1-allig | allit-atter | attet-bemut | bence-bukkf | bunte-csocs | csoda-eddig | edele-elhom | elhor-eltun | eltur-erzek | erzel-felci | felcs-fenyk | fenyl-fovez | fozes-gyerm | gyert-hanya | hanyj-himnu | himpo-idege | idegr-ittak | ittam-karja | karma-keszi | keszk-kirug | kisas-kozbe | kozbu-lakas | lakat-leoto | leotu-marad | maras-megko | megkr-menje | menle-nagys | nagyu-odaad | odaak-oltar | oltas-patak | patik-ragad | ragal-rudak | rudat-sulya | sulyo-szent | szenv-szoro | szort-tavir | tavol-todit | todul-ugyet | ugyre-valas | valga-veszi | veszn-vonta | vonul-zuzta
Fejezet
8022 43| jótékony hatással lesz szétdúlt idegrendszerére.~De lehetetlen volt őt kicsalni
8023 10| amíg az én szénégetőimet idehívom, azok már tudnak a nyelvükön
8024 28| nagyot, mint a Fehér-hegy! Idehozzák nekem pan Riegert, s az
8025 16| a díszteremben ültek az idei karcos mellett, a pincében
8026 40| útravaló pénzt, s ekként idejekorán hajótörést szenvedve, jó
8027 7 | kérdés.~A tanóra rendes idejére ismét felgyűltek a növendékek
8028 21| kiáltani fogok embereid után. Idejöjjetek: egy fél millió van a szekeremen;
8029 17| őt elárulni; ha üldözői idejönnek, eltagadják, hogy itt van!
8030 43| sem láttam én olyan színt… Idejött csendesen az ágyához… Levetkőzött…
8031 41| már megint honnan tudod?~– Idejövet találkoztam a pincérrel,
8032 12| bányavárosokba.~A fővezér idejövetelének a hadászati indokon kívül
8033 25| hosszadalmassággal, mint idejövetelükkor. A Pacific vonal egy részén
8034 32| gombostűpénzül. És rendelkezhetnek idejükkel, pénzükkel, mulatságaikkal
8035 4 | egykor az elsők;” – annak idejut ki Dudára; s a többi.~A
8036 4 | Ez volt a főoka, amiért idekerült Dudára. Se a hívek, se a
8037 24| mi gyökereink tartják őt idekötve ehhez a földhöz…”~Hogy kiáltott
8038 38| kérdi, mit mond a világ idelenn? mit ítélnek az égi seregek
8039 4 | gyilkos csomorika termett az idén a mezőn, annak a virágátul
8040 37| Azt mondta, hogy az egész idényt itt fogja tölteni: az pedig
8041 22| húzást-halasztást szenved, hogy már idestova ki is tavaszodik az idő,
8042 16| vannak közelben. Ha valaki idevetődik, majd utasít, hogy mit tegyünk;
8043 5 | biblia: abból is hamisan idéz; meg ami ráragadt az iskolában,
8044 43| rögeszméiket tudományos idézetekkel támogatni.~– Nekünk is kettőnknek
8045 33| aki hazajár; valahányszor idézik. Néha hivatlanul is eljön,
8046 32| Kísértsd meg őt magad elé idézni. Vedd elő arcképét, nézz
8047 21| meg az ellenségeskedést. Ő idézte fel azt.~Akkor levette a
8048 3 | körül, s látni fogod, akit idéztél. Férfiakat, kik vizet isznak
8049 43| Leó belebocsátkozott az idióta eszmefolyamába. Elmondá
8050 18| nem akarom, hogy ön engem idiótának tartson. Lássa ön: nekem
8051 21| feleselek én itt teveled; idiotizmusodból kigyógyíthatlan kapucinus
8052 23| perc volt hátra a kiszabott időből, mikor Ince az Alligator
8053 26| dologban járnak? milyen időjárás van náluk? ha urak, az idegen
8054 32| kell maradnia véghetetlen időkig.~– Ah, mennyit emlegettük
8055 3 | tanteremben volt az, azon időköz alatt, melyet a kolostori
8056 33| között hosszú hallgatás időköze támadt e szavak után. Mindenik
8057 13| ágyúlövés hangzott rövid időközökben. Ők nem hallották azt. A
8058 28| rendetlenek!~Ez egy kis derült időközt hozott. Amíg Vencel odajár,
8059 32| Előnyösebb volna a helyzet, ha az időkor távola még nagyobb volna.
8060 27| eszébe, hogy ejh, milyen szép idomai vannak az eleven Vénusz-szobornak,
8061 31| Rendkívüli idők rendkívüli idomításokat visznek véghez az emberen.
8062 30| lelkes honleány domborműben idomította azt ki viaszból, s egy reményteljes
8063 32| alakját, tetteit, szavait; idomítsd át lelkedben egy élő alakká,
8064 32| festői redőkben lapul a deli idomok körül; fejét sem veszi ki
8065 27| volt a pokolból. Két vonat idomtalan tömeggé összetolulva; ahol
8066 7 | félelmes ködkép ragyogó tájékká idomult át.~1848 nyárutója volt.
8067 4 | Az özvegy ugyan már kissé idős; de igen jó áldott teremtés,
8068 32| Hanna is négy évvel lett idősebb azóta, hogy először látta,
8069 2 | emelték már sudaraikat, nem idősebbek száz évesnél. Gyermekkor
8070 1 | hosszú fehér talár, az idősebbeknél fekete övvel és skapuláréval.~
8071 32| leszesz híva, s igen kellemes időtöltésed lesz Prágában. Vagy pedig
8072 35| felfedezés után rémséges időváltozásnak kell bekövetkezni.~…Másnap
8073 28| huszonnégy órája, mely a prágai időzésre kiszabatott, ma éjjel letelik;
8074 23| Incének nem kellett sokáig időzni a szeraszkiernél. A kitűnő
8075 28| még másnap is ott kell időznie, mert arra egy nap nem elég.
8076 22| Az embert saját tettei idvezítik. De nem akarok olyan országnak
8077 7 | lehet azzal a gondolattal idvezülni, hogy nemzetünk elkárhozott!”~
8078 42| Ezek a tárgyak látták őt idvezültnek – és látták elkárhozottnak:
8079 38| Tegye őt szerelme által idvezültté az a nő, aki őt olyan ingyen
8080 33| is.~Ettől aztán egészen idvözült lett.~Hogyan került vissza
8081 19| kiszaladt messze eléjük. Ifja, véne, asszonya, férfia
8082 3 | testi-lelki orvos. A fehér barátok ifja-vénje el volt foglalva a körülfekvő
8083 16| vidám rózsapiros arca még ifjabbnak tetszik azáltal, hogy simára
8084 8 | hívta a templomba a kolostor ifjait, utoljára vették fel a fehér
8085 11| iskolákból kijött tanuló ifjakbul.~S ezeknek volt bátorságuk
8086 1 | virágvasárnapon.~Egy része az ifjaknak nevetett; egy része morgott.~–
8087 6 | vagyunk: egyformán jön tőlünk, ifjaktól és öregektől.~A papné inte
8088 33| fellángoló kedély, ő pedig ifjan is oly hideg. S az ellentétek
8089 3 | mire jó neki az élet, az ifjúdad arc, az ép szemek?~Ezt kérdezte
8090 1 | csintalan örömkitörés, férfihoz, ifjúhoz illő. Gyönyör elnézni e
8091 26| Vissza akarta magát vinni ifjúsági ábrándjai színhelyére; minő
8092 6 | apátúr e nap örömére az egész ifjúságnak engedélyt adott mulatságot
8093 41| ellenségem, aki engem kora ifjúságom óta folyvást üldözött, húsz
8094 30| érdemes képviselőjelölt, hogy „Igaz-e, hogy a pesti követek a
8095 22| hogy hollandusok vagyunk.~– Igazad van. El fogok hozzá menni.~–
8096 28| azért, hogy nekem ne legyen igazam, hanem Hannának; csak azért,
8097 32| eltelve egymás iránt, s igazatok van. Hanem azt a kérdést:
8098 31| veszni, aki a hazai művészet igazgatásába elegyedik? Az árbochoz kell-e
8099 18| rábízhatom a párizsi házam igazgatását. Egyszerű feladat az. Nem
8100 31| Én? a nemzeti színház igazgatója? Hiszen nem értek én a művészethez
8101 24| ötvenezerre szaporodtak, s az igazgatók elismerék, hogy e sikerhez
8102 30| mellett a nemzeti színház igazgatóságának, hogy vegyék fel, bárha
8103 31| elfogadni a nemzeti színház igazgatóságát?~Ha valami képes volt meghökkenteni
8104 24| levelezést kezdett mind a két lap igazgatóságával. Az eredmény nem maradt
8105 41| egy jegyet, meghívót az igazgatótanács rendkívüli ülésébe. Walter
8106 34| összejött Walter Leóval az igazgatótanácsban. Bauernhass grófot sohasem
8107 36| Leónak, mikor a legközelebbi igazgatótanácsi ülésben összejöttek Bécsben.~–
8108 34| társulat téged megválaszt igazgatótanácsosának, s az ilyen hivatal, mint
8109 34| mint előre tudva volt, igazgatótanácsosnak. Mikor Leó kezébe adta a
8110 34| hogy Incét a társulat az igazgatótanácsosok sorába fel fogja venni.~
8111 43| Incére nézve van az ottan. Igazgatott a képen az odatekintgetés
8112 38| nála, mik eddig jellemét igazgatták, tetteit vezérelték.~Most
8113 39| megváltozott; azt helyre kell igazítani a levélben, s nem akar most
8114 4 | Nem lelkész, csak lévita – igazító ki az elfogadó. – Nevem
8115 4 | hogy az igazat megvalljam: „Igazmondás légyen szájamnak ejtése” –,
8116 22| hibája, hogy ez a nőnél még igazolható lehet; de a férfinál soha.
8117 41| tanulmányaim, mind tapasztalataim igazolják. A többi dandy-isten csak
8118 19| szeretet, bocsánat, elnézés. Ő igazolni akarta férjét! Fölmentést
8119 31| a bankár mondja? Tiszta igazság-e az, amit ez üzletember ama
8120 19| kit az ihlet és a szavak igazsága papnői magaslatra emelt.~–
8121 17| fogja vizsgálni az ügyet, s igazságot fog szolgáltatni.~– Megnyugszom
8122 40| nem vezeti bosszú; csak igazságszeretet, s az ön iránti végtelen
8123 5 | beszéljen annak!~– Önök teljes igazságukban vannak – kezdé meglepően
8124 29| a világ meghallani, ami igazsákunk van; tehát lássa meg rajtunk
8125 5 | egymáshoz; mert az igaz embernek igaztalanságot elkövetni csak úgy fáj,
8126 30| esznek?”, s miután ezt Ince igenlőleg bizonyította, öntudatosan
8127 30| utasíttatnak.)~Hanem aztán vannak igények, amik elől becsülettel nem
8128 30| van, akik arra személyes igényeket támasztanak; de sokkal nagyobb
8129 32| teneked most éppen egy nagy igénypered van a sorssal!~– A sorssal?~–
8130 32| világban elegáns és amellett igénytelen. Piperére nem ád semmit.
8131 18| örömében. – S ne hidd, hogy ígérek valamit, amit meg nem adhatok.
8132 1 | Ave Maria…”~… A tavasz ígérete csalárd!… Nem lesznek ezekből
8133 32| penget hazája iránt; másik ígéretet tesz neki, hogy igen meg
8134 22| hadseregbe. Az áttérők fényes ígérettel voltak kecsegtetve.~E csáb
8135 34| el ne mondd, ha a világot ígérik is érte!”~Nincs, aki vele
8136 17| forog. És önök mind a ketten ígérjék meg nekem, hogy nem fogják
8137 41| Ez izgalmas látványnak ígérkezett, ha nem betanult színjáték.~
8138 24| Kalifornia minden aranyát nekem ígérnék érte?~Hiszen az igaz, hogy
8139 20| feladatokkal küzdött meg, amik nem ígértek sikert. S mikor egyszer
8140 32| velük.~– Hiszen éppen azzal igézed meg őket. Előtted van a
8141 6 | egynek őrá is kiterjedt az igézése. Elég volt annak egyszer
8142 10| a leányból?~Ez a kérdés igézet volt Incére nézve. Eltiltó
8143 41| Káprázatnak, félreértésnek, igézetnek kell itt lenni. Lehetetlen,
8144 5 | alakja, bátor megjelenése igéző hatást gyakorolt volna a
8145 33| viszontagságainak egyes eseményeit; azok igézték meg őt, azok nyerték meg
8146 7 | el nem hangzott. Meg volt igézve tőle.~Azután szobájába sietett,
8147 8 | biztatta őket, hogy egyenek, igyanak, és legyen jó kedvük; s
8148 5 | a községnek, amit minden igyekezetünkkel sem tudtunk elfelejtetni.~(„
8149 11| zászlótartó is egy fűzfa mellé igyekszik meghúzódni, odasietett hozzá,
8150 3 | elragadtatva a beszélő ifjú ihlete által, lelkesülve kiálta
8151 39| malasztsugalló szellemének egy ihletével érintette volna szívét:
8152 3 | mázolatok voltak, ez művészi ihlett alkotás. A színvegyülete
8153 14| boldogíts!~A lévita oly ihlettel mondá e szavakat, mint egy
8154 6 | ragyogott.~– Köszönöm – monda ihletten. – Ezt óhajtottam tudni.
8155 14| egy próféta. Rút arca az ihlettől átszellemült, és magasztos
8156 26| örömére.~A vaspályákon a II-ik osztályon utazók barátságos,
8157 28| mégis megy célja felé; nem ijed meg, enyeleg a veszéllyel!
8158 28| tartani, valami névtelen ijedelem rögtön felriasztja abból.~
8159 17| a legjobb védelem.~– Ne ijedj meg, néném. Nem látod, hogy
8160 37| zsebébe.~Első érzése volt az ijedség.~Megrémült, mint aki egy
8161 36| volt!~– Hüh! – kezde el ijedtében fütyülni Walter Leó, s két
8162 23| még eddig nem ismert, az ijedtséget, ennél a szónál. Gyáva lett.~–
8163 28| mintha mindig meg volna ijedve.~– Aztán mindig olyan kísértetes
8164 28| Ez az ember engem halálra ijeszt, valahányszor belép! Micsoda
8165 13| átadással rábízta magát. Nem ijeszté meg a rágalom, hogy őt Ince
8166 17| keresztvasára. Az lesz a szép. Ijesztésül minden hazaárulónak. Ah,
8167 21| leguléjuskodásoddal sem ijesztesz meg. Ez nem tartozik a közönséges
8168 22| közé szorítá. Senkit sem ijesztett meg vele. Talán meg sem
8169 3 | belőlem, nem kell az ördöggel ijesztgetnem a híveimet, magam is megijeszthetem.
8170 42| ezáltal egy olyan merev, ijesztő kőtekintet áll elő, mely
8171 11| fejeik fölött átcsapott, ijesztően búgni a légben. Megrettentek
8172 28| egy napon, augusztus 20-ikán, megmutatnak a népnek, annak
8173 40| műlakatossal. Szeptember 15-ikén bizonyosan ott fog lenni
8174 43| volt az újszőnyi összenőtt ikerleányoknál… így a sziámi ikertestvéreknél.~
8175 34| vagyok nőve, mint a sziámi ikerpár, Chung a Tunghoz, s azt
8176 43| Rendes dolog az összenőtt ikreknél… Azoknak ugyanegy percben
8177 19| már sokszor mondtak, hogy „ill a berek! nádak, erek!”,
8178 39| Hanna szobájában. Az áruló illatot, amit mindenki rögtön felismer.
8179 42| rajzolta levelek; még most is illatozók. Egy göndör hajfürt: a halántékról
8180 33| aminek hangja bizonyosan oly illemes, oly tartózkodó, hogy nyilvánosságra
8181 32| megtehette volna nála az „illemlátogatást”.~– Feleségemnek igaza van –
8182 35| művésznő csak nem téved tán az illemmozdulatok megválasztásában?~Nem tévedett.~
8183 35| Pedig itt már a feszes illemszabály eléggé igazolja, ha az urak
8184 24| Hozzá volt téve nagyon illendően az a jókívánság is, hogy
8185 14| sehol. Fölment az égbe, mint Illés próféta, tüzes szekéren.
8186 33| arról levágva a főt, ő maga illeszté azt bele abba a kis könyvalakú
8187 33| kapta meg, az volt az ő illetékes papja. Így az előéletéből
8188 5 | leányom!~A kurátor meg volt illetődve. Egyfelől ama szűz szelídség,
8189 17| még kötéltáncosnőt is.~Az illetők, akik találva érezték magukat
8190 34| beszéljen?~Rontson le olyan illúziókat, amik még nemcsak sok embernek
8191 30| vagyona harmadával, s hazafiúi illúziónak egész összegével. Azt, amit
8192 23| elfogott menekülő. Hogy az ilyenekkel hogy bánnak mai nap, azt
8193 29| emlékezni, hogy látott valaha ilyenforma nemzetőri őrnagyot valami
8194 31| előmozdítására. Gondold meg holnap ilyenkorig a dolgot, s ha ismét összetalálkozunk
8195 41| volt; húzta lefelé.~Nem ilyennek képzelte ő ezt az éjt! Nem
8196 41| képzelte ő ezt az éjt! Nem ilyennel bolondította lelkét az egész
8197 16| nem pazarlom rá) minden ilyes szándékot nemes méltatlankodással
8198 39| kifejlett hajlandóság volt ilyesmire. Különösen monsieur Belle
8199 7 | magára zárta, s térdre omolva imádatának jelvénye, a Madonna-kép
8200 6 | boldogságát kereste az imádatban, s gyönyörrel követte őt
8201 28| foglalnám, s Istennek tartozó imádatom adóját le ne rónám. S te
8202 5 | anélkül, hogy a földit is ne imádd vele…~… S neked csak az
8203 5 | az eredeti: s nem fogod imádhatni az égit anélkül, hogy a
8204 33| a népből született, mint imádja ezt a népet, mely pedig
8205 12| tehetetlenek.~A honvédek imádják őt, mint egy angyalt.~Egy
8206 37| fejemre mindannyiszor az ő imádkozásai után. Hagyja érintetlen
8207 28| ennünk – és sírnunk! Amen. – imádkozék prózai humorral az ebéd
8208 11| a tüzet, alunni mennek; imádkoznak; a legkisebb azt kérdi,
8209 20| a viharral, s az ordító, imádkozó, szitkozódó alakok között
8210 11| összetéteti kis kezét, s imádkoztat vele az apáért. Aztán elalusznak,
8211 7 | oltárt is, s azt mondtuk: nem imádkozunk többé, hanem átkozódunk!
8212 19| el többé. Halld meg: és imádkozz érettem odafenn. A tiszta
8213 37| hogy eltávozott szentjét imádkozza vissza az égből.~Mindennap
8214 6 | térdepelj le ágya elé, s imádkozzál, ahogy eléd mondom.~A leány
8215 16| most, uram, álljon fel ön. Imádkozzék, és készüljön a halálra.
8216 39| tintával, ezt a két szót:~„Imádlak! Serena.”~Az eszelős tündér
8217 32| pörlekedő. Téged becsülnek, imádnak. Nem kell hozzá egyéb, mint
8218 12| annyi férfi között. Ezt vagy imádni kell, vagy megvetni. Egy
8219 36| vagyok az. A feleségemet imádom, úgy, mint akárki más; hanem,
8220 38| mint Siegebert hajdani imádottjának férje.~Mármost azt is kitalálhatja,
8221 3 | lelkedet.~– Útjában fog állni imádságodnak minden gondolatom. Ahol
8222 38| sorstul! Fogott önön az én imádságom? No, ne hallgasson el. Ne
8223 38| az.~– Az ég meghallgatta imádságomat!~– Hogyan? – szólt Ince
8224 22| hozzá. Az emigránsok úgy imádták, mint az egyiptomiak az
8225 37| Ön tudja jól, hogy én önt imádtam, és nem mondtam önnek azt
8226 28| akiknek sorsuk az, hogy imádva legyenek; de nem szeretve.~
8227 37| ami emlék: gyermekkorom imáit, a Szűzanya képét, az apám
8228 15| lehetetlen; hitte, hogy imája is megvédi őt.~Ő elmaradt
8229 19| áll imazsámolya. Rajta az imakönyv. A felnyitott lapon egy
8230 19| megcsókolá azt az otthagyott imakönyvet.~Mennyi szó volt ebben a
8231 5 | tekintetével találkozni.~És imakönyvét elzárva tartó, nehogy más
8232 6 | szentek, hanem a múzsák is. Az imának sikerét erősíti a tanulmány.~
8233 38| főpap, nehogy egy istenfélő imanéne elszörnyedjen azon, hogy
8234 6 | gondolatot, az öntudatos imát, s magukkal ragadták. Sokszor
8235 19| És ott ama fülkében áll imazsámolya. Rajta az imakönyv. A felnyitott
8236 38| megbotlottam valamibe. Az imazsámolyom volt. Megtanultam imádkozni.
8237 19| kellett roskadnia térdre azon imazsámolyra, és összekulcsolt kezeit
8238 19| a térdeplők fölkeltek az imazsámolyról.~Serena elpirult arcát összekulcsolt
8239 18| barátunk csupa jég és vas, és ímhol ni, hogy elolvadt!~Ince
8240 33| átvette a majorátust, s imitt-amotti hitelezői kielégítésével
8241 4 | álmélkodva kérdezém, hogy immár miért kellett nekem megtudnom
8242 35| ilyen emigrált, meg újra immigrált bús hazafi a „szegény ördög”
8243 19| ráakasztott koszorú: az immortellek, szalmavirágok még színeiket
8244 37| lehessen. Ott a legelső impendimentum dirimens: a „votum”. Én
8245 33| közt elfoglalni a számára impetrált helyet.~Hanna felírta a
8246 17| ebéd végeztével. Valami improvizált színdarabot. Hoztak magukkal
8247 2 | hajdani kolostort, melyet Imre királyunk építtetett, a
8248 26| néhány kézi bőröndöt átvegyen inasa kezéből; azután megint retúr
8249 42| lett volna értesítenie.~Inasának meghagyta, hogy fűtse be
8250 42| vajon nem késett-e el?~Ince inasától azt tudta meg, hogy ura
8251 26| kalauzzal németül beszélt, az inasával franciául; a vele jött hölgyet
8252 31| elkészíteni, anélkül, hogy az inasesztendőt kitöltse, s a pénzcsinálásról
8253 28| palotájába, hol érkezésüket egész inassereg várta.~A háziasszony már
8254 23| árbocerdejéhez eljutottak; Incében a tündéri látvány, az ezernyi
8255 26| azért taposott keresztül Incén, minden mentegetőzés nélkül,
8256 34| egy egész boldog és semmi incidens által meg nem zavart, nyugodalmas
8257 3 | a látás, mint a ragályos incubatio lappang véremben, s alkalmat
8258 7 | zárda többé! Hasztalan az index, a szillabus! Az írás betöri
8259 41| sem fedi. Tökéletes vad indián. Azt mondják róla, hogy
8260 24| hivatal, sok dolog van a kóbor indiánokkal. Csakhogy a veresbőrűek
8261 24| a váltólázban: úgy, hogy indikálva lett neki saját patikát
8262 4 | volt az egyéb gondatlan indiszkréciónál, egy általa erkölcsileg
8263 20| parancsol; a dobszó, a trombita indít meg, és megállít. A katonát
8264 21| leszállt a mély völgybe, útnak indítá csendben az utolsó kis csapatot.
8265 39| jóltevő Cythere meg nem indította keblében a szívdobogást?~
8266 24| Az európai háború meg van indítva.~Hajh, milyen meleget költött
8267 22| török városnegyedben?~Ez az indítvány még Serena szemeit is beköté.
8268 37| poharat.~Ekkor Ince azt indítványozta Hannának, hogy látogassák
8269 1 | szamarat? – veté oda az indítványt Gedő.~De hát ki ne vállalkozott
8270 28| roppant néptömeg tolongott az indóház körül, a szerencsétlenül
8271 26| enyim”?~Egy állomáson az indóházból egy éppen olyan nőt látott
8272 42| azonban nem vitte el még az indóházhoz.~Pedig az idő már szigorúan
8273 22| volt is.~S még egy prózai indok is járult hozzá, hogy Guidó
8274 1 | ellene keményen feleselnek, indokaik száma kifogyhatlan, furfangos
8275 41| sikerült. Azután előadatta indokaikat. Engesztelhetlen gyűlölet
8276 27| kalauzokat az összeütközés indokairól (a két mozdonyvezető nem
8277 28| e jelenet alatt, aminek indokait nagyon jól érté, s azt mondó
8278 28| Miért keresné ő e könnyek indokát? úgysem találná meg!~Csak
8279 32| törte a fejét, hogy miféle indokokat hozzon fel a maga kimentésére,
8280 12| idejövetelének a hadászati indokon kívül még az a célja is
8281 38| Megtanultam imádkozni. Indulataim lecsillapultak. Azért imádkoztam,
8282 28| kigondolni, amidőn mostohája indulatának csillapítására azt hozá
8283 19| Olyan volt kedélyének ez indulatkitörés, mint a tavaszi égnek a
8284 40| hogy az indulat vak: az indulatnak száz szeme van.~Az vezette
8285 41| hölgyről – ekként kiálta Ince indulatosan.~– Valami kevés jogom van
8286 7 | elárulók a belül háborgó indulatot.~Felment a szószékbe, elővette
8287 19| is. Férfi számára nincs indulgentia, nincs absolutio. Az ő bírája
8288 15| elválás percében, mikor indulni kell a csatába, ismét azt
8289 42| milyen hosszú útra kell indulnia. Alig egy óraköz van még
8290 8 | csapatot, mely gránátos indulóban haladt a hegyi úton fölfelé;
8291 16| van e lelkesítő forradalmi indulónak. Nem csupán az, melyet fentebb
8292 19| temetőből a hajdani lakóház felé indultak.~Hajh, ez nem olyan mosolygó
8293 41| Azt mondják róla, hogy indus eredetű. Vad, villogó szemei,
8294 16| ügyvéd; a nyolcadik egy ínfám-cassirozott tiszt. S ha ez a színe a
8295 29| mintha senki sem akarna infanterista lenni többé.~Hogy itt most
8296 14| diadalmaskodik fölöttünk. „Nec portae inferi!” Nec – s a többi.~A sovány,
8297 31| kedve valahol in partibus infidelium főispánságot vállalni?~Ince
8298 3 | hanem áttetette az ágyát az infirmeriába. Ezt ugyan a babonás hit
8299 3 | Most azután jó oka volt az infirmeriában feküdni.~Társai felváltva
8300 7 | fővezérnek; sisakot tesz fel az infula helyébe, kardot ragad a
8301 2 | föveg fején nincsen (az infulán kívül), soha nem beteg,
8302 22| társaság véleménye ide-oda ingadozott; csak Incéé állt szilárdul.
8303 20| koszorúzta fel vele.~Ince ingani érzé a földet a lábai alatt.~
8304 30| békülékeny, ragaszkodó és ingatag. Minden faluban tartott
8305 33| nagyot sóhajtott, s csendesen ingatva fejét, mély, tompa hangon
8306 16| férjét még nagyobb dühre ingerelje ellene; s mintha a vezér
8307 1 | Volt nagy kacagás, évődés, ingerkedés a társak részéről. Mit olvastál?
8308 1 | telt poharával koccintásra ingerli a komoly mélázó ifjút egy „
8309 40| használni a másét. Egy neme az ingernek rájuk nézve az, hogy az
8310 28| tudott volna?!~Erre még ingerültebb lett Helene; a cukorfogó
8311 3 | olvasott fel előtte, a beteg ingerülten szakítá félbe:~– Csapd be
8312 23| ennek az ostoba müzülmánnak inglis meg frenki, mindegy „gyaur
8313 3 | térd, genu. I: a lágyék, inguen. K: a fő, caput. L: az ajk,
8314 1 | s karjairól feltűrve az ingujjakat. – Jertek hát ránk, és dűljön
8315 1 | felsőöltönyeiket. Olyan jól esik ingujjakban lehetni. Hogy nincs rajtuk
8316 16| pénzhajhász; a harmadik egy ingyenélő bonviván; a negyedik egy
8317 24| alkalom volna rá! Alma, Inkerman! Szimferopol! Az akhtiári
8318 2 | literatúráig; köztük becses inkunábulák, egyetlen példányok, érdekes
8319 7 | az valóság.~Mint a szent inkvizíció mesés vasbörtöne, melynek
8320 40| kalapot, sált kapkodott fel innen-amonnan, s egyre táncolva, dalolva
8321 22| vágya volt Incének: elmenni innét messze, olyan messze, hogy
8322 3 | mandulatejet adott a betegnek innia.~– Ma már szemeidet fel
8323 42| Mit cselekszel, kedves Innocentim? – szól szelíden a jó barát
8324 7 | otthontalan árvaság, a nyomor, az ínség minden kísérő démonaival.
8325 18| a rossz önző világban, ínségnek, csábnak martalékul. Gondoljon
8326 2 | arcképe alá oda van írva: „ex insidiis occisus.” S utoljára is
8327 42| amivel az őt – a szerep instrukciója szerint meg fogja ölni,
8328 8 | is ott voltam a hírhedett inszurrekcióban. Ha komoly harcba mehetnék:
8329 9 | egy-egy zilált lovascsapat inszurrekcionális rezes kardokkal, miket főispáni
8330 28| fekszik.~– De kedvesem – inté Helenét Walter Leó –, te
8331 17| nézett, s szemöldei biztató integetéssel rándultak felfelé.~Walter
8332 42| bűvkörön belül minden tárgyra intenzív világot vet, míg azon kívül
8333 32| valaha valakit valahová internált, s azt haza kellene már
8334 32| nem éppen főispánságot is. Internálva lett Prágába.~Kellemetlen
8335 17| sokáig tűrték a kellemetlen interpellációt; hangzott a trombitaszó,
8336 28| a hegedűművészhez, s azt interpellálta fenyegetően lágy és rettentően
8337 24| egyezséget az orosz elleni intervencióra. Az európai háború meg van
8338 22| táborban szép meséket angol intervenciórul: nem adott rá semmit. Káromkodhattak
8339 21| történteket. Az asszony néma intéssel helyeslé Ince szavait. A
8340 32| tantárgyakból. Minden új ismerős intéz hozzá valami új kérdést,
8341 28| Walterné a felülésnél úgy intézé a rendet, hogy Ince ismét
8342 32| érvényesíté, az emberi sors intézésében is tartsa meg a szimmetriát.
8343 21| melyet csapatom elcsábítására intézesz, lelőlek irgalom nélkül…~–
8344 43| találta magát.~A döblingi intézetben, ahová vitték, szobájának
8345 31| keres szolgálatot valamely intézetnél, gyárnál vagy magánüzletnél,
8346 12| az, aki e gyilokdöféseket intézi Serena felé, az első szónál
8347 12| nyújtani.~– Köszönöm. Ostoba intézkedés volt biz ez a vezértől.
8348 12| Senki sem tehetett kifogást intézkedései ellen.~Hogy veszély idején
8349 13| parancsnok el van foglalva intézkedéseivel.~Vajon mit fog tenni, ha
8350 33| mármost lássunk a prózai intézkedések után – folytatá a bankár –,
8351 32| gondviselésnek azon bölcs intézkedését, miszerint Incének el sem
8352 23| szépen rendben megtette az intézkedést. Legelébb is hadsegédét
8353 14| fogja takarni. Eredj. Siess. Intézkedjél. És szabadítsd meg azokat
8354 41| van, ni! Ilyen a távírdai intézmény az Osztrák-Magyar Monarchiában –
8355 41| mindenféle prózai ügyeket el kell intéznem.~– Az mind az én gondom.
8356 28| ügyet egészen el lehetett intézni. Ebédnél ismét összejött
8357 39| érte fog menni.~Azonban úgy intézte a dolgát, hogy egy nappal
8358 3 | amiket ama keserves éjszakán intéztem hozzád? Akkor hallgattál,
8359 27| közöm nekem ehhez a bajhoz, intézzék el. E szó után lett hozzá
8360 39| vagyok.~Több levelet ne intézzen ön hozzám, mert azt feltöretlen
8361 29| egyedüli fegyverünk az idegen invázió ellen. Ahová a sarkantyús
8362 42| ördögien gúnyos, nyekegő, inzultáló, ingerlő hanghordozással
8363 4 | az apja vagy legalább az ipa; az olyan ember pedig, mint
8364 1 | csak a vetéseket bírálja, iparkodó mezei gazdát árul el magában.
8365 33| amiben ő olyan nagy volt, iparkodom őt utolérni, de nem elfelejtetni
8366 23| Körülfogták a hajóskapitányt, s iparkodtak vele megértetni a dolgot.
8367 9 | pántolt kaszákkal; kisvárosok iparos népe, jámbor vadászpuskákkal
8368 41| képviselő, ki a becsületes iparvállalaton nyíltan folyt üzlet mellett
8369 39| mind megadta. (Most már ipszilonnal írta a nevét: nemes ember
8370 30| gyermekemet.~Nro 3, szólt a veres iral.~– Mit tehetek önök sorsának
8371 28| s előzékenyebbek voltak iránta. Hanem azt tudtára adták,
8372 41| legnehezebben ad ki: becsülését irántad. Egyéb úgy se kell már neked
8373 12| Áldorfai százados úr, legyen irántam még egyszer szánalommal.~
8374 43| bizalmat költsön benne is irántuk.~Ince megígérte, hogy „őérte”
8375 17| emelkedettebb halmon. A röppentyűk irányából kivehető volt, hogy azok
8376 35| ellátni, s a rendezésben is irányadó útmutatásaival törekvéseiket
8377 41| vasúti fennakadást minden irányba megsürgönyözni, meg a fennakadt
8378 15| sarkantyúfok gyorsítja, korbácsuk irányozza a golyók repülését: elhozhatják
8379 6 | történt, mely az eszméknek más irányt, a gondolatoknak szokatlan
8380 41| látcső az istállóajtó felé irányul. Megnézte, mi van a színlapon?~„
8381 14| élét, s aztán a hegyét oda irányzó a szívéhez.~– Ugye, elébb
8382 40| tisztelet.~A levél női kéz írása volt. Ki írhatta ezt?~Hisz
8383 29| számára azt a szép beszédet – írásban.~Nem szabadulhatott meg
8384 28| rejtély kulcsát. A titkos írásjegyeket, melyek nyomán e bámulatos
8385 27| hátával porzót vakarva az írásra a falról, hozzátevé bizalmas
8386 17| véleményemet.~– Adja ön elő iratait! Hol van tárcája?~– Azt
8387 17| útikocsijába, s magához vette irataival terhelt tárcáját. Ince ebédelni
8388 8 | elvesznek. – Ne legyen ez iratoknak érvénye soha! Jöjjenek ők
8389 22| tehetségedre: vedd át ez iratot; ki se bontsd; tedd a zsebedbe.
8390 39| Áldorfay Ince úr nevére íratta át.~Áldorfay elbámulva fonta
8391 30| takarékpénztárbul.~– De hát akkor minek írattad rá az én nevemet is? hiszen
8392 6 | lehetetlen. Hallgass meg, és légy irgalmas hozzánk, hogy tudjunk élni
8393 23| mit tett, s akkor isten irgalmazzon önnek!~Vely bég elsápadt
8394 22| már), s alávetni magát az irgalom-nem-ismerő haditörvényszéknek? Vagy
8395 8 | Legyen oltalommal, legyen irgalommal hozzátok. Ha jöttök győzelemmel,
8396 23| meglátja ön a feleségét, vagy írhat hozzá búcsúlevelet. Nem
8397 36| lehessen ütni a dolgot. Talán írhatna valami felvilágosító levelet
8398 40| levél női kéz írása volt. Ki írhatta ezt?~Hisz a kulcsok titkát
8399 35| ellenségekből legfeljebb irigyek.~Hát még a feleség otthon.
8400 31| pedig csak egyik üzérnek irigykedése a másikra? A jó barát hű
8401 33| nagyságát meg nem érti, s irigykedik rá. Ez negyven éves korával
8402 24| arany után támad? kapzsivá, irigylelkűvé lenni? Ez nem az ő lelkének
8403 22| s jó kedvet adott hozzá.~Irigylésre méltó ember ez az Ince!~
8404 6 | rendének; neki pedig ezt az irigység sugallta címet szerezte
8405 5 | megszokott beszéd volt az. Méltó irigységében azt dörmögé a kurátornak:~–
8406 14| írószereim – szólt Ince. – Írj nekem bizonyítványt mint
8407 27| arra.~– Parancsolja, mit írjak?~– Kérem, tudassa néhány
8408 35| azon a kesztyűs kézzel való irkáláson és kézszorításon megbotránkozott?
8409 8 | visszatérnek még.~Mindegyiknek az íróasztalán ott van a végrendelete;
8410 34| te sem fogsz egész nap az íróasztalod mellett ülni, hanem néha
8411 38| betörő idegenek telerakják az íróasztalukat pénzzel. Csak félre kell
8412 22| létezett. Török címe ez az íródiáknak: jaszmagdzsi.~Sztambulban
8413 43| dolgozott hajdan, aztán íróeszközök és rajzkészletek.~És végre
8414 38| elkezdett a neve után 1000-eket írogatni, jótékony célokra, hulladékát
8415 40| vonulnak vissza. E sorok íróját nem vezeti bosszú; csak
8416 30| biz a te váltód hátára nem írom a nevemet”, oly hősi elszántság
8417 42| teendője, hogy rendbeszedje irományait.~Egyetlen megírni való levele
8418 39| bankjegyet, a másikban egy marék irományt.~– Tessék: itt van a pénz,
8419 32| mint katonának, utazónak, írónak, pártvezérnek, rebellisnek,
8420 34| se tökéletlenül; de az irónia oly vértezett alakban lépett
8421 32| azért – szólt Ince jámbor iróniával –, mert azt olvastam excellenciátok
8422 35| Incének nem volt most kedve irónnal jegyezgetni a rovást.~Fatime
8423 13| holnapután egy hős özvegye, majd írónő, aztán megint titokban szenvedő,
8424 14| viszonzá halkan.~– Ülj le; itt írószereim – szólt Ince. – Írj nekem
8425 27| a távirati blankettet az írószerekkel, hogy írja meg, ahova akarja,
8426 30| kiadta azt a hetilapjában. Írtak róla életírást, novellát,
8427 33| baráti részvétedet. Már írtam az elnöknek, hogy a megválasztást
8428 19| fává nőtt ott: senki sem irtotta most ki. A kuszált folyondárszövevény
8429 19| állni azért, hogy mindig irtották a fajtáját a kertből, a
8430 6 | reám hintik, s szemeimet irtózatosan elforgatva fogom ordítani
8431 39| rejtélyét könnyű kitalálnom, irtózattal és undorral tölti el lelkemet.
8432 6 | nő felemelkedék fektéből irtózva.)~– Légy nyugodt, leányom,
8433 30| festeni az arcára, hogy irtózzanak tőle, hogysem elbukni engedjem.~
8434 37| gyermekkorom óta növekedtem. Irtsa ki szívemből mindazt, ami
8435 20| harc támadt, mint egykor az isaszegi híd fölött. Egyik fél sem
8436 34| másiknak a lelke, ki az isis-lugas alatt nyugszik, járt el
8437 5 | idéz; meg ami ráragadt az iskolában, ott is az utolsó padon;
8438 4 | melynek vonalazott sorai közé iskolai szorgalom írt verébfejű
8439 9 | problematikus volt az elsülése; iskoláikat otthagyott diákok, karddal
8440 22| Azon időkben még azt az iskolákban nem tanították; ő atyjától
8441 11| tüzérség akkor alakult az iskolákból kijött tanuló ifjakbul.~
8442 28| bizonyosan tudom. Három dolgot ismerek: önnek a jellemét, a magyar
8443 28| újólag megerősíté abban az ismeretben, hogy ez a ragyogó szépségű
8444 32| a megszólítottnak helyes ismerete van a kérdett tárgy felől,
8445 32| azokból, amiket stratégiai ismeretedből le hagysz faragni magadról.
8446 32| azzal az ügyességgel, hogy ismeretei közlésében el nem árulja
8447 32| tulajdonságaidat. A férfiak ismereteidet, a nők szeretetreméltóságodat.
8448 20| meggondolt férfiak kellenek, ismeretekkel, tanulmánnyal és tapasztalatokkal,
8449 32| egy barbár azt a sokoldalú ismeretet ezen a téren, s honnan bír
8450 22| jól esik, bárha a hajdani ismeretség alapja viszálkodás volt
8451 33| érzelmek is vegyülnek ez ismeretségbe, mikor ő egy igen kedvező
8452 28| kiszáll a kocsiból, vége az ismeretségnek; ki-ki keresi a maga úti
8453 17| cselédöltönyt. Én átalakítom őt ismerhetlenné. Fejére nagy díj van téve,
8454 22| kérdezte tőle. A hontalanok nem ismerik már egymást. Mindenki csak
8455 6 | kívánatosabbat a mi szíveink ne ismerjenek soha. Légy velünk most és
8456 11| Csak egy percük volt az ismerkedésre. Mind a kettő azt látta
8457 8 | van, gyermekem. Értelek. Ismerlek. A büszkeség démona nem
8458 40| táncosnő-ház” neve alatt ismernek). Mikor búcsút vesz, a lépcsőt
8459 29| is ismersz már?~(Hogyne ismernélek? gondolta magában Ince,
8460 21| hüledezve mondta:~– Hogyne ismerném. Én hoztam el ezeket a bányavárosokbul.
8461 43| bocsátott a kóroshoz senkit ismerősei közül; hanem Walter Leót
8462 42| megírnia, ügyvédéhez, tán ismerőseihez is; mindenesetre leköszönését
8463 39| hogy száműzzem magamat ismerőseim világából.~Én nyugodt vagyok,
8464 21| a történet. Minket csak ismerőseink sorsa érdekel még.~Alkonyat
8465 33| végzem a búcsúlátogatásokat ismerőseinknél.”~Leó visszaírt neki~„Örülök
8466 22| francia nyelven beszél. Ismerőseit effendinek címezi, s a sipkát
8467 41| kalandornak. Anyja hajdani ismerősének. Az ő halálos ellenségének.~
8468 29| Gondolta, hogy ott régi ismerősökre talál.~Amint a népesebb
8469 34| tekintélyes nagy úr. Nekem régi jó ismerősöm. Mihelyt beállsz a konzorciumunkba,
8470 29| jó ismerősök.~– Azért nem ismertél tán rám, mert az orrom így
8471 22| egyetembe, római klasszikusokat ismertetni, s olvasod a jenki tacskóknak
8472 28| sziklameredélye. No de a sors nem ismételi egy ember életében ugyanazt
8473 42| biztatná, hogy még egyszer ismételje azt a megnevettető hangot.~
8474 38| letörülte ő még e könnyek ismételt árjait ez óramű méla dallamának
8475 41| a két fél bíróság előtt ismételten nyilvánítá. A pör ezentúl
8476 18| kár érte!~– Igenis.~Azután ismétlé szavait Serenához:~– Kár
8477 41| közeledik; minden látcső az istállóajtó felé irányul. Megnézte,
8478 41| Vágtatva, nyerítve rohant ki az istállóbul, s azon kezdte, hogy háromszor
8479 11| lakik már? Ott ül-e már az Istenanya lábánál, az idvezültek ragyogó
8480 41| rendelt a nimfa a hamis istenek családfejének, aznap legalább
8481 19| paradicsomban.~– Uram s én istenem!~Ince átadta a kurátornak
8482 5 | én nem jöttem önökhöz ez istenes buzgalmat megcsorbítani:
8483 41| bele a hajdankori olimposzi istengavallér, arról mindenekelőtt kötelességünknek
8484 42| Eljössz oda?~– Hogyne! Egy istenhozzádot mondani a viszontlátásig.~ ~
8485 37| volt. Egy folyton tartó istenítélet volt rám nézve az élet.
8486 41| megnyergelt vad szamáron istenkáromló kérkedéssel ügetett eléje.
8487 3 | Ezt ugyan a babonás hit istenkísértésnek nevezi; ha egészséges ember
8488 22| mennyország, s a férfit istenné teszik általa.~Serenának
8489 6 | bűnös számára van kegyelem Istennél: egyedül az én számomra
8490 33| érdemesnek hitte magát. A büszke istennői szépség saját egész nagylelkével
8491 26| karcsú derék, mint egy istennőnek.~Ince nem ölhette meg magában
8492 41| nő lábaihoz rakott. Ő egy istennőt áldoz fel egy halandó leányért.~
8493 18| lesz. – Hová vezet e harc? Istenség titka az! De mi lenne a
8494 41| azt mondta neki:~– Nincs istenségednél apró mennykő? – mert ebből
8495 36| Belle Ange úr?~– Eredj, te istentelen!~– Bizony, én fiatal koromban
8496 41| abból tanultam a legelső istentelenséget. Előttem Zeüsz a gavallérok
8497 4 | valamennyit mind magamhoz hasonló istenteremtésének tartom.~Ince mindannyiak
8498 11| látható volt a bécsi Szent István tornya. Azon a forradalmi
8499 6 | torzsa is a földön fekszik az iszapba lehajtva. Nem mondják már
8500 6 | visszacipelje, s utat lapátoljon az iszapon át a méhesig. Az ő együgyű
8501 6 | van seperve, s behordva iszappal. Oda a hírhedett káposztafejek
8502 24| áldomást ne igyék. Ugyan iszik-e valaki valahol áldomást
8503 3 | idéztél. Férfiakat, kik vizet isznak a vendégeik számára megrakott
8504 41| ott velem együtt eszel és iszol, ahogy becsületes, jó lelkiismeretű
8505 24| termesztett. A lelkesítő ismerős ital, melyet az Ó- és Újvilág
8506 3 | Ejh, vidd innen ezt az italt: nem állhatom ki.~– Mit
8507 28| s olyan jezsuita-spitzet itatunk vele, hogy maga kezdi rá
8508 30| várva tőle, hogy a sérelmes ítéleteket majd megsemmisíti. Deputációk
8509 7 | kétségbeesés kiáltása? Az ítéletnapi angyal leírhatatlan jeladása,
8510 19| nem tudja, elforgathatja ítéletnapig.~A kurátor hátradűlt a botjára,
8511 15| bírája elé van bocsátva. Ítélhet ő. Haláladó angyalai ott
8512 17| megfogja, de egyúttal el is ítéli magát.~Ámde ennek a felfedezésnek
8513 12| ön bennünket ezért? Akkor ítélje el ön száz meg száz tiszttársát,
8514 17| rendes törvényszék elé, ítéljék el ottan, hogy vétkes-e?~–
8515 38| percben. Én gyónok és vallok. Ítéljen el. Azt hittem, hogy elcsillapítottam
8516 19| mindannyian, és oldjatok fel vagy ítéljetek el engem. Csupán engem,
8517 1 | hangjává emelkedett.~– Ne ítéljétek őt meg most! – csitítá Ince
8518 38| mond a világ idelenn? mit ítélnek az égi seregek egykor odafenn!?
8519 31| aki e kétségek közepett az ítélő szót kimondaná: „tedd” vagy „
8520 19| elejbe állították, kötélre ítélték; már a nyakán volt a hurok,
8521 24| és ilyen jó bort adott.~Ittak rá ünnepélyes komolysággal.~
|