására; elkábítani, zavarba hozni,
325 39| ahol arany terem!”~Mivé alakították át azok a bűbájos szép szemek!~–
326 32| hétköznapi bók, alkalmi flosculus alakjába öntve?~Mikor Ince búcsút
327 22| A szabadságharc kiválóbb alakjai Kiutahiába bellebbeztetnek.~
328 43| hazajött… Úgy bevilágította az alakjával az egész szobát… Valami
329 32| idomítsd át lelkedben egy élő alakká, s beszélj vele. Ő most
330 26| És az Ossian az ismerős alakkal egyre közelebb jön.~De mi
331 43| közepett, egészséges deli alakként.~Lerajzolja őt, mint bűbájos
332 32| az egyszerű rendjeltelen alaknak, aki a háziúr társaságában
333 27| alul társait, tehetetlen alakokat kiráncigálni; egy nő ül
334 7 | egyszerre ismerős fénylő alakokká lőnek, s a félelmes ködkép
335 28| azoknak a magasztos női alakoknak, akik egy nemzet helyett
336 42| idegével hallaná azt; s egy alaktalan, de mégis ismerős fény kápráztatná
337 28| szeretetreméltóság eszményképévé alakul át, mindenkit elhalmoz figyelemmel;
338 42| vizsgálta e nő vonásait.~Nem alakul-e át a tündérarc egyszerre
339 24| lengyel és magyar légiók alakulnak Sztambulban! hogy török
340 34| tér.~Egy konzorcium van alakulóban, mely az X és Y közötti
341 7 | hagymázos víziói véres valósággá alakulva, s mindezek közt az elhagyottság
342 22| visszagondolni. Fényes az; de alamizsna. Volt azontúl is még a magyar
343 22| lopni? Koldus vagy, mint én. Alamizsnából élsz, mint én. Oda kerültél,
344 35| úrhölgyek egy emberbaráti alamizsnagyűjtést rendeztek az éhezők számára (
345 28| szenvednek, nem jó magasból alánézni. A repülés vágya támad fel
346 19| szegény jámbor ember a maga alantjáró panaszaival tartotta vendégeit,
347 5 | emelkedtek csak az út magasáig alantról. A telehold odasütött a
348 35| igyekezett, az mind annak az alapgondolatnak a kiszínezése volt, hogy „
349 34| milliót nyertünk rajta. Ebből alapítási költségre lemegy százezer
350 33| a helyet a Terézia-rend alapítványában; az ifjú főhadnagyot pedig
351 28| vagyok nyugodva, s holnap alapítványt teszek a kapucinusok kolostorában,
352 31| arra, hogy komoly üzlet alapján szilárd vagyoni állást szerezzen
353 2 | homlokrésze, mely most egy szobor alapjául szolgál, az egyedüli emlékek,
354 2 | egy portálé az úton a régi alapkő lapidárbetűs feliratával,
355 35| viszik elnöknek mindenféle alapon alakuló társulatokhoz. A
356 34| napig is azt hiszi (akár alaposan, akár alaptalanul) az egész
357 7 | szerzetes átadott a nemzeti alapra száz darab aranyat”…~A fényes
358 34| hiszi (akár alaposan, akár alaptalanul) az egész világ, hogy ő
359 18| feladatom, az ügyvezetés az alárendelt hivatalnokoké. Üzlettársam
360 25| látványban, amint a félhold alásüllyed az óceánba. Aztán jó éjt
361 30| dallamon, mely lassankint alászáll a kolduló siránkozásig;
362 29| valami nagy celebritás lakik alattam az első emeleten, gondolá
363 40| Incére villantva szemeit alattomos csábbal.~– Én kész vagyok
364 40| Ahogy egy királyné hiszi alattvalóiról, hogy azok hívek: nem azért,
365 22| civakodnék mindennap egy csoport alávaló, önző, komisz zsebrákkal,
366 22| nem nevezik azt már), s alávetni magát az irgalom-nem-ismerő
367 20| valamennyien neki lesznek alávetve. Követte ezt egy hosszú
368 35| aranyát a templom küszöbén az alázatosság bársonyköntösében alamizsnát
369 8 | maradtál itthon?~Gideon alázatosságba burkolt gúnnyal felelt:~–
370 35| lesütötte előtte hódolatszerű alázattal.~És midőn Ince kezét nyújtó
371 40| Hannától milyen mélyen meg van alázva! A nő tud szenvedni egyedül,
372 40| gondoljon rá többet? Önmagát alázza meg vele, ha hitelt ád neki!~
373 7 | össze. Erád bácsi esperes és Albert esztergomi kanonok, mind
374 25| Már ott voltak a végén. Albion partjai fehérlettek a láthatáron.
375 28| voltak; úgy, hogy mikor az album összecsukódott, Ince fényképezett
376 33| legközelebb keze alá eső albumából egy fényképet kiszakítani;
377 28| beérte annyival.~A családi albumban aztán voltak a családtagoknak
378 28| szegényt!~A szalon asztalait albumok foglalták el művészi akvarellekből,
379 43| gyöngytermesztést.~Egész albumot képeznek már az ő képei,
380 17| a dolgon! – Hencegett az álcázott gerillavezér. – Mindjárt
381 4 | többi.~– Eszerint csak Isten áldása kell hozzá.~– De bizony
382 33| frigyre kénytelen-kelletlen áldását.~– Nem egész mésalliance.
383 37| kik hisznek átokban és áldásban; kik, ha esküt mondtak a
384 19| nem köt hozzám többé; de áldásom kötni fog hozzád örökké.~–
385 8 | mindenütt – szólt kezeit áldásra emelve az agg családapa. –
386 41| gonosztetteddel helyrehoztad. Áldjon meg érte Allah! vagy nem
387 24| a bor, Ince meghívta az áldomásra honfitársait.~Meleg őszi
388 32| idebenn a felkelést szervezze?~Áldorfaiban hasonló szarkasztikus hangulatot
389 24| fennsíkon épült. Ez volt Áldorfaiék tanyája, körülvéve négy
390 28| barátságot kötött volna a mi Áldorfainkkal. Te! Minő látvány lett volna
391 30| általánosan beszélt adat volt Áldorfairól, hogy ő Napóleon herceg
392 35| te, máskor, ha összejössz Áldorfaival, légy nyájas hozzá; mert
393 39| kavicsot, s kényszeríté Áldorfayt, hogy térdeljen mellé, s
394 40| henteslegény összeveszett fölöttem Áldorfayval, s Áldorfay egy perc alatt
395 17| Áldorfai Ince őrnagy.~Hej, most áldotta aztán magában Walter Leó
396 41| lábaihoz rakott. Ő egy istennőt áldoz fel egy halandó leányért.~
397 17| Ragyogtak a szemei, mikor áldozatára nézett, s szemöldei biztató
398 9 | komppal azért, hogy az elesett áldozathoz juthasson.~Megállt fölötte.
399 41| sajnos megcsalatásnak lett az áldozatja, s Fatimeék mást mondtak
400 2 | soha nem iszik bort (az áldozatkelyhen kívül), soha föveg fején
401 34| contestatiói a haza iránti lángoló áldozatkészséggel.~Eddigi padtársai ugyan
402 34| árán. Rászánja-e arra az áldozatra magát? Mert ez áldozat!~
403 3 | keresztül-kasul jártak, egy sem esett áldozatul. És akkor, mint egy zivatar
404 4 | Dáviddal aki utasokkal eszik, áldozik. Nem hallgatom el ugyanis,
405 32| kényelmet, fényt fel tud áldozni szíve hajlamának!~– Ahol
406 18| jutalmaz meg érte senki, én áldozok érte mindent: véremet, családomat,
407 24| ellen. Az ő két szeméért áldozott fel az egy életpályát. Hadd
408 3 | istennek s emberiségnek áldozva, ők maguk szőrcsuhában járnak.~–
409 16| vezette aztán Oroszhegyi az aldunai csatatérre. Mind végig derék
410 7 | Erdélyből, a harmadik az Aldunáról, a negyedik a Dráva felől.
411 43| mind a kettőnket… Legyen áldva érte. Ön minket szalutáltatni
412 7 | fejét az ércfeszület előtt.~„Alea jacta est. Fiat voluntas
413 22| konyhában Serenát így üdvözlés~– Aleikum unallah szép Asszéki.~Ince
414 22| aki világpolgár. „Szelim aleikummal” üdvözöl, s félig török,
415 27| ő vállához.~A hölgy nem alélt el, magánál volt, s most
416 11| emelkedni fektéből, s aztán aléltan rogy vissza: úgy beleszorítva
417 43| midőn a torlasz alól az aléltat kiemeli.~Lerajzolja őt,
418 20| másodszor is Áldorfai Ince alezredest…!~Ezernyi ezer hang ordítá
419 3 | és mozdulataik egy teljes alfabetet képeznek? Ezt én találtam
420 16| azon ajánlatára, hogy az alföld futó betyárjaiból lovas
421 21| lovakat. Nagy sár van: az alföldi rónán a sár olyan, mint
422 8 | rajta volt egy bonyolult algebrai képlet. „Ezt Pius oldta
423 7 | Áldorfai az őrnagy kegyéből alhadnaggyá neveztetik ki, s lesz a
424 17| visszaordított az ajtóból Danton (alias Ferbli Peti):~– Végünk van,
425 40| utolsó hamva a teáscsésze aljába hullott, szépen kezet csókolt
426 14| összebolyongtam. Itt, a hegyek aljában, a falutól keletre, a puszta
427 11| hordónak, mely a torlasz alján a homokzsákok alá volt szorítva,
428 30| elküldte a pénzt, de a levele aljára ezt a sort írta Incének:~–
429 39| ajándékozni meg ünnepélyes alkalmakkor: más alkalommal Fatime ajándékozott
430 29| másikhoz. Van már kettő! Alkalmasint valami hivatalából kiküszöbölt
431 27| vasúton vonatok járására alkalmassá lenne téve. A grófnő is
432 43| ravaszság volt tőle. Nem akart alkalmatlan lenni annak, aki ott abban
433 28| maga.~– De, uram, ennyi alkalmatlanság miattam!~– Áldorfai ezredes
434 4 | keresztelni jártak, még ilyen alkalmatossággal sem voltak ellátva.~Négy
435 11| a Marseillaise dallamára alkalmazott, melynek szövege csupa gyűlöletes
436 42| tréfa, mely emberére van alkalmazva.~Miért ne adta volna ő meg
437 32| mint egy hétköznapi bók, alkalmi flosculus alakjába öntve?~
438 29| tisztelé meg teste legkiválóbb alkatrészét, amitől az rögtön leült
439 10| ütközet az „ármádia” két külön alkatrészre vált tábora között), a támadó
440 10| a csuhája. Egy kémnek az álköntöse volt ez, akivel a szentmihályi
441 21| maradt paizsul hátra.~Az alkonyég vérvilágítása mellett húzódik
442 4 | amennyiben az is tele van írva alkoránbeli frázisokkal. A lévita szokott
443 29| harmadrendű celebritás is epochát alkot a megjelenésével? De talán
444 3 | szenvedélytől tiszta művészi alkotású képre essék. Talán ez enyhíteni
445 20| félreállítá az útból. Első az alkotmány, azután a hadsereg.~A választók
446 30| Jeremiás hercegnek a magyar alkotmányhoz?~– Csak lassan a testtel!
447 29| s egyrészt hivatva van alkotmányunk hajóját egy kezével a békés
448 7 | Harmincezer szemközt ment az alkotmányvédő seregre. Az éppen felényi
449 31| vállalat, ami korszakot alkotni jött a világra. A nagy vállalat
450 7 | világból, amit magadnak alkottál?~– Ember tervez, isten végez.~–
451 41| elkábultan állt ott, vállát az alkoven falának támasztva.~Ince
452 42| mind egyenkint behajigál az alkovenbe, oda, a mennyezetes ágy
453 22| hat piasztert le tudott alkudni a kaikdzsitul, s megfenyegette,
454 22| s annak a révészével úgy alkudott meg, hogy elébb az Alligatorra
455 40| ahol soha sem volt azelőtt. Álkulccsal nyitott be oda. Tilosban
456 41| többi medvéid bőrére én alkuszom.~– Még egyet, barátom; hát
457 39| egy kárpitossal, ki erős alkuvás után elvállalta tisztességes
458 41| helyrehoztad. Áldjon meg érte Allah! vagy nem tudom ki a mostanid?
459 32| szemben; a financier Amerika államadósságairól; a sportsman utazásairól;
460 26| csatamezőn, úgy most az államalkotás terén. Labirint az! Minden
461 24| híre a december másodikai államcsínynek, s összeomlott minden kártyavár.~
462 32| sportsman utazásairól; az államférfi a pártok állásáról, és mind
463 1 | ügyvédek, sem nevezetes államférfiak, sem hírhedett művészek,
464 34| kell. S a beszédre készülő államférfiú kellemetlen étkező társ
465 34| kormánytól engedélyt kérsz egy állami kamatbiztosítás mellett
466 40| kútforrása lett volna a libegő államkölcsönöknek).~Sőt még Caesarine sem
467 28| hosszúra kipödrött bajusszal s állán a hegyes Napóleon-szakállal
468 7 | többen vagyunk!~Egy másik állandó rovat arról beszél, hogy
469 35| éhezők kategóriája nálunk is állandósult, mint minden nagy várossal
470 40| visszanyerve egészségét, azontúl állandóul Budapesten lakott. Ince,
471 34| segítsen rokona szorult állapotán. Ő azt hiszi, hogy az olyan
472 12| beszéltek? A sebesültek állapotáról. Azoknak a száma folyvást
473 4 | a dudaiak meg vannak az állapotjukkal elégedve, s nincs az a földi
474 31| százalékot kap.~Az elnöki állás elmerése végett csupán tízezer
475 11| Ince a jobbszárny legszélső állásán foglalt helyet zászlóaljával.~
476 23| polgári jogára, s hivatalos állására az oszmán hadseregnél. Akkor
477 6 | subdiaconusból diaconusi állásba: azok között Gideon. Az
478 30| elé, minden elképzelhető állásban; rajzoló művészek ültették
479 16| hadtest csapatai különféle állásokból előtörve megkezdettek, s
480 20| hogy elfoglalhatlannak hitt álláspontokat ostromoljon és vívjon meg.
481 34| felállítani. Foglald el ezt az álláspontot. Innen mondhatsz a kormány
482 14| őket riasztani eltorlaszolt állásukból.~– Csókold meg ezt is –
483 3 | És azután hordozta egy állatbőrben a hátára kötve magával erdőn-hegyen
484 32| feltalálta, s azt kristályban, állati tagokban és falevelekben
485 34| Még egy madara sincsen. Az állatkedvelés pórias szenvedély, ha a
486 43| tekintete volt, mint egy veszett állatnak; felső kabátját, nyakkendőjét
487 32| élő ágaival halottait. Az állatnövények gyorsan építenek.~ ~
488 5 | közül: „Alusznak minden állatok, Nyugszik föld és ég; Csak
489 21| kínozza azokat a szegény állatokat? Inkább dobjon le a szekér
490 28| odaszorította a vállperecéhez az állával a képzelmi violint, mutatva,
491 23| North-Amerika, you may go, in alle Teufels Namen, where you
492 1 | lódítás és földreteremtés, az állfelütés, az ököllel nyomás; csupán
493 33| illő épouseuröket elutasít, állhatatosan egy fiatal emberről álmodozik,
494 24| politizálni!)~Aztán pedig nem állhatja meg az ember, hogy mikor
495 32| egy ismerős, akivel szóba állhatna. Jól esnék most még az is,
496 11| elhullt helyébe, és nem állhatni érte bosszút.~Ők meg voltak
497 3 | innen ezt az italt: nem állhatom ki.~– Mit kívánsz?~– Ajd
498 35| rajongott, s melyet Hanna ki nem állhatott, s a félig kivágott ruhának
499 41| senki sem ismeri már, nem állhatta meg, hogy ne táviratozzon
500 22| hárman átvitették magukat az Alligatorhoz. Serenát csupa ismerős arc
501 23| hajóján egy utazója van az Alligatornak foglyul letartóztatva, aki
|