1-allig | allit-atter | attet-bemut | bence-bukkf | bunte-csocs | csoda-eddig | edele-elhom | elhor-eltun | eltur-erzek | erzel-felci | felcs-fenyk | fenyl-fovez | fozes-gyerm | gyert-hanya | hanyj-himnu | himpo-idege | idegr-ittak | ittam-karja | karma-keszi | keszk-kirug | kisas-kozbe | kozbu-lakas | lakat-leoto | leotu-marad | maras-megko | megkr-menje | menle-nagys | nagyu-odaad | odaak-oltar | oltas-patak | patik-ragad | ragal-rudak | rudat-sulya | sulyo-szent | szenv-szoro | szort-tavir | tavol-todit | todul-ugyet | ugyre-valas | valga-veszi | veszn-vonta | vonul-zuzta
Fejezet
16060 42| egyszerre kiejti a kezéből a rudat Ince, s mindkét kezét arcára
16061 12| ragadta meg az egyik hordágy rúdjait, s a lévitának kiáltott,
16062 27| enged; annak csak egy erős rúgás kell, hogy rés támadjon
16063 41| nem enged neki; bárhogy rugdal, szökell, ágaskodik, földhöz
16064 3 | kísértő körüljár, „Sicut leo rugiens, quaerens, quem devoret?”~–
16065 23| ver az a hatalmas úr, te rúgj ki!” – Aztán feljött a hold. –
16066 4 | olyan. Ez a magáéhoz szít, s rugódozik a másszőrűek ellen. Előttem
16067 21| keresztüllátott a szándékán; utána rúgtatott, s keresztülállt a lovával
16068 29| sietett elébb, hanem egy ruhaárus boltba, hogy átöltözzék
16069 26| sétál magányosan, fekete ruhában. Kék fátyolát, fekete köpenyét
16070 42| Egy szeletke abból a kék ruhából, amiben őt legelőször megszerette.
16071 34| Mert ez áldozat!~Hanna ruhafodrot ráncolt. Mikor a tizenöt
16072 43| hozzá.~Ince honvédezredesi ruhájában ült az asztalnál, ágyával
16073 35| állhatott, s a félig kivágott ruhának kiegészítését képezte a
16074 34| megint annál a szerencsétlen ruhánál, melyen mindennap szab,
16075 29| végre a nép tudja meg a ruhánkról, hogy vele egyenlők vagyunk,
16076 20| amit a nép most vállára ruház? Nem isten szava-e a nép
16077 34| szavazatát Walter Leóra ruházta. Neki nem kellett ez az
16078 16| beleépítetted, ültetted, ruháztad a vagyonodat ennek az országnak
16079 3 | hasznát veszem. Ti tápláltok, ruháztok, megtömtök tudománnyal.
16080 30| Marseillaise-t nem is említve, a „Rule Britannia”, meg a „Hail
16081 41| emelését, ha ott tehetik le a rulettet. Elmondták szofizmáikat,
16082 35| figyelmeztetve őt a színpadi rutin mesterfogásaira, s miután
16083 5 | fehérre, s aztán elég színpadi rutinnal adta Stuart Máriából a gyónási
16084 35| nőszerep mind igen sok színpadi rutint követel: arra az egyre nem
16085 28| ünnepnapot? Vagy manicheus? sabbathianus, iconomachus? Mi?~Soha ilyen
16086 33| mint hogy a lova fejét Sachsen-Weimar felé fordítsa, s elvetesse
16087 33| volt, nem kellett neki a sachsen-weimari gazdag örökösnő: rút volt
16088 25| teljes elvonultságban élt a Sacramento-parti remete. Eltávozott honfitársai
16089 26| kedves halott emléke erősebb sacramentum most, mint az egykori szüzességi
16090 5 | lehetek állat… Ő a keresztség sacramentuma által már szellemi kötelékbe
16091 16| magát, alulírottat pedig Saint Juste-nek. Egy pesti rézműves
16092 3 | pénzzel kínál a sunnyogó saint-simonizmus, s ahol nem hazudik a pincerna
16093 26| keresztültörni a rejtélyes saisi fátyolon, mely a letakart
16094 28| honvédruhában! „Tartsa meg a sajátját, uram, mi az igazságért
16095 34| férjnek az esteli pipát is sajátkezűleg megtölteni, s parazsat tenni
16096 3 | egész dühvel, a himlőkórosok sajátszerűen elcsukló hangján rikácsolva:~–
16097 41| neki. Ő nem elégtételt, de sajnálatot érzett afölött, hogy jóslata
16098 27| összeütközése alkalmával. Azt sajnálja, tudom. Annak is itt a személyleírása;
16099 32| társalgási témáiban. Egyik sajnálkozva fogja fel helyzetét, s szimpátiákat
16100 31| összeget. Abból, hogy ön nem sajnálta velem közleni jövendő terveit,
16101 42| Voltak még jó barátai, akik sajnálták.~Azután még egész estig
16102 7 | 1241-ben. A muhi pusztán, a Sajó mellett a mongol dúló hadsereggel
16103 18| Ezeké lesz a konvent, a napi sajtó, az assignaták özöne, a
16104 43| megnyerni tőle. Serena lángész a sakkjátékban. Mindenkit megver!~Walter
16105 43| aztán hozatott Ince egy kis sakkozó asztalt: azt odaállította
16106 43| tanácsolta neki, hogy inkább sakkozzék vele.~Akkor aztán hozatott
16107 6 | legtisztább érzelem, minden salakjátul a vér forró vágyainak ment,
16108 39| egész lénye, tisztán minden salaktul. Hasztalan! Büszkesége nem
16109 43| leskelődnek énrám! Mondtam már a Salamandernek, hogy nem szököm el: meg
16110 23| ködben az Alligator helyett a Salamanderre tévedt, s ott az osztrák
16111 23| összetévesztették az Alligatort a Salamanderrel: ennek az ostoba müzülmánnak
16112 4 | liliomait ruházza”, mondja bölcs Salamon. Azért csak nem látott még
16113 6 | káposztás ágyak gáliczöldje, a salátaültetvények sárga táblái, a kalarábtól
16114 27| nyájassággal kínálkozék:~– „Íme a sálja, grófnő; hideg szél fú.”~
16115 37| keble magasan hullámzott. Sálját leereszté, kezében tartva;
16116 27| imént málháit előhozta, és sáljával megkínálta?~– Éppen nem –
16117 29| nincs más, csak egy nagy sallangos bőr dohányzacskó, de abba
16118 26| forradalmár hadvezér, ki salvus conductussal utazik a Magyar
16119 17| hajfürteihez, mint Delila, mikor Sámson ellen behítta a filiszteusokat.
16120 16| vakmerően verekedtek.~Rózsa Sándornak, kit azideig nem bírt elfogni
16121 31| minden neki küldött pénzt a sánta és béna honvédek között
16122 32| utazott, küzdött az élet sanyaraival, kenyérért túrta a földet,
16123 5 | keresztülvitetett; az üldöztetést, sanyargattatást és a csábításokat, mikkel
16124 30| pénzt kiadta a kezéből. Mily sanyarogva szerezte ezt megboldogult
16125 12| iránt, kik a keserves utazás sanyarúságait osztani vele jöttek; csupán
16126 40| itt hagyott vendégeidet – sápítozék Caesarine.~– Hah; de milyen
16127 22| kormányozza. Serena ahelyett, hogy sápítozni, szerencsétlenkedni segített
16128 41| haragosodat?~– Captain Bloomer!~– Sapristi! A cirkuszi hószelídítő!~–
16129 4 | kéve zsupp volt odadobva a saraglyába ülésnek; hanem hiszen (mint
16130 2 | ami legrosszabb: prózai sáralak.~Ez a kolostor növendékeire
16131 21| ostornyéllel, minthogy a szekeret a sárból kivontassák. Mind a kettőnek
16132 21| vontatod ki a szekeremet a sárbul?~– Ha az ország kincse rajta
16133 24| felírva krétával: Esernyőt, sárcipőt és politikát kinn kell hagyni!~
16134 14| földrendítő dördülés rázta meg a sárfalakat; s amint a füst eloszlott,
16135 14| csapott keresztül a tanya sárfalán, eltemetve az írást, melyet
16136 9 | lobognak; s a vad ánizstól sárgállik a mező. A csatornák partjait
16137 5 | védelmére kelnek az egyszerű sárgunyhónak, melyet önkezeik hordtak
16138 1 | ismét ott érzé vékonyaiban a sarkait, míg végre valami tíz-tizenkét
16139 40| Szétnyitotta azt. Látszott a sarkak kapcsán, hogy a kulcsok
16140 12| vonulni, folyvást ellenségtől sarkallva. Ince előreindítá a csapat
16141 21| nem vesztegetett rá Ince, sarkantyúba kapta paripáját, s előrehaladt
16142 15| a süvöltő tekéken ülve, sarkantyúfok gyorsítja, korbácsuk irányozza
16143 12| összeráncolta szemöldeit. Sarkantyúi öntudatlanul érinték lova
16144 22| a balsorsot, a pisztoly sárkányát felvonta, s a cső végét
16145 3 | Nekem is ajándékozott egy sárkányölő Szent Györgyöt, mikor nála
16146 27| rajta. Nekifeszítette a két sarkát, s sikerült az áttörés.
16147 13| elhagyja a szobát, melynek sarkatlan ajtaja csak betámasztható,
16148 21| üldöző győztes már itt van a sarkukban. Ő tartja előtte zárva az
16149 21| semmit, nekiállt a rúddal a sárnak, és a földet paskolta vele,
16150 6 | kegyes férfiú összeázva, sárosan jött fel a kolostorba. Lehetetlen
16151 9 | szívesen lát vendégül.~A Sárrét lapályai szép zöldek ilyenkor,
16152 9 | kifelé folyik, s átszelve a sárréti lapályt, alant a Dunába
16153 32| hosszú asztalnál az Arany Sasban.~Szállásra is ott maradt
16154 32| csillagkereszt, s a kettős sassal hímzett kesztyűk. Ennek
16155 29| szemére nyomva; azon hatalmas sastoll; cifrán kihányt szűre félvállára
16156 6 | az utolsó kenet olaja a sátán stigmájává lesz ujjai hegyén.
16157 22| vándorútban itt-amott felütötték a sátorfát: Serena azonnal konyhát
16158 19| eljárhattak a harmadik faluba sátoros ünnepen; ha születés vagy
16159 3 | legendáját kommentálja. Saturninus, Tatianus vagy Carpocrates
16160 24| font hagyma, s egy tonna savanyított káposztáért két-három font
16161 24| minden csepp magyar vérnek savóvá kellett volna változnia,
16162 36| Tudta jól, hogy az utolsó scénát, bárha az a leghatásosabb,
16163 23| sem tudta, hogy mi az a „Schiff” meg az a „gefangen”. Csak
16164 28| beleegyezésével nyerte meg. Schmerling többször ajánlotta neki,
16165 11| kutyának! A gazdája kinn áll a Schwechat partja mellett, fegyverére
16166 32| trombitaszóval, hogy „General Scipio Africanus” fogat húz fél
16167 19| kígyójácintokkal és a sárga csillákkal (scylla). Az a kis kereszt pedig
16168 24| háború után kibérelte a sebastopoli csatamezőt, s az ott összeszedett
16169 12| betöltötték helyüket.~Ince sebe a gondos ápolás alatt gyorsan
16170 9 | emelkedésénél kibuggyant halálos sebéből a vér.~Ince eltakarta kezével
16171 12| fölszedi a csatatérről, s sebeiket bekötözi; még a zenészt
16172 7 | felforrott vér, követelve a sebeket, amiken át ellensége vérével
16173 41| karszékre. Ellenfele halálra sebesítette őt már ezzel az egy mondattal.~–
16174 21| szekér mit vétett?~– Azon sebesülteim vannak, és a feleségem.~–
16175 21| bízva; ott hadvezéreink, sebesülteink, akik mind remegve nézik,
16176 20| És éljen a honleány, ki sebesülteinket ápolta!~Erre hangzott még
16177 12| élelmezés.~Neki volt a legtöbb sebesültje, akiket magával kellett
16178 11| jó fekhelyet készített a sebesültnek a hordágyon. Feje alá gyűrte
16179 11| a leány, segítve Incét a sebesültszállító szekérre feltenni. Maga
16180 12| haldoklók mellett, és gondozza a sebesülve futókat, kik magukkal tehetetlenek.~
16181 21| találná hinni: kérkedünk, s sebhelyeinket mutogatjuk.~A háború lejárt.
16182 37| Ince elhallgatott. Egy sebhető része volt lelkének. Az
16183 12| titkolni érzelmeit. Még a sebláz beszédes álmaiban sem árulta
16184 27| seb most újra feltört, s e sebnek vére a könny. Incének el
16185 34| hitvesi részvéttel kapott a sebzett kéz után, hogy a kitóduló
16186 27| onnan megint visszaküldik a Sectionschefhez, s Walter Leó csak holnapután
16187 1 | leánynak?” „Te quidem vellem; sed cave.” – „Mit mondott a
16188 14| Az ajtón dörömböztek.~A segéd jelenté, hogy a lévita megérkezett.
16189 12| összeszedni az imitt-amott alakuló segédcsapatokat, s azután egy nagy kerülővel
16190 5 | szerzetes számára nem volt semmi segedelem.~Hasztalan határozza el
16191 11| folytatá az éneket: „Én segedelmemre állj elő!” – Hanem már most
16192 13| Visszasietett a tanyához. Segédének meghagyá, hogy a lévitát
16193 18| Háziasszonya megtudta Ince segédjétől, hogy annak neje Szolnokon
16194 17| jó hazafi. De nyújthat ön segédkezet férjem megszabadítására.~–
16195 6 | tanulmány.~Ince még azon ősszel segédtanári állomásra lett emelve, a
16196 13| sincs tanyáján egyedül. Segédtisztek, kémek, hírnökök járnak
16197 41| egymásra szorulás, a kölcsönös segély ösztöne, a sanyarú nélkülözés,
16198 42| felriadt háznép rendőri segélyért futott. Jött egész férficsapat
16199 27| volt a grófnőnél kezdeni a segélyhozást.~Az orvos megvizsgálta a
16200 42| menekülni a mellékajtón, s segélykiáltásaival lármázta fel a házat.~Az
16201 12| fogja vizsgálni bajodat, s segélyt fog nyújtani.~– Köszönöm.
16202 16| minden barikád nélkül. (Bár a segesvári csata előtt is rázárta volna
16203 21| kigyógyíthatlan kapucinus barát! Majd segítek én magamon!~Azzal elkezdett
16204 3 | én kísérem a sírig; én segítem felállni az elbukottakat,
16205 21| káromkodni. De azért nem segítene neki senki. Magát is alig
16206 34| az engedményt megnyerni segítesz, a társulat téged megválaszt
16207 7 | puskája bizony nem volt.~Segítettek ők magukon. Van a kolostornak
16208 39| az üres levelek Incéhez. Segítették nagyobbítani kettőjük között
16209 3 | városban nyolc garasért. Te is segítettél neki mázolni vakációk alatt;
16210 41| egy kis nemzeti kölcsönnel segíthetnék önön?~– Azt hálásan jegyezném
16211 13| felkiálta: „Óh, seregeknek ura, segítsd meg e magányban a te szolgádat!
16212 4 | messzeeső faluból kértek egyházi segítséget. Keresztelni kellett egy
16213 32| elébb minden szenteket segítségül kellett hívnia (amire a
16214 28| Holnapután odább! De hát segítünk ezen. Ön nem száll a fogadóba,
16215 30| szavazatáért, másodszor pedig sehogy sem ment a fejébe, hogy
16216 29| dandárt keresztülhúzni.~Sehogysem boldogult vele. Hozzá volt
16217 1 | kiabálják, nem kerül elő sehonnan.~Tán elaludt valahol? –
16218 14| Azt jól tudom.~– Nem is sejted.~A lévita széttekintett
16219 42| négytáncosnős ház előtt.~Leó nehéz sejtelmekkel ugrott le kocsijából, s
16220 25| felhangolt idegein valami sejtelmes borzadály futott végig,
16221 14| szavakat rebegve hozzá.~– Sejtem – viszonzá halkan.~– Ülj
16222 20| mieinknek. Míg mi okoskodunk, ők sejtenek, s a jövendőket megérzik.
16223 19| szaporodtak? a darazsak hány réteg sejtet raktak már az ablak szemöldökfájára?
16224 30| selyempilláktól árnyazva, sejteti az egykor kifejlendő bűbájt.
16225 28| összecsókollak. Te nem is sejtetted, úgye, hogy minő jó barátunkkal
16226 33| előéletéből bizonyos stádiumig nem sejtettek semmit; mert ha azt Prágában
16227 28| nyugodtan mondá:~– Ezt én sejtettem, ezt súgta valami.~S aztán
16228 14| ahol a magyar csapatot sejtheté. A gránátok pattogtak a
16229 33| hogy én mi vagyok!~– Honnan sejti azt a grófnő?~– Mert velem
16230 28| tudja ő azt meg; csak úgy sejtse elébb, magátul jöjjön rá.
16231 1 | mint egy ördög. Ebből nagy seladon lesz valaha.~– Majd békét
16232 16| végében – kérdé dicsekedő selmasággal.~– Nagyon hallottam.~– Megijedt
16233 32| nehéz, habos sötét hamuszín selyemből. S ez öltöny szabása is
16234 40| Az egy otthoni sipka.~Kék selyembül van horgacsolva, a tetején
16235 26| öltözve, s arcát sűrű, kék selyemfátyol takarta.~Kísérője a kalauzzal
16236 23| meglakolt érte. De a finom selyemhajó mégis csak lyukat kapott.
16237 28| már tíz év óta a nyolcadik selyemkendő, amit Vencel kap – súgá
16238 20| férfi, két kezében nagy selyemlobogót tartva: a hintó két oldalán
16239 33| falakat freskókkal ékesítsék, selyemmel behúzassák, s hozathatják
16240 27| csavargatja az erős szél a lenge selyemöltönyt: nem az jut eszébe, hogy
16241 28| szoba állt rendelkezésére; selyempárnás ágy, porcelán mosdószerek,
16242 30| nagy fekete szem, hosszú selyempilláktól árnyazva, sejteti az egykor
16243 26| a kupéba.~A hölgy fekete selyemruhába volt öltözve, s arcát sűrű,
16244 40| összepiszkolod a szép piros selyemruhádat – pörölt reá.~– No, nézze –
16245 32| gyémántokat, még a hamuszín selyemruhát is, amire már kétszáz előre
16246 23| selyemszálakból volna szőve. De a selyemszálak kőbül vannak; a tűzben égethetlenek,
16247 23| puhány háza. Olyan, mintha selyemszálakból volna szőve. De a selyemszálak
16248 39| csakhogy papír helyett selyemszőnyegek a falakon, angol vászon
16249 41| Captain Bloomer.~Termetét a selyemtrikón kívül semmi sem fedi. Tökéletes
16250 23| ölő mérget, mely őket a selyemzsinórtól meg szokta szabadítani.
16251 23| bölcs Euplecteia? Elővette a selymét, befoldozta szépen a szövetén
16252 21| róla, se megkerülni azt semerre nem lehet.~Ha valaki a lejtő
16253 34| szépasszony-főztével, és az neki semmibe sem került. Hanna is megteszi
16254 34| fölösleges fáradság. Hannának semmiben sem telik öröme. Egész élete
16255 13| át – azért a háromszoros semmiért; el-elbukott a mély hóban,
16256 22| méltóságos urak voltunk; ma semmik sem vagyunk. Tudományunkra,
16257 33| raktak. Ön tudja, hogy nekem semmim sincs, én tudom, hogy ön
16258 42| amelyből nem szabad más számára semminek fennmaradni. Ezek a tárgyak
16259 32| egy kivételes lény. Több a semminél, és kevesebb a valaminél.
16260 6 | többé a világon senkink és semmink. Ha lelkünk már előre meghalt.
16261 32| vagy pedig nem adja szavát semmire; hanem rám bízza, hogy teljesítsem
16262 23| eredménnyel.~– Képzeld: azok a semmirekellő részeg kaikdzsik az este
16263 39| Starrwitz Johanna házassága semmis volt: ő nem asszony, a másik
16264 11| közül egyiknek meg kell semmisülni. Az ellenfél jobbjában kard
16265 7 | szorongatott népéről, s Senakérib király s Heródes helyett
16266 35| azzal a számítással, hogy Senegambiában, ahol ez pénz, rabszolgákat
16267 33| úrnő és fogoly. Magáé és senkié.~…Ince szenvedélye le volt
16268 32| képzelem, hisz nem járok senkihez, nem beszélek senkivel,
16269 33| tudja azt, grófnő, hogy senkinél sem tisztelegtem eddig e
16270 6 | ha nincs többé a világon senkink és semmink. Ha lelkünk már
16271 11| huszárrohammal tisztára seperni a csatamezőt. Az igazi ellenfél
16272 6 | egész völgy egyformára van seperve, s behordva iszappal. Oda
16273 19| a kert. Telenőtte azt a seprűlibatopp; a gazdasszonyt gyászoló
16274 29| öklével felcsapta a kis seprűszakállúnak az állát, hogy az azt hitte,
16275 36| Leó kezére egy papagájtoll seprűvel, míg Ince a szemefehéreig
16276 16| mikor vége lesz a harcnak, seregeink győznek, akkor legyen valaki,
16277 13| ég felé, felkiálta: „Óh, seregeknek ura, segítsd meg e magányban
16278 11| harckedvetlen határőröket seregestül elfogni, egy huszárrohammal
16279 39| meg a menekülő bajtársak seregét, ki az úton felszedett utolsó
16280 23| egy tagja a magyar felkelő seregnek, s nekem utasításom van
16281 7 | szemközt ment az alkotmányvédő seregre. Az éppen felényi volt.
16282 30| azt várva tőle, hogy a sérelmes ítéleteket majd megsemmisíti.
16283 39| hitte, hogy miután első Serenája ilyen szobor volt, joga
16284 36| akit ő akkor, mikor még Serenáját csak távolrul imádta, nem
16285 43| Hogy van az én angyalom, Serenám?…~Leó most még mélyebben
16286 43| meg őt? Mikor ölelhetem Serenámat?~Ez már nehéz feleletű kérdés
16287 36| neki:~– Pedig nem az én Serenámnak a szava okozta azt, hogy
16288 19| elhagyottság látása költött Serenánál.~– Biz itt pusztulásra vált
16289 24| postahajóval kapott levelet Serenától, amiben újszülöttéről csodadolgokat
16290 40| szerint elébb a sorszámot (series) húzták ki. Ezáltal mindazok
16291 37| szükségre terem itt minden.~A serpentina kanyarulatain kis fapadok
16292 12| el helyéről. – Maga csak sértegetni tud. Engedjen engem beszélni
16293 4 | fél lánc kertiföld, négy sertésre makkoltatás, azután minden
16294 5 | háznak küszöbe oly szent és sérthetetlen, mint a szent Péter templomáé,
16295 15| sem vas. Az első seb óta sérthetetlenné lett.~Majd a döntő ütközetek
16296 42| Ince látta, hogy ez a leány sérthetlen. Olyan, mintha ködalakon
16297 19| név, mit magának kivívott, sérthetlenné avatta őt.~Szerették. Elnézték
16298 5 | történjék. Ez a mi hitünket sérti.~– Tudom – szólt fejét lehajtva
16299 28| grófnőt, s e balesetnél oly sérüléseket szenvedett, amik miatt vissza
16300 20| elszakított hadcsapattal céltalan sétahadjáratra elküldöztek.~Egy napon aztán
16301 42| otthon volt; megfordult sétájából, ha künn járt; letette a
16302 28| Hannával.~Azután az egész sétakocsizás alatt Hanna grófnő volt
16303 28| mindig azon törte a fejét.~A sétakocsizásból hazatérve, a hölgyeket felkísérték
16304 28| hintó előjárt, az uraságokat sétakocsizásra elviendő, Walterné a felülésnél
16305 8 | csak azért, hogy egy héti sétálás után holtomig dicsekedhessem
16306 3 | közelíteni, én akkor egyedül sétálgatok ott magamban, s e langymeleg
16307 43| s körös-körül a tenger. Sétálhat valaki a tengeren?~Megkísérték
16308 23| lünette-re, s elkezdett alá-fel sétálni, s a „Hail Columbiát” fütyörészte.~
16309 37| kanyarulatain kis fapadok vannak, sétáló párok számára. Ince többször
16310 39| barangolt vele alá s fel Bécs sétányain, s csak akkor tért haza,
16311 37| fürdőorvos is gratulált Incének a sétányon a grófnő gyors felépüléseért.~
16312 37| levelet hozott Incének a sétányra. A grófnőnek szólt.~Ince
16313 19| Megmutatták neki a hosszú sétányt, hol Ince annyiszor tanulva
16314 28| Hátha valaki meghallja!~A sétaút a Hradzsinba visz föl. Itt
16315 28| vele, hogy maga kezdi rá a „Shuselka nam posnyé”-t.~Egy szép
16316 33| választotta magának: habeat sibi!~Hanna és Ince most már
16317 3 | hogy a kísértő körüljár, „Sicut leo rugiens, quaerens, quem
16318 35| tovább is figyelemmel kísérte Siegebertet, hogy megtudja, vajon ez
16319 39| lepecsételte vele a Bauernhass Siegebertnek szóló levelet.~Ah, mint
16320 12| vegyék fel a hordágyakat, siessenek a harctérre a sebesülteket
16321 41| Tehát még ma!~– Jól van. Én sietek rögtön a jockey-klubba.
16322 14| felebarátom – lihegé fulladozó sietséggel.~– Elébb halld, amit én
16323 7 | Gideon –, tehát te nem azért sietsz a vérmezőre, hogy ott gyilkolni
16324 29| őket, és sietett tovább. Siettében meggondolta a dolgot.~Bizony
16325 5 | s ha önök úgy kívánják, siettethetjük az időt. Nem várjuk be itt,
16326 16| készen voltam, s indultam siettetni Petőfit. A közös előszobában
16327 27| erélyes.” (Mintha a hivatalos signalement-bul olvasná!)~Az úrhölgy fejét
16328 31| kisasszonyok – ő már akkor a sík tengeren volt, útban a szabadság
16329 41| én vagyok az erősebb. Te sikamlós lejtőn jársz! Tagadd el,
16330 6 | hanem a múzsák is. Az imának sikerét erősíti a tanulmány.~Ince
16331 24| igazgatók elismerék, hogy e sikerhez nagyban járultak a krími
16332 10| hogy minő esélyei vannak a sikernek? Az éjjeli véletlen meglepetés;
16333 27| beírta a rubrikába, hogy „siketnéma”. Aztán sietett ő is a pórlakba,
16334 28| mai lapokat mindenképpen sikkassza el.~Vencel azt mondta, hogy
16335 35| lelkész volt.”~Erre egy sikoltás következett. Hanna beleejté
16336 27| a világból. Még hallotta sikoltását, látta felényújtott karjait,
16337 42| elhamvasztani? Nem félsz, hogy sikoltásomat hallod, mikor a tűzbe dobsz?
16338 12| visszatántorodott! Hogy sikoltott fel a következő percben,
16339 42| közé.~És ebben a percben sikoltva ugrott fel a leány, odaveté
16340 11| megtámadni.~A Lajta melletti síkság be volt hintve őrtüzeikkel,
16341 24| túlsó oldaláról meghallja a silisztriai, a kalafáti ütközetek hírét?
16342 35| hajlékonysággal, azzal a simasággal, és különösen azzal a gyorsan
16343 43| Leó kezét, s úgy cirógatá, simogatá azt, mint egy kényeztetett
16344 24| gyilkos ütközetekből: homlokát simogatta, míg fölébredt.~Az Óvilág
16345 7 | Sztambulba.”~„1454-ben Rozgonyi Simon egri püspök maga vezérli
16346 18| az nevet e szóra.~– Csak simuljon kegyed mentül erősebben
16347 10| mely félig belefekszik a Sióba. Ez az uzdi malom.~Egy ablaka
16348 9 | tábor eleje megérkezett a Sióhoz, nem talált rajta többé
16349 9 | bajtársait.~Az út, mely a Siónak az átjáratához vezetett,
16350 40| jogtalanul buksiján feledett házi sipkára az húzogatja most az olvasatlan
16351 13| a tűzhelyen; a nedves fa sípolt a tűzben, mint a megszorult
16352 30| Egészen az apja képe – sípoltja Caesarine. – Szegény jó
16353 43| Alligator be van fűtve, sir, a csillagos pavillon a
16354 7 | szószéken, hogy mikor Jeremiás siralmaiból szól a textus, elkezd beszélni
16355 28| Walter Leó –, te már egész siralomházat csinálsz a lakománkbul!~–
16356 23| látott már a katonaéletben siralomházba tett szegény bűnösöket jó
16357 28| vagyonával, hogy ült már a siralomházban, kivégzésre ítélve: ezen
16358 33| elutazik tőlünk Pestre? – kérdé siránk hangon Helene.~– Rövid időn.~–
16359 30| lassankint alászáll a kolduló siránkozásig; onnan egyszerre minden
16360 30| ki fogja egyenlíttetni. Siránkozó özvegyasszonyok hozzák eléje
16361 28| szeszélye volt, hogy szüntelen sírásban akarta a társaságot tartani.
16362 28| mondom, náthát kaptam a sok sírástól.~Ebéd után egy kis családi
16363 27| ottan sír. Minek sír? Mit sirat itt?~Tán az ő fájdalma hatott
16364 28| visszatartásától. Így nem testvérét siratja az ember, hanem saját magát.~
16365 43| látja senki, akkor meg fog siratni… Legyen boldog az életben!
16366 33| felett, Hanna sírt. Mit siratott? Azt, amit ebben a szép
16367 27| belőle. Elvesztett nejét siratta akkor. Egy férj, aki még
16368 21| borultunk akkor, s együtt sirattuk, amit közösen elvesztettünk.)~
16369 6 | könnycseppjére megfordulok a sírban, s az örök lángok magasra
16370 2 | börtön, hanem otthon; nem sírbolt, hanem egy világ.~A tantervből
16371 25| gyermeke koporsóját kihozatá a sírboltból, egy másik érckoporsóba
16372 28| egyházaik? Ilyen királyi sírboltjaik?~– Nincsenek. A mi királyaink
16373 1 | az ő kolostoruk; az az ő sírboltjuk, ahol élve meghalnak, s
16374 28| őrangyalaival, a márvány sírboltok, királyok ravatalaival nem
16375 18| a gyászruhát addig, míg sírjából visszatér. – Azon családhoz
16376 6 | örömeit és bánatát s szülői sírját eltakarja. A szerzetes ott
16377 25| távolítani az asszonyt gyermeke sírjától.~Szóba sem lehetett azt
16378 13| temetik el vele, s az ő sírkeresztjére egy mártír szívét feszítik
16379 19| kényszerrel eltávolítá őt a sírkertből, amint annak a kapuján kiléptek,
16380 22| megmaradok élő, kiáltó sírkövének; de azt nem mondom soha: „
16381 28| isten; volt mit ennünk – és sírnunk! Amen. – imádkozék prózai
16382 5 | meghalt; aztán visszajöttünk a sírocskájától, valahány kisgyermeket az
16383 30| hogy most, mikor börtönök, sírok és hivatalbureau-k kiokádják
16384 7 | jeladása, amely a kriptákat, a sírokat föltöri?~Egyszerre mindannyian,
16385 7 | buzdítások forró sirokkóját.~A sirokkó pedig átmegy a kolostorok
16386 7 | másik nap a buzdítások forró sirokkóját.~A sirokkó pedig átmegy
16387 19| föld keblén keresztül; a síron keresztül egy új életre.
16388 19| Könnyű volt rátalálni a sírra. Annak volt egyedül keresztje –
16389 38| annak adhatom. Óh, hányszor sírtam térden egy szentkép előtt,
16390 7 | mártír élére fővezérnek; sisakot tesz fel az infula helyébe,
16391 17| a kastélyban.~A vértesek sisaktarajai pedig ott csillogtak világosan
16392 30| szokott járulni, jön egész siserahada az orcátlan kéregetésnek,
16393 1 | egy citámen Horácból: „Ne sit ancillae tibi amor pudori!”
16394 9 | rohant le a dombról nagy sivalkodással, s átgázolt a túlsó partra.
16395 20| üdvözlő néppel, a háztetők sivalkodó fiatalságtól ellepve. A
16396 24| Tehát se tonzúra, se skalp! Mihez kezdjünk hát? – Ön,
16397 5 | misszionárius fejéről – nem ugyan a skalpot – de a camaorát. Ha itt
16398 24| megskalpozzák az embert.~– Nem! Nem! Skalpoztatni nem engedem a férjemet!~–
16399 30| színháznál, akit protezsál. Skandalum is, hogy eddig nem volt.~
16400 8 | hirtelen leveté tógáját, skapuláréját; a papi öltöny alatt pitykés
16401 18| középen akar maradni, azt skartba teszik. Áldorfai Incének
16402 21| félsz hozzányúlni, ha te skrupulózuskodol, majd megértik a dolgot
16403 37| őrült volna az, aki ily skrupulussal akarna ön elé lépni. Hisz
16404 11| azután meg az ellenfél slendriánjátul.~Ince a tiszti vizsgán minden
16405 28| odarepült a vállára, s gyönyörű smaragdfejét füléhez hajtva, gyöngéden
16406 4 | csöves kukorica, fél mázsa só, egy birka, egy tehéntartás,
16407 41| Torda-hasadékot, a tordai sóbányákat, a gyetzári jégbarlangot
16408 30| már ez egészen kihozta a sodrából.~Azt hitte, egészen igazságos
16409 10| a lévitától a zsombékos söppedéken keresztül, takarva a nádasoktul;
16410 38| szeretnie? a másik pedig, a nép söpredéke, a koszorúkkal beszennyezett
16411 41| s ha egyszer félkezével sörényébe kapaszkodhatott, többé el
16412 24| valaki valahol áldomást sörrel, teával, pálinkával? Ha
16413 16| költemény gyanúja is segített sötétebbé tenni.~A verset csupán mint
16414 6 | küzdelmes út; nem az éj sötétje; hanem az a zivatar odabenn,
16415 40| világosság is elhagyta, teljes sötétségben haladt előre.~Nem félt!
16416 40| ki voltak szőnyegezve.~A sötétségen keresztül, mint egy nyíl
16417 19| úton. Akkor a kétségbeesés sötétségével lelkükben. Most mint boldog
16418 41| kezét, melyen korbácsütés sötétveres csíkot hagyott hátra.~–
16419 6 | virágzó levendula égszínkék sövényeivel, a kassai rózsa aranycirádáival,
16420 34| mindennapos volt azalatt sógoránál. Politikáról a világért
16421 36| Hát úgy, hogy azóta a sógorasszonyom, aki igen túlbuzgó vallásos,
16422 12| virrasztott rendesen. Az a csendes sóhaj. Az a figyelmes ápolás,
16423 15| gondolatja a miénk, akinek sóhaja a miénkkel fele útján találkozik,
16424 10| tetszett, mintha ennek a sóhajnak visszhangját adná saját
16425 38| önkénytelenül visszhangzá e sóhajt most is.~– Üljön le, kérem –
16426 24| partjait ajánlom.~Serena sóhajtva válaszolt.~– Sajnos, hogy
16427 5 | hogy egyedül van egy egész sokasággal szemközt. Ihlet volt az,
16428 5 | ott volt előtte, mint az a sokaságot elhagyhatta volna.~Ince
16429 30| sort írta Incének:~– Olyan sokba kerül az a kis énekesnő
16430 40| poharakkal. Úgy látszik, sokféle borokat fognak ma itt inni.~
16431 4 | fizetési sorozaton, mely soknak az igaz, hogy „sok”, csakhogy
16432 32| amerikai, egy barbár azt a sokoldalú ismeretet ezen a téren,
16433 30| öltözve: az anya rókatorkos, sokpitykés gyöngyösi mentében, aranycsipkés,
16434 19| göngyölt csomag volt az, sokszorosan átkötözve galanddal.~– Ez
16435 39| famozaik helyett, amit fűrész sokszoroz, orosz drágakő-kézművészet;
16436 7 | tolla volt a tudás egyedüli sokszorozója. Amint a betű kiszabadult:
16437 23| a sötétkék víztükörtől sokszorozva, egy aggályos gondolatot
16438 21| ágyú eldördül, a visszhang sokszorozza a dörgést a hegyfolyosóban.
16439 26| volt egy gyűrű, gyémánt solitaire-rel. A nap besütött az ablakon,
16440 18| zálogot.~Walter Leó egy pompás solitaire-t vont le ujjáról, s azt Ince
16441 22| asszonyok a legveszedelmesebb sollicitátorok a világon.~Végre kikapták
16442 32| magas körök legnevezetesebb sommitásait, nagynevű, születésre, rangra,
16443 9 | sincsen.~Úgy tesznek, mint a somogyi ember, aki nem visz magával
16444 4 | azután minden pártól egy sonka; ha szilva terem, minden
16445 4 | búzája közé, s a legsoványabb sonkákat válogatta ki a számára.
16446 30| csak maradjunk a jó kassai sonkánál.” Többet nem tudott felőle.~
16447 16| szilvapálinka, rosztopcsin, sonkaszelet és friss kalács, Danton
16448 30| Kondorossy Muki a kassai sonkát, ecettel, paprikával?~Azonban
16449 28| és pumpernikkel-szeleteit sonkával; s ez idő alatt a háziasszony
16450 41| lépten-nyomon előálljon, mint Sophokles tragédiáiban a kórus, beleénekelni
16451 20| székedet elfoglald a bölcsek sorában. E népet megnyerted; soha
16452 7 | kalocsai érsek, a mongolok sorait törve, és a templomosok
16453 26| mintha óriási bástyatornyok sorakoztak volna, a tornyok közei telenőve
16454 12| terv szerint, öntudatosan sorakozva, mindent megmentve, semmit
16455 22| kezdek egy új életet, s évek során át küzdve, visszaszerzem
16456 17| elővenni; míg a vértes csapat sorfalat képezve, leakasztá karabélyait
16457 9 | ricochette-lépésekben táncolni, s sorlövést csak úrnapján hallott az
16458 41| Fatimének, s maga még e sorokat írta hozzá~– Holnap indulok
16459 4 | magát e furcsa fizetési sorozaton, mely soknak az igaz, hogy „
16460 42| hogysem a lehetetlenségek közé sorozza, hogy Ince még egyszer elment
16461 42| névjegyet azzal az egy megölő sorral. Fatime most már kíváncsian
16462 4 | felesége volt: az könnyített a sorsán olyaténképen, hogy a kertjében
16463 31| befolyással fog lenni az ő sorsára. Mikor már fel volt készülve,
16464 33| ön helyzetét. Ön szegény sorsban él, szigorúan szabott jövedelemmel.~–
16465 40| észrevette volna, hogyan?~A sorsjáték szabályai szerint elébb
16466 40| szerencsét: vásároljanak sorsjegyeket. Fatimének egy vendégszereplési
16467 10| borzalomrul hírt mondhat. Hát aki sorsjegyet vesz? Az is azt hiszi, hogy
16468 18| véremet, családomat, jövendő sorsomat. E büszke öntudat az én
16469 34| hogy így is meg vagyok sorsommal elégedve.~De a hang, a kifejezés
16470 24| válaszolt.~– Sajnos, hogy sorsosaim túlnyomó többsége szinte
16471 42| csakugyan nem kívánhatott már a sorstól, mint aminőben részesült.~
16472 28| azokhoz lesz hasonló, akiknek sorsuk az, hogy imádva legyenek;
16473 8 | Amint így járja az apát sorsul sorra a szobákat: csaknem
16474 23| a harántárbocra. Ez a mi sorsunk! Hanem addig is menjünk
16475 33| szegény, van-e bátorságunk sorsunkat összekötni?~Ince meg volt
16476 40| sorsjegyek, amik a kihúzott sorszámmal bírtak, mint bizonyos nyerők,
16477 40| szabályai szerint elébb a sorszámot (series) húzták ki. Ezáltal
16478 40| ilyen nyerésre kihúzott sorszámúakat vásárolt, amikkel aztán
16479 9 | A lőfegyverek rendetlen sortüzeléssel ropogtak (valami kétharmada
16480 17| vezényszóra célzott, s egyszerre sortüzet adott.~Erre az egész huszárcsapat
16481 43| látszott neki. Legalább kínzó, sorvasztó lázai elmúltak. Az a remény
16482 25| a láthatáron. Reggel már Southampton kikötőjében lesznek. A Water
16483 25| csak tizennégy napi járó út Southamptonig.~Az idő is nagyon kedvezett
16484 3 | mindaz, miket szomj, éh és sóvár szív megóhajt. S amit gyűjtök,
16485 24| települjenek le, elébb Mr. Sparkinssal kívánták tanácskozás alá
16486 29| Hát aztán a cilinderes spicliből mi lett? – kérdé Ince malíciával.~–
16487 16| testük megkívánt, fizettek splendide: igaz, hogy nem készpénzzel,
16488 24| összeszedett csontokból spódiumot és fénymázt gyártott.~Nem
16489 23| Áldorfai, citisen of the United Staates of North-Amerika, you may
16490 33| az előéletéből bizonyos stádiumig nem sejtettek semmit; mert
16491 33| tagjával összeeskessék, minő a Starrwitzeké, melyben mindenkor volt
16492 41| látogatóba. Az hitte, hogy a Starrwitzoknak több nevelésük van, mint
16493 22| útiköltséged sincs.~– Beállok egy steamerre katlanfűtőnek.~– Ez bolond.
16494 26| nekivágtatnak egymásnak. Ohé! Steward! Kapitány! Ohé!~A közeledő
16495 32| egészen az. Alapítványi hölgy (Stiftsdame). Konventjük szerzet, de
16496 6 | utolsó kenet olaja a sátán stigmájává lesz ujjai hegyén. Hagyjon
16497 24| Sparkins igen rövid, lapidáris stílusban szokott beszélni.~– Önnek
16498 14| újra, összecsavargatva papi stóláját. – Diákkoromban jártam e
16499 19| Próbálgathatja azt! Furfangos egy stratagéma az: még a korábbi lévita
16500 41| otthon maradt a feleségét strázsálni, s ugyanannyi asszony ráült
16501 24| gumója is lett nagy, mint egy strucctojás; de belül pudvás volt, és
16502 5 | elég színpadi rutinnal adta Stuart Máriából a gyónási jelenetet;
16503 20| a Balaton felé.~Útközben Styrián keresztül jött utazóktól
16504 22| Tytire tu patulae recubans sub tegmine fagi”-t a maguk
16505 6 | Nyolc ifjú lépett előre subdiaconusból diaconusi állásba: azok
16506 30| kétezer forint miatt ezt a subscust csinálni – recseg Csángó
16507 4 | Gyakorta maga a hivatalbeli successor az, akit számára rendel
16508 6 | mellette, balrul a zúgó bükkfák sudarai, mik a mélységből fölmeredtek,
16509 2 | torony ablakáig emelték már sudaraikat, nem idősebbek száz évesnél.
16510 40| Fatimével tart, nem Hannával. Süllyed, nem emelkedik.~Fatiménél
16511 22| hegyek, mintha tengerbe süllyednének alá a futó szemei elől.~
16512 13| a hír nem igaz? Oda lesz süllyesztve, ahova az a másik némber;
16513 16| Egy-egy ágyúteke vagy el nem sült rakéta néha eltévedt ugyan
16514 30| készítettek a nevére, rostélyos sültet kereszteltek el róla. Meghítták
16515 15| Tarna partján és a Tápió süppedékeiben segített készíteni egy darab
16516 43| késő órában jött Döblingből sürgető izenet Walter Leóhoz, hogy
16517 14| legfontosabb.~– De az enyim sürgetősebb. Vártalak. Szükségem van
16518 13| vezénylő tábornok futárja két sürgönnyel.~Egyik Áldorfai Ince őrnaggyá
16519 41| fennakadt utasok üzleti sürgönyeit nyélbe ütni, s csak azután
16520 24| ütközetek hírét? mikor olvassa a sürgönyöket az akhtiári öbölben elsüllyesztett
16521 25| az apátúr levelét, mely a sürgönyt követte. Le volt abban írva
16522 29| kell tartania, hogy ki ne süsse a pipakupakkal. Fegyvere
16523 28| melynek szíve helyén a hold süt keresztül.~És Starrwitz
16524 32| barátom, elég volt nekem egy sütésből egy lepény. Nem fognak be
16525 10| minden. Ötven szerezsán ott sütkörézett a zsarátnak körül, s szalonnát
16526 22| élelmiszereket vett, nekiállt sütni, főzni, s pompásan értett
16527 17| Hol az egyenruhám?~– Azt a sütő kemencébe dobtam.~Ez már
16528 8 | útrakelendőkrül.~Egész éjjel sütötte a szakács számukra az úti
16529 29| fenyegető bajusszal. Túri süvege fél szemére nyomva; azon
16530 20| a levegőben; a választók süvegeiket lobogtatják, s zászlóikat
16531 29| mesterséggel. Melege lévén, a süvegét a kezében hordja, s agyarára
16532 20| napok, e nagy szenvedélyek sugallata alatt nem látta benne az
16533 17| hallgat bosszúállása rossz sugallatára, mint nemeslelkűségére,
16534 15| merte tenni azt, amit szíve sugallt: vagy bűnt tesz, vagy erényt.~
16535 28| szabadító ötletük támad, azt ők sugallták titokteljesen.~Talán neki
16536 19| vallása.~A szemrehányásnak egy sugara sem volt szelíd tekintetében.~–
16537 43| sötétzöld égkupola is… S az üdv sugára lesüt egész a tengerfenékig,
16538 3 | tüzét.~Mikor a nap első sugarai átpiroslottak a szömörcefák
16539 8 | szuronyaik hegyét aranyozák meg sugárai.~A kolostor vénei gondoskodtak
16540 24| két könnycsepp el nem oltá sugaraikat; a nő pedig az anyai büszkeség
16541 38| a számára, akitől lelkem sugárait kaptam. S hittem, hogy egykor
16542 11| ragyogó köntösében, fején sugárkoszorúval?~Követni foglak. Meglátlak
16543 13| tábor őrtüzei hosszú veres sugárküllőket küldöttek szét a hófuvat
16544 6 | kitágulnának, s valami idegen világ sugároznék ki belőlük: az elmúló élet
16545 24| mondhatlan gyöngédséggel sugárzottak Serena arcára, míg két könnycsepp
16546 30| megmutatni.~Itt Pesten azt sugdosták lerándulásáról (tele torokkal),
16547 6 | és a „halászok” ezért azt sugdozták róla, hogy e magántanórákat
16548 16| negyedik egy zsaroló, ki súgókönyvekkel és képekkel házal; az ötödik
16549 17| chartreuse-t! – kiáltó a cidevant súgókönyvházaló az asztal végéről, megijedve,
16550 29| gyere le szaporán. Majd súgom én neked, hogy mit mondj!
16551 17| színdarabot. Hoztak magukkal súgót, zsonglőrt, escamoteurt,
16552 29| mondta el, amit Sámsoni Lenci súgott volna neki (pedig az sokkal
16553 39| világtól. Ösztönei mind azt súgták neki, hogy ez a leány, aki
16554 41| A többi dandy-isten csak suhanc mellette. Apolló csak furulyázni,
16555 5 | szörnyűködéssel; vásott suhancok kapaszkodtak fel a léckerítésre
16556 28| amint el akart mellette suhanni, megragadta a kabátja szárnyánál
16557 42| vágtatott idáig.~Egy-egy nőalak suhant el mellette. Annak mind
16558 24| nadrágjaikra a kacskaringós sujtást fel nem varrják; amíg az
16559 39| lelkében újra. Érezte az önvád súlyát. Ezek a megnyúlt vonások,
|