1-allig | allit-atter | attet-bemut | bence-bukkf | bunte-csocs | csoda-eddig | edele-elhom | elhor-eltun | eltur-erzek | erzel-felci | felcs-fenyk | fenyl-fovez | fozes-gyerm | gyert-hanya | hanyj-himnu | himpo-idege | idegr-ittak | ittam-karja | karma-keszi | keszk-kirug | kisas-kozbe | kozbu-lakas | lakat-leoto | leotu-marad | maras-megko | megkr-menje | menle-nagys | nagyu-odaad | odaak-oltar | oltas-patak | patik-ragad | ragal-rudak | rudat-sulya | sulyo-szent | szenv-szoro | szort-tavir | tavol-todit | todul-ugyet | ugyre-valas | valga-veszi | veszn-vonta | vonul-zuzta
Fejezet
16560 7 | tartoztunk vele?~A válság egyre súlyosabb lett.~A mákonyálommal elnyomott
16561 20| Mikor nagy, terhes feladatok súlyosultak rá, akkor felemelte az erőérzet;
16562 4 | gondolkoznak. „Cogito; ergo sum.” (Gondolkodom, tehát vagyok.)
16563 17| egyedül hagyta.~Alázatos sunnyogással jött a nő. Megcsókolta a
16564 3 | ahol igazi pénzzel kínál a sunnyogó saint-simonizmus, s ahol
16565 3 | ajk, risus. S: a szemöld, supercilium. T: a lábszár, tibia. U:
16566 14| Diákkoromban jártam e tájon, mint supplikáns; emlékezem a vidékre, melyet
16567 1 | se nem nő.~Ahol a bükkfák sűrűjéből a távolba kilátás nyílik,
16568 41| hosszú ez az út! Milyen sűrűk az állomások! Milyen lassan
16569 4 | elhagyott nő: aki éppen nem susánnai életet folytatott. Bámultam
16570 28| kezével Ince kezét, s ezt susogá:~– A viszontlátáskor olyan
16571 35| azt; s érezné a tengerszél susogását a banánlombok között, s
16572 22| többé az oltár elé.~Ezt susogta egy este egy ismerős hang
16573 11| a kutya is lefekszik a sutba. – Milyen jó dolga van annak
16574 37| suttognak a hátam mögött. A suttogás terjed. Majd elhat az hazámba
16575 15| utócsapattal. Ágyúdörej szól az éj suttogásai közé. A paradicsom akkor
16576 6 | mögött taszítaná előre, s suttogná fülébe „Ugorjatok le innen
16577 37| rám! akik tudják a dolgot, suttognak a hátam mögött. A suttogás
16578 43| elkezd gyöngéd szavakat suttogni ahhoz a láthatlanul jelenlevőhöz;
16579 28| Jól áll nekik. Hanna nő: szabadalma van rá. Vencel cseléd természetében
16580 32| Hanem így, az adott szó szabadalmánál fogva, minden jó társaság
16581 41| játékbarlangokkal, jobb, ha egynek adnak szabadalmat, nyíltan, törvény szerint,
16582 40| szálak vendégszerepelnek. Szabadalom ez a nem féltetésre.~Annál
16583 19| Noszlopy és Mednyánszky szabadcsapatai közé hármas kereszttűzbe
16584 16| nagy művész is vezetett egy szabadcsapatot; hadi bulletineket is adott
16585 30| országgyűlési képviselő lesz, sokkal szabadelvűbb, mint ő! Hogy fogja az őt
16586 23| selyemzsinórtól meg szokta szabadítani. E titkát a gyűrűnek Ince
16587 27| Incének sietnie kellett a szabadítás munkájával. Útitársnőjén
16588 2 | főnöknek, csak e század elején szabadítók ki nyakukat a hűbériség
16589 27| embermagasságra volt feltolva; a szabadítónak a szép termetet ízenként
16590 12| álmaink eszményképe, a délceg szabadítót, a hőst, a hazafit; s azontúl
16591 24| ágyában. Serena gyöngéd keze szabadította ki rendesen a gyilkos ütközetekből:
16592 14| elkeseredett katonát.~– Meg vagyunk szabadítva – kezdé újra, összecsavargatva
16593 30| maradunk a téren.~Ince még szabadkozni kezdett; hanem aztán Sámsoni
16594 7 | merész lépésemet nem hazám szabadsága, hanem önszabadulásom vezérlette;
16595 32| lehessen, úr nélkül; és szabadságában egyedül a becsület és büszkeség
16596 23| férje! Hogy küzdött a népek szabadságáért! Most felvilágosítja az
16597 16| szabad csapatok a magyar szabadságharcban nem mindig szívesen látott
16598 29| viseletben.~Azt a 48–49-i szabadságharcot úgy vítták végig, hogy az
16599 33| minden nap hallgatta a magyar szabadsághős mámorító szavait. Egy nőre,
16600 23| odamutatott Serenára.~Köszönje szabadulását annak.~…Óh, az asszonyok –
16601 17| egészen benne van, s nem szabadulhat belőle, felyülkerült nála
16602 27| mondá franciául Incének: „Szabaduljon ön tőlem!” Az eredetiben
16603 40| volna, hogyan?~A sorsjáték szabályai szerint elébb a sorszámot (
16604 33| büszkeség, az előítéletek szabályait tépték széjjel, az egyedül
16605 21| törvények, hanem a hadi szabályok alá. A genfi konvenció szerint,
16606 39| túltette is magát a társadalmi szabályokon: azt nem tudta magától elhagyni,
16607 23| a szélesebb nyílást egy szabályos rácsozat zárja be. S ezt
16608 11| találkozásnál egyik sem gondolt szabályszerű vívásra, védelemre; mind
16609 10| még az osztrák tiszteknél szabályszerűen simára volt borotválva az
16610 11| vezényletet.~Az egész szolgálati szabályzat ebbül állt: „szuronyt szegezz,
16611 32| hamuszín selyemből. S ez öltöny szabása is eltűnt az akkori divattól.
16612 32| selyemöltöny, a múlt századbeli szabással, a felfésült haj, a gyémántos
16613 40| emberhát keresztül-kasul lett szabdalva a gyors lovagostortul.~Nem
16614 29| hazafinak.~Egy boltban lakott szabó és csizmadia. Mind a kettő
16615 29| Hagyjatok nekem békét – szabódék Ince. – Nincs énnekem semmiféle
16616 28| Szólj: mi baj van?~Vencel szabódott, hogy ő nincs megijedve,
16617 34| A fáért, a cselédért, a szabóért, a bútorokért, az adóért,
16618 32| saját páholya a színházban. Szabóját, divatárusnőjét fizeti a
16619 30| viaszból, s egy reményteljes szabólegény kivarrta azt egész alakjában
16620 43| volt. Egy ember számára szabva. Annak a legszélére húzódott
16621 40| kacsingatva a tükörbe.~– Fogd be a szádat, te szófogadatlan rossz
16622 29| hogy mit mondj! Majd a szádba adom én a szót szépen.~–
16623 40| hétig az ecetes vöröshagymás száddal.~– Vannak, akik nem félnek
16624 40| dohányt tartják; aminek a szagától is görcsöket szokott kapni;
16625 3 | bölcsek azt mondjátok, ez a szagműszer allotriophagiája; de én
16626 24| S aztán csak vért kell szagolni az oroszlánnak!~Következett
16627 4 | vannak, bunkó a végén:fiatal szágópálma? áloészár? fává lett pulykaorr?~–
16628 3 | s e langymeleg émelyítő szagot tele tüdővel szívom be.
16629 24| lehetett számlálni a fogait a szájában. Aztán megint elhallgatott,
16630 15| egymás közt gyakran mosdatlan szájal beszéltek, az ránézve tolvajnyelv
16631 6 | hörgé a nő –, befognám szájamat kezeimmel: hallgass! ne
16632 5 | langymeleg vagy, kiköplek szájamból.” És én nem jöttem önökhöz
16633 4 | megvalljam: „Igazmondás légyen szájamnak ejtése” –, tartván Ezekiással;
16634 43| suttogá, közel hajolva szájával Leó arcához. – Nekem borzasztó
16635 18| rémalakjában. Jöhet ránk a szájhősök rémuralma, azokat megvetem,
16636 22| több okuk nem kívánkozni a Szajna-parti világvárosba – lengyelnek.~
16637 42| szárazak voltak. Nyelve a szájpadlásához ragadt.~Pedig neki kellett
16638 11| diadalhírek járnak szájról szájra: a sereg rohamlépésekben
16639 11| csak diadalhírek járnak szájról szájra: a sereg rohamlépésekben
16640 11| vakhír terjedt el a táborban, szájrul-szájra adva. Azt híresztelték el,
16641 3 | legrosszabb volt.~Mikor az a szak következett a kórlefolyásban,
16642 8 | útrakelendőkrül.~Egész éjjel sütötte a szakács számukra az úti eleségnek
16643 34| én magamat erre az ostoba szakácsnémra? Kérlek igen nagyon, ne
16644 32| a konyhába kimenni, s a szakácsnét körülcirógatni, ha azt akarta,
16645 9 | lapályt, alant a Dunába szakad. Néhol három öl széles,
16646 41| sem változott e végzetes szakadás óta. Gyöngéd és barátságos
16647 4 | útnak szabad nevezni egy szakadatlan kővágányt, aminek az a célja,
16648 25| alatt, míg itt Európában szakadatlanul tombolt egész tavasszal
16649 6 | érzé, mintha egy tenger szakadna fejére. Ha őt fogják ismét
16650 6 | emlékezetes botot, és megindult a szakadó zápor közepett a hegyek
16651 12| hadfiakat, kiknek lábaikról már szakadozott a csizma, s kiket a honvédköpeny
16652 19| itt volt leánya, szívétől szakadt gyermeke; boldogan: szeretve,
16653 19| ismerték fel e katonaöltönyben, szakállasan, bajuszosan. Az asszonyok
16654 12| ismersz, ugyebár? Persze, szakállt és bajuszt eresztettem azóta,
16655 13| bámulta az alvót.~Élte viharos szakának izgalmas képei vonultak
16656 17| hadsereg egyetlen vértes szakasza, mely a szolnoki csata után
16657 26| rétegesen kiegyesülve fel szakaszonként, s alatta az emberlakta
16658 16| felakasztatom!~Félbe kellett szakasztani a kedélyes társalgást, mert
16659 5 | kimenetelét az özvegy papné.~Arca szakasztott mása volt leányáénak, csak
16660 18| éppen nem jövend számba a szakértő, sokáig szolgált tisztek
16661 3 | előtte, a beteg ingerülten szakítá félbe:~– Csapd be azt a
16662 6 | elnyújthat messzire, de el nem szakíthat soha, mely ahhoz a ponthoz,
16663 26| egy ideges fejfélrekapás szakítja félbe.~A hölgy be akarta
16664 43| fogadtassák meg velem, hogy nem szakítom azt el; hát meg vagyok bilincselve.
16665 27| résen át alácsúszhasson.~– Szakítsa ön el azt! – mondá a hozzászorított
16666 34| vagy hasonlva önmagaddal, szakítsd kétfelé magadat: válaszd
16667 6 | emelve, a ránézve oly kedves szakmában: a történettanban. A szorgalom,
16668 34| vagy hivatva, ezt a két szaktudományt tökéletesen érted.~Nem értette
16669 32| Most minden asztalnál egy szál ember ül; az is hallgat,
16670 42| vissza-visszanézni. Azt várta, hogy utána szalad valaki, és visszahíja.~Nem
16671 17| Én senki sem vagyok!” és szaladhat a bozótnak; de hová legyen
16672 36| Ugyan ne légy gyermek. Ne szaladj te most Hanna után, ha vallásos
16673 21| volt. Azt mondtam neki: szaladjon utánam, míg rám nem talál.
16674 28| fogva.~– Ohóhó, uram! Ne szaladjunk el olyan gyorsan. Nem olyan
16675 26| egyszerre a fedélzet. Matrózok szaladnak. Kormányosok ugranak a kormánykerékhez:
16676 41| cselédek, kik segélyére szaladtak, már ájulva találták, s
16677 16| fonott hajzat, megannyi piros szalagcsokorral. Ilyen lehetett Medúza,
16678 42| vállaira; két lába, rózsaszín szalagcsokros cipőkben, a kandalló előtti
16679 42| csomagot, mely egy rózsaszínű szalaggal volt keresztülkötve.~Legelőször
16680 6 | elkísérte őket az erdő széleig, szalagjánál fogva nyakába akasztott
16681 43| feloldá a kényszerzubbony szalagját hátulról, úgy, hogy a beteg
16682 9 | egy fehér toll. A veres szalagnak az a híre, hogy az republikánus
16683 19| az ezüst koszorút piros szalagon.~Hiszen a rábízott feladat
16684 40| göndör körszakállban fehér szálak vendégszerepelnek. Szabadalom
16685 7 | és a „kamarilla” nevét szalasztja ki száján.~A nyomtatott
16686 1 | elvált rész egy visszhangos szálfaerdő tövében himnuszokat énekel –
16687 26| tornyok közei telenőve magas szálfákkal.~Majd meg mintha titáni
16688 7 | hetvenhat paptársa, azok közül Szálkán László, Perényi Ferenc,
16689 34| hanem, hogy a kormány igen szálkás falatnak találja azt, hogy
16690 39| aztán beköltözött az új szállásába, mindjárt az első napon
16691 39| vendégei mind elmentek a szállásáról. Akkor aztán az anyját megverte,
16692 39| Fatime-Serenát, hogy tekintse meg szállását, s nyilatkozzék, meg van-e
16693 30| Bakonyba.~Ismét a kolostor volt szálláshelye. Ott találta még mind az
16694 19| uramra rábízta, hogy amit a szállásmesterek rendelni fognak, kész fizetésért
16695 16| a helységekben a legjobb szállásokat, s megunatták a gazdákkal
16696 37| érkezik, azt is a vendéglőbe szállásolják – a kúra tekintetéből. Itt
16697 23| megmutatta azt a kabint, melyben szállásolni fog. Egyébiránt tisztességesen
16698 16| két egymásba nyíló szobába szállásolt vezérnek és hölgyének friss
16699 19| hadcsapat, Ince a vendéglőben szállásolta el magát.~Az egész úton
16700 17| őt abba a szobába, melybe szállásolva volt, és rázárta az ajtót.
16701 16| fegyverre!” kiáltás. Egy szálláson laktam Petőfivel. Én hamarább
16702 16| felvezetendi addig önöket a szállásukra.~E nyájas beszédre ismét
16703 34| fogadhatunk el mi ezen a mi szállásunkon eleganciához szokott vendégeket?
16704 22| málháit a Boszporusz partjáig szállíták, s még maga keresett nekik
16705 24| húsz nap alatt Európába szállítanak a gyors gőzösök. Mehetek
16706 24| Kínából hajóteherszámra szállítják oda, mégis két dollár egy
16707 28| mozgásba jött az utasokat szállító segélyvonat is, s éjfél
16708 11| pattogtak el a sebesülteket szállítók fejei fölött; a lévita hideg,
16709 12| élelmiszereit, poggyászát magával szállította; voltak tábori hídjai, berendezett
16710 21| rábízottért. Hogy azt másfelé szállítottad, annak a neve lopás, s ez
16711 21| tulajdonát képező érckészletet szállították, a lugosi útról fordítsák
16712 27| úrnőtől, hogy hová akarja szállíttatni a halottat? Az intézkedett
16713 4 | egész falun, s a parókián szállna le; mivelhogy olyan az én
16714 3 | csak embléma. – Ránk nem szállott az ő örökségük.~– Ki tudja?
16715 40| levelet.~De hát őrjöngés szállta-e meg a szívét, amikor ezt
16716 8 | elérzékenyülten. – Isten nevével szállunk a harcba. Isten megadja
16717 30| választóinál, a kolostorban volt szállva; megígértették vele, hogy
16718 13| egy rongyos ponyva, alatta szalmafekhely. A hókonyodó láng a tűzhelyen
16719 14| szobában. A szögletben, a szalmafekhelyen látta térdelni Serenát,
16720 16| csalfán mosolyogva.~S azzal a szalmafonatú palackot felvéve, teletölté
16721 4 | közül feketéllenek elő a szalmás háztetők, rendetlen hosszú
16722 19| koszorú: az immortellek, szalmavirágok még színeiket sem hagyták
16723 28| nyugtassa meg szegényt!~A szalon asztalait albumok foglalták
16724 28| átvezetteté magát vele a szalonba, menetközben közelhajtott
16725 24| mikor az óra jött, melyen a szalonban meg kellett jelennie, hogy
16726 28| fogva vezette őt pompás szalonjain keresztül a reggeliző szobába,
16727 40| ettem ecetes vereshagymás szalonnabőr-hurkábul, mint akkor! Ah! megettem
16728 40| megint elmenni a lebujba szalonnabőr-hurkát enni ecetes vöröshagymával –
16729 10| sütkörézett a zsarátnak körül, s szalonnát pirított mellette. Azokkal
16730 43| Legyen áldva érte. Ön minket szalutáltatni fog ágyúlövéssel, félárbocra
16731 1 | soha.~– Ki üli meg ezt a szamarat? – veté oda az indítványt
16732 31| amit nem tanult. Ha egy szamárfejet akar ön lerajzolni, elébb
16733 1 | most már rossz pozíció a szamárhát. Leszállt róla.~S a földön
16734 1 | ő most hozzá van nőve a szamárhoz; Biléam szelleme szól belőle.~
16735 19| arisztokraták örökében. Szamárlapu, disznóparéj, kutyatövis,
16736 14| hegyoldal lejtőjéből ki lehetett számítani, hol van a völgy a faluval
16737 16| megvendégelem. Hány vendégre lehet számítanom?~A vezér szétnézett csapatja
16738 43| odáig?… Még húsz mérföld a számítás szerint… Akkor holnap már
16739 31| Csalhatatlan volt annak minden számítása. Olyan alap, mely el nem
16740 35| kauri csigákat, azzal a számítással, hogy Senegambiában, ahol
16741 21| mögöttem is, és egy ágyúpark, számíthatnának önök az esélyre, hogy talán
16742 34| telik, ott vagy a férj rossz számító, vagy a nő rossz gazdasszony.
16743 22| lássad, mennyire komolyan számítok a jövő eseményekre, s azokban
16744 3 | kórtünetek jelenségei közé számítom kifakadásaidat, ha pedig
16745 41| utcai tündérlakodat? Nem számították utána, hogy mennyi pénzed
16746 39| elémutatta a számlát. A számlában az egész fényűző kiállítás
16747 42| elnökéhez; s holmi apróbb számlákat kiegyenlíteni.~– Fél tízkor
16748 7 | fegyver! A rovat naprul-napra számlálja: ennyi ezerrel többen vagyunk!~
16749 3 | apám nem volt Ádám, hanem Szammáel: Éva asszony balkézi házassága.
16750 28| prózai ember, akinek csak számokrul és üzletekrül lehet beszélni.
16751 23| kialkudott vitelbért markukba számolja.~A kormányos visszautasítja
16752 16| lőtt szarvasnak az árát, s számoljon be a pénzzel ön.~Ez az asszonyi
16753 8 | hátrahagyott emlékein. A nagy számolótáblán még rajta volt egy bonyolult
16754 19| korábbi lévita készítette. Számolózárnak nevezik. Három vaslemez
16755 33| ilyen előkelő leány, akire számos férfitestvér miatt nem vár
16756 40| Bécsben a * utcában, *-ik számú házban lakik a kedvese,
16757 32| érdekel, hogy ezáltal a te száműzetésed is véget, ér.~Áldorfai erre
16758 23| hajnal felé megszánta egyik száműzött társ, s vállalkozott rá,
16759 6 | földön. Mi, üldözöttek, száműzöttek kis gunyhónkban boldogok
16760 24| annak az új hazának, aki a száműzötteknek menhelyet és ilyen jó bort
16761 22| is volt erre befolyása. A száműzöttnek, a hontalannak az idegen
16762 33| fajért, amely önt csaknem száműzte?~– Nem tehetek másként,
16763 22| nem mesterség. Nemzetembül száműztem magamat; de azért más nemzetet
16764 33| könnyebbülést szerez.~Hiszen fogva, száműzve egyik sincsen. A szép úrhölgy
16765 39| kényszeríteni fog, hogy száműzzem magamat ismerőseim világából.~
16766 3 | csináljak magambul szörnyeteget. Száműzzetek innen! Én elrontok másokat
16767 41| be volt fejezve a száraz számvetési ügy, ami a gyűlés tárgyát
16768 12| legyen irántam még egyszer szánalommal.~Az arc is, a hang is ismerős
16769 42| égtek a kandallóban, és szandálfa és rózsafa vegyest.~A padlatszőnyeg
16770 41| betörési vagy vízbeugrási szándék gyanújába keverte magát.
16771 6 | szolgálnak általa, azoknak szándéka nem bűn, hanem erény; ha
16772 21| Ince keresztüllátott a szándékán; utána rúgtatott, s keresztülállt
16773 41| elhatározottan állsz föltett szándékod mellett: erre nekem a legelső
16774 32| babonásnak neveltek. A szándékos látogatás egy jószívű üdvözletet
16775 16| pazarlom rá) minden ilyes szándékot nemes méltatlankodással
16776 41| asztalnál, hogy valahova szándékoznak menni, de már nem jut eszembe,
16777 22| már ide, vagy maguk után szándékoztak hívni oda, ahova őket veti
16778 32| egyszer-mindenkorra kifizették. Nem volt szándékuk nagy katonaállamnak megmaradni.~
16779 27| viseltek. Ez gátolá abban a szándokában, hogy a lábai alatt támadt
16780 37| tarokkpartiknak.~Mikor Ince azt a szándokát kinyilatkoztatta, hogy két
16781 36| Elmegyek.~Ince valóban azzal a szándokkal határozta rá magát, hogy
16782 5 | lévita egészen helyeslé ezt a szándokot.~– Gyalog sokkal közelebb
16783 18| szerzem vissza. Engem ne szánjon. Az pedig legnagyobb örömem
16784 3 | egyszer feltalálod.~Ince szánó arckifejezéssel fordult
16785 13| feltartására. Ágyúi számára szánokat faragtatott, miken azokat
16786 13| utat is elfoglalta; sőt szánra kötött ágyúkat vontatva
16787 20| levette a saját ősz fejének szánt cserkoszorút onnan, s az
16788 1 | belőle, mint amilyennek szántuk: nem főispán, de operai
16789 34| sincsen forradalmi tervekkel szaporítani a pasziánsz játékok nemeit;
16790 4 | tizenkét öl fa, kilenc szapú kétszeres, hat zsák karórépa,
16791 29| fogott pipájának olyan kurta szára van, hogy fél szemét behúnyva
16792 31| hagyhatja azt a szégyent magán száradni, hogy egy híres embere komisz
16793 24| elvetették, igaz, hogy akkora szárat eresztett, mint egy arekapálma,
16794 16| csapott, hogy a pantallonja szárát, mely eddig fel volt hajtva,
16795 42| Szólni is alig tudott. Ajkai szárazak voltak. Nyelve a szájpadlásához
16796 43| tengerészmérfölddel vannak közelebb a szárazföldhöz.~Ebből baj is támadt.~Mert
16797 25| a hiányzó részeken gyors szárazföldi közlekedés volt egész New
16798 24| nevelni: az első évben olyan szárba hajtott, mint egy agavé,
16799 9 | terem búza: hanem hal meg szárcsa.~Aki itt élelmezni akarja
16800 42| bennem?” Tűzbe vele! Egy szárított virágbokréta, amit a mezőn
16801 34| nézve az a biztató előny származik belőle, hogy ha te befolyásod
16802 1 | a felső nyitva, az alsó szárny csukva. A menekvő Don Juan
16803 40| lepke, annak az összefogott szárnyai közé volt csíptetve az arany
16804 6 | repülni: elveszté lelke szárnyait, amióta azt tudta, hogy
16805 28| suhanni, megragadta a kabátja szárnyánál fogva.~– Ohóhó, uram! Ne
16806 41| asszony ráült a férje kabátja szárnyára, hogy el ne szökhessék hazulról.~
16807 2 | épült palota. Az északi szárnyát képező kéttornyú katedrál
16808 16| De úgy tudom, hogy ez a szarvas a királyi vadaskert tulajdona.~–
16809 16| akkor kifizetem a lőtt szarvasnak az árát, s számoljon be
16810 17| küzdöttek; elejtettek egy szarvast, megettek egy ebédet, s
16811 42| ellenfele oroszlán-e vagy szarvorrú, hanem késsel, korsóval,
16812 41| elcserélje egy félkecskebak szatírért! Hogy lehessen nő ép szemekkel,
16813 24| Megtörtént némely gróf úron, hogy szatócsboltot nyitott, s igen jól ment
16814 10| Valósággal annak az arca, feszes szattyánredőivel, annak a szűk előrehajlott
16815 20| vállára ruház? Nem isten szava-e a nép szava? S ha ő most
16816 23| igazság hangzik annak minden szavából!~– Nézzétek, most azt beszéli
16817 41| hebegé zavarodottan.~– Ez a szavad elég arra, hogy elítéld
16818 32| Regulusi ridegséggel tartod meg szavadat, mit ellenségednek adtál.
16819 21| homlokának szegezve. – Az első szavadra, melyet csapatom elcsábítására
16820 30| bizonyosan tudom – szólt Náci –, szavahihető embertől hallottam, hogy
16821 28| nem hallotta, Hanna.~Erre szavához jutott a bankár neje; még
16822 8 | keserű fájdalom tört ki szavaiból.~– És te, rendünknek büszkesége,
16823 3 | hagymázban mondtad azon szavaidat, akkor, mint gyógyító ápolód,
16824 33| tövisbozótnak, melynek saját szavaiként csak tüskéi vannak, de levele,
16825 41| elismered nemcsak azt, hogy szavaim igazak, hanem azt is, hogy
16826 3 | Emlékezel-e még azokra a szavaimra, amiket ama keserves éjszakán
16827 17| pedig nevetni fogok az ön szavain az utolsó pillanatig.~–
16828 28| arcokat előtte.~Ezekből a szavakból megtudá Ince, hogy Walter
16829 7 | tölté meg a tantermet e szavakra. Mi volt az? Üdvriadal?
16830 33| futni készülő gyávának, s e szavával oly adósságot terhelt szívemre,
16831 40| Budapesten kellett töltenie. Nagy szavazásoknál még a képviselőházban is
16832 32| Lenci, s annak a pártja szavazást követelt. Volt is huszonkilenc
16833 34| függött minden név szerinti szavazástul.~Ezekben a napokban a szokottnál
16834 30| senkit sem vesztegettek meg a szavazatáért, másodszor pedig sehogy
16835 34| bejutni: részvényei szerinti szavazatát Walter Leóra ruházta. Neki
16836 34| időben tehát drágák voltak a szavazatok.~Egy monarchia sorsa, újjáalakulása
16837 32| helyreállt; a vármegyék bizalmat szavaznak az új kormánynak, úszik
16838 34| büdzsé-vita alkalmával, s ellene szavaznál annak a költségvetésnek,
16839 32| követelt. Volt is huszonkilenc szavazójuk, hanem azért végigszavaztatták
16840 35| tüntetéssel. Amely nap először szavazott „igen”-nel „nem” helyett,
16841 11| helyet zászlóaljával.~Az ő századát úgy hítták, hogy diákszázad,
16842 32| hamuszín selyemöltöny, a múlt századbeli szabással, a felfésült haj,
16843 41| kell neki lenni annak a századiknak, aki még akkor is szeret,
16844 28| leszármazó emlékek azok: századok hamvátul befeketítve; hajdani
16845 2 | foglalták el azután, s két századon át tartották magukénak.
16846 19| találja magát ugyanott.~Ince századosaira bízta a csapatok vezényletét,
16847 11| kérdezték, mi úton jutott a századosi kardbojthoz, mely kék és
16848 12| akkor ő lovon ült. Első századossá lett kinevezve zászlóaljában,
16849 18| frank évi fizetése és tíz százalék a tiszta nyereségből. Elvégeztem. –
16850 9 | fuvarosnép.) S utolérik néhány százan az előrehaladt kis csapatot,
16851 9 | nemzetiségi fölkelőknek, százezere a fegyverben gyakorlott
16852 7 | előre naprul napra: ennyi százezerrel több van!~Ince tépelődve
16853 7 | ércfalak, szuronyerdők, százezrei a tűzokádó csöveknek, mind
16854 34| összeget: mondj neki csak százezret.~– Miért? – kérdé Áldorfai
16855 3 | nem holt kincs, száz meg százfelé elosztom, s elosztva több
16856 17| csalódás volt. Háromszáz huszár száznyolcvan vértestől elkergetve!~Böske
16857 17| nem voltak többen, mint száznyolcvanan. Ellenfelük csaknem kétszer
16858 24| Sacramento partján, s azóta száznyolcvanezer ember vándorolt be, s San
16859 21| ponton védte magát egykor százötven emberrel negyvenezer oszmán
16860 23| hajófödélre Vely bég.)~– Százötvenszerte nagyít. Valódi Dollond-féle
16861 30| képviselői napidíj nem elég a százszájú polipnak.~Az első negyedév
16862 41| a kórus, beleénekelni a szcénába, s helyettesíteni a hősnél
16863 7 | Jakab nyitrai püspök. Miklós szebeni nagyprépost egy tatár vezért
16864 19| Jobb lesz odakinn a nagy szederfa alatt a régi kőpadon leülni,
16865 5 | zsivajogni, még az udvaron levő szederfára is felmásztak, s onnan kandikáltak
16866 13| egy elkárhozott torzképe, szederjes foltokkal arcain, homlokán.
16867 36| egészen rá hagyva magát szedetni a kérdés által. – Nincs
16868 28| még a kormánylapot sem szedik ki. Tudod, a betűszedők
16869 6 | bűvhatalom által vezetve szédítő meredélyek párkányain.~Két
16870 38| odahajítom a világ bolondjainak: szedjék fel! Menjünk kacagni, ittasulni,
16871 10| megeszi a fias oroszlánt. Szedközzünk össze a te fiaiddal; látom,
16872 24| az aranyat a földszínéről szedni fel, mint a föld alól, s
16873 35| mikor a káposztafejekről szedted a csigákat?” kérdé tőle
16874 42| virágbokréta, amit a mezőn szedtek. Minden virágnak külön jelentése.
16875 26| bulvárt tört keresztül.~A szédületes magas sziklaormokon fenyőerdők,
16876 24| kávébogyót és vaníliát szedve a fiatal csemetékről, s
16877 19| skapuláréval. A sár, mely fehér szegélyeit lepi, nem tisztátalanság
16878 26| másik rózsaszínűre, fekete szegélyű ablakokkal; a földszinten
16879 30| Incére nézve az volt, hogy szegényebb lett vagyona harmadával,
16880 40| A titkos kulcs~Áldorfay szegényebbül tért vissza Fatiméhez, mint
16881 33| egy ellenösszeesküvése a szegényeknek, az elhagyatottaknak, s
16882 18| gazdag ember kezén ékszer, a szegényén cégér.~Walter Leó a fejét
16883 6 | fogadalmad már meg van törve: a szegénység.~Száz arany nagy kincs egy
16884 18| válasszam. Ha végzem azt szegényül, talán bénán is: fel vagyok
16885 2 | sem a szőring alatt viselt szeges öv, sem mezítláb vezeklés,
16886 31| Incének ez az ajánlat már szeget ütött a fejébe. Ezen az
16887 11| szabályzat ebbül állt: „szuronyt szegezz, és előre!”~A jó sikert
16888 19| külön kertjét, és benne a szegfüveket, amiket Ince ápolt egykor.
16889 17| felnézett rá mérgesen a szeglet körül.~– Engem is oda értett
16890 16| mindjárt a Nagypéterfia utca szegletén). Szegényeket csaknem mind
16891 26| skót útisapkás fejét a szegletnek támasztva. Incének pedig
16892 13| kalandozik vidékről vidékre; szegődve szívtől szívhez, szív nélkül;
16893 33| mondjon-e még többet is?~Hanna szegte meg végre is a csendet.
16894 34| választotta őt férjül, s az nem szégyell most az ő házánál oly munkát
16895 19| mindennek. Egyet mondok de ne szégyellje el magát miatta. Majd ha
16896 21| jut prédául! S te ehhez szégyellsz hozzányúlni. Ez nem az országé
16897 41| Áldorfay Ince, a hű férj, ki szégyellt felesége előtt egy ajándékba
16898 13| dicstelenül futni. Hozzászokni – a szégyenhez! A halált pedig nem találni
16899 40| szólt Caesarine naiv szégyenkedéssel kacsingatva a tükörbe.~–
16900 34| fáradságért, azt maga előtt is szégyenleni kell. Szegény! új ember
16901 40| düh egyszerre rémületté, szégyenné fagyott ereiben: eldobta
16902 8 | ha jöttök veszteséggel, szégyennel, az ajtó nyitva áll előttetek,
16903 13| akar az arc hozzászokni a szégyenpiruláshoz, hát halaványuljon el örökre.~
16904 5 | végrehajtása nélkül lesz kénytelen szégyenszemre visszafordulni. A botrányt
16905 28| kísérik; kivont pallosok, szegzett szuronyok hegyei közt jár;
16906 41| Ince csüggedten roskadt székébe vissza.~– Én nem ígértem
16907 42| Az sem kel fel alacsony székecskéjéről, szivarát szájába dugja,
16908 20| dolgod van a harcmezőn, széked üresen fog állam az országházban:
16909 20| leszállhatsz lovadrul, hogy székedet elfoglald a bölcsek sorában.
16910 12| felszólítani, hogy szorítson a szekérben helyet szorult helyzetbe
16911 4 | elégnek találta arra, hogy a szekérből leszálljon, ami négy órai
16912 20| nem volt rábírható, hogy szekeréből leszálljon, a néptömeg felemelte
16913 12| bókkal üdvözlé őt.~– A kóroda szekerein csak az ápolónőknek szabad
16914 12| Mikor utolérte a kórodája szekereit, csendes lépésben haladt,
16915 21| össze a torlasz mögött, tört szekerekbül, továbbvihetlen málharomokbul,
16916 12| adott, hogy az ércpénzt a szekerekről vegyék le, a ládákat nyissák
16917 21| elcepelheti; kettő elég lesz az én szekerem elé vontatónak.~– Hogyan?
16918 21| Idejöjjetek: egy fél millió van a szekeremen; ne hagyjátok itt veszni!
16919 21| igen.~– S nem vontatod ki a szekeremet a sárbul?~– Ha az ország
16920 21| át a sebesülteket az én szekeremre. Velük talán elmennek a
16921 12| csinálok. Leparancsoltak a szekeremről, s itt hagytak. Másodszor
16922 4 | meg tizenkét tojás; minden szekeresgazdátul egy fuvar, azután minden
16923 20| ha azt nem akarta, hogy a szekerét egész a városig a vállaikon
16924 40| Caesarine rémültében leesett székéről, s amint visszatekinte megtámadójára,
16925 20| hintó, azután a végtelen szekérsor fellobogózva, a város felé.
16926 9 | kikölcsönözni a vármegye; közben szekérsorok, miken asszonyok ülnek,
16927 20| a nép * városába. Egész szekértábor állt kétfelül. Diadalívek
16928 21| odalovagolt.~Gideon felhajtá a szekértakaró ponyvát az alatta levő hordókrul.~–
16929 12| feléje.~– Távozzék ön e szekértől! – kiálta rá Ince.~Az a
16930 6 | kisasszony az ő házánál, míg a szekérút helyre lesz állítva.~– Nem
16931 10| éjjeli véletlen meglepetés; a székesfehérvári polgárok közreműködése;
16932 10| fogva az ezerkétszáz határőr Székesfehérvárott. A polgárok csatlakoztak
16933 17| Leóra mutatva, ki azalatt, székét a két hátulsó lábára döntve,
16934 42| hanem késsel, korsóval, széklábbal: ami kezébe akad reárohan,
16935 40| titkukra!~Végre egy fali szekrény odújában felfedeznek valamit.
16936 33| forintjukat el nem rakni a szekrénybe, hanem kiadni faragott fára,
16937 39| és elzárta azt rózsafa szekrényébe.~Mikor Ince meglátogatta
16938 6 | létezik. Vagy heverni hagyja szekrényében, hogy ha egyszer meghal,
16939 43| Csak ő hallja azt! Annak szekundál. Ő csak kíséri azt!~„Azt
16940 20| vonult be hajdani kolostora székvárosába az egykori diakónus – a
16941 28| felelt Ince. – A mi királyi székvárosunk nem Budapest, hanem Székesfehérvár,
16942 26| kifáradt és türelmetlen. A szélcsend a tengeren, a veszteglés
16943 6 | kockák, keresztül-kasul szeldelve a virágzó levendula égszínkék
16944 9 | ilyenkor, keresztül-kasul szeldesve csatornákkal, az embermagasságú
16945 26| kezdődő homlok, melynek két széle magasan felemelkedik, mint
16946 6 | Az elkísérte őket az erdő széleig, szalagjánál fogva nyakába
16947 19| Ott megálltak a meredek szélén, s nem is kérdezték egymástól: „
16948 6 | vissza a leányt a meredély széléről, s elszörnyedve kiálta föl:~–
16949 26| elbámulást néha egy-egy szeles mozdulat, egy ideges fejfélrekapás
16950 36| játszottam! – kottyant bele szeleskedve a leányzó.~– No, most én
16951 16| kardját guillotine-nak hítták; szélessége exorbitans volt. Alólírott
16952 7 | démonok mindennap új meg új szelet fúttak át az országon. Egyik
16953 7 | nap a borzadályok hideg szelét: a leghidegebb északi bórát,
16954 42| jelentése. Szalma ez már! Egy szeletke abból a kék ruhából, amiben
16955 42| vizahólyag-lemez alig hajlott fel két szélével; midőn Fatime tenyerén feküdt.~–
16956 32| fokozta az idő. Valami nőies szelídséget szerzett azóta, mely büszke
16957 28| fújtatni a tüzet. Azután ideges szelídséggel fordult a hegedűművészhez,
16958 22| ozmanli, aki világpolgár. „Szelim aleikummal” üdvözöl, s félig
16959 28| kedves halottaik láthatatlan szellemalakban is környezik őket, s nagy
16960 43| jelenlevőhöz; csókot nyújt a szellemarcnak; beszél hozzá, s feleletet
16961 39| volna, mint az ősök kevély szellemei, ha csak egyetlenegy azok
16962 28| régiókban marad a rokonszenvező szellemek találkozása. A magyar társadalomban
16963 39| szokott, malasztsugalló szellemének egy ihletével érintette
16964 5 | Ha itt hódítani akar, a szellemét mutassa; ha bízik hozzá! –
16965 35| esett a meleg, arcának a szellő.~Hanna grófnő egy csomó
16966 29| találkozik szemközt, kik széltiben elfoglalták a járdát. Az
16967 1 | Hátaikat egymásnak vetik, s szembeszállnak a többivel mind. Van kacagó
16968 42| most e sötét lépcsőn vele szembetalálkozik.~Ki lehet az?~Kinek van
16969 30| utcán, e naptól fogva minden szembetalálkozó úgy nézett rá, mintha ő
16970 16| bán népfelkelőivel kell szembeutaznom: megkísértem Galícia felé
16971 11| ellenük.~– Tartsd a karodat a szemed elé! – kiált vissza társainak
16972 35| neked tetszik, ha valaki a szemedbe mosolyog, a kezedet megszorongatja,
16973 24| oroszok ellen. Az ő két szeméért áldozott fel az egy életpályát.
16974 36| papagájtoll seprűvel, míg Ince a szemefehéreig vörös lett.~Csak Fatime
16975 20| éljenrivallásban elveszti szemefényét, nem lát.~Mi történik vele?~
16976 23| Dollond-féle készítmény. Jól a szeméhez igazította ön? Ne segítsek
16977 3 | betegnek innia.~– Ma már szemeidet fel lehet takarni, s holnap
16978 32| egy szerelmes fickó szép szemeiért, sem józan eszű férfinak
16979 3 | véletlenül homlokaikat, szemeiket, mellüket érintik ujjaikkal?
16980 7 | várták őket az atyák, s csak szemeiknek könnye mondott ellen a nagy
16981 6 | szentelt vizet reám hintik, s szemeimet irtózatosan elforgatva fogom
16982 3 | ápolójának:~– Emeld föl szemeimről a takarót.~Ince sietett
16983 34| készül. Varrt, és látszott a szemein, hogy fejfájásban szenved.~
16984 19| s mint megijedtek egymás szemeitől, midőn mindketten ugyanazt
16985 28| azokban a szép villámló szemekben az ő végzete lakik…~ ~
16986 32| örömsugár e tengercsendes szemekből, mikor azt az ismerős arcot
16987 26| ablakai hunyorgó emberi szemekké vannak idomítva, mintha
16988 41| Egy villanására a szép szemeknek megint recidivázik. Terajtad
16989 38| szemöldeit azokra a nagy sötét szemekre. Egy gyönyörű kézíj volt
16990 42| erejét. Gyáva lett e ránéző szemektől. Nem az óriás, hanem a kísértet
16991 29| jobban fogja növelni, s személyének becsét még magasabbra emelendi
16992 2 | az „alma mater” is benne személyesülne.~Nem félnek tőle: – szeretik.~
16993 43| látta Walter Leó fiában személyesülve.~Szegény fiúnak pedig sok
16994 27| Jelleme dacos”, azt mondja a személyleírás. De hol az „erélyes” belőle.
16995 16| háziasszonyság tizenkét személyre teríttetett, s felhívta
16996 40| utána ment a reggeli rendes személyvonaton. Incének déli két órára
16997 41| került, ahol a szereplő személyzet szokott kijárni.~Ott is
16998 12| komolyságával gondoskodik kórodája személyzetéről. El tudja titkolni érzelmeit.
16999 28| Ily arcátlanul hazudni a szemembe! Ostobának tart ez az ember
17000 41| volt, mint rendesen.~Ince szemen szedte látcsövével az egész
17001 17| hivatkozik, annál mégis valami szeméremérzetre talál.~Az pedig kacagva
17002 35| titkolt szenvedély és a szemérmen keresztül csillámló hamisság.
17003 17| ötletet. Aztán (folytatá szemérmesen, szemtelen suttogással)
17004 5 | csak lesüté a szemeit nagy szemérmetesen, s egyet szippantott az
17005 40| hízelgő macska – szólt naiv szemérmetességgel Caesarine, karjai mögé rejtve
17006 28| helyett csak két mélabús szemet lát, és tündéri ujjakat,
17007 3 | szabad volt undok testét a szemétdombon cseréppel vakarni.~– Nyugodjál
17008 41| helyette egy szennyes kalapot a szemétrül s azt teszi fel a fejére.~
17009 10| ravaszul hunyorított a fél szemével, s megsuhogtatta a kígyós
17010 24| felelje, hogy már jönnek a szemfogai! S mikor Napóleon hercegről
17011 27| rosszabb! – szólt ravasz szemhunyorítással a rendőrbiztos, s ismét
17012 20| annálfogva a másodrangú szemközt-ülés felett olyan harc támadt,
17013 24| élethívek voltak; saját szemlélet után írt, s elment a legveszélyesebb
17014 6 | lelkének az isteni természet szemlélete; a vízcsepp, a porszem csodái
17015 3 | nevető ajk, risus. S: a szemöld, supercilium. T: a lábszár,
17016 39| kezdett már támadni a sok szemöldök-összehúzástól.~A hetedik napon aztán,
17017 33| vonogatta, s mutogatott a szemöldökeivel meg a tenyereivel feléjök. (
17018 19| sejtet raktak már az ablak szemöldökfájára? Semmihez hozzá nem nyúl.
17019 41| hosszat kellett várakozni Szempcen, amíg a közlekedést helyreállították.
17020 42| Elhozták-e a táviratomat, amit Szempcről küldtem Belle Ange kisasszonynak?~–
17021 26| aludt. Látta félig nyílt szempillái alól, hogy a szoborszép
17022 43| ragyogását éreztem a lehunyt szempilláimon keresztül… Akkor megcsókolt,
17023 34| kívánatos és nemzetgazdászati szempontból igen üdvösséges, kívülünk
17024 13| földön maradsz!” Egyetlen szemrehányás ránézve az ég. Felcserélte
17025 19| diktálja a szeretet vallása.~A szemrehányásnak egy sugara sem volt szelíd
17026 39| megverte, amiért az neki szemrehányásokat mert tenni. Megverte őt
17027 28| hogy hagyjon fel nénje a szemrehányásokkal. Szólni hogy tudott volna?!~
17028 26| és következményeiről.~Egy szemrehányó hang aztán azt súgá lelkébe: „
17029 41| vagy-e róla, hogy ő az?~– Szemtül szembe láttam. Semmi kétség.
17030 41| Csillagász nem veszi úgy szemügyre az égitesteket, szökevény
17031 13| bolond asszony, hogy azt szemükbe mondta! Már most tudják.
17032 41| közt hazádra is vetették szemüket. Előjöttek fényes tervekkel;
17033 37| fű, melyet nem aratnak le szénának: csak gyönyörűségre, nem
17034 32| elaludni készült, riasztá fel szenderéből harsány kiáltás az ablaka
17035 28| izgalmas nap után első álomra szenderül, csak egy percig szokott
17036 28| azt a hangot hallá első szenderülte pillanatában, amidőn egy
17037 16| gyöngeségeért” tisztelem Szendrői Júliát legjobban. Megfogadtam
17038 19| ellenség. Pénzünk sincsen, szénégetésből, szerszámfaragásból élünk.
17039 12| a fák alatt egy ajtótlan szénégető-kunyhó előtt egy férfi és egy nőalak
17040 11| ármádiánál, fuvarosai és szénégetői között voltak kiszolgált
17041 10| Csak addig várj, amíg az én szénégetőimet idehívom, azok már tudnak
17042 5 | Földieim! – szólító meg őket.~A szénégetők annyit már tudtak, hogy
17043 10| katonának, követőivel, a szénégetőkkel és fuvarosokkal legyőzni
17044 42| pongyolaöltöny van rajta; sűrű szénfekete haja felbomolva omlik le
17045 15| hozzák.~Jöttek a branyiszkói, széni, tornallyai véres napok.
17046 4 | kenyere: a fa, amit előbb szénné kell égetni; mert ha faalakban
17047 35| nobilis”; a corynthi érc nemes szennye: a nagyravágyás rozsdája.~
17048 31| végén egy minden emberi szennytől ment isteni cél áll kitűzve:
17049 4 | ha akarnák sem, mert a szénpor annyira bevette magát epidermiszük
17050 10| csapatja egész nap lövöldözött Szent-Mihály körül Vidos uram nemzetőreivel;
17051 10| főparancsnoktul kérdeztük volna Szent-Mihálynál, hogy mit kezdjünk az ellenséggel?
17052 10| nemzetőreivel; estére elfoglalták Szent-Mihályt, akkor aztán a gránáriumot
17053 27| eszébe, hogy Istenhez, vagy szentekhez kiáltson; hanem azt mondá
17054 37| nyert lelki megnyugvást, a szentekkel megnépesült eget: fosszon
17055 1 | valaha.~Egy meg a konyha szentélyébe tört be, s míg társa a majorossal
17056 28| neki:~– Bocsáss meg, én szentem, én mártírom. Aki eltitkoltad
17057 38| azzal az én megdicsőült szentemmel, s vádat ne sóhajtott volna
17058 14| fejük felett.~Ez volt a szentesítése annak az esküvésnek, mely
17059 37| azokat nép hozza, király szentesíti, isten tartja fenn: meg
17060 36| vissza fogja hódítani imádott szentét, s aztán nagyon boldog fog
17061 12| táborélet dáridóiban valami szentetlen gondolattal közelíthet felé?
17062 5 | homályai, s elriasztók a fénylő szentjánosbogárkák a fák alatt: mire hazaért
17063 37| tanácsát: hogy eltávozott szentjét imádkozza vissza az égből.~
17064 3 | egész vidéket ő látta el szentképekkel. Olcsón adta. Alig kereste
17065 3 | minden búcsún ott volt a szentképes ládájával. Nekem is ajándékozott
17066 3 | piktorokat elszoktassa a szentképfestéstől. Minden képe egyforma volt.
17067 37| emberszeretet. Templomaikban a Szentlélek honol. Férfiaik jámborok,
17068 10| görbült meg. Ők nem voltak a szentmihályiak. Nem is arrafelé jöttek.~
17069 28| ki gyónás nélkül, halotti szentségek felvétele nélkül költözött
17070 6 | papné haldoklik: a halotti szentségeket óhajtja felvenni.~Ince úgy
17071 19| az ő oltárárul elhozott szentséget. Megőrzöm ezt a nekem adott
17072 40| mese, mint ez! Határos a szentségkáromlással.~Hogy Starrwitz Hanna grófnő
17073 3 | elszokni a meghajlástól.~Ince szentségtörésnek vette e célzást, s a gúnyolódó
17074 19| akarom gyónni bűnömet, mely szentségtörővé tett, és rablójává a szent
17075 14| nyújtva. – Ez a mi utolsó szentségünk.~A leány megcsókolta a kard
17076 42| kulcsa? Nem Hannának?~Mikor a szentszék előtt a legelső kibékülési
17077 3 | jutalmul festette az öreg ezt a szentszűz képedet. Az öreg igazán
|