1-allig | allit-atter | attet-bemut | bence-bukkf | bunte-csocs | csoda-eddig | edele-elhom | elhor-eltun | eltur-erzek | erzel-felci | felcs-fenyk | fenyl-fovez | fozes-gyerm | gyert-hanya | hanyj-himnu | himpo-idege | idegr-ittak | ittam-karja | karma-keszi | keszk-kirug | kisas-kozbe | kozbu-lakas | lakat-leoto | leotu-marad | maras-megko | megkr-menje | menle-nagys | nagyu-odaad | odaak-oltar | oltas-patak | patik-ragad | ragal-rudak | rudat-sulya | sulyo-szent | szenv-szoro | szort-tavir | tavol-todit | todul-ugyet | ugyre-valas | valga-veszi | veszn-vonta | vonul-zuzta
Fejezet
2005 36| anyák bűnét a leányokban büntessem meg. S aztán még arról sem
2006 37| bocsánatához visszaadja! Isten büntet meg azért, hogy dacolni
2007 37| hiszi ön, hogy ez önnek büntetés? Csak nekem az. Önnek a
2008 4 | tart bepólyázva, mintha büntetésből volna rácsavarva, úgyhogy
2009 2 | testsanyargatás; és semmi neme a büntetésnek arra nézve, ki hibát követ
2010 24| megérdemlett pofon, egy olyan büntető kéztől, egy olyan gonosz
2011 4 | járt az ő templomába, azzal büntette meg a lévitát, hogy vizet
2012 36| időtől fogva arra vagyok büntetve, hogy Szent József-házasságban
2013 19| nincs szeretettebb, nincs büszkébb nő a földön. Halld meg,
2014 37| őstermészet arisztokrata pompája büszkélkedik; fák, miket nem vágnak le
2015 33| megragadta a neki nyújtott kezet, büszkeségben ittasult szenvedéllyel,
2016 8 | parancsol. Én kielégítem büszkeségedet. Nem akarsz a mi ócska fegyvereinkkel
2017 28| nevezetes egyházakat, Prága büszkeségeit. Az ezüstből kivert koporsó,
2018 28| akarom osztani; adja ön ide a büszkeségének felét nekem, én odaadom
2019 6 | ítélete szerint: ami nagy büszkeségére vált kolostorának és egész
2020 16| fejét, s egy villikirályné büszkeségével mondá az ifjúnak:~– Semmi
2021 4 | is. Hízelgett a férfiúi büszkeségnek, de homályosítá a papi méltóságát.~–
2022 34| arisztokrácia is megközelíti büszkeségre a csehet.~– Azt, ami hadjárat
2023 11| fölött átcsapott, ijesztően búgni a légben. Megrettentek tőle.
2024 14| a kifeszített ponyvát, s búgva fúrt magának mély lyukat
2025 24| Joaquim partján elterülő buja őserejű mezőkön; hanem megvett
2026 42| csábító, ingerlő, búbánatban bujálkodó dallamot:~– Du hast mich
2027 4 | kóbor asszonyszemély itt bujdokolván, az elkerülhetetlen sors
2028 24| hogy ért a főzéshez, és a bujdosás alatt már próbálta, boarding-house-t
2029 34| az a „másik”, aki még a bujdosások idejében is vendégsereget
2030 22| el. A keserves vándorúton bujdosók el voltak zárva a világtól.
2031 11| ragadd elő.” (Hopsz, ördög bújjék beléd, majd megijesztettél.)
2032 10| keresztül, takarva a nádasoktul; bujkálva a fűzbozótok között; néhol
2033 1 | faodújából, megy virágot bújni, ezeret egy nap: a nővirágból
2034 24| természet ellen. A természet bújósdit játszik; de meg engedi fogni
2035 20| itt van előtte a bizonyos bukás. A sír, a börtön, a hontalanság,
2036 19| kezdhetni, ha ez a mostani bukik, s ha egyáltaljában az „
2037 18| mibelőlünk, ha el találunk bukni?” Mi lesz mibelőlünk? Vértanúk
2038 40| tért vissza, s a jogtalanul buksiján feledett házi sipkára az
2039 34| ami a másik két társat buktatja el.~De ki is ez a Bauernhass
2040 28| volt: Miska cigány vagy Ole Bull, csak a nóta legyen szép.~
2041 19| Amazt tagadja VII. Gergely bullája, emezt diktálja a szeretet
2042 12| dicsérettel említé meg a hadi bulletin.~A nagyszombati csata előtt
2043 16| egy szabadcsapatot; hadi bulletineket is adott ki.~Noszlopy gerillacsapatjának
2044 26| keresztül a kultúra egy hosszú bulvárt tört keresztül.~A szédületes
2045 13| ifjak megrontója; hazug bűnbánó, ki azért gyónja meg bűneit,
2046 37| csodákba vetett hitemtől, a bűnbocsánat reményétől, az oltár küszöbének
2047 18| végszavainak titka, Isten bűnbocsánata, itt van e tépett zászló
2048 6 | gyónhatom meg bűnömet önnek. És bűnbocsánatlan kell magammal átvinnem a
2049 18| lehettünk volna. És nincs az a bűnbocsátó hatalom a földön, mely fölmentsen
2050 6 | meg a lelkész kezét, mely bűnbocsátólag volt feje fölé emelve.~–
2051 13| halkan az alvó fekhelyéhez, a bundatakaró lecsúszott annak válláról;
2052 13| ülőhely, egy köteg szalma, bundával leterítve, az ágy.~Ince
2053 40| vezekleni nagy elkövetett bűneért. Semmi újságot se mondott
2054 39| angyal kiverte (azért a bűnéért, hogy a feleségét szerette:
2055 22| mint te voltál, aki velem bűneim miatt civakodjék, megdorgáljon?
2056 4 | adj feloldást nekem az én bűneimből! – A boldogtalan: azt hallva,
2057 36| zsidó isten, hogy az anyák bűnét a leányokban büntessem meg.
2058 37| bűnöm van, hogy így kell bűnhődnöm?~– A bűn öné; de a bűnhődés
2059 4 | bűnösnek? Igaz, hogy mindnyájan bűnösek vagyunk; de nem hordjuk
2060 4 | tegnap.~– S miért nevezi őt bűnösnek? Igaz, hogy mindnyájan bűnösek
2061 18| és hazafiak: – a szegény bűnösök szekere, mely a Grève-piacra
2062 23| siralomházba tett szegény bűnösöket jó étvággyal falatozva ülni
2063 12| egyesülünk, osztjuk balsorsát; bűnünk-e ez?~Ince úgy undorodott
2064 21| lopás, s ez a közönséges bűnvádi törvények elé tartozik.~–
2065 42| míg azon kívül félhomályba burkol mindent.~A megvilágított
2066 27| áttört veres sált termetére burkolva, kiment a szabadba.~Odakünn
2067 41| törvény szerint, mely aztán busás adót fizet. S aztán kerestek
2068 31| Szemeiben valami veszedelmes búskomorság látszott, ami rendesen az
2069 24| szürke világot, eltemeti a bút, feltámasztja a reményt;
2070 33| behúzassák, s hozathatják bútoraikat Párizsból, hanem az mind
2071 40| elkezdett kutatni Fatime bútorainak fiókjaiban, rejtekeiben.
2072 34| cselédért, a szabóért, a bútorokért, az adóért, a kaszinói,
2073 39| mahagóni, paliszander és teakfa bútorzat; famozaik helyett, amit
2074 33| Laxenburgi kastélyának bútorzata emlékeztet a régi magyar
2075 24| tűzhányó kráterének titkait búvárkodta át, azalatt Lajoska nagyobb
2076 39| hogy kitalálja, miféle bűvész volt az, aki az ő kedvéért
2077 6 | és a föld, s jár e kettős bűvhatalom által vezetve szédítő meredélyek
2078 6 | Zsivány volt. Azoknak a búvhelye ez a vidék. És ő fegyvertelen
2079 42| lámpa, melynek ernyője egy bűvkörön belül minden tárgyra intenzív
2080 32| férfialakja. S hozzá az a bűvös nimbusz, mely ez alakot
2081 9 | a kezében. Itt nem terem búza: hanem hal meg szárcsa.~
2082 4 | lukmájába, csermelyét kevert a búzája közé, s a legsoványabb sonkákat
2083 32| Magyarországon hatot. S amennyi búzának az ára Amerikában tíz dollár,
2084 3 | tarthatsz, s nem bajod, ha a búzát megeszi a drótféreg: a tiedet
2085 19| nekik való lidércnyomású bűzben. Az ismerős bútorok, miket
2086 7 | északi bórát, másik nap a buzdítások forró sirokkóját.~A sirokkó
2087 1 | csak a kettő tusáját nézik. Buzdítják őket, „ne hagyd magad!”
2088 34| akkor Áldorfai.~– Hazafiúi buzgalmaddal előmozdítani a terv kivitelét,
2089 6 | aludt. Az apátúr megdicsérte buzgalmáért, s azt mondá neki, hogy
2090 29| azt hisszük, hogy maga a buzgalmas riporter hajította be azzal
2091 5 | jöttem önökhöz ez istenes buzgalmat megcsorbítani: ha azt akartam
2092 6 | megköszöné Incének jóságos buzgalmát, s kérte, hogy fogadja el
2093 28| rendőrbiztosnál a hivatali buzgalmon, s elhagyta a kupét. Akkor
2094 3 | szolgálattétellel. Önfeláldozó buzgalommal vállalkoztak a küldetésre.
2095 35| a szent ügy körül annyit buzgólkodó művésznőt anyjával együtt.
2096 5 | elviselni. De azért önök buzgósága és ellenállása igazságos
2097 6 | el, mi vétekre vezetett buzgóságod. Isten bocsánata minden
2098 19| embermagas laboda burjánzik; bűzölő növényproletárok, miknek
2099 37| közepén friss forrásvíz buzog: Ince maga merített neki
2100 16| láncon forgó ananászfejű buzogányokkal látta el e csapatot, amiknek
2101 3 | meglepi a spanyol légy, hogy a bűztől nem lehet a park azon osztályához
2102 3 | örökségük.~– Ki tudja? Borgia Caesar bíbornok volt, s megfojtotta
2103 36| vörös Incének az arca?~Ince Caesarine-hez fordult.~– A kis leánnyal
2104 30| fején gyöngyös pártával.~Caesarine-nek még mindig voltak igényei
2105 17| Hol a kardom – ordíta Caesarine-ra.~– Én azt a kútba dobtam.~–
2106 30| csakugyan meghalt? – kérdezé Caesarine-tól.~– Elvérzett a hazáért.
2107 34| esztendőn át egy árva szóval sem cáfolják meg, hogy nincsenek a karthauzi
2108 12| Leszállítani az embert cakumpak a szekérről. Egy kissé megválogathatta
2109 40| asszonyé a belle étage. (Még calembourral is szolgált.)~Hanna ennyit
2110 41| közül, Danaé vagy Léda, vagy Callisto, vagy kicsoda?~Ez a levelezés
2111 5 | nem ugyan a skalpot – de a camaorát. Ha itt hódítani akar, a
2112 30| Fényképészek állították camera obscuráik elé, minden elképzelhető
2113 16| tanulmányoztuk. Petőfi Desmoulins Camille-nek látta magát, alulírottat
2114 16| rivallá a refrént da capo a veres vezér, a folyosó
2115 34| büfébe.~– Ezt jól adtad! Et capram, et caules. Tout est gagné,
2116 3 | lágyék, inguen. K: a fő, caput. L: az ajk, labies. M: a
2117 20| kötött szerződés. Az orosz cár oly haderőt küld Magyarország
2118 30| sőt maga az orosz „Bozse Carja Chrani” is.~Ez azonban mind
2119 7 | tanított rá, és Anonymus és a Carmen miserabile Rogerii és a
2120 3 | Saturninus, Tatianus vagy Carpocrates közül az egyik. Majd megmutatom
2121 34| jól adtad! Et capram, et caules. Tout est gagné, mème l’
2122 35| Anyja túl, Hanna balján, egy causeuse-ön ült.~Az idegen hölgy meglepő
2123 28| hogy gazdaggá legyenek. Ő cavalier. Nem uzsorás. Nemes ember
2124 1 | Te quidem vellem; sed cave.” – „Mit mondott a diakónus
2125 28| a társalkodónő, Fräulein Cecil „csinálták a honneuröket”.
2126 9 | hogy alkotmányos monarchia cége. Azért egy tábor mind.~Amely
2127 18| kezén ékszer, a szegényén cégér.~Walter Leó a fejét rázta
2128 32| Terézia építteté, abból a célból, hogy abban huszonnégy előkelő
2129 32| Előre lefoglalták a honatyák celebritásai hónapokra valamennyit.~Fáklyás
2130 35| táncteremmel s a bennlevő celebritásokkal és ragyogó szépségekkel?
2131 30| Hanem ha egy olyan nagy celebritást állíthatunk fel ellenében,
2132 33| Felnyithatja-e előtte is azt a cellát, megmutogathatja-e neki
2133 36| magát. Vidd el egyszer Mária Cellbe búcsúra, ott adni fog az
2134 10| farkas. Ez volt a jel, hogy célnál vannak.~A nádastul egy hosszú
2135 22| eddigi híredet.~– Ez sem célom. Katona voltam, míg hazám
2136 18| hajdani szerzetes voltára céloznak.~– No, ha az, akkor nekem
2137 9 | fölébredése a szívben.~– Vigyázz, célozz! – vezénylé bajtársait.~
2138 20| elszakított hadcsapattal céltalan sétahadjáratra elküldöztek.~
2139 28| Waltertől is.~Hanem a második célzásra csakugyan győzött a szeméremérzet
2140 8 | Én Alvinczy puskáját nem cepelem, csak azért, hogy egy héti
2141 11| tréfálózott a hordágyat cepelő fiúkkal, kik le-lebuktak
2142 16| ember vállravetett rudakon cepelt a kerten át az udvarra egy
2143 3 | az áll, barba. C: a nyak, cervix. D: a középujj, digitus.
2144 1 | kezdé el a kapitulácionális chamade-ot trombitálni, s szontyolodottan
2145 36| Odenatus és Zenobia, Aben Chamot és Yota és a többi. – Nos,
2146 40| férje egy Bécs-külvárosi chansonette énekesnő mellett elfeledhesse
2147 16| nevetett. (Még nem.)~– Uram. A chartreuse még hátra van – szólt csalfán
2148 17| Hohó! Még én nem kaptam chartreuse-t! – kiáltó a cidevant súgókönyvházaló
2149 32| tomahawkot is, amit egy cheeppewas főnöktül nyert kitüntetésül;
2150 32| meg egy díszkardot, amit Chicagóban kapott, sőt egy tomahawkot
2151 40| s egy perc alatt sipka, chignon és emberhát keresztül-kasul
2152 40| felvirágozott, fürtözött chignonnal és mellette egy férfi, karját
2153 32| volna tőle jó ízlés, de choquirozása a társaságnak, s az amerikai
2154 30| maga az orosz „Bozse Carja Chrani” is.~Ez azonban mind csak
2155 38| fejét valaha a szentelt chrysma érte, s még kétségbe vonják,
2156 34| mint a sziámi ikerpár, Chung a Tunghoz, s azt én magamrul
2157 16| szobájukból a terembe, civódásnak, cibálásnak semmi nyoma sem látszott
2158 16| hanem marokra fogva és cibálva. Az asszonytól csak annyit
2159 3 | Zöld kantust csak szent Cicellének adott. Remekül ki tudta
2160 17| chartreuse-t! – kiáltó a cidevant súgókönyvházaló az asztal
2161 23| benne a saját nevét: az cifrább talik írással volt belerajzolva. –
2162 6 | tusakodásából.~– Megállj!~Egy cifraszűrös ember állt előtte, kezében
2163 39| csupa dédneve volt előtte; cifrázta, piperézte, haját maga bodrozta
2164 28| Neki mindegy volt: Miska cigány vagy Ole Bull, csak a nóta
2165 19| honvédek nyomában, a gyermekek cigánykereket hányva vonultak előttük.~
2166 41| sürgetős izenetét rábízza egy cigánypostára, s azt felülteti egy ökrös
2167 6 | villámfény zöld-piros-aranyat cikázik.~Az a holdfény odaveté a
2168 21| s hulló villámok ezrei cikáznának össze-vissza. Azok a légbevetett
2169 10| válnának, s elkezdenének cikázni az égen.~– Mindig mondtam,
2170 27| Azok közt legkeresettebb cikk volt egy szíjjal átkötött
2171 4 | is volt az: erei, csomói, cikkei vannak, bunkó a végén:fiatal
2172 29| bő zsákkabátban, magas cilinderben, kaucsuk felcipőkben, kezében
2173 29| húztam neki a csáti bottal a cilinderére: s arra a spicli vaktában
2174 29| kellett rajta.~– Hát aztán a cilinderes spicliből mi lett? – kérdé
2175 17| árulók fészke. A zsarnokok cimborái mind. Majd csak előbb meghozzuk,
2176 35| alakuló társulatokhoz. A cimborákból tisztelők válnak, s az ellenségekből
2177 18| hazaárulót, az ellenséggel cimborálót. S el fogja hinni mindenki.
2178 30| helytállani?~– Bizony, kedves cimborám – mond Sámsoni Lenci –,
2179 30| elfogadó, Kondorossy Muki cimboránk a kibocsátó: te léssz rajta
2180 32| tábornok a háború után, ahol a címéből nem él senki, hanem akinek
2181 39| belevésette Starrwitz Hanna címerét, pontosan azon minta után,
2182 6 | ezt az irigység sugallta címet szerezte társainál: „Polükrátész”. (
2183 28| címzetet, s a bankár neje címét írta helyébe: „Walter Starrwitz
2184 32| hanem akinek tetszik, az címezheti magát tábornoknak, s ha
2185 22| beszél. Ismerőseit effendinek címezi, s a sipkát nem veszi le
2186 36| akar ön „komámasszonynak” címezni. S ha meg vagyok támadva,
2187 27| az indóháznál.~– S kihez címezzem a táviratot? – kérdezé Ince,
2188 17| érezték magukat a rájuk illő címmel, lesunyták a fejeiket; hanem
2189 36| most én játszom benne a címszerepet.~Caesarine olyan szemekkel
2190 37| kezébe vette. Megismerte a címzeten az írást, a pecséten a címert,
2191 38| aztán talált négyet, amiknek címzetén Hanna kézírását ismerte
2192 12| kérdést élesítve Ince. Gideon cinikus mosollyal felelt.~– Furcsa!
2193 4 | Márton. Ő benne megvolt a cinikusok dicsvágya: a nyomorúsággal
2194 4 | mórióskodásbul, keverve az öngúny cinizmusával.~Ince érzé, hogy tőle gyöngédtelenség
2195 16| azért mesélné el kacagó cinizmussal örökös egérútban remeklő
2196 43| nyakkendőjét már levetette. Majd cipőit is lerúgta, azok is égették.
2197 42| rózsaszín szalagcsokros cipőkben, a kandalló előtti rácsra
2198 41| Áldorfay, s vágtatott a Renz cirkuszához.~Ott vett magának egy páholyt,
2199 41| csodamódon megavult.~– De igen. A cirkuszba.~– Melyikbe? Kettő van.~–
2200 41| már tudta, hol vannak a cirkuszban Belle Ange-ék! Szomszédjától
2201 41| egyenes utcán lehetett volna a cirkuszból eljutni, és öt perc alatt.
2202 41| Kiment a nézőhelyről, s a cirkusznak azon oldalára került, ahol
2203 43| közé vette Leó kezét, s úgy cirógatá, simogatá azt, mint egy
2204 5 | Kaszásné asszonyom kezdte cirógatni Ince tógáját.~– Én a hitbuzgalmat
2205 12| másik kezével hízelgően cirógató lova sörényét. S aztán forró,
2206 7 | Áldorfai Innocenc *-i cisztercita szerzetes átadott a nemzeti
2207 1 | quam Uri?” – Közbe egy citámen Horácból: „Ne sit ancillae
2208 23| Mister Innocent Áldorfai, citisen of the United Staates of
2209 22| aki velem bűneim miatt civakodjék, megdorgáljon? Ezek itten
2210 22| formájából; de ha ő nem civakodnék mindennap egy csoport alávaló,
2211 28| nálam! Tudod, hogy mi mindig civakodunk együtt. Én a demokraták
2212 5 | vad népeire; ámde itt a civilizáció vadembereivel találta magát
2213 41| szőréről látszott, hogy ez még civilizálatlan állat.~A közönség irányában
2214 35| éhezők számára.~(Amióta civilizálódunk, az éhezők kategóriája nálunk
2215 35| többet el sem fogadják semmi civilizált társaságban, s jó szerencse
2216 22| magával sem ábránd, sem keserű civódás bajtársak között; a török
2217 16| előjöttek szobájukból a terembe, civódásnak, cibálásnak semmi nyoma
2218 28| előttem, s tűrted, hogy civódom veled. Ugye, milyen kegyetlen
2219 41| bukfencet messieurs les clowns-ok, hajigálhatta egymást a
2220 1 | diakónus az esperesnek?” „Malo Cocam, quam Uri?” – Közbe egy
2221 33| venni. Mint kénytelen tiszti cölibatusban élő kis úr rajongott egy
2222 4 | káposzták nem gondolkoznak. „Cogito; ergo sum.” (Gondolkodom,
2223 16| fenekestül felforgatta a colonel jókedvét: itt egy radikális
2224 24| hadserege. Ott vállalhat coloneli állomást. Az is szép hivatal,
2225 16| második: a Robespierre-csapat colonelje, s ez itt alvezérem, Danton.”
2226 16| Caesarine; hanem Stomfai Guido colonelné asszony! – S azzal egy olyan
2227 16| teríttetett, s felhívta a colonelt, hogy vitézei közül a notabiliseket
2228 37| nem utasította vissza a colporteuri hivatalt. Kíváncsi volt
2229 30| Britannia”, meg a „Hail Columbia!”, sőt maga az orosz „Bozse
2230 39| Ince azt kérdezé tőle: „Comment vous portez vous?”, mindannyiszor
2231 41| Caesarine, a fején hideg vizes compresse-ek, arcán végig hosszúkás flastromok,
2232 32| leány is, az asszony is „comtesse”.~– Mi hát?~– Egyik sem.~–
2233 5 | határozza el az „oecumeni concilium”, hogy a pápa csalhatatlan,
2234 26| forradalmár hadvezér, ki salvus conductussal utazik a Magyar Kronlandba,
2235 34| találni, hogy mikor te a consorsaiddal együtt a jelen kormánytól
2236 34| nemeskedés volt az, hogy consorsát nem engedte a kormányi ráhorkantásra
2237 34| elmondani annak a másik consorsnak, hogy az említett ügy már
2238 41| renoméja. Ne feledd el, hogy mi consorsok vagyunk, s nevünk kapcsolatban
2239 35| tartozom hálával az én két consorsomnak, hanem ők nekem. Mik voltak
2240 34| egyesítve a trón iránti hűség contestatiói a haza iránti lángoló áldozatkészséggel.~
2241 35| ki fogják rekeszteni. Au contraire! Most lett csak igazán bevéve
2242 31| az, vagy csak a lelketlen contremine játéka? Igazán kockára van-e
2243 23| akasztassam fel önt, ha például in contumaciam el van már ítélve. Akkor –
2244 16| országgyűlést, összehívja a national conventet, s felállíttatja a guillotine-t (
2245 34| engedélyokmánybul, ez most corollariumképpen vonja maga után, hogy e
2246 24| ment el se „our special correspondentnek”, se a „mi tábornokunknak”.~
2247 35| mindig „aerugo nobilis”; a corynthi érc nemes szennye: a nagyravágyás
2248 34| homlokára. Szőke favorija, cotelettjei finomul gondozva; arcán
2249 24| S amíg egyszer az apja a Cotopaxi tűzhányó kráterének titkait
2250 40| Osztriga, fácán, pástétom van, crème rosée, bordeaux, château
2251 39| egy ködfátyolkép, mint egy csába álom: Fatime! Akkor a visszahódított
2252 6 | törhet keresztül; s ha a csábarcú rém mégis belopózott, ott
2253 40| villantva szemeit alattomos csábbal.~– Én kész vagyok mindenre –
2254 29| maradt kezében egy hosszú csábbot.~A másik férfiúnak termetéhez
2255 42| is csak pengette tovább a csábdalt.~– Du hast mich nie geliebt…~„
2256 22| ejt el sem veszteség, sem csábítás. Addig, ha nincs vagyonunk,
2257 18| hallgassa meg ön azt, amit én csábításnak neveztem. Nincs elszökésről
2258 5 | üldöztetést, sanyargattatást és a csábításokat, mikkel elődeiket hitüktől
2259 24| lapszerkesztőt, hogy férjét csábítsák el.)~– No. És te nem fogadod
2260 20| lehet bevinni a kardot.~Ez a csábkép varázslóbb volt, mint a
2261 3 | Fantazmagóriák. Álmodott csábleányok, álmodott aranyhalmazok,
2262 32| mert vonzotta oda valami. E csábot kerülte lelke minden erélyével.
2263 3 | étkek. Könnyű volt el nem csábulni. Csak fel kellett ébredni
2264 7 | Móré Fülöp, Paksy Balázs, Csaholy Ferenc, Palinay György püspökök
2265 24| nábobokká lettek az ásó és csákány segélyével. Kemény és piszkos
2266 3 | dicsértem a képeit. El is csakliztam azt a városban nyolc garasért.
2267 23| evezőiket. Helyben vannak. A csáklyákat veszik elő, hogy megfogózzanak
2268 12| monda a vezér, midőn csákóját a golyó átlyukasztá. „Üljön
2269 7 | zászló alá! Apák elhagyják családaikat, tisztviselők hivatalaikat,
2270 8 | kezeit áldásra emelve az agg családapa. – Legyen oltalommal, legyen
2271 39| kiszabadítani a szorongatott családapát e kényelmetlen helyzetből.~
2272 12| s azontúl nem törődünk családdal, nem a világgal, nem a jövendővel;
2273 41| a nimfa a hamis istenek családfejének, aznap legalább tízezer
2274 18| sírjából visszatér. – Azon családhoz tartozom, melynek asszonyai
2275 40| gyakoriak voltak ugyan, s családias otthonosságot árultak el,
2276 36| azt a nagy balesetet, amit családjában naiv kifecsegésével okozott.
2277 28| szavakkal mutatta be Áldorfait családjának:~– Íme, itt van az én életemnek
2278 22| olyan emberek voltak, kiknek családjuk volt, s azt vagy magukkal
2279 34| tette magában, hogy amely családnak mintegy négyezer forint
2280 13| ilyen fiatal leányt, előkelő családok tagjait, a piacon korbácsoltatott
2281 18| áldozok érte mindent: véremet, családomat, jövendő sorsomat. E büszke
2282 41| vele mennybeli üdvömet, családommal való összeköttetésemet,
2283 28| ajánló fel Incének az ő családtagjainak arcképeit, cserébe kívánva
2284 28| albumban aztán voltak a családtagoknak különböző időkből felvett
2285 5 | parókiánkban.~– Édes, jó Csalánné asszonyom! – szólt a leány
2286 43| áldozatot.~Így lehetett kegyes csalás útján egy kis gyógyszert
2287 17| férjemet!~– Asszonyom. Ön csalatkozik bennem. Nekem semmi legkisebb
2288 8 | itt maradtál, azért, mert csalatkoztam benned. Te voltál a személyes
2289 1 | pásztorkürttel. Az, amelyik a csalitban furulyázott, a havasi kürtöt
2290 1 | sem éhség, sem kürtszó nem csalja ide? Keresik, nevét kiabálják,
2291 32| volna; de hogy magatokat csaljátok, ez csak tudatlanság. Nos,
2292 32| saját magát. Ha egymást csalnátok, az vétek volna; de hogy
2293 22| és megnémul, s egy ravasz csaló által le hagyja magát vetkőztetni.
2294 32| el magammal. Nemcsak te csalod magadat, hanem Hanna is –
2295 17| nemeslelkűségére, s felülve az optikai csalódásnak, azzal fogadja a kérdezősködő
2296 42| deríteni valami szörnyű csalódást, valami érzéktévedést. Hátha
2297 6 | mindenkor bűn.~– Ön talán csalódik. Hát a Megváltó, hát az
2298 13| ötletem van. Lehetetlen, hogy csalódjam. Én is elmegyek egérutat
2299 22| becsülését; ha szerelmemben csalódtam, viselem a szív fájdalmait;
2300 24| betegséget. Ha pedig újra csalódunk, s neked ismét vissza kell
2301 1 | s fuvoláján versenyez a csalogánnyal. Ebben a jövendő nagy zeneművésze
2302 24| De sok embert tengerre csalt ez a fata morgana!~ ~
2303 16| emberig leölték egy szorosba csalva a Bihar havasai között.~
2304 21| aztán a lőcsnek támaszkodva, csámpás ferdeséggel várta, míg a
2305 13| tele szenvedéssel, a sors csapásaival. Egy fiatalság, melynek
2306 41| tartotta a sors legterhesebb csapásának életében.~Nem bírta végigvárni
2307 12| szökni látta, midőn annak csapásától az ellenfél visszatántorodott!
2308 19| erejének lenni majd a nagy csapások elviselésére is. Férfi számára
2309 13| amerre találhatnak.~Ince csapata egy éjjel egy olyan faluba
2310 16| színharcok, miket egy hadtest csapatai különféle állásokból előtörve
2311 19| onnan az ellenfél megszálló csapatait kizavarni.~Amíg fegyvertársai
2312 17| Nincs itt az ellenfél csapatjából senki?~(A mellékszobábul
2313 10| polgárok csatlakoztak Ince csapatjához, s az ellenfél lerakta a
2314 14| átkelhetsz rajta egész csapatoddal, s utánad az egész különszakadt
2315 13| előőrsöket, s pihenést rendelt a csapatoknak. Holnap nehéz útjok lesz.~
2316 21| Az első szavadra, melyet csapatom elcsábítására intézesz,
2317 17| Ez gyalázat, amit ön csapatomon elkövetett. Ezért ön nekem
2318 12| nőalak látszik az érkező csapatra várni. A sűrűn eső hó fehér
2319 20| napiparancsot, melyben a csapatvezérekkel tudatja a hadügyminisztérium,
2320 17| azoknak kihirdetése óta minden csapatvezérnek joga és kötelessége, ahol
2321 3 | ingerülten szakítá félbe:~– Csapd be azt a könyvet: ha azt
2322 24| legváltozatosabb szerelmű hölgy után csapongva, kinek neve: a „föld”. Ezt
2323 24| boxolni egypár bitangot a csapszékből. A boxolást megtanulhatja
2324 30| énekelni, hanem a kardunkra csaptunk, s azt mondtuk, hogy gyerünk
2325 21| az út.~Éjjel egy útféli csárdában tartottak utolsó haditanácsot
2326 19| kapu felé.~Ott a nyitott csarnok alatt álltak a kolostor
2327 24| poharat emelt – Napóleon császárért. Ezt aztán egyszerre tízen
2328 28| tudja, hogy Prágának saját császárja is van, ki a Hradzsinban
2329 30| mikor audiencián volt a császárnál, megesküdött, hogy semmi
2330 28| a két első a császár és császárné helye volt) egy érdekes
2331 33| nevelési alapja az volt, hogy császárt és istent tiszteljen, úgy
2332 1 | kalimpázó lábával, mint a csatacséppel veri szét a kacagókat; nem
2333 32| mellett görnyedt, mások csatáit írta le; majd meg elkertelte
2334 24| legveszélyesebb helyekre; benne volt a csatákban és ostromokban, s amit látott,
2335 9 | esztendő; arra, hogy egy csataképes és nyereghez nőtt lovas
2336 11| dalokat énekelni, hanem csatakészen kell állani. Az ellenséget
2337 16| beszél róluk, az csak a nagy csatákkal foglalkozik. Mi kénytelenek
2338 11| Ártatlan játék! – Az ellen csatárai bemenekülnek a faluba, melynek
2339 11| irányában vissza. A honvédek csatárlánca üldözőbe veszi őket, s utánuk
2340 11| előhaladó zászlóalj előtt csatárláncra felosztott lövészek portyáznak,
2341 9 | szerint a lombard-velencei csatatéreken harcolt, vitéz huszárezredei
2342 15| utána dördül! Az ellenség csatáz az utócsapattal. Ágyúdörej
2343 9 | ott a férfilakosság rögtön csatlakozik is hozzá. Nem kell sok toborzás.
2344 19| kijelölve a helyet, ahol ismét csatlakozni fognak. Egy lövészcsapat
2345 28| tisztelgő fejbólintással is csatlakozott e kérelemhez. Arra aztán
2346 10| Székesfehérvárott. A polgárok csatlakoztak Ince csapatjához, s az ellenfél
2347 41| óceánjának fölfedezésére. Csatlakozzál ez utazókhoz. Neked az kell
2348 12| szólítva, kérelmét Gideonéhoz csatolni:~– Áldorfai százados úr,
2349 41| utcán fel, utcán le, a csatorna közepén járva, ahol nem
2350 9 | ánizstól sárgállik a mező. A csatornák partjait nefelejcsbozótok
2351 9 | keresztül-kasul szeldesve csatornákkal, az embermagasságú fű között
2352 43| számára, s elszállító azt a csatornán keresztül egész a Wight-szigetig.
2353 18| nem fog az én pénzemnek csatornát nyitni a Mabille-ba. Erre
2354 41| egyszerre ezer meg ezer tenyér csattanik össze tapsolva. Kilép a
2355 40| nem maradhat utána.~Egy csattanós botrány aztán végképpen
2356 20| lábhoz eresztett fegyver csattog, a huszár kardja villog
2357 27| hölgy deli alakja körül így csavargatja az erős szél a lenge selyemöltönyt:
2358 8 | ha megdorgáltak. – Téged csecsemő korodtól fogva neveltelek,
2359 22| szükség többé. Ma született csecsemők vagyunk, akiket az anyjuk
2360 34| megközelíti büszkeségre a csehet.~– Azt, ami hadjárat alatt
2361 9 | gondosan el voltak rekesztve Csehország és Galícia garnizonjaiba.~
2362 34| névvel. Előkelő nagybirtokos Csehországban, és tekintélyes nagy úr.
2363 24| negyvenen vannak hozzá; csekélység esik egyre.~Létre is jött
2364 39| okoskodott, hogy akik a csekélységeket megvetik, azok a nagyszerűt
2365 37| már. Ön olyan nyomtalan csekélységnek tartja azt, ami életének
2366 39| Megtanult féltékeny lenni minden csekélységre: egy virágra, egy gyűrűre,
2367 9 | megy Ince csapatja is.~A csel kitudódik. A felgerjedt
2368 41| jelenlevőkkel, Bella Ange-zsal, cseléddel, orvossal, magához szorító
2369 24| Itthon vagyok, becsületes cselédeim vannak. Hátha még nagyobb
2370 34| dolgozni kell. A fáért, a cselédért, a szabóért, a bútorokért,
2371 24| két fogadott szabad néger cselédjével. Ince pedig dolgozott, mint
2372 17| számára női ruhákat. Valami cselédöltönyt. Én átalakítom őt ismerhetlenné.
2373 28| örömeidet? Mikor beteg voltál, cselédre bíztam a gondviselésedet?
2374 16| halmokra. (ismét)~A csodára a cselédség mind kiszaladt az udvarra;
2375 4 | dicsekedjék.~– Nem az én cselekedetem az, hanem a tiszteletes
2376 4 | mindazt, ami rosszat életében cselekedett, majd elkezdé még azt is
2377 14| meghalj, hanem, hogy élj, cselekedj és boldogíts!~A lévita oly
2378 4 | még azt is bevallani, amit cselekedni szándékozott és ezután szándékozik.
2379 34| szóval, hogy „nem tudják, mit cselekesznek”!?~– Hanem egyet mondok
2380 28| éreznek, gondolkoznak és cselekszenek?~Ince meg volt elégedve
2381 30| kiengesztelje.~Ez árulással rokon cselekvény után menten tapasztalható
2382 2 | szokott eszköz lenni, hanem cselekvő kéz.~A visszaszerzett föld
2383 39| galamb, ha meghódolt; eszes a cselszövésben, őrült az élvezetben; az
2384 43| laurocerasus, arsenicum, bizony nem csemegefélék: de okosan elosztva mégis
2385 24| jövő tavasz nemcsak a kert csemetéinek, de magának a háznak is
2386 24| mindenütt. A kert minden csemetéje óriássá nőtt az ő távolléte
2387 24| vaníliát szedve a fiatal csemetékről, s a délvirágok között énekli
2388 30| tudták, hogy minő furfanggal csempészte be Ince azt a százezer forintot
2389 21| mély völgybe, útnak indítá csendben az utolsó kis csapatot.
2390 23| Atlanti-óceánnak vagy a Csendes-tengernek.~Incének nem kellett sokáig
2391 39| utcák helyett valamelyik csendesebb városrészben lakni; valami
2392 3 | kérdezé tőle: hogyan van?~– Csendesebben – suttogá a beteg.~Ince
2393 32| az ellenkezőről. Az utcák csendesek és üresek; nincs semmi zaj,
2394 20| Mikor nagy sokára el tudták csendesíteni a vezetők a riadalt, s az
2395 6 | kezdtek még szólni, a faluban csendesség volt.~Ince a kertből fölment
2396 5 | puszták magánya, az erdők csendessége nagyon jó a kísértőnek arra,
2397 42| kapuig, melynek bejárását csendőrség tartó elzárva.~Itt találkozott
2398 42| megnevezhetlen hang, valami csendülés vagy zúgás (mintha egy zengő
2399 1 | mikor az angelus utolsó csendülése is elrezgett a légben, mind
2400 40| pohárcsörömpölés közéje csendült a csintalan kacajnak. E
2401 3 | philtra. Ah, minő zúgás, csengés ez itt a fülemben! Úgy nevezik,
2402 42| lépcsőn a zárt rácsozatig.~Csengetésére előjött a szobaleány. Csak
2403 36| izgatottságba jönnek, ha csengetést hallanak.~Fatime igen egyszerűen
2404 26| ugranak a kormánykerékhez: csengetnek, süvöltenek veszedelmesen.
2405 4 | a pap, mert először is a csengettyű régen el volt repedve, másodszor
2406 41| zárva. Majd leszakasztotta a csengettyűt.~A nagy revolúcióra előrohant
2407 28| a kezeügyében levő ezüst csengetyűt, mire a komornyik bejött.~–
2408 4 | a meztelen sziklafalról csepeg alá a víz.~A hegyeket rengeteg
2409 14| Csak forró vérének hulló cseppjei permeteztek a szeretőkre
2410 28| élvezni a könnyek mámorító cseppjeit. Poppaeának nem voltak kegyetlenebb
2411 12| mindent megmentve, semmit cserben nem hagyva.~A futó hadsereg
2412 9 | kievickéltek belőle; elhozták a cserbenhagyott kompot; felszedték az elhajigált
2413 35| azt a távoli dalt a „sárga cserebogárról”.)~Ez az ő jó tündére, az
2414 3 | egyszer meglátta, hogy a cserebülyök hogy hantolnak el egy döglött
2415 20| babérkoszorúját a cserkoszorúval cseréli fel? Emberi dolog történik-e
2416 20| ott, ahová ti küldötök. Ne cseréljetek el. Elvesztenétek vele egy
2417 38| mármost én az ő helyére. Cseréljünk. Kolostorba megyek. Ejh!
2418 19| azelőtt Ince viselt. E helyet cserélt ereklye hieroglifjében egy
2419 25| vigasztalni, s csak fájdalmaikat cserélték ki egymással.~Mindennap
2420 19| hagytad el! Egy mennyországot cseréltél el egy asszonyért!~És a
2421 17| elkezdé a tört tányérok cserepeit összeszedegetni, megint
2422 42| súlyos cséphadaróval elkezdi cseréppé, forgáccsá, szilánkká zúzni
2423 3 | undok testét a szemétdombon cseréppel vakarni.~– Nyugodjál meg,
2424 20| alákanyarodik az út, a szép cseresnyefákkal szegélyezett országúton
2425 39| márványkandallók, s dió- és cseresznyefa helyett mahagóni, paliszander
2426 2 | fehér virágpalástba burkolt cseresznyefák jelölik: mintha hógúlák
2427 34| valóságosan az övé, mintha cserkesz apától vette volna sztambuli
2428 1 | Egy pár puskával karján cserkészik a távoli vágásban és vetések
2429 20| saját ősz fejének szánt cserkoszorút onnan, s az elpártolt fiú
2430 20| midőn babérkoszorúját a cserkoszorúval cseréli fel? Emberi dolog
2431 42| szamovár, kínai porcelán csészék, egy palack mandarin likőr (
2432 28| az keresztülugrott három csészén.~– De mikor az szörnyűség!
2433 10| kalandokra.~A lévita fitymálólag csettentett a nyelvével.~– Tzh ejha!
2434 29| egy olyan hosszú és vastag csibukszár, mely lehetne kozák dárda,
2435 24| káposztákat ehette a hernyó meg a csiga. A nagy lapos fejek, amik
2436 31| volt, aki a mély tenger csigái közt nyugszik; – az Alligator
2437 24| azok ellen az apró nyálkás csigák ellen, amik azoknak legnagyobb
2438 19| sűrűn a kis apró helix fajú csigákkal, amik a völgyben milliószámra
2439 40| szőnyegajtón, lerohant a csigalépcsőn, végig a homályos folyosón;
2440 40| világító meg; amint aztán a csigalépcsőre rátalált, ez a világosság
2441 20| nem korállok, a hintó nem csigateknő, s az ősz mosolygó arc nem
2442 20| között vinné őt csendesen csigateknő-hintajában a zöldarcú tengeristen,
2443 40| összevonaglott, mintegy titkos csiklandozástul. Azon nevetett úgy magában:
2444 1 | pedig már minden porcikáját csiklandozta a veszekedési kedv. Túl
2445 42| ellenállhatlanul, mintha csiklándozva volna; s aztán nevettében
2446 40| szobában, mint egy szilaj csikó, s dallamra hangoztatva
2447 28| elkezdett kacagni; de a fogait csikorgatta nevetés közben.~– Ez igazán
2448 15| kenyeret, mely kővé fagyott, csikorog benne a kés – akkor is ott
2449 41| melyen korbácsütés sötétveres csíkot hagyott hátra.~– Látod-e
2450 24| nem maradnak el az új ég csillagai alatt sem!~Óh minő csábító
2451 21| Amint a röppentyű szétrúgja csillagait, a sziklafal magaslatairól
2452 41| sehol.~Megint újra kezdte. Csillagász nem veszi úgy szemügyre
2453 11| Melyik felhőben repül? Melyik csillagban lakik már? Ott ül-e már
2454 19| megmondta volna neki egy csillagjós, ki jövendőt lát, hogy mi „
2455 40| házisapkát, azzal a nyolcágú csillagkereszttel, amit ő maga hímzett egykor.~
2456 35| árnyazott két elsőrendű csillagnak zenitje és nadírja volt
2457 32| csillag. Kérdezd meg ezt a csillagodat. Meglásd, felelni fog neked.~
2458 5 | haladtál, s a tudomány egész csillagrendszerében ismered az utat. Az egy
2459 38| megdicsőült eszményképem, te csillagsugáros hölgy, ki felszálltál mély
2460 19| a földön. Halld meg, te csillagsugárrá váló lélek, te virággá váló
2461 6 | el lelkét ugyanazon magas csillagvilágban, ahová menekülni akart?
2462 40| Ince azt érzé, hogy az ő csillagzata Fatimével tart, nem Hannával.
2463 19| kígyójácintokkal és a sárga csillákkal (scylla). Az a kis kereszt
2464 1 | zuzmóival, paláival és csillámaival, a festő félig kész rajzával,
2465 35| és a szemérmen keresztül csillámló hamisság. Hanna kedvetlenül
2466 28| amidőn mostohája indulatának csillapítására azt hozá fel, hogy hiszen
2467 24| előadást tart, akkor kínjai csillapulnak: elfeledkezik róluk.~Más
2468 17| vértesek sisaktarajai pedig ott csillogtak világosan a kert bokrai
2469 39| fényesen sikerült. Annyi pénzt csinálhatott már, amennyit akart.~Úgy
2470 30| herceget.~– Eredj már! ne csinálj belőlem bolondot! Mi köze
2471 42| iszonyú erővel.~Ah, ezt nem csinálják utána a cirkuszi akrobaták!
2472 12| szekereket fordítsák fel, s csináljanak belőlük torlaszt, és azok
2473 12| Káromkodom. Ez a legelső, amit csinálok. Leparancsoltak a szekeremről,
2474 28| társalkodónő, Fräulein Cecil „csinálták a honneuröket”. Az érkezőkre
2475 10| első álomban rajtuk ütünk, csinálunk nekik egy olyan táncot,
2476 17| míg a hintáló hölgy démoni csintalansággal tekinte rá vissza és kacagott.
2477 16| unokaöccse érdekében jó lesz csínyján bánni e hatalmas úrral:
2478 28| Elfut előlem, ha meg nem csípem.~Helene baronesse kacagott
2479 35| vállait és keblét eltakaró csipkefodrozat. A kandallóhoz tolt karszéken
2480 33| mint mindazt a selymet és csipkét, amit rab koromban rám raktak.
2481 30| bársony vállderékkal, dudoros csipkeujjakkal, hímzett előkötővel, leeresztett
2482 27| kihúzhassa; át kellett karolnia csípőit, derekát, aztán ott sem
2483 12| felelt vissza Gideon, két csípőjére téve kezeit.~Ince türelmetlenül
2484 32| divattól. Hosszú derék, mely a csípők körvonalait is kitünteti,
2485 41| mutogatni. Neki meg a fülét csípte ki a lovagostor hegye, még
2486 28| lett Helene; a cukorfogó csíptetőt úgy hajította le az asztalra,
2487 40| ejté ki kezéből.~Azután egy csíptetővassal felvette a földről, s ismét
2488 40| összefogott szárnyai közé volt csíptetve az arany nyomatú „menü”,
2489 43| elmondani. Küldje ki ezt a sok csiribiri embert innen! Mit leskelődnek
2490 19| háztetőn a galambok helyét csiripelő verébsereg foglalta el,
2491 4 | pedig, mint magam, akinek csiszlik volt az apja, s aki mindig
2492 1 | ítéljétek őt meg most! – csitítá Ince nyugodt hangon társait –
2493 43| rajzára, s aztán ujjával csitító fenyegetést téve a belépő
2494 29| boltban lakott szabó és csizmadia. Mind a kettő derék szabadelvű
2495 30| óta elmaradt évdíjaikat. Csizmadiák, nyereggyártók bíznak benne,
2496 4 | használatában megtartsa, az ő csizmáinak kevesebbet ártván a harmatos
2497 14| Sietve jött. Köpenyére, csizmáira ráfagyott a hó.~– Nagy dolgokat
2498 6 | Ott letisztogatta sáros csizmáit a lévita. (Ha megtudná azt
2499 29| nagy hazafi nem tudja a csizmáját lehúzni a lábáról, segített
2500 29| hasztalan küzdelemben a csizmájával. Fogva volt benne. A csizma
2501 29| neked ezt, óh, sarkantyús csizmám!”~Régi honvéd bajtársak,
2502 29| maradt a győztes.~Azonban a csizmának igaza volt. S hogy azt le
2503 12| együtt járó nem harcoló csőcselék maradjon el tőle.~Az idők
2504 28| legendai hős, szétkergette a csőcseléket, megrázta, mellberagadva
|