1-allig | allit-atter | attet-bemut | bence-bukkf | bunte-csocs | csoda-eddig | edele-elhom | elhor-eltun | eltur-erzek | erzel-felci | felcs-fenyk | fenyl-fovez | fozes-gyerm | gyert-hanya | hanyj-himnu | himpo-idege | idegr-ittak | ittam-karja | karma-keszi | keszk-kirug | kisas-kozbe | kozbu-lakas | lakat-leoto | leotu-marad | maras-megko | megkr-menje | menle-nagys | nagyu-odaad | odaak-oltar | oltas-patak | patik-ragad | ragal-rudak | rudat-sulya | sulyo-szent | szenv-szoro | szort-tavir | tavol-todit | todul-ugyet | ugyre-valas | valga-veszi | veszn-vonta | vonul-zuzta
Fejezet
11038 19| forgatják azt a kinyithatlan lakatot. Egyszer aztán felnyílt
11039 15| párnál egyéb halandó nem lakhatik.~ ~
11040 39| eszelős tündér ama bizonyos lakház felvett bérét beváltó egy
11041 37| a postabélyegen a küldő lakhelyét.~Ez a levél Bauernhass Siegebert
11042 32| részében keresnénk ki önnek lakhelyül valami olyan jó csöndes
11043 21| Eredj a kincseidhez vissza. Lakjál jól velük. Minket hagyj
11044 17| ha jönnek, ne kérdjék: ki lakmározott itt? – „Ő” fel fog szolgálni
11045 19| utána.~A temetőből a hajdani lakóház felé indultak.~Hajh, ez
11046 14| leégett falunak nem volt lakója, aki a kérdőnek feleletet
11047 26| s alatta az emberlakta lakok éppen ilyen modorban vannak
11048 39| nyugtatványokat?~– Azért, mert a lakók bizalmatlanok; nem érik
11049 2 | teremben; az egy szobában lakókat hajlamaik válogatják össze. –
11050 35| s azért meg kellett neki lakolnia.~„Fortunio dala” fényes
11051 33| tudta eddig, hogy én hol lakom?~– Nem.~– Önnel tegnap tudatta
11052 22| paprikával, hogy én azt a szultán lakomájáért sem cserélem el.~Az effendi
11053 28| siralomházat csinálsz a lakománkbul!~– Kedveseink miatt sírni
11054 7 | küldött a fenyegetett vidékek lakosaihoz, fegyverbe szólítva mindenkit,
11055 4 | mögött. De annál szebb volt a lakosaitól, hogy ők még a háta mögött
11056 13| másutt? Mindenütt rom. A lakosok mind elmenekültek; minden
11057 19| sziklaútról, egész Duda lakossága kiszaladt messze eléjük.
11058 41| kihirdetésekor kívántatik itt lakosságának bebizonyítása, amiről majd
11059 24| Otthon a kis házikóhoz egy új lakosztály épült, az ő számára dolgozószobának,
11060 32| egyenként öt-hat szobás lakosztálya van, külön konyhája, teljes
11061 35| tisztességesen visszavonult saját lakosztályába, hogy a hölgyeket ne zavarja.~
11062 28| mindenkinek megmutatták a maga lakosztályát. Incének három szoba állt
11063 28| a hölgyeket felkísérték lakosztályukba, s azután Walter Leó Incével
11064 41| az meghal. De tovább nem lakunk együtt ezen a planétán!
11065 43| szépen… „Ott voltam a mi kis lakunkban odalenn… ahol kis fiúnk
11066 40| teszed tán azt a bolondot – lamentált Caesarine –, hogy most megint
11067 31| el egy áriát Ince előtt Lammermoori Luciából. Ince kénytelen
11068 23| tündéri látvány, az ezernyi lámpafény az árbocokon, a sötétkék
11069 41| maga is beült hozzájuk.~A lámpafénynél megjegyzett egy mosolyt
11070 33| dolognak kell történni, amíg a lámpákat eloltogatják.~A sok dolog
11071 41| nagy fekete tükör. A part lámpásainak visszfénye, mint lidércek
11072 42| hajfürteit, s közelebb hajolt a lámpáshoz, hogy jobban lásson.~Ince
11073 40| előtt karikát hánynak a lámpások.~Hanna csak annyit lát,
11074 42| alakot, csak midőn az már a lámpától megvilágított körbe belép,
11075 42| rajtalevő edényekkel és lámpával együtt odavágta a tükörlapba
11076 4 | birka, egy tehéntartás, fél lánc kertiföld, négy sertésre
11077 6 | lekötve tart egy véghetetlen lánccal, melyet a szabad akarat
11078 16| ellensége~Dühödre hozza láncodat. (ismét)~A szolgaságra nem
11079 27| Hauptpolizei-Directionhoz. Onnan felküldik a Landesgouvernementhez a Hradzsinba, onnan megint
11080 32| befejezte. Elkezdve a Pittsburg Landing melletti eldöntetlen ütközettől,
11081 43| büszke nőt felcseréltem egy lángajkú démonnal. Az egyik megfagyasztott,
11082 25| Lajoska hat éves volt már. Lángeszű gyermek. Szépen fejlődött.
11083 42| az arcán a pofonütésnek lángfolttal bélyegzett helyét!~Ez a
11084 34| ügyére. Ha kávét főz, a szesz lángjával leégeti huncutkáit, ha teát
11085 27| füst tör elő, melyen kitörő lángnyelvek lobbannak keresztül. A tört
11086 21| felrobbant. Az égretörő lángoszlopban mintha tűztányérok forognának,
11087 18| segélyével, felkavarva minden lángot, mérget és szenvedélyt,
11088 28| mosdószerek, vízfűtéssel langyosított szobalég.~A lefekvés és
11089 3 | ült, s borogatta orcáit langyvizes kendőkkel. E korszakban
11090 5 | folytató a szerzetes. – Úgyis lankadóban van az egész világszerte;
11091 43| Captain!… monda Leónak lankadozott hangon… Mi nem utazunk már
11092 11| háta mögé került. Ez a hír lankasztá a harcvágyat. Oktalan szorongás
11093 9 | szívesen lát vendégül.~A Sárrét lapályai szép zöldek ilyenkor, keresztül-kasul
11094 26| dübörgése már hallik, a lapátcsapások egyre jobban zuhognak. Most
11095 6 | helyére visszacipelje, s utat lapátoljon az iszapon át a méhesig.
11096 2 | portálé az úton a régi alapkő lapidárbetűs feliratával, s egy faragott
11097 24| Mr. Sparkins igen rövid, lapidáris stílusban szokott beszélni.~–
11098 5 | ellenség veszélyezteté. A „lapis refugii”, a menedék sziklájánál.
11099 27| Dúlt öltönyét termetéhez lapítá az erős esti szél, a lángveres
11100 25| magyarországi humorisztikus lapja is volt a gyűjteményében,
11101 19| kigöngyölíté azt, s amint az utolsó lapjára nézett, bámulattal csóválta
11102 14| leány megcsókolta a kard lapját, ujjai hegyével hízelgően
11103 16| közepébe jutva egy úszó lápnak, melyen csak a gyávaság
11104 28| hát nem jelenhettek meg a lapok!~Ekkor aztán egész búbánatos
11105 28| történt baleset, az már a mai lapoknak meg lett táviratozva.~Helene
11106 19| az imakönyv. A felnyitott lapon egy száraz balzamita levél.
11107 5 | virágzó torzsaóriás: „Csitt, laposfejűek! a bot viszi őtet.”~Az özvegy
11108 5 | elzárva tartó, nehogy más lapozzon benne, s megtalálja azt
11109 3 | mint a ragályos incubatio lappang véremben, s alkalmat vár,
11110 10| árok mentében lekussadtan lappangva tovább, többször övig gázolva
11111 24| mérveket kezdett ölteni. A lapszerkesztők ostromolták Incét a megbízással,
11112 24| azokban, hisz ő biztatta a két lapszerkesztőt, hogy férjét csábítsák el.)~–
11113 32| uszály, mely festői redőkben lapul a deli idomok körül; fejét
11114 29| észre, s szépen a falhoz lapulva igyekezik mellettük elsuhanni.
11115 39| mennyivel jobb szeretne ő e lármás utcák helyett valamelyik
11116 17| hátára.~Ince meghallotta a lármát, s aztán nem nevetett. Hidegvérrel
11117 17| Padot ki! Harmincat rá, aki lármáz!~Érthető szónoklat!~Danton
11118 16| közeledik a lövöldözés után egy lármázó csoport. Felszerelésük mutatja,
11119 5 | asszonynép rettenetesen lármázott), mikor pedig a botját felemelé,
11120 42| mellékajtón, s segélykiáltásaival lármázta fel a házat.~Az őrjöngő
11121 9 | voltak, amazok ott hátul lármáztak, és fenyegették a közeledő
11122 41| hogy két esztendeig ne láss asszonyt. Nem vízgyógymódra,
11123 22| rábeszélni. Azonban, hogy lássad, mennyire komolyan számítok
11124 16| háziasszonyi teendőim után lássak, vendégeim illő ellátása
11125 24| kényszeríteni tudta a szemeit, hogy lássanak: csak a halántékain lüktető
11126 33| irányában.~– Hanem hát mármost lássunk a prózai intézkedések után –
11127 7 | paptársa, azok közül Szálkán László, Perényi Ferenc, Móré Fülöp,
11128 43| ismerni fogja a vényeket. Látandja, hogy nincsenek azok túlságos
11129 3 | férfival találkozom, ez a látás, mint a ragályos incubatio
11130 32| tekintete futó ellenség látását szokta meg; kinek szép sima
11131 16| hallott, hogy „hiszen csak látásból ismerem”.~Ez bizonyosan
11132 35| tartja meg, amit ő első látásra megbántásnak vett: Siegebert
11133 5 | világot látunk, s nem bántja látásunk önöket többé, az isten áldja
11134 21| menedék most azoknak, akik látatlanul akarnak eltűnni. A múlt
11135 41| rendesen.~Ince szemen szedte látcsövével az egész közönséget. Sorba
11136 41| van. S ha a szemeivel nem láthat, kezébe veszi a krétát,
11137 21| a nap. Az utolsó nap.~A láthatár fölött hosszú bíborfelhők
11138 21| Alkonyat van. A végvidéki róna láthatárán most megy le a nap. Az utolsó
11139 28| hideg egykedvűségével; láthatárnyi távolban messze magától
11140 25| Albion partjai fehérlettek a láthatáron. Reggel már Southampton
11141 24| kincséről, férjének mindennapi láthatásáról: azért, hogy annak titkos
11142 16| orruk volt), akkor egyszerre láthatatlanokká lettek. Mikor meg vége volt
11143 42| Ejh. Fordíts hátat neki!~Láthatlan kezek vonták, taszították
11144 43| szavakat suttogni ahhoz a láthatlanul jelenlevőhöz; csókot nyújt
11145 43| álomba merült.~Az apátúr csak láthatta őt. Odament hozzá a jó öreg;
11146 8 | néztek utánok, míg csak láthatták a kis csapatot, mely gránátos
11147 28| egymást átkarolja! Ha azt láthattam volna!~– (Én láttam azt! –
11148 3 | feljebb hágok, annál szélesebb látkör terül el körülem, bámulatos
11149 24| Mindezt futólag felszedi látkörébe, de annak középpontja mégis
11150 27| megvizsgálta a hullát, s látleletet adott róla. Az felébreszthetetlen.~
11151 5 | álmában más tájat, más vidéket látna, s azt mondaná a lévitának,
11152 8 | most mind elhagytok engem! Látnak-e még benneteket ez árva falak
11153 4 | bikái; ennélfogva jobbnak látnám, ha e szép virágos pázsiton
11154 23| lehetne rajta, mint szemmel látó tanú.~Ince segített az élcen
11155 41| csíkot hagyott hátra.~– Látod-e ezt? (Már tegezte is mások
11156 37| indítványozta Hannának, hogy látogassák meg együtt a „szép kilátást”.
11157 36| Budapestre. Addig jer velem; látogassuk meg a te kis gonosztevő
11158 31| már magas állású főpap, látogatá meg személyesen szerény
11159 32| babonásnak neveltek. A szándékos látogatás egy jószívű üdvözletet teremne;
11160 40| jól el volt titkolva.~Ince látogatásai Belle Ange-éknál gyakoriak
11161 36| hogy lakását megtisztelte látogatásával. Fatime is örült nagyon.~–
11162 31| Másnap délelőtt váratlan látogatásban részesült. Caesarine tisztelte
11163 42| nem, hát a nő!~Felöltözött látogatáshoz.~Nem fogadott bérkocsit,
11164 28| kellemesebb mulatsága, mint látogatásokat tenni minden néven nevezendő
11165 33| fogadalom alól.~– Miután látogatásom egyúttal búcsúvétel.~– Ön
11166 37| számára tartják fenn. Ha látogató férj érkezik, azt is a vendéglőbe
11167 24| hagyja otthonát, s ha jön látogatója, annak a kedveért sem teszi
11168 23| vendégszeretettel fogadta látogatóját; keveset beszélt vele; nem
11169 30| eset volt ez.~A beküldött látogatójegyeken e két nevet olvasó Ince:~–
11170 30| Caesarine „özvegy”; ha ugyan a látogatójegyeknek hinni lehet.~Sietett őket
11171 40| annyi ereje volt még, hogy látogatójegyét kivegye tárcájából, s átnyújtsa
11172 42| elfeledkezett róla, hogy a látogatónak köszönni is szokás.~Szólni
11173 38| Fatime ott marasztotta a látogatót: önálló hölgy volt, művésznő.~–
11174 32| abban az esetben senkit sem látogatsz meg, nehogy a kivételek
11175 31| védencnői elhagyták, komolyan latra vetette a dolgot. Rendkívüli
11176 42| mely így szól: „Fizessen ön látra – Áldorfay Incének – öt
11177 3 | mikor némán, csendesen ülni látszunk, s csak kezeink mozdulnak
11178 32| fényképét nőm albumában láttad; a kép eredetijét pedig
11179 18| köszönhetjük. De sohasem láttál te ilyen embert. Tudod mit
11180 28| útlevelével mindenüvé, ahol azt láttamoztatni kell; nem fárad vele maga.~–
11181 12| bajuszát és szakállát engedi láttatni, a nőnek még fátyol is van
11182 43| még.~Ott, a Brigton Cliff láttávolában felhúzatta a félárbocra
11183 11| földön vívatott meg.~A távol láttérben látható volt a bécsi Szent
11184 28| jöhettem haza. Azóta nem láttuk egymást. De én azóta is
11185 1 | azoknak, kiket a fűben heverve láttunk restelkedni, gyönyörű tenorhanggal
11186 5 | elmegyünk, amerre világot látunk, s nem bántja látásunk önöket
11187 29| A becsületes riporter, látva, hogy a nagy hazafi nem
11188 20| álomképet zavart össze az eleven látvánnyal. …Mintha ez a derült égbolt
11189 25| utazók, s gyönyörködtek a látványban, amint a félhold alásüllyed
11190 41| vad lóval.”~Ez izgalmas látványnak ígérkezett, ha nem betanult
11191 34| apácáknál.~Hűsége férjéhez látványszerű volt, a tüntetésig ment
11192 42| Ösztönileg elfordult ez észvesztő látványtól. De a háta mögött volt egy
11193 22| tart. Azért énekel „Te Deum laudamust”. A háború dogmája halomra
11194 43| hyosciamus, digitalis, laurocerasus, arsenicum, bizony nem csemegefélék:
11195 33| termeiben sem ismerte a pompát. Laxenburgi kastélyának bútorzata emlékeztet
11196 37| Ön állított meg akkor!~– Lázadás volt ez tőlem az Isten ellen,
11197 3 | járok, ahol kelek, mindenütt lázadást szítok fogadalmaink ellen.
11198 28| szilajon, s ami felhangzik a lázadó ércsodronyokból – az a Rákóczi-induló.~
11199 43| Legalább kínzó, sorvasztó lázai elmúltak. Az a remény volt,
11200 7 | zsibbasztó érzete.~De a lázbetegnek ereje is szokott lenni!~
11201 28| mellberagadva a legszájasabb lázítót, s kivitte az én Leómat
11202 3 | megújító a hűtő borékot a lázkóros homlokán és gyulladt fekélyektől
11203 43| hát legyen Istennel, és ne lázongjon. Akárhol jár, legyen bizonyos,
11204 24| tanított naponkint, mikor lázrohamában egy kis szünetet érzett.~
11205 33| könnyelműek voltak évenkinti (lázsiósokban kifizetett) kétezer forintjukat
11206 41| ajtó elé hajtott az.~Ince láztól dobogó szívvel leskelődött
11207 11| hordágyat cepelő fiúkkal, kik le-lebuktak az ágyúteke elől.~– Ne kapkodd
11208 17| csapat sorfalat képezve, leakasztá karabélyait a nyeregkápáról,
11209 4 | tiszteletes asszonyé meg a leányáé.~– S az nem az ön családja?~
11210 5 | Arca szakasztott mása volt leányáénak, csak a szenvedések nyomai
11211 36| Caesarine odafutott zokogó leányához. Arca felindulást fejezett
11212 19| csapatját. A nép asszonyai, leányai törték magukat, éljent visítozva
11213 6 | öregektől.~A papné inte leányának, hogy hagyja el a szobát.
11214 1 | visszakerült egyszerre, amint egy leányarctól megijedt!~A kigúnyolt könyvbúvár
11215 5 | búcsút vett az özvegytől és leányától; sietnie kellett, hogy még
11216 6 | Mindegy a válás nékem, oh, leányka, Búcsúzva vagy búcsútlanul:
11217 18| nekem nőm van. Szegény leányként vettem el; útközben, futás
11218 13| Már egyedül marad Ince a leánynál; mindenki eltávozott; az
11219 19| te virággá váló por, hogy leányod boldogsága, üdvössége oly
11220 19| tiszta szellem az égben: leányodnál nincs boldogabb nő a földön,
11221 36| isten, hogy az anyák bűnét a leányokban büntessem meg. S aztán még
11222 3 | hogy az első két testvér is leányokon veszett össze: egy szép
11223 17| arccal, mint hajdan csakhogy leányruhában.~És ez alak feledve álöltözete
11224 42| keresztül. Lobbot vetett.~Utána lebbentek egyenkint a többi gyöngéd
11225 26| fátyolát, fekete köpenyét lebegteti a szél. Ha ez Serena volna!
11226 33| volt hűtve. Semmi sem olyan lebeszélő egy férfinál (csak a férfinál),
11227 32| felfordító terveket forral, lebocsátott karjának csak egy felemelésébe
11228 23| volna.~Azután kiáltásukra lebocsátották a kötélhágcsót az érkezőért.
11229 43| adatott az ágyúkkal, s azzal lebocsáttató az ólomkoporsót barátja
11230 3 | kettő szerette, s a rút Lebuda egyiknek sem kellett. Ezért
11231 40| kedved ma megint elmenni a lebujba szalonnabőr-hurkát enni
11232 40| milyen mulatság volt az! A lebujban volt egy hárfás leány; én
11233 1 | nem tudta ez oly egyszerre lebukfenceztetni a hátárul, mint a többit.
11234 42| ellenfele arcához, hogy az lebukott bele.~Hiszen Gideon is erős
11235 30| hogy ez volt az utolsó lecke. Dehogy volt utolsó.~Egy
11236 6 | éppen úgy tanította külön leckéken.~Amellett két nehéz tantárgyból
11237 5 | suhancok kapaszkodtak fel a léckerítésre zsivajogni, még az udvaron
11238 11| földet felleggé porzani a lecsapó ágyútekétől; először hallották
11239 16| volt az asztal. Ahelyett lecsapta az asztalra a kiivott kupicát,
11240 10| övét húzzák ki?~A puskákról lecsavarták a szuronyokat, hogy ne villogjanak
11241 38| Megtanultam imádkozni. Indulataim lecsillapultak. Azért imádkoztam, hogy
11242 28| A további beszédet Hanna lecsókolta ajkáról.~Helene aztán sorban
11243 3 | maradtam.~Ince egy percig lecsüggeszté fejét, erős szemöldeit összevonva,
11244 41| gyöngeségei közül, Danaé vagy Léda, vagy Callisto, vagy kicsoda?~
11245 29| őt vinnie a szobájába s lediktálni, amit beszélt.~Egy nyeresége
11246 27| keresztülhatolt a vagon falán, s a ledobált batyukat előretolva, azok
11247 9 | közül egy elesett, a többi ledobta válláról a járművet. S akkor
11248 1 | Pilátus – szólt Ince, kalapját ledobva fejéről a gyepre, s karjairól
11249 23| az egész nevet tisztára ledörzsölte a pergamenről. Most már
11250 13| melynek még reggelét látja.~A leégetett faluban várta a hadosztályt
11251 34| kávét főz, a szesz lángjával leégeti huncutkáit, ha teát főz,
11252 2 | építtetett, a török háború alatt leégették, s kirabolták; egy portálé
11253 41| legelébb kiszáll Gideon, utána leemeli Caesarine-t, azután Fatimének
11254 34| ennek elnyertével ő is képes leend nejének az óhajtott kényelmes
11255 9 | eltakarítani. Ez a komp leendett ránézve az, ami Xerxesre
11256 11| újonchad parancsnokát a földre leesni látta, ijedten fordult vissza,
11257 39| szenvedésre.~Ez a látmány egészen lefegyverezte. Nehéz lett a szíve miatta.
11258 30| váratlan támadás által, lefegyverezve és fogollyá téve.~Mert a
11259 17| kezéből a török bicsakot, lefegyverzett haraggal, szemeiből könnyeket
11260 11| Aztán elalusznak, a kutya is lefekszik a sutba. – Milyen jó dolga
11261 13| tenni, ha mind elmennek? Lefekszik-e ő is alunni?~Holnap talán
11262 27| összecsukló tetemet, s ott lefekteté a fűre, a szép hölgy lábaihoz.
11263 29| aztán hozzájutott, hogy lefeküdjék. De még egy meglepetés várt
11264 29| tisztelt polgártársaknak, hogy lefeküdtem, el vagyok rekedve, izzadok:
11265 28| langyosított szobalég.~A lefekvés és elalvás közti idő alatt
11266 39| hogy én beírtam a könyvbe a lefizetett házbérüket: bélyegezett
11267 28| hírlapokat az éjjel mind lefoglalta a rendőrség, azért nem hordatnak
11268 41| kérdés, amiben szolgálatodat lefoglaltam. Párbajsegédül kérlek.~Leó
11269 30| akarta magát kinevettetni. Lefoglaltatá a kollegájának a képviselői
11270 41| két jó barátja között fog lefolyni, nagyon komoly kimenetelű
11271 32| felügyeletük alatt. Három hó lefolytán se tőled nem ment el innen
11272 34| huncutkáit, ha teát főz, leforrázza a vízzel a kezét, ha hozzáfog
11273 40| Caesarine-nak kinyilatkoztatá, hogy legalázatosabb szolgája marad; vette a
11274 19| meg kellett halni!~Pedig légátus sem jön már; nincs már diák,
11275 22| találni, akik őt legyőzték, legázolták? Mert hiszen a mennyországhoz
11276 39| a másik csábító fantom a légbe oszlik szét, eltűnik, mint
11277 42| egy van még hátra. Ez a legbecsesebb.~Amilyen alakban csak otthon,
11278 18| saját szobáin keresztül legbelső termébe, s mikor annak az
11279 30| hogy ő Napóleon herceg legbensőbb megbízottja, akinek a herceg
11280 21| cikáznának össze-vissza. Azok a légbevetett ágyú kerekei voltak, s a
11281 40| annak termete körül fűzve legbizalmasabban.~S e férfinak a fején megismeri
11282 12| hogy választja ki számára a legbiztosabb tanyát, úgy ejtve, hogy
11283 34| arisztokráciára, holott annak egyik legbüszkébb tagja választotta őt férjül,
11284 28| azt egész Prága, hogy én a legbuzgóbb templomjáró vagyok! Hogy
11285 42| szólalt meg a leány, a legcsengőbb hangon, gyermeteg kíváncsisággal.~–
11286 12| hogy őrködik tekintete a legdrágább kincs, a leány felett? hogy
11287 12| mezején megjelentek, mikor még legdühösebben folyt az ütközet. És akkor
11288 23| a partra Incét keresni. Legegyenesebb út volt Vely béget felkeresnie.~
11289 1 | amin negédét kitöltse. Ott legelészett egy szamár a friss gyepen.
11290 41| bizonyság az lesz, ha most legelőbb is jössz velem egy étterembe,
11291 12| végét emelte, s ők voltak a legelsők, kik a vér mezején megjelentek,
11292 28| mint egy angyal, mint egy legendai hős, szétkergette a csőcseléket,
11293 3 | azt, amelyik Káin és Ábel legendáját kommentálja. Saturninus,
11294 21| majd megértik a dolgot a legényeid jobban. Azt az ágyút négy
11295 26| tudnák, hogy ők milyen tréfás legények! S még beszélnek is az utazóval.
11296 17| tárcáját. Ince ebédelni küldé a legénységét visszatértéig. Két óra az
11297 41| előadás vége felé, ahová legérdekesebb részleteket szokták szorítani,
11298 33| fülében. Ez volt szívének legfájóbb része. Ezt gyógyította be
11299 35| válnak, s az ellenségekből legfeljebb irigyek.~Hát még a feleség
11300 34| amelyek hallgatnak. Ami legfeltűnőbb volt rajta, az, hogy svéd
11301 19| ha volt ereje az örömök legfenségesebbjeit a sors kezéből kicsikarni:
11302 14| szólt Ince.~– Az én dolgom legfontosabb.~– De az enyim sürgetősebb.
11303 19| szóért férjét.~– Lelkem legforróbb óhajtását találtad ki ismét.
11304 2 | fedi már, a téres völgyek a leggazdagabb gabonatermő földdé vannak
11305 12| legpontosabb előőrsi szolgálat s a leggondosabb élelmezés.~Neki volt a legtöbb
11306 37| magával szállít ide. – A leggyöngédebb figyelemmel berendezett
11307 40| Caesarine.~– Ah, dehogy! Az volt leggyönyörteljesebb napom az életben. Keresztül-kasul
11308 43| volt, s ő tudta, hogy a leggyorsabb gőzhajó hány mérföldet haladhat
11309 36| utolsó scénát, bárha az a leghatásosabb, nem kell bevárni soha,
11310 7 | borzadályok hideg szelét: a leghidegebb északi bórát, másik nap
11311 36| lehessen az indoka: ez a leghihetetlenebb csodák közé tartozik.~–
11312 18| elnöke egyike volt a pesti leghíresebb ügyvédeknek. Egyike azoknak
11313 28| egy vonaton jött Hannával; leghitelesebben megmondja, történt-e valami
11314 41| ház kapujáig, ez volt a leghosszabb út.~Futott fel a lépcsőkön.
11315 1 | az asztalnál. Ő látszik a legidősebbnek; bár szőr neki sincs az
11316 27| ellágyult hangon, melyben a legigazibb nőiesség varázsa volt, rebegé:~–
11317 24| Villafrancában, s a magyar légió bele sem jött az akcióba.
11318 24| szerkesztősége, hiába hítták a magyar légióhoz, nem ment el se „our special
11319 7 | országon; mint a szél: a betűk légiójának pusztítása rettenetes volt.~
11320 24| hogy már lengyel és magyar légiók alakulnak Sztambulban! hogy
11321 30| tőle vissza.~Még azok a legirgalmasabb tisztelői, akik olyan nagy
11322 7 | eddig szentnek tartatott; a legiszonyúbb delírium hagymázos víziói
11323 10| volna!~Az egész haditény a legkedélyesebb hangulatban hajtatott végre.
11324 10| felmagasztalt szív szereti a legképtelenebbet remélni. Tízezernyi ellenség
11325 27| úti csomagokat. Azok közt legkeresettebb cikk volt egy szíjjal átkötött
11326 39| mikor elalszik (az álom a legkíméletlenebb igazmondó!); néha még Fatime
11327 29| kerekhasúnak tisztelé meg teste legkiválóbb alkatrészét, amitől az rögtön
11328 41| olimpi levelezésnek az volt a legközvetlenebb eredménye, hogy amely napokon
11329 30| színházhoz.~Ince ugyan a legkomolyabb képpel esküdött rá, hogy
11330 5 | zajongó nép közé, éppen a leglármásabb asszonnyal találta magát
11331 1 | nélkül. Ez az élvezetek legmagasabbika: mámorítóbb az ivásnál,
11332 41| erre nekem a legelső s legmegnyugtatóbb bizonyság az lesz, ha most
11333 6 | nyomán.~Ahol a hegyi út legmeredekebb, ott megállt a leány, s
11334 24| a világban. Részt vett a legmerészebb úti vállalkozásokban, s
11335 41| asszonytul még azt, amit legnehezebben ad ki: becsülését irántad.
11336 18| Áldorfai Ince eléje vezette, a legnyájasabban fogadá, s a vádlottból panaszos
11337 12| tanítvány.~Csapatjánál volt a legpéldásabb fegyelem, a legpontosabb
11338 12| legpéldásabb fegyelem, a legpontosabb előőrsi szolgálat s a leggondosabb
11339 3 | kendőkkel. E korszakban legragályosabb a kór lymphája; benne van
11340 11| ezeknek volt bátorságuk Európa legrendezettebb hadseregeinek egyikét nyílt
11341 26| fekszik, s most aztán a legrövidebb út is oly végevárhatlan
11342 34| hogy az egész vállalat a legsimább úton van: semmi akadály
11343 4 | kevert a búzája közé, s a legsoványabb sonkákat válogatta ki a
11344 42| elhatározás után az lett a legsürgősebb teendője, hogy rendbeszedje
11345 28| megrázta, mellberagadva a legszájasabb lázítót, s kivitte az én
11346 41| válópert folytat az asszonyok legszebbike ellen, akit őérte elfeledett!~
11347 43| számára szabva. Annak a legszélére húzódott ki a benne fekvő.~
11348 11| követelt.~Ince a jobbszárny legszélső állásán foglalt helyet zászlóaljával.~
11349 16| s ez nem tartozik az én legszenvedélyesebb mulatságaim közé.~– Eredj,
11350 35| mellett növekedett fel: aki a legszerényebb nők egyike, gyermekét soha
11351 42| mondja neki: „Te széttépted a legszeretőbb szívet; te sárba dobtad
11352 33| a régi magyar földesurak legtakarékosabbjainak berendezésére. Az alapítványi
11353 40| akkor voltak egymástól legtávolabb. Hanna hideg és rideg következetesen.~
11354 41| Áldorfay ezt tartotta a sors legterhesebb csapásának életében.~Nem
11355 6 | leküzdeni akar: a legnemesebb, a legtisztább érzelem, minden salakjátul
11356 41| űzött mesterségei között a legtisztességesebb hivatás.~S meg is érdemli
11357 43| kettőnek jutott egy lélek… Legtöbbnyire nő és férfi szokott lenni…
11358 32| bámulnak, azok a papjaink. Legtöbbször azok szoktak megszorítani
11359 41| mosolyog, ha tűzbe jön, nem a legtökéletesebb eszményképe-e egy férfinak? –
11360 3 | ketten-hárman és többen is, kik a legünnepélyesebb tények alatt mintegy véletlenül
11361 7 | olvasóterembe hívta, s átadta neki a legújabban érkezett hírlapot.~Sajátszerű
11362 24| vette elő zsebéből a Times legújabbi számát, melyet még a többiek
11363 21| törvények elé tartozik.~– A leguléjuskodásoddal sem ijesztesz meg. Ez nem
11364 43| Leónak, mikor elment:~– Ön a legvakmerőbb kísérletet követte most
11365 32| úrhölgyeknek. Egy ilyen bemutatás a legválságosabb óra az új emberre nézve.
11366 24| hűtelen: a legcsábítóbb, a legváltozatosabb szerelmű hölgy után csapongva,
11367 39| rózsalánc többé.~A fürdőidény legvége felé járt már. Hanna ezóta
11368 9 | meggyőződésben, hogy a világ legvendégszeretőbb országán utazik keresztül.~
11369 2 | virágcserjék, pozsgár bozótok, a legvénebb fenyőcsoport a belső udvaron,
11370 1 | zajbul a dal, megzendül a legvidámabb népdana, tüzesszemű leányról,
11371 4 | megvalljam: „Igazmondás légyen szájamnak ejtése” –, tartván
11372 35| kisasszony hirtelen összecsapta legyezőjét, s fölállva a karszékből
11373 42| csupán azt teszi, hogy legyezőjével félrehajtja az arcába fújt
11374 22| gyilkos jut a paradicsomba. A legyilkolt hitetlen kutya. Az megy
11375 42| Ince emléke!) Ennek egyik legyintésével magát, a másikkal a lábainál
11376 24| apát gyors kézzel pofon legyinti, akár van ott valaki, akár
11377 24| midőn e nagy vetélytársnéját legyőzheté. Más vetélytársnéja nem
11378 39| hogy az ön távolmaradásának legyőzhetlen akadályai voltak, s megszűnt
11379 1 | többi társak, győzve vagy legyőzötten, abbahagyták már, le is
11380 22| ott fogja találni, akik őt legyőzték, legázolták? Mert hiszen
11381 7 | vezetőinkben, a nagy embereinkben; lehajigáltuk azoknak a szobraikat egymás
11382 36| utoljára Incének kellett lehajolni, hogy őt fölemelje és kiengesztelje
11383 19| könyvre terjesztve, homlokát lehajtani rá, és zokogni hosszan,
11384 16| mely eddig fel volt hajtva, lehajtotta, s a dolmánya gallérát,
11385 11| keresztül: „éljen” rivallásuk lehallik az ő sírjába is. Dob pereg,
11386 41| mennek. Lekullogott egész lehangoltan a kapushoz. Azt fogta kérdőre.~–
11387 40| öntudatban, hogy ő maga még egy leheletet sem tűr el hitvesi hűségén,
11388 3 | lymphája; benne van az a beteg lehelletében, érintésében, a szövetben,
11389 28| testének vonaglását, ajkainak lehelletét, s aztán megint messze tőle,
11390 7 | ragályos embergyűlöletet lehelt, s szívünk falát ütötte
11391 30| A temesvári ütközetben lehelte ki nemes lelkét a dühös
11392 41| magát. Az aréna közepén lehengergőzött, jobbra-balra vetette magát,
11393 24| vendégeinek: ne kívánjon tőlük lehetetlent.~S aztán csak vért kell
11394 34| alakban lépett eléje, hogy lehetetlenvolt rá mást mondani, mint azt,
11395 19| ama mosolygó képhez.~Nem lehetett-e megérteni, miről imádkozik?~–
11396 40| fiókjaiban, rejtekeiben. Ha nem lehetne-e megtalálni valamit? Ugyan
11397 32| általában van szó, ott mindent lehetőnek hiszek. Ahol azonban ismerős
11398 23| tetszése szerint. Az egyik lehetőség az, hogy ön most eljön velem
11399 19| porszemek, az ő drága hamvait: lehetővé lett a lehetetlen. Üdvösség
11400 41| el Leó tekintetét.~– Hogy lehetséges legyen az, hogy Áldorfay
11401 34| ott vagyok, akkor bizonyos lehetsz róla, hogy nem kockáztatsz
11402 18| Enélkül soha egymásé nem lehettünk volna. És nincs az a bűnbocsátó
11403 22| van.~Ahol ketten együtt lehetünk, az az otthon.~Az az egyetlen
11404 19| osztozzon benne. Most már lehívhatta az égből zokogásával az
11405 1 | nekivinni a fák derekának, hogy lehorzsolja magáról szamár szokás szerint;
11406 5 | a kisdedet keresztanyja lehozhassa a patakhoz, ahogy helyesen
11407 11| volt ez! – Éretlen volt: lehullott.~A magyar hadseregnek egy
11408 12| szabadság napja. Az előítéletek lehullottak. Letörtük bilincseinket.
11409 43| szemei ragyogását éreztem a lehunyt szempilláimon keresztül…
11410 26| hölgy egy gyors mozdulattal lehúzza ujjáról a gyűrűt, s a gyémánttal
11411 5 | felvilágosodás mohikánjai vagyunk, s lehúzzuk a közénk jövő misszionárius
11412 36| előtte térden imádkozni, míg leimádkozza magához az égből, ugye,
11413 24| hiteles tudósításokat küldött; leírásai élethívek voltak; saját
11414 24| amikor tőle nagyszerű csaták leírását várja. Mennyi alkalom volna
11415 7 | kiáltása? Az ítéletnapi angyal leírhatatlan jeladása, amely a kriptákat,
11416 22| húrokat pengetni a csábító. Leírta a szeraszkier nyári palotáját,
11417 22| talpára veret, ha estére leissza magát.~Azzal beleültek a
11418 24| valami, ha a válságos „öt év” lejár; majd ha a francia köztársaság
11419 32| mint a pénzzel; csak a lejárat napján adom ki, akkor is
11420 32| neki elmondott, ma volt-e a lejárati napjuk? s ki kérte azt,
11421 30| hagyta a nevét Muki váltóján.~Lejáratkor azután természetesen neki
11422 34| beszédet, s mikor vége volt, lejött gratulálni Incének a büfébe.~–
11423 41| kitanított paripáit madame Ez, lejthette kecses virágtáncát a lóháton
11424 21| semerre nem lehet.~Ha valaki a lejtő magaslatán felállít egyetlen
11425 14| még; de a két hegyoldal lejtőjéből ki lehetett számítani, hol
11426 2 | átalakítva. Az országutat, mely a lejtőkön, halmokon alá s fel kígyózik,
11427 41| az erősebb. Te sikamlós lejtőn jársz! Tagadd el, hogy a
11428 21| Természetalkotta sziklafolyosó, mely lejtősen vezet fölfelé, se kitérni
11429 1 | szaladni, s azután egyszerre lekapta a fejét a két első lába
11430 23| fel!~Azután a hangcsövön lekiáltott a hajó mélyébe:~– Fűtsd
11431 23| karjába ölté karját, s lekísérte őt a csónakig.~Mikor már
11432 42| ismerőseihez is; mindenesetre leköszönését képviselői mandátumáról
11433 35| mintha ő volna Incének lekötelezettje, nem pedig ez tartoznék
11434 33| vagyok; apám paraszt volt, lekötelezve sem vagyok se hazámnak,
11435 13| éjszakán. A leány tagjait leköti a fáradság és a hideg. S
11436 10| ébredése az! Az elrejtett, lekötött erély rögtöni szétsugárzása
11437 12| markotányosné maradjon a lektikájánál, az ápolónő a kórodónál,
11438 14| Ez volt az áldás, amit leküldött rájuk.~ ~A hózivatar
11439 23| nyugtalanságával fogadta őt. Ez leküzdé benne az ellenszenvet, melyet
11440 6 | erőt mi szenvedélyeinket leküzdenünk. Segíts meg minket erős
11441 29| megadni készült magát a leküzdhetlen végzetnek, künn az utcán
11442 41| szobalányaiknak, hogy hová mennek. Lekullogott egész lehangoltan a kapushoz.
11443 10| néhol egy árok mentében lekussadtan lappangva tovább, többször
11444 11| És ő el van már temetve.~Lélegzetét kezdi veszteni. Minő rút
11445 34| Budapest drága város. Itt a lélegzetvétel is pénzbe kerül. Ez is igaz.~
11446 13| a leány hosszú, nyugodt lélegzetvétele eláruló, hogy alszik, a
11447 43| Nőm nagyon beteg… alig lélegzik már… Szívére teszem kezemet,
11448 6 | árva sír, egy boldogult lélekre nézve félbeszakad az örök
11449 22| majd a sors.~Sajátságos lélektani talány, hogy leginkább ezek
11450 42| szerencsétlen, a rúddal ütve a lélektelen üldözőt.~Egyszer aztán végigesett
11451 12| A szükség jó tanító, s a leleményes ész jó tanítvány.~Csapatjánál
11452 18| míg a veszély tart. A nők leleményesek. Hátha a legnagyobb bajban
11453 39| megelégedve, amit kapott.~Nem nagy leleményesség kellett ugyan hozzá, hogy
11454 31| nem akart az erény útjáról lelépni. Őt illeti ezen általános
11455 26| szemrehányó hang aztán azt súgá lelkébe: „Mi közöd neked egy idegen
11456 43| kisdedből, az ki van törölve lelkéből.~Lerajzolja őt, amint a
11457 32| tetteit, szavait; idomítsd át lelkedben egy élő alakká, s beszélj
11458 28| ágyában fekve, Henrik testvére lelkéért, ki gyónás nélkül, halotti
11459 32| mögé; sokáig gyászolt egy lelkéhez nőtt kedves halottat, ki
11460 18| feküsznek is kettőjök között, lelkeik mindig együtt járnak.~Azután
11461 11| szekerei, mik az elrepülő lelkeket a másvilágra viszik; – s
11462 17| fogják tenni. Ez a nemes lelkeknek a tulajdona, hogy a rosszért
11463 8 | lábain sarkantyús csizma.~– Lelkemből szóltál, atyám. Adass paripát.
11464 19| ezt a nekem adott kincset lelkemnek minden erejével mindentől,
11465 25| csoda-puhányainak. E vízió végigfutott lelkén ismét.~Visszaadá a meghívó
11466 30| szobrát körtefábul; egy lelkes honleány domborműben idomította
11467 26| tartani; melyiket választod? Lelkesedésed vagy bölcsességed szavát
11468 24| egészen más! Az felvidít, lelkesít, elméssé tesz, bátorságra
11469 6 | múlva visszatért a szekér a lelkésszel.~A kegyes férfiú összeázva,
11470 16| kiemelkedő jellemóriásokat, lelkesülést egész tömegekben, dicsőséget,
11471 24| felejtet; amitől annyiszor lelkesültünk – a hazáért! (Hol van az
11472 3 | beszélő ifjú ihlete által, lelkesülve kiálta fel kórusban: Ámen.~
11473 37| katasztrófát, mely belőlem, lelkészből, férjet alkotott: elismerné,
11474 5 | önöknél. Hogyan hurcolták lelkészeiket gályarabságra? hogyan foglalták
11475 5 | furfanggal küldtek máshitű lelkészeket híveikre? E szomorú idők
11476 18| fölöttem ítélni. Én elhagytam a lelkészi pályát azért, hogy a katonait
11477 35| keresztelt engem a dudai lelkészlakban, mikor még lelkész volt.”~
11478 19| csókoltam én!~– Az önnek lelkésznője volt.~– Hm, hm! – dünnyögött
11479 14| egymás mellett állva: még lelkésztek vagyok.~Azzal szétgombolta
11480 31| figyelmeztetése-e az, vagy csak a lelketlen contremine játéka? Igazán
11481 15| aki éppen úgy keres minket lelkével, mint mi őtet, s akinek
11482 30| kárpótlásul kedveskedni. Pontos, lelkiismeretes cimborák ezek. Ezt nem szabad
11483 16| már bosszantá e kalmáros lelkiismereteskedés. Most már felcsapta a kalapját,
11484 41| helyettesíteni a hősnél a mardosó lelkiismeretet? Hogy ki tett engemet a
11485 40| egészen megnyugtatva hitte a lelkiismeretét, hogy így becsempészhetett
11486 10| éjjeli támadás. Nagyon jó lelkiismeretök volt. Nem bántottak ők eddig
11487 41| iszol, ahogy becsületes, jó lelkiismeretű ember szokott enni és inni!~
11488 6 | majd vagy testileg, vagy lelkileg. És teneked nem lehet őt
11489 14| mármost megint nem vagyok lelkipásztor, hanem tábori kém, s következik
11490 5 | joguk hozzá. Önöknek tudós lelkipásztorai bizonyosan elmondták a nagy
11491 39| hajdankori „Én”, ez a törhetlen lelkű Én, ez a becsületére büszke
11492 19| kétségbeesés sötétségével lelkükben. Most mint boldog pár térnek
11493 41| Revolver van a zsebében. Lelövi mind a hármat, aztán magát?
11494 21| elcsábítására intézesz, lelőlek irgalom nélkül…~– No, ne
11495 42| fókáknak. Tehát siess! Mert lemaradsz a Tegethoffról!~Mégsem sietett.~
11496 16| kupicát, hogy annak rögtön lemaradt a talpa s így szólt:~– Én
11497 30| életnagyságú arcképének lemásolása végett. Egy faragó zseni
11498 30| szabadelvűség magaslatából lemennydörögni – a hátramaradottat!~Azonban
11499 6 | került oda?~Mikor aztán a nap lement, a leánynak is menni kellett
11500 7 | őt a halálba vigye, ahol lemészároltatik, s elvész szentség nélkül,
11501 19| fordítani jobbra-balra mindegyik lemezen, annak kinyílik a zár; aki
11502 3 | befagyott tó ujjnyi vékony lemezén korcsolyával végigsikamlani;
11503 30| s amint annak távirati lemondása megérkezett, kitűzte új
11504 6 | erős fogadásunkban, hogy lemondjunk arról, ami elérhetetlen,
11505 32| találkoztatja-e gondolatainkat?~– Lemondok e reményről, grófnő. Az
11506 12| bekötni a tátongó sebet, lemosni a sápadt arcról a vért,
11507 30| mit egzekválnak Sámsoni Lencin: az atillája gombjait-e
11508 37| magas égben, aki onnan ránk lenéz!?~Ince elszomorodva szólt:~–
11509 28| idegen hölgyet: hideg nagyúri lenézésével, jóságos bizalmasságával,
11510 26| egyenesek, szemei fejedelmien lenézők; szép csigahajlású ajkain
11511 27| csavargatja az erős szél a lenge selyemöltönyt: nem az jut
11512 20| lobogtatják, s zászlóikat lengetik; mindenkit magával ragad
11513 11| kardját, s a zászlót magasan lengetve, előrerohant az ellenségvédte
11514 16| egészen veres; mellette lengő veres toll, derekán széles
11515 24| Mikor azt hallja, hogy már lengyel és magyar légiók alakulnak
11516 28| magyar társadalomban és a lengyelben is s általában minden szerencsétlen
11517 22| Szajna-parti világvárosba – lengyelnek.~Hanem a menekült egyúttal
11518 19| mondani. Bárcsak rossz próféta lennék inkább. Szívesen elbújnék
11519 34| között létezik.~– S kik lennének az engedménykérők? – kérdezé
11520 32| hogy amíg Prágában kell lennie, addig házunkat mindig otthonának
11521 39| kezébe téve annak egész lénye, tisztán minden salaktul.
11522 39| egyik pillanatban az egész lényén átömlő ártatlanság kifejezésével
11523 43| kénytelen lesz kopaszra lenyíratni a fejét, s kár volna azért
11524 18| fogadjam, csak egy; de az lenyomja valamennyit.~– S mi az?~–
11525 11| rémülve futottak el: a nap lenyugtán szuronyszegezve űzték vissza
11526 11| futó felhőket, a támadó és lenyugvó csillagokat, s mindenkitől
11527 3 | kísértő körüljár, „Sicut leo rugiens, quaerens, quem
11528 16| együtt az utolsó emberig leölték egy szorosba csalva a Bihar
11529 28| Leómnak.~És azzal megcsókolá Leója homlokát.~– De nemcsak az
11530 43| gyermekéről. Legelőször is leoldá róla a kényszerzubbonyt.
11531 41| vékonyait, s azalatt kezeivel leoldja derekárul a kötélhurkot.
11532 24| távolba, mikor annak arcáról leolvasá, hogy ez vágyik oda!~Ki
11533 28| lázítót, s kivitte az én Leómat a kezeik közül; átadta a
11534 28| visszaadták az életét. Ah! az én Leómnak.~És azzal megcsókolá Leója
11535 31| tőkepénze van még Incének Walter Leónál.~Rögtön írt a prágai bankárnak,
11536 31| eltemetve, szándékosan leorgyilkolva, minthogy senkinek sem volt
11537 34| engedménykérők? – kérdezé Leótól.~– Magam volnék az egyik,
|