1-allig | allit-atter | attet-bemut | bence-bukkf | bunte-csocs | csoda-eddig | edele-elhom | elhor-eltun | eltur-erzek | erzel-felci | felcs-fenyk | fenyl-fovez | fozes-gyerm | gyert-hanya | hanyj-himnu | himpo-idege | idegr-ittak | ittam-karja | karma-keszi | keszk-kirug | kisas-kozbe | kozbu-lakas | lakat-leoto | leotu-marad | maras-megko | megkr-menje | menle-nagys | nagyu-odaad | odaak-oltar | oltas-patak | patik-ragad | ragal-rudak | rudat-sulya | sulyo-szent | szenv-szoro | szort-tavir | tavol-todit | todul-ugyet | ugyre-valas | valga-veszi | veszn-vonta | vonul-zuzta
Fejezet
8522 17| meg, taposson reám. Bort ittam szokásom ellen. Ez az ördög
8523 33| nyújtott kezet, büszkeségben ittasult szenvedéllyel, s most már
8524 41| pezsgőt, s mikor már jól ittatok, akkor mondd el neki ezt
8525 16| képes volt vezetni az egész itteni gazdaságot.~Brandlerné egész
8526 20| lélek, s messziről nézné az itthagyott húsbálványt; nos, mit tudsz
8527 32| amelynek erkélyérül legelső ittléted alkalmával bámultuk azt
8528 17| az üldözők elől kedvese ittlétének minden nyomát eltávolítsa,
8529 18| sietett Incét felvilágosítani ittlétéről. Háziasszonya megtudta Ince
8530 28| csak egy napja van önnek az ittmaradásra. Holnapután odább! De hát
8531 19| forrásra itt az odvas kő alatt? Ittunk belőle, s azt találtuk,
8532 3 | meggyulladnak. S rajtam áll, hogy az ivadék, melynek szelleme rám volt
8533 1 | legmagasabbika: mámorítóbb az ivásnál, hevítőbb a szerelemnél;
8534 7 | meghajtott kard pengéje ívet képezett erős kezei közt,
8535 34| új útleírásokat készít, ívét tizenöt forintjával. Folyvást
8536 25| meg a jó emberek hívását! Izend meg nekik, hogy meghaltál.
8537 43| jött Döblingből sürgető izenet Walter Leóhoz, hogy siessen
8538 27| fogalmazta? Miért nem a saját izeneteként?~– Azért, mert ha ez a távirat
8539 13| hírnökök járnak ki s be hozzá, izeneteket hozva, parancsokat átvéve;
8540 27| szabadítónak a szép termetet ízenként kellett magához szorítania,
8541 39| is beszélt neki a házról. Ízetlen, kedvetlen volt. Azt állította,
8542 13| hideg. S éppen a fáradság izgalma az, mely elszunnyadni nem
8543 16| tulajdon, hogy a legnagyobb izgalmakat könnyű szívvel tudja venni,
8544 41| a közönség közt támadó izgalombul kezdé észrevenni, hogy rendkívüli
8545 23| harmadik eshetőség? – kérdé izgatottan.~Vely bég a vállát vonogatta,
8546 36| melynek tagjai csendes izgatottságba jönnek, ha csengetést hallanak.~
8547 22| bellebbezés ellen: az sem izgatta fel. Csak egy eszméje volt:
8548 38| mindennap életére.~Megváltozott ízlése, életmódja, szenvedélyek
8549 2 | szömörcelapokbul alakítva, kiváló ízléssel. A tudomány minden ága képviselve
8550 24| volt egész nap odahaza. Nem ízlett a munka.~A szép káposztákat
8551 3 | összevonva, mik homloka izmait kérdőjelek redőibe vonták,
8552 25| volt a föld más oldalán az izotermák alatt, míg itt Európában
8553 14| a semmit. Az Úr, ki járt Izrael előtt tűzoszlopban és ködoszlopban,
8554 40| mulattak. Soha életemben jobb ízűt nem ettem ecetes vereshagymás
8555 29| lefeküdtem, el vagyok rekedve, izzadok: nem mehetek!~Könnyű azt
8556 21| kalapot még mélyebben húzva izzadt homlokára, míg a csapat
8557 3 | beszéltek, hogy áthevülten, izzadtan, jéghideg vizet ne igyék,
8558 43| fohászkodott, s letörülte az izzadtságot homlokáról.~– Köszönöm,
8559 27| borítók. Szemei belenéztek az izzó égbe, s ragyogtak, mint
8560 7 | ércfeszület előtt.~„Alea jacta est. Fiat voluntas tua…”~
8561 28| fogadta.~A síró, ölelkező, jajgató, nevető csoportokon keresztül
8562 7 | Mindennap új iszonyat képe, új jajkiáltás hangja; a lehetetlenségek
8563 7 | hadserege, sem fegyvere. Egy jajkiáltására meglett mind a három.~Négy
8564 18| e vérrel hintett föld, e jajkiáltással teljes éj kötött bennünket
8565 27| sajátszerű ropogás, mely a rémes jajordításon is áthangzott, tudatá vele,
8566 28| úrhölgynek, aki egyszer jajszóra fakad testvére hullája fölött,
8567 27| letörlé könnyeit. A plebejus jajveszékelésnek vége volt. A büszke hölgy
8568 7 | püspök, Rajnald erdélyi és Jakab nyitrai püspök. Miklós szebeni
8569 40| château Lafitte! Adieu! Pour jamais!” S aközben kalapot, sált
8570 37| Szentlélek honol. Férfiaik jámborok, asszonyaik boldogok és
8571 13| tanyának az ád meleget a januári hideg éjszakán. A leány
8572 35| jobb kezérül a finom fehér jaquemar-kesztyűt, hogy mezítelen kezét nyújtsa
8573 20| történik vele?~A sors keze jár-e feje körül, midőn babérkoszorúját
8574 27| közlekedés a vasúton vonatok járására alkalmassá lenne téve. A
8575 36| démonodat: szép Fatimét.~– Te járatos vagy hozzájuk?~– Ő divatban
8576 42| Átment a Práter felőli járdára, s onnan kémlelt fel hajdani
8577 29| széltiben elfoglalták a járdát. Az egyik egy magas, szikár
8578 23| megengedem önnek, hogy szabadon járhasson a hátulsó födélzeten. S
8579 13| hóeséstől, vagy egészen járhatatlanok a hófuvatoktul. Azután torlaszokat
8580 14| van beomolva: az alagút járható. Benne voltam. Láttam azt.
8581 13| megvizsgálni. Azok most talán járhatóbbak a hóeséstől, vagy egészen
8582 2 | ki nyakukat a hűbériség járma alól. A jelenet meg van
8583 41| felszíne olyan élettelen, semmi jármű rajta. Felszíne egy nagy
8584 12| szekerekre és általában bármiféle járműre senki fel ne merjen ülni,
8585 9 | többi ledobta válláról a járművet. S akkor aztán az egész
8586 42| mintha elhintett zsarátnokon járna ott valaki.~S e rémvilágításnál,
8587 34| összeesküszik, ami más időben nem járná meg.~Hannának bizonyosan
8588 21| történteket. A naszádok járnak-kelnek egyik partról a másikra.~
8589 32| kenyérkereső pálya után járnod most már nehéz dolog.~–
8590 19| benn a kísértetes emlékek járták a halott-táncot, a nekik
8591 8 | voltál, mindig kedvemben jártál. – Te olyan kitűnő tanuló
8592 32| asztalhoz ültök, ha karöltve jártok, ha egymás mellett nyugosztok,
8593 41| Zeüszről? Hogyne, hisz együtt jártunk iskolába! Egész tizennégy
8594 30| tisztességes ember szívesen szokott járulni, jön egész siserahada az
8595 22| még egy prózai indok is járult hozzá, hogy Guidó újra találkozhassék
8596 24| hogy e sikerhez nagyban járultak a krími levelek. Ince gyors
8597 43| az enyém is megáll… Hol járunk most, captain?… Adja ön
8598 41| utcán le, a csatorna közepén járva, ahol nem jön rá szemközt
8599 22| küldött hozzád. Én az ő jaszmakdzsija vagyok.~– Tudom.~– Ma ötkor
8600 31| csak a lelketlen contremine játéka? Igazán kockára van-e itt
8601 1 | hevély volna megengedve a játékban, az egész társaság együtt
8602 41| Margitszigeten felállítani játékbankjokat; ajánlották Balatonfürednek
8603 41| úgy is tele van az ország játékbarlangokkal, jobb, ha egynek adnak szabadalmat,
8604 39| nehezebb volt. A színpadon játékmodorában kihívó, kacér, érzékingerlő,
8605 41| esik. (A franciák a hamis játékost nevezik „grecque”-nek.)~
8606 24| ringatják. Mennyi mindenféle játékszert hozott számára, s próbálgatja,
8607 37| le ide a virágos fűbe, s játsszunk szerelmet; hisz férfi és
8608 42| színpadon jobban adná. Ott játszaná élethíven a halálos rémületet,
8609 28| hanem emberi szívek idegein játszanak már.~Akkor egyszerre felvillan
8610 35| méltsás rendezőnek, hogy nem játszhatik „Fortunio dalában” – makacs
8611 36| velem elhitetni – szólt játszi hangon a leány. – Hisz én
8612 43| mondá, hogy egyetlenegy játszmát sem tud megnyerni tőle.
8613 36| a leányzó.~– No, most én játszom benne a címszerepet.~Caesarine
8614 40| odabenn. Arditi csókkeringőjét játszotta.~S az első akkordok után
8615 36| ajtó előtt”?~– Abban én is játszottam! – kottyant bele szeleskedve
8616 12| ellenfelével kergetősdit játszva, egy nagy kígyóúttal felkerült
8617 20| megbízást a haza és a nép javának előmozdítására. Szeress
8618 18| nő az elsőrendű vétkes! – Javíthatatlanok. – Egy nő, akinek semmi
8619 18| gonosztevő homlokát: hadd javítsa meg az életét.~– No, ez
8620 41| tordai sóbányákat, a gyetzári jégbarlangot s az abrudbányai aranytelepeket,
8621 32| elnézi, hogy megint minő más jegec lesz belőle?~Talán gyöngédebb
8622 41| vizekben nincsenek nimfák, s a jégen részvénytársulatok. Ott,
8623 10| mögötte kiemelkedő sugár jegenyefák zúgnak a koronkint feltámadó
8624 11| fehér házaikkal, hajladozó jegenyéikkel, nem vendégszerető tanyák,
8625 32| lehet tovább menni. Ez a Jeges-tenger.~Leó nem szólt többet.~Ince
8626 42| afölött, hogy Ince elmegy a Jeges-tengerre, hanem afölött is, hogy
8627 12| a fagytól. Minden folyam jéggel áthidalva, semmi gát az
8628 38| meg. Körülbástyázta magát jéghegyekkel; üvegharang alá tette a
8629 3 | hogy áthevülten, izzadtan, jéghideg vizet ne igyék, s aki társai
8630 41| asszonyt. Nem vízgyógymódra, de jégkúrára van szükséged. Kell, hogy
8631 36| fagyni Starrwitz Hanna grófnő jégtekintete előtt, hanem az, hogy –
8632 38| voltam afelől, hogy ezzel egy jégtengert állítok önök közé, mint
8633 15| paradicsom.~A befagyott ablak jégvirágait meg-megvilágítja egy veres
8634 5 | s a keresztanya szellemi jegyesek. Szűz jegyesség, mely átkísér
8635 5 | szellemi jegyesek. Szűz jegyesség, mely átkísér az örök üdvösségbe.~
8636 40| travellert Áldorfay, még a vasúti jegyét is megváltotta neki Triesztig,
8637 35| volt most kedve irónnal jegyezgetni a rovást.~Fatime inkább
8638 12| eggyel több históriai adatot jegyezhetsz föl. Parancsolsz-e még valamit?~–
8639 41| segíthetnék önön?~– Azt hálásan jegyezném fel a többi közé.~– Tehát
8640 5 | csak a test lesz: lelkét én jegyeztem el magamnak. S ez nem vétek
8641 16| csupán mint historikumot jegyeztük ide, ahogy azt a gerillacsapat
8642 9 | tündérmeséket írunk le, jegyezzük fel, hogy ezek is mind jámbor
8643 34| Könyvárusok számára dolgozik. Régi jegyzetekből új útleírásokat készít,
8644 27| Nro 29. utazóra került a jegyzetírás, a biztos úr keresztbe fogta
8645 11| hősei, mert neveiket nem jegyzi fel senki; mert dicsőség
8646 17| üljetek le! Danton, te vagy a jegyző. Tedd fel a pontokat. Hívjátok
8647 32| gyaníttatván, ide intéztetett. A jegyzőkönyv azért volt olyan nehéz,
8648 32| három fontos választási jegyzőkönyve a *-i bizottságnak, mely,
8649 2 | mezítláb vezeklés, sem sanyarú jejuniumok, sem éjjeli virrasztások,
8650 10| nőstény farkas. Ez volt a jel, hogy célnál vannak.~A nádastul
8651 3 | óraütés is hangzott, s utána a jeladó harangszó.~Mind elhallgattak
8652 42| kedvtelését találta ebben a jelenetben. A szíve ugrált a kéjtől,
8653 17| Brandlerné azalatt az izgalmas jelenetektől kimerülten dűlt le a pamlagra,
8654 41| mindjárt Erzsébet királyné jelenetén kezdje Essexszel, s korbáccsal
8655 33| feléjök. (Tanúja volt e jelenetnek a fia meg a társalkodónő,
8656 28| volt tegnap, mama, hát nem jelenhettek meg a lapok!~Ekkor aztán
8657 32| nagy boldogsághoz az ön jelenléte éppen nem kívántatik meg.
8658 23| lázban volna a kísértet jelenlététől. „Tedd meg! Ne tétovázz!”
8659 34| Leó kezébe adta a legelső „jelenléti bárcát”, figyelmezteté rá,
8660 34| volt az engedményokmány, a jelenlevő tagok szerencsét kívántak
8661 43| suttogni ahhoz a láthatlanul jelenlevőhöz; csókot nyújt a szellemarcnak;
8662 41| nyakába, és nem törődve a jelenlevőkkel, Bella Ange-zsal, cseléddel,
8663 39| amikben én meg szoktam jelenni, mert azáltal kényszeríteni
8664 24| a szalonban meg kellett jelennie, hogy az angol nyelvtant
8665 35| átváltozott kedélyállapot jelensége-e? S rájött, hogy nem az.~
8666 3 | gyógyító ápolód, a kórtünetek jelenségei közé számítom kifakadásaidat,
8667 7 | társaival a nőttön-növő ragály jelenségeit. Ifjak, vének, úr és szegény
8668 41| tréfálni magával, s ha meg nem jelensz, elítélnek „makacsságban”,
8669 37| is hallotta ön. Hírlapok jelentek meg életleírásommal, s azokban
8670 14| lövöldöz, azt nem kellett jelentenie; a golyók maguk elmondák.~
8671 42| szedtek. Minden virágnak külön jelentése. Szalma ez már! Egy szeletke
8672 10| sikerült támadásról Ince jelentést tett az őrnagynál, ez így
8673 5 | pirosra is ki volt festve: ez jelentette az örömöt és anyai boldogságot.
8674 23| van, ha magyar menekült jelentkezik hajómon, azt foglyul letartóztatni:
8675 37| elmúltak, s ideges görcsei nem jelentkeztek többé. Ő maga is dicsekedett
8676 8 | voltál a személyes bátorság jelképe akkor, midőn e bátorság
8677 28| ajándékozott neki engesztelés jelképeül, melyet komornája már készen
8678 17| leggyöngébb huszárcsapatja: akiket Jellasics-huszároknak és Jézus Mária-huszároknak
8679 17| mint csupán három század Jellasics-huszárt elkergetni; de ők eredménnyel
8680 28| zokoghatok.~Keresték egymás jellemében a gyöngéket. Egy neme a
8681 34| jelszavakkal? A te nyilvános jellemednek legkisebb kárára sem lenne,
8682 32| láthatatlan vegyész, aki az emberi jellemekkel kísérleteket tesz. Szublimálja
8683 18| Egyike azoknak a klasszikus jellemeknek, aminők oly ritkán teremnek;
8684 6 | erőfeszítés, égi malaszt és a jellemerő, melyet szent esküvés edzett,
8685 16| egyszerre az égig kiemelkedő jellemóriásokat, lelkesülést egész tömegekben,
8686 30| egészen komoly, szilárd jellemű, derék hazafiak elkezdenek
8687 39| felfokoz, melyet a kacér jelmez, a ledér játék újraébreszt,
8688 42| termékei, minden alakban és jelmezben. Mind, mind oda kell hullaniok,
8689 39| veszedelmes kiváltságaira: a kacér jelmezekre, a közönség koszorúira és
8690 35| következett. Hanna beleejté a jelmezképeket mind a kandallóba az öléből,
8691 35| Hanna grófnő egy csomó jelmezképet tartott ölében; bizonyosan
8692 3 | a kolostori napirend így jelöl meg: 12 túl XII-ig. (Ez
8693 2 | virágpalástba burkolt cseresznyefák jelölik: mintha hógúlák volnának
8694 40| lépcsőfordulatnál levő „Comptoir” szóval jelölt ajtócskát felnyitja; ez
8695 30| oláhság mind velük tart. Az ő jelöltjük báró Schafskopf nagybirtokos
8696 30| bizton felállíthatjuk a mi jelöltünket, Kondorossy Mukit; egyedül
8697 40| mely „Comptoir” szóval volt jelölve. Megpróbálta a kulcsot:
8698 32| szava egy új rémkorszak jelszava lehet. S ez most szabadon
8699 34| Minek hát játszani nagy jelszavakkal? A te nyilvános jellemednek
8700 29| diadalra vezetni, kinek jelszavát az egész nemzet várja, s
8701 20| ajánl neki, annak tűzi fel a jelvényét a kalapjára, s akit követének
8702 13| t kimondtam, mindig. E jelvényhez volt kötve egész életem
8703 11| távoli dobpörgés, trombitaszó jelzé az ébredőt. Hideg szél fújt
8704 40| Most egy más ismerős hang jelzette a zárt ajtón belül történteket.
8705 29| törlészkedett hozzá, még egészen jenkinek volt öltözve; bő zsákkabátban,
8706 23| lünette-re.~Ez már tud aztán a jenkivel beszélni!~A menekült bajtársak
8707 41| tudom.~– Igazán nem tudja, Jenny?~– Bizony isten, nem tudom,
8708 7 | papok hírlapokat olvasnak. Jerichónak trombitaszó sem kell már:
8709 1 | feltűrve az ingujjakat. – Jertek hát ránk, és dűljön el itten,
8710 10| mellől a halott mellől, s jerünk, csináljunk s a többit!~
8711 7 | könnyeid hullottak bele, mikor Jeruzsálem elpusztulását megjósolád.
8712 39| elutaznak a szent földre, Jeruzsálembe, s mire visszatérnek, úgy
8713 12| Meghajigálom hólabdával azt a Jezabelt – hörgé rekedten a jámbor
8714 28| magunkkal visszük, s olyan jezsuita-spitzet itatunk vele, hogy maga
8715 5 | mikor egy vétkező nő Jézushoz futott üldöztetve, a mi
8716 22| Serena szemeit is beköté. Jóakaróját látta Vely bégben. Tulajdon
8717 8 | osztozunk a visszatérőkkel jóban és rosszban.~A dob pördült,
8718 43| amidőn eleget tett a szenvedő jóbarát ez óhajtásának, s egyedül
8719 30| hogy egy bajtársának, akit jóbarátul ismert, bizalmasan elmondá
8720 13| megszabadíthassam azokat, akik jobbak és boldogabbak, mint én!”~
8721 20| visszaadom: válasszatok nálamnál jobbat közületek!…~Ince egész beszéde
8722 31| perceiben életének ezt a lelke jobbik felét kérdezze meg: „mit
8723 7 | kardját, s annak markolatát jobbjába, hegyét baljába fogva meghajtá
8724 34| ilyenkor elűzhetlenül ott ült a jobbján az a „másik”, aki még a
8725 18| kezével, másikkal annak jobbját szorítá.~Leó Brandlernéhez
8726 23| megszorítja a kapitány kezét, s jobbjával az égre mutat fel!~Az Alligator
8727 35| színházba menni. Maszkírozta a jobboldalra vonulását nemzetiségi tüntetéssel.
8728 40| egy csigalépcső visz fel jobbra, s e lépcső egy ajtónál
8729 11| rá. Az eltemetett hallja jobbról-balról a tekéket sírjába fúródni:
8730 6 | És ő fegyvertelen volt. Jobbrul a meredek sziklafal mellette,
8731 30| csak az utcán megkaphatták, jobbrul-balrul kezet csókoltak neki, s
8732 11| legtöbb erőt követelt.~Ince a jobbszárny legszélső állásán foglalt
8733 3 | szenvedek, mint Jób. Hiszen Jóbnak, mikor bélpoklos volt, szabad
8734 41| van. Én sietek rögtön a jockey-klubba. A grófokat most ott találom.~–
8735 34| vendégeket? Hívhatom én ide a jockey-klubot hozzám estélyre, mikor egy
8736 6 | papnéhoz a rendes úton nem fog jöhetni pap. S aki a hegyi úton
8737 42| útjában talál.~Úgy pedig nem jöhettek ellene, hogy megöljék.~El
8738 28| őrszemekig, ahonnét biztosan jöhettem haza. Azóta nem láttuk egymást.
8739 41| majd meggondolom a dolgot, jöjjetek holnapután!~Incének szívdobogását
8740 19| nagy kerülő úton kellett jönniök; Ince megelőzte őket a kerten
8741 24| neked ismét vissza kell jönnöd: az isten megtart számodra
8742 41| nem kell arra a gyanúra jönnünk, hogy ebből a bonyodalomból
8743 28| háborút, forradalmat; hírének jötte titkos mozgásba hoz minden
8744 34| kerti munkának, dalolva jöttél be a házba, s nem várhattál,
8745 5 | ki kell innen dobni azt a jöttment személyt porontyostul együtt.~
8746 29| gyere le szaporán! Azért jöttünk deputációba, hogy levigyünk:
8747 19| azt is ismeri!)~– Az nem jöve el – magyarázó a bíró. –
8748 34| mintegy négyezer forint jövedelem mellett ártatlan mulatságokra
8749 33| kardjával, s akinek minden jövedelemforrása egy csoport hitelező, akiket
8750 40| Fatimének egy vendégszereplési jövedelme lett befektetve e kísérletbe.~
8751 20| okoskodunk, ők sejtenek, s a jövendőket megérzik. E kábító zajban,
8752 33| reménysugár árulja el, hogy a jövendőnek még vannak ábrándjaik rájuk
8753 12| családdal, nem a világgal, nem a jövendővel; az édes szédület magával
8754 12| üldözőket, míg ő a szemközt jövőket fogja elverni a huszárcsapattal.~
8755 39| Grácban volt?~– Igen. És jövőre mármost, ha azt akarja ön,
8756 43| beteg lerajzolja az eléje jövőt mindannyiféle alakban, ahányban
8757 5 | parancsolok!~S a kurátor teljes jogában volt, és a szerzetes számára
8758 23| hivatkozni török polgári jogára, s hivatalos állására az
8759 23| kapitány egészen a maga jogával él.~– Mi fog történni most?~–
8760 20| Előtte volt a példa, a jogcím, az ok: hasonlót tenni.
8761 18| melyet szolgál. Négyféle jogcíme van önnek arra, hogy az
8762 17| motozni és kobozni.~– Ennek a jognak rablás a neve.~– Ön rablóknak
8763 41| hogy beleszeretsz.~– Nincs jogod velem így beszélni, s arrul
8764 41| igazak, hanem azt is, hogy jogosultak. Amint azonban egyedül maradsz,
8765 26| haragszik a már bennülőre mint jogtalan bitorlóra. S dehogy árulnák
8766 40| Fatime tért vissza, s a jogtalanul buksiján feledett házi sipkára
8767 5 | vetnek fölé, okuk van rá, joguk hozzá. Önöknek tudós lelkipásztorai
8768 17| fogom megmondani.~– Nekünk jogunk van motozni és kobozni.~–
8769 32| Áldorfait fogadta.~Ince egész jóhiszeműleg felelte azt, hogy hozott
8770 22| csésze kávéját, s aztán jójcakát kívánsz neki.~– Akarsz velem
8771 24| semmit. Földmívesnek talán jók lesznek. Vehetnek olcsó
8772 40| nevetett.~Féktelen szilaj jókedve volt ma. Még Belle Ange
8773 34| sorba mind az öt ujját, s jókedved hangja életet költött a
8774 16| fenekestül felforgatta a colonel jókedvét: itt egy radikális metszéssel
8775 11| gyermek, cseléd vesz körül; jókedvűen falatoznak; a gazda részét
8776 5 | meg az eddig velünk tett jókért…!~(„No, az sem úgy van ám.”)~–
8777 24| téve nagyon illendően az a jókívánság is, hogy ne soká legyenek
8778 24| arccal. Elmondá, hogy a jókívánságot már megelőzte az ég malasztja.
8779 36| kiengeszteletlenül; ezt jólelkű ember nem teheti, bárha
8780 43| kerestem mást, csak ami nekem jólesik. Ah, csakhogy álom volt
8781 33| vele együtt nyomorogni a jólét örök menhelyéből, csak azért,
8782 32| becsüléssel, szabadsággal, jóléttel: ha meggazdagodik is, utoljára
8783 35| van: az a „csömör”, ered a jóllakásból. Gyógyulunk belőle erősen:
8784 16| van mérgezve. De annyira jóllakott a hallott beszédektől.~Ő,
8785 39| mindaddig, amíg az ő epekedésére jóltevő Cythere meg nem indította
8786 41| az ember neked egyedüli jóltevőd a világon!~Áldorfay homlokára
8787 35| amint egyetlen pártfogója, jóltevője, a tábornok úr eltávozott,
8788 5 | Arcáról ragyogott a lélek jósága, ajkain mosolygó fájdalom:
8789 17| nekünk e rossz tréfát, s jósággal fizetnek érte. Igen, igen,
8790 3 | kívánatát teljesíteni, s jóságteljes hangon kérdezé tőle: hogyan
8791 41| sajnálatot érzett afölött, hogy jóslata teljesült.~Mikor be volt
8792 32| súgva monda neki:~– Nem jósoltam-e meg; ön mindenkit meg fog
8793 34| tudja azt még, hogy micsoda jószág az a „praesentzmark”? De
8794 39| mint a tolvaj a lopott jószággal, szobájába. Melegített késsel
8795 32| nézve; itt honn vagy, s a „jour fixe”-ken találkozhatol
8796 37| azt ön se élve, se halva jóvá nem teheti többé! Azt hiszi
8797 24| olcsó földeket Texasban, Jovában. Tanácsolom, hogy hajózható
8798 17| aztán kérünk reá utólagos jóváhagyást. Bírák, üljetek le! Danton,
8799 33| tenger aluli szózat hangzott jóváhagyó zúgásként fülében. Ez volt
8800 17| hogy a rosszért mindig jóval fizetnek. Mi önök kezeibe
8801 36| valamit, amivel ezt a hibát jóvátegye. Valami „pia fraust”. Valami
8802 19| egyenesen betérjen hozzájuk, joviális víg kedvvel, daliás merészséggel,
8803 6 | elviselhetésére.~Testkínzó virrasztás, józanság, szellemi erőfeszítés, égi
8804 17| levőkre.~– Jézus Mária, szent József! Gideon, menekülj! Itt vannak
8805 36| vagyok büntetve, hogy Szent József-házasságban éljek.~– El ne mondd másnak,
8806 1 | szárny csukva. A menekvő Don Juan őzsebesen szökik át a zárt
8807 1 | magát egy virágtól aranyos juharberekbe, s fuvoláján versenyez a
8808 9 | útjából minden gulyát és juhnyájat: e vidék legfőbb gazdagságát,
8809 16| gyöngeségeért” tisztelem Szendrői Júliát legjobban. Megfogadtam a
8810 41| volt Jupiternek megcsalni Junót egy nimfáért, éppen annyi
8811 41| azután következik a sor Jupiter nuntiumára Danaé kisasszonyhoz.
8812 41| amennyi isteni joga volt Jupiternek megcsalni Junót egy nimfáért,
8813 41| volt a nimfának megcsalni Jupitert egy – faunért! Mert, mint
8814 17| mellett – és esküdjetek!~– Jurate! – kacagott közbe Walter
8815 38| járni, hogy valahára fel ne jussak hozzá. S ekkor – előjön
8816 28| ki az őt megillető apai jusst. Piros, mosolygó arca, homlokán
8817 16| alulírottat pedig Saint Juste-nek. Egy pesti rézműves láncon
8818 43| mely nagy erényeiért nagy jutalmakat vett, nagy botlásaiért nagyon
8819 6 | Nem panaszkodom. Megvolt jutalmam érte a földön. Mi, üldözöttek,
8820 35| valóban nagyon meg lett volna jutalmazva Áldorfai Ince azért a keresztyéni
8821 40| vigasztalni e nem várt árvaságra jutás balhelyzetében.~Az egész
8822 9 | hogy az elesett áldozathoz juthasson.~Megállt fölötte. Még lihegett
8823 6 | hogy halálunkkal tehozzád juthassunk. Ne mérj reánk oly nehéz
8824 6 | Ha a földön lakás az égbe juthatás ígéretét rabolja el tőlünk,
8825 13| férfiak sem keresik azt: hogy jutna belőle egy nőnek? S mi következik
8826 41| csapott tenyerével.~– Hova jutottam?~– Még sehová sem – szólt
8827 22| adnak naponkint.~– S hogy jutsz odáig? útiköltséged sincs.~–
8828 41| kétszer annyiba kerülve juttasd hozzá. – Hanem hát arra,
8829 32| fejét, s mindennap eszedbe juttatja azt a másikat, akinek minden
8830 40| ravaszság útján lehetett juttatni a leányt. Ince kitalálta
8831 35| kitanította, szerződéshez juttatta, s azóta leánya a közönség
8832 38| mindennap egy üres papírlappal juttatva eszébe, hogy közöttük semmi
8833 19| egyszer tündöklő arca elé jutunk odafenn, azt mondhassam
8834 16| most egyszerre közepébe jutva egy úszó lápnak, melyen
8835 3 | genu. I: a lágyék, inguen. K: a fő, caput. L: az ajk,
8836 34| fintorítanak, ha otthon megérzik a kabátján ennek az „alkotmányos húsfüstölő
8837 23| van. (Maga nyitotta fel a kabin ablakát.) Hanem, ha ön becsületszavát
8838 23| éjjel nem hunyta le szemeit. Kabinja szűk ablakán keresztül az
8839 25| aludni. A hölgyek a női kabinokba tértek, a férfiak a közös
8840 23| Incének megmutatta azt a kabint, melyben szállásolni fog.
8841 11| hangzott az ágyúdörgés.~Kábultában azt álmodá, hogy már az
8842 29| belénk az utcán, csúfolta a kacagányunkat. Én aztán jót húztam neki
8843 1 | csatacséppel veri szét a kacagókat; nem nézve, ki barát, ki
8844 40| a csintalan kacajnak. E kacaj alatt nesztelenül felnyitá
8845 1 | belőle.~Ez a szó egyszerre kacajjá változtatta a botránkozás
8846 40| közéje csendült a csintalan kacajnak. E kacaj alatt nesztelenül
8847 17| kínjában, félig kedvében kacajra tört ki.~A komédiának azonban
8848 41| egy másnak ád könnyet és kacajt!~És még kinek? Egy kalandornak.
8849 40| Caesarine naiv szégyenkedéssel kacsingatva a tükörbe.~– Fogd be a szádat,
8850 24| föllépni, míg nadrágjaikra a kacskaringós sujtást fel nem varrják;
8851 43| korallgrottában, s tanulja a kagylóktul – a gyöngytermesztést.~Egész
8852 22| piasztert le tudott alkudni a kaikdzsitul, s megfenyegette, hogy a
8853 22| maga keresett nekik egy kaikot, s annak a révészével úgy
8854 28| kezdődik: „Gott erhalte unsern Kaiser.”~Csakhogy „ez a mi kedves
8855 41| akasztatni.~– Ah! Az én „kakadáj vezérem!” Hahaha!~– Ne nevess!~–
8856 16| nekik: úgy hítták, hogy a „Kakadáj-csapat”.~Ez mondvacsinált szó:
8857 16| Ez mondvacsinált szó: a kakaduból és papagájból. A kakadutól
8858 16| kakaduból és papagájból. A kakadutól bírták a bóbitát, a papagájtól
8859 6 | kihordatná a határra.)~A kakasok akkor kezdtek még szólni,
8860 16| hajtókákkal, ámde széles karimájú kalabriai kalapja egészen veres; mellette
8861 16| rosztopcsin, sonkaszelet és friss kalács, Danton így szólt az első
8862 24| meghallja a silisztriai, a kalafáti ütközetek hírét? mikor olvassa
8863 10| többet a foga. Csak négy kalamajkázott el a veres köpenyeggel.~
8864 32| mennyi regeszerű hőstett és kaland forog már felőle a közbeszédben;
8865 16| míg a delnő elmúlt tréfás kalandok kezdő szavait szórogató
8866 30| költeményt, soha meg nem történt kalandokkal hozva őt kapcsolatba; még
8867 10| vállalkozhatunk kockáztatott kalandokra.~A lévita fitymálólag csettentett
8868 37| elítélt váltóhamisító, nem kalandor; nem volt mit titkolnom,
8869 41| kacajt!~És még kinek? Egy kalandornak. Anyja hajdani ismerősének.
8870 13| Gideonnal és a hozzászegődött kalandornővel a legnagyobb ellenségét
8871 24| vízözönében. Az aranyéhes kalandorok évrül évre mélyebben ásták
8872 22| emberről beszéltek mindenféle kalandos meséket.~A mesék nem voltak
8873 13| ahova az a másik némber; aki kalandozik vidékről vidékre; szegődve
8874 32| is, magamtul is szeretek kalandozni.~– Másként is fogunk sokszor
8875 1 | növényeket gyűjt, ki köveket tör kalapáccsal. Amaz orvos lesz valaha,
8876 20| annak tűzi fel a jelvényét a kalapjára, s akit követének választott
8877 17| veres tollat kell letépnie a kalapjárul, s azzal azt mondhatja: „
8878 4 | benyomhatatlan kemény koponyákkal, kalapnagyságú levelekkel. Egy-egy felmagzott
8879 16| egy széles veres szalag a kalapon, s egy mellétűzött veres
8880 19| tekintve alá a kapuban levett kalappal álló ősz atyákra?~Vagy egyenesen
8881 6 | salátaültetvények sárga táblái, a kalarábtól lilaszín kockák, keresztül-kasul
8882 4 | végre eljutott barátságos kalauzával együtt abba a kertbe, mely
8883 27| kikérdezé az életben maradt kalauzokat az összeütközés indokairól (
8884 26| könnyű volt kitalálni. A kalauztól megtudakolta elébb, ki amaz
8885 26| selyemfátyol takarta.~Kísérője a kalauzzal németül beszélt, az inasával
8886 30| fejében, hogy ő most jött Kaliforniából, azt hiszik, hogy teleszedte
8887 24| voltak az Újvilágban. A kaliforniai élet még akkor (ezelőtt
8888 24| egyszer az osztrákoktul. Kaliforniának is van hadserege. Ott vállalhat
8889 1 | levegőbe, s azzal ennek két kalimpázó lábával, mint a csatacséppel
8890 14| falutól keletre, a puszta kallómalmon túl, van egy rég elhagyott
8891 16| vörös vezért már bosszantá e kalmáros lelkiismereteskedés. Most
8892 4 | bizonyítható be, hogy mindannyian kálvinisták voltak, akik maguk kenyerén
8893 22| jobban degradálva, mint a kálvinistánál a Boldogságos Szűz. A mahomedán
8894 22| Ha tudtál pápistábul kálvinistává lenni, mi nagy ugrás van
8895 7 | Heródes helyett a „bán” és a „kamarilla” nevét szalasztja ki száján.~
8896 34| engedélyt kérsz egy állami kamatbiztosítás mellett épülendő vasútra,
8897 28| kapitálisát öregbítette. Kamatot kamathoz rakva. Rám sem akart ismerni
8898 31| Rothschild-házra, kiszámítva annak kamatjait az utolsó félkrajcárig.~
8899 30| hogy küldje meg a tőkéje kamatját; nem bánja már, ha tíz percent
8900 28| tíz percenttel fogom azt kamatoztatni minden kockáztatás nélkül
8901 16| szeme művészi faragványú kámea, fején veres bársonybarett,
8902 16| nyakörvül szolgált koráll kaméafüzérrel. Az egész terem pézsmaillatú
8903 28| sápadt lett, mint azok a kameák, amik faopálba vannak vésve.)~–
8904 10| hozzá! Egy kapucinus barát kámzsája. Kezében egy fűzfa pálca,
8905 24| főzik, s bele merjen abba a kanalával merni. Egy ilyen becses
8906 19| jönnek utána. Az erdőkön át a kanászok elvezetik. El is helyeztetjük
8907 1 | ízletes lakoma, az ürülő kancsó mellett zajos lesz a társalgás,
8908 1 | asztalnál, s jókor hozzálát a kancsóhoz, s aközben hevesen vitatkozik
8909 35| eltakaró csipkefodrozat. A kandallóhoz tolt karszéken festőien
8910 42| meghagyta, hogy fűtse be a kandallót.~Mikor aztán a tűz lobogott:
8911 5 | szederfára is felmásztak, s onnan kandikáltak be a ház ablakán; a bejáróajtó
8912 22| szobában, hanem a quadrille-t kankanfigurákkal járja. Török reformokról
8913 1 | idegen oltalomra. Kap egy kanna vizet, s bizony anabaptizálja
8914 5 | vétek fogadalmam ellen: ezt kánonaink rendelik így; a keresztelő
8915 36| ne mondd másnak, mert még kanonizálnak, ha megtudják.~– Te csak
8916 5 | aztán úgy tett eleget a kánonnak is meg az anyai szeszélynek
8917 7 | esperes és Albert esztergomi kanonok, mind vitézen harcolva,
8918 4 | tehát vagyok.) Azt mondja Kánt. Márpedig a káposztának
8919 1 | felülről, s az utána küldött kanta vizet mind az asztalnál
8920 4 | személyben képvisel papot, kántort, tanítót; prédikál, imádkozik,
8921 3 | köpenyes Miasszonyainkat. Zöld kantust csak szent Cicellének adott.
8922 4 | hosszú utcát képezve egy kanyargó hegyi patak mentén, mely
8923 35| vállain keresztül ölébe kanyarodtak alá. E haj fekete volt,
8924 6 | mire a szerzetes az út azon kanyarulatához ért, ahonnan a völgykatlanban
8925 37| itt minden.~A serpentina kanyarulatain kis fapadok vannak, sétáló
8926 26| betűrejtvényeikkel: egy kanyarulatánál a vaspályának egy közel
8927 11| külvilágtól, amint egyszer e véres káoszba belejutott.~Eleinte nem
8928 11| vihar tolta a fölkapott káoszt folyvást előre.~Egyszer
8929 27| Walter Leó csak holnapután kapa meg a táviratom. Én rendőri
8930 41| egyszer félkezével sörényébe kapaszkodhatott, többé el nem ereszti, hátára
8931 5 | szörnyűködéssel; vásott suhancok kapaszkodtak fel a léckerítésre zsivajogni,
8932 15| át, úttalan meredélyekre kapaszkodva fel, zúzmarás fenyőerdők,
8933 40| Szétnyitotta azt. Látszott a sarkak kapcsán, hogy a kulcsok gyakran
8934 30| történt kalandokkal hozva őt kapcsolatba; még színpadra is hozták,
8935 41| consorsok vagyunk, s nevünk kapcsolatban van egymással. Van egy hely,
8936 4 | jól oda van-e a másikhoz kapcsolva.~Dudának hítták azt a falut,
8937 39| mely az ékszerészeknél kapható volt, s abba belevésette
8938 16| szemeivel feléje, de hajába nem kaphatott, mert közöttük volt az asztal.
8939 28| is csak büszkesége nagy kapitálisát öregbítette. Kamatot kamathoz
8940 23| össze, s aztán igyekezett a kapitánnyal elhitetni, hogy az angolul
8941 23| hadsegédét a Salamander kapitányához, s ön egy óra múlva látni
8942 43| befolyással voltak: az Alligator kapitányát és a bankárt. Most azt képzeli,
8943 23| értették, mit beszél angolul a kapitányhoz; de szemei, arca, mozdulatai
8944 43| Mondtam ugye? Eljön az én kapitányom! Itt van ő! Hogy van ön,
8945 1 | tartva, ő maga kezdé el a kapitulácionális chamade-ot trombitálni,
8946 34| ejts kétségbe, hát miért kapjak én háromszázezer forintot?~–
8947 3 | pofámtul a kölykek. Hejh, kapjam őket egyszer a kezembe;
8948 11| le-lebuktak az ágyúteke elől.~– Ne kapkodd a fejedet, öcsém, mert még
8949 40| S aközben kalapot, sált kapkodott fel innen-amonnan, s egyre
8950 32| minden szükségleteiken felül kapnak még évenként kétezer ezüst
8951 22| volt rád az életben. Hol kapok én még egy olyan embert,
8952 4 | Márton pedig már benne volt a káposztában, s nem akart belőle kijönni.~–
8953 24| s egy tonna savanyított káposztáért két-három font aranyat adnak.
8954 35| mint voltál akkor, mikor a káposztafejekről szedted a csigákat?” kérdé
8955 24| Nem ízlett a munka.~A szép káposztákat ehette a hernyó meg a csiga.
8956 24| Mik ezek?~– Az egyik káposztamag, a másik hagymamag: kitűnő
8957 24| tudott azzal tölteni, hogy a káposztarászákat hintegette be dohányhamuval,
8958 6 | mint egy kis szőnyeg, a káposztás ágyak gáliczöldje, a salátaültetvények
8959 4 | tudja ám senki más ennek a káposztatermesztésnek a titkát, egyedül a tiszteletes
8960 5 | aminek a fája valóságos hazai káposztatorzsa, s a faragott kutya rajta
8961 41| válassza, mikor teheti. Káprázatnak, félreértésnek, igézetnek
8962 42| alaktalan, de mégis ismerős fény kápráztatná el szemeit.~„Ince!”~Nevét
8963 31| Elmondták előtte tervüket. Az kápráztatóan fényes volt! És azután felhívták,
8964 21| borjúikat és tölténytartóikat. Kaptak rajta. Ki-ki elpakolt belőle,
8965 5 | is védtük templomainkat, káptalanainkat, midőn azokat idegen ellenség
8966 5 | kincsei voltak egybegyűjtve, a káptalanokat, mikben a nemzet nagybecsű
8967 19| s büszkén tekintve alá a kapuban levett kalappal álló ősz
8968 10| felebarátom, hogy ez valami igazi kapucinusnak a csuhája. Egy kémnek az
8969 28| holnap alapítványt teszek a kapucinusok kolostorában, örök misére,
8970 20| fellobogózott házak ablakai, kapui, kerítései mind rakva ujjongó,
8971 42| keresztülfurakodott a néptömegen a kapuig, melynek bejárását csendőrség
8972 41| utcába.~A vasúttól a ház kapujáig, ez volt a leghosszabb út.~
8973 41| Azután egyszer a hotel garni kapuját is becsukják. A kapus is
8974 20| sora állt a fenyőlombos kapuk előtt. A kettős torony minden
8975 20| minden harangja zúgott, a kapukból üdvlövések dörögtek; a Rákóczi-induló
8976 26| fehér ablakokkal, sárga kapukkal, s a piros házfödelek ablakai
8977 17| kiadatását. Danton felállt a kapukőre, s onnan kezdte el haranguirozni
8978 10| csapat akadálytalanul, nyílt kapun keresztül juthatott az udvarra.~
8979 21| hazából kivezet.~Ennek a kapunak a kulcsa egy szűk hegyszoros.
8980 40| tárcájából, s átnyújtsa a kapusnak.~Hejh, hogy megjuhászodott
8981 41| kezdeményezésben. Levele ott várt rá a kapusnál.~Sietett azt felnyitni.~
8982 40| magát bebocsáttatnia, a kapussal ismét találkoznia, s azonfelül
8983 40| odahívatta Hanna a kocsihoz a kapust.~– Ez a gróf Monbelli-féle
8984 7 | szillabus! Az írás betöri a kaput. A papok hírlapokat olvasnak.
8985 28| Ince kezét egyik karja alá kapva, másik karját Hanna grófnőnek
8986 24| ami az arany után támad? kapzsivá, irigylelkűvé lenni? Ez
8987 17| sorfalat képezve, leakasztá karabélyait a nyeregkápáról, vezényszóra
8988 4 | többi szomszédjának csak karalábéja terem, az is fás. Én tudom,
8989 34| nyilvános jellemednek legkisebb kárára sem lenne, ha te a most
8990 21| a szekeremmel a sárba, s kárba vesz az egész nagy kincs,
8991 27| égbe, s ragyogtak, mint két karbunkulus. Nem volt többé tekintetében
8992 28| üveglap, melyre ez a név van karcolva: „Hanna”; s mintha e szétzúzott
8993 16| díszteremben ültek az idei karcos mellett, a pincében a magyar
8994 27| tört kocsik alul rémordítás kardala hangzik. Néhány utas siet
8995 1 | énekelni, más rész Nabucco kardalait, ezen két pártra oszlanak;
8996 11| úton jutott a századosi kardbojthoz, mely kék és ezüst volt:
8997 11| kiosztották, felváltatott a kardbojtja arany és piros szövetűvel.~
8998 17| azután sarkantyús lépések, kardcsörömpölés a lépcsőkön, a folyosón
8999 7 | A nemzeti vállszalagos kardcsörtető alak megjelenése után egészen
9000 7 | felel neki röviden Áldorfai, kardmarkolatára téve kezét. A gúnyolódó
9001 20| országházban: a nép várni fog, míg kardod elvégzi munkáját, s leszállhatsz
9002 9 | inszurrekcionális rezes kardokkal, miket főispáni beiktatás
9003 17| toporzékolt dühében.~– Hol a kardom – ordíta Caesarine-ra.~–
9004 22| volt. Most nem gondolok kardomra többé. Nálam ez csak kötelesség
9005 16| eldisputált néha egész tüzesen kardos vendégeivel a magas politikárul.
9006 30| mentünk énekelni, hanem a kardunkra csaptunk, s azt mondtuk,
9007 39| aranybánya. Ment vissza kárhozatába.~Azért ment, mert tetszett
9008 37| kétségbeesésig? Van, ami még a kárhozatnál is jobban fáj: ez a becsületvesztés.
9009 6 | folyamodjék akkor, midőn nem a kárhozatos gyönyör és az idvezítő vezeklés
9010 37| egy új átok, mely az örök kárhozatot a földi élettel összeolvasztja.
9011 6 | erény; ha célt értek, nem kárhoznak el, hanem idvezülnek.~–
9012 36| azt hiszi, hogy el fog kárhozni, ha még ezentúl férjétől
9013 6 | halnom, ha csak el kellene kárhoznom – hörgé a nő –, befognám
9014 37| magukkal viszik. Én, csak én kárhozom el: az én hitem szerint!
9015 36| azóta anachoretai életre van kárhoztatva.~Caesarine szemében démoni
9016 6 | Együtt éltünk… és együtt kárhozunk el. Mert én nem gyónhatom
9017 40| a négy plasztikai állású kariatidáiról az erkélyen, a környékben
9018 35| mintha azok a terrakotta kariatidák a karzaton kezdenének el
9019 3 | szömörcefák lombjain, gömbölyű karikákat vetve a kóroda belső falára,
9020 40| be, akinek szemei előtt karikát hánynak a lámpások.~Hanna
9021 12| a fiatal hadseregnek: „A karjaiddal még nem tudsz győzni, azt
9022 37| nyújtották többé egymásnak karjaikat.~Ince még aznap elutazott
9023 5 | azzal a kis gyermekkel karjain, az eksztázis gyönyörével
9024 1 | ledobva fejéről a gyepre, s karjairól feltűrve az ingujjakat. –
9025 32| terveket forral, lebocsátott karjának csak egy felemelésébe kerül,
9026 43| hálóköntösének ujja lecsúszott karjáról, megtalálja magát hűteni!~
|