Fejezet
1 Kort | annak az egész siserehadnak! No, az lesz a szép dolog. ~
2 Kort | csójtárt a díszparipa számára. ~No még azt is! Hogy Béni bácsinak
3 Kort | Hanem egy dolgot ritka nő bocsát meg: azt, ha a férj
4 Kort | nefelejcseket! ~Nemcsak a nő, a férj is érezte azt jól,
5 Kort | összeköttetés, s örült rajta, hogy a nő volt az első, ki az erdélyi
6 Korr | térni első rémületéből. ~- No ez, mondhatom, hogy furcsa
7 Korr | kiismerhetetlenek. Ez a nő annyira beléd lehet bolondulva,
8 Korr | beleegyezett mindenbe. ~- No! És? - kiálta fel ragyogó
9 Alko | abból a dögletes Pestből." No, hála istennek! Csak hogy
10 Alko | Dehogy van már baja. ~- No, hát ölelje meg ezt a leányt
11 Alko | mondá Tseresnyés uramnak: ~- No mármost gyerünk el szállást
12 AHarc| házasság felbontatlan marad, a nő tartozik férjéhez visszamenni,
13 AHarc| bizottság kinevezve, mely a nő és férj vagyonát külön szabályozza. ~
14 AKol | Talán azon megtört alakú nő, kit az utcán kopott ruhájáért
15 AKol | még most is fájna nekik. ~No de minden jó lesz. Ha meghaltak,
16 1 | elvakult Apám az-e vagy nem? ~No, hiszen jó szerencse, hogy
17 1 | diákhoz a hordó tetején. - No, most rugdalózzék kend!
18 1 | szegletéből eresztve a szót. - No, majd mindjárt analizáljuk
19 1 | sopánkodott a diákok helyett: "no, jojcakát, nektek, szegény
20 2 | legbuzgóbb kegyelemkérőidet. ~("No, ezt nem mondhatnám"- dörmögé
21 2 | példája volt a jó erkölcsnek! No meg olyant, mint Barkó Pali,
22 2 | tarisznyájukba, a tógájuk zsebébe: "no még ezt a kulacsot! ezt
23 3 | egy kicsapott eklézsiába. No, sose gondolkozzatok rajta;
24 3 | szólt a kocsi ura. - No, hát igyunk bruderschaftot,
25 3 | is megmondá a magáét: ~- No, hát engem meg Csollán Bertinek
26 3 | mulattaták az uraságot nagyon. No, majd segít ő a bajukon,
27 3 | ki is pihente magát. ~- No ugye, jó volt nem jönnöm
28 3 | sulyokkal törik azt a mozsárban. No, az igaz. Még azt sem tudtam,
29 3 | tudtam, hogy ez is harang. - No, hát mi kell? Nem kaptok
30 3 | vacsorájával: nekik az kell. - No, megálljatok, mondtam nekik,
31 3 | leszek, ahol voltam. ~- No, megállj, öcsém - mondá
32 3 | bevesznek huszárnak. ~- No, fráter, terajtad is segítve
33 3 | Arra nincs gondom. ~- No, hát majd lesz rá nekem
34 3 | kezet kell neki csókolnod? No, te vagy az én emberem!
35 3 | ne ismerné a kártyát!" ~- No, még ilyen kópéval nem akadtam
36 3 | húzzák - mondta Berti. - No, most még egyet szíverősítőül -
37 3 | jóféle hegyaljai volt. - No, még egyet utoljára, Biróczy!
38 3 | tetszett ez a felköszöntés. ~- No, pásztorok, itt van a nyájatok -
39 3 | kezdte, hogy "harmadszor". - No meg hogy a miatyánkban kétszer
40 3 | volna a belső ákombákot. ~- No, ez a te leveled Biróczy:
41 3 | találta fel a kártyát.) ~No, most ezzel az ajánlólevéllel
42 3 | Bertinek tudott, hogy a férj és nő között válóper folyik. A
43 4 | Ez volt a közvélemény. No, az még rossz helyen fogja
44 4 | Talán nem is tudja kend? No, majd én megtanítom rá,
45 4 | többeket nem ismer az írás.~ - No, mondja el kend utánam szépen;
46 4 | a Rákóczi-marsot fújni! No, hát mars legelőször is
47 4 | megérezzék a kártya jegyeit). - No, ez szép ajánlólevél. ~-
48 4 | Hogyne tudnék olvasni? ~- No, hát olvassa el ezt az írást... ~
49 4 | hogy el tudja olvasni." ~- No, halljuk! - szólt, kétszer
50 4 | hogy a tollat rágja. ~- No, tessék a toll! ~Korcza
51 4 | kiálta fel Korcza úr. - No hadd lássam hát, nem tépem
52 4 | Bizony tudok azt is. ~- No, hát írjon! ~Azzal elkezdett
53 4 | aztán azt kérdi tőle: ~- No, hát leírta, amit diktáltam? ~
54 4 | prüszkölt nevettében. ~- No, nem bánom. De közbeiktatandó:
55 4 | kocsit, hogy fel ne dűljön. 9-no. Az úriszéken az elítélt
56 4 | patvarista kötelessége. ~- No, az az én dolgom. ~- Hahaha! -
57 4 | sánta lábaira tekintve. ~- No, csak az az én dolgom. ~-
58 4 | valamit belőle, hogy férj és nő nem laknak együtt! ~Még
59 4 | kezdett lángolni egyszerre. ~A nő olvasott a levélből, az
60 4 | levélből, az ifjú olvasott a nő arcából, s most már ő is
61 4 | mint egy erdei manó. ~- No, öcsém uram, hát magát csak
62 4 | magántitkárnak egy szép asszonyhoz? No jó. Nem szóltam semmit.
63 4 | volt. Ő is ismer engem jól. No, majd írok én egypár sort
64 4 | megveregette a vállát Kálmánnak. ~- No, csak menjen hát haza, öcsém,
65 4 | szerelmi história, s vége van. No, hát vigyázzon magára. Mégiscsak
66 5 | nagyon hűlt képet csinált. "No, hát hány lába van magának?" -
67 5 | elfütyülöm, ha tetszik". ~"No, hát fütyülje el" - s kapott
68 5 | maga tréfál. Ne tréfáljon, no! Hallja, no. Ugye nem igaz? ~-
69 5 | Ne tréfáljon, no! Hallja, no. Ugye nem igaz? ~- Nagyon
70 5 | az ujját nagy okosan. ~- No látod, már tudom, hogy mit
71 5 | kisleány vagy te, Cilike. ~- No, hát csókolj meg szépen. ~
72 5 | Egész maskara lesz benne. ~- No, de ezt hát így viselik
73 5 | foglalni való ritka fülek! No hát üljetek le, egyetek. ~
74 5 | asszonyanyám? ~- Minden emberre! ~No ez mégis egy kis vigasztalás
75 5 | süssed. ~- De ne haragudjék, no, édes asszonyanyám, olyan
76 5 | a sorral oda a padlásra, no. ~Béni bácsi aztán másféleképpen
77 5 | felőle igaz véleményét. ~- No még ennél disznó formább
78 6 | kunyorálásba esett át. ~- Jól van no. Elmegyünk. Ha szomorújáték
79 6 | Az magának druszája. ~- No ne búsulj! - mondá az anyja. -
80 6 | tanul olyan sokat? Még csont nő tőle a fejében. Én ismertem
81 6 | pukkedlivel fel is emelt. ~No, hanem támadt erre boltozathámlító
82 7 | figyelmezteti a közönséget, hogy no, most odafüleljen minden
83 7 | nevében felszólalt hozzá. ~- No, direktor úr, ez igazán
84 7 | egyszer játszani újra! ~No, még ez nem történt meg,
85 7 | nagyasszonyhoz, s annak mondá: ~- No, majd ha a gyerek elvégezte
86 7 | megy fel a színpadra. ~- No, aztán bele ne szeress valamelyik
87 7 | barátságos üdvözletével. ~No persze, lehet is barátságos
88 7 | ha az élete kedves. ~- No majd játék után, barátom.
89 8 | házasodni akar. ~Hát a színész? ~No, az egészen más! Az csak
90 8 | poklokra az egész rongyhad! ~No! Most rájöttek a sárgaviola-tolvajlásra.
91 8 | kockáztatva, hogy csont nő az agyvelejében. ~S amint
92 8 | Nincs - felelt Kálmán. ~- No, hát a mennydörgő mennykő
93 9 | adnod róla és megköszönnöd. No, hát itt küldöm most egyenesen
94 9 | csinál hozzá. ~- Szabad már, no! - kiált eléje Kálmán türelmetlenül. ~
95 9 | Ó, köszönöm alássan. ~- No, az egyezség szerint. Hanem
96 9 | nemzetes patvarista úr. ~- No, hát itt a kész nyugtatvány!
97 9 | értelmében felvette. ~- No, ezen átesett kend. Mármost
98 9 | az ő kezébe letenni. ~- No, hát ha meg akarja kend
99 9 | hegyén. ~Ez is megvolt. No, az excellenciás urak ugyan
100 9 | Korcza úr visszatértére. ~- No, még ez a kevés. Ez már
101 9 | az a nyelves asszony. ~- No, jól van. Én megpróbálom -
102 9 | ígérhetek semmi bizonyosat. ~- No, csak tegye meg a tekintetes
103 9 | kérem alázatossággal. ~No, biz ezt Kálmán is hamarább
104 9 | jött vissza az öreg úrhoz. ~No, hát itt van egy kis pénz,
105 9 | majd jurátusnak kell menni. No, ez szép első találkozás
106 9 | szerencsém egyszer találkozni. (No most!) Jó szívéről akkor
107 9 | kerül a két garasra a sor. ~No, de miután ez a tréfa olyan
108 9 | szólt patvaristájához: ~- No, domine frater! Vegye elő
109 10 | színe van a világnak. A nő a szivárvány napja. Azért
110 10 | napja. Azért nem lehet a nő költő. A napból nem látják
111 10 | neked, azt te meghallod. No, hát azt mondom neked, hogy
112 10 | tanulmányozgatja a percsomagokat. No, majd ha hazajövök, megnézem,
113 10 | belenézni - monda Kálmán. ~- No, ezt legjobban teszi. Ámbátor
114 10 | a világon. A válóperem. ~No ez szép kelepce. ~Kálmán
115 10 | mondja, mert nem hiszem. No, ne is esküdjék rá, mert
116 10 | együtt fogjuk azt olvasni. No, én akarom! - A hölgy dacosan
117 10 | parancsolás. ~- Menjen, no, hozza ide azt a pert! ~
118 10 | azokból, hogy a bűbájos nő férjét odahagyta a menyegző
119 10 | szorgalmasan kikerült a replika: a nő jellemének a védelmét s
120 10 | ami szeretetreméltó. A nő helyzete ékes dialektikával
121 10 | környező külvilággal. A nő tapasztalatlansága, elhagyottsága,
122 10 | készített cselszövény maga a nő megszökése a háztól. A férjet
123 10 | minderre teljesen világos. És a nő gazdag hozománya. Ekörül
124 10 | cselszövény. A férj az ördög, a nő az angyal. ~Kálmán egészen
125 10 | Olvasta ön? ~- Elolvastam. ~- No, azt előre mondtam. Hát
126 10 | vádlott mellett? ~- Igenis. ~- No, azt is előre tudhattam.
127 10 | azt is előre tudhattam. No, majd vacsora után elolvassuk. ~
128 10 | beeresztettem a vizitszobába. No, csak tudom tán, hogy mi
129 10 | Korcza úr nevetett. ~- No, majd megtudom én mindjárt
130 10 | végigheveredve, monda Kálmánnak: ~- No, domine frater, hozza azt
131 10 | kívánná maga a férj vagy a nő, hogy fel legyen oldva a
132 10 | gyönyörűségre termett amazon lesz. No, úgy tíz év múltával már
133 10 | tenyereivel Korcza úr. - No, ez szép prókátornak indult,
134 10 | indult, mondhatom. Hm, hm! No, hát hogy annál sikeresebb
135 10 | az első találkozásra. ~- No és aztán, ha készen lesz
136 11 | hozzáfogott annak előadásához. ~No, szép kis előadás volt! ~
137 11 | mondta, hogy igen szép... ~- No, az természetes. És egyebet
138 11 | kígyófullánkkal fenyegette. ~- Ahán! No, mármost lássuk: melyik
139 11 | stílusgyakorlat? Csak scriptoristica? No, már ezt szeretem! Tehát
140 11 | exercitium. Az már más. No lássa, az ilyen igyekező
141 11 | Majd megkísértem. ~- No és hogy annál nagyobb erővel
142 11 | aztán ezt a másikat, amit a nő küldött ön által nekem.
143 12 | lovagvessző - mondta magában. - No, hát legyen kettő!" ~S azzal
144 12 | Deszka-nagyszerűség! ~- No, majd meglássa nagysád,
145 12 | Kiadta nekik az utat. ~- No, már most menjenek. Készülnöm
146 12 | megszámláltuk. ~- Hm, hm. No jó. Tehát aláírja ön a kötelezvényt? ~-
147 12 | figyelve leskelődik valaki. No, hogyha netalántán egyszer
148 12 | nevére levelet hamisítsak? ~- No, csak ne fortyanjon ön fel.
149 12 | Hát mi ez? ~- Az ön pénze. No, ne haragudjék hát. Csak
150 12 | várta Jutka asszony. ~- No, csak siessen! Ugyan régen
151 12 | kérdé Kálmán. ~- Ej, hát ki no? - szólt gonoszkodva a szakácsné. -
152 12 | megengesztelje. Kitelik tőle az. ~No, de ugyan szépen rá hagyta
153 12 | Örvendetes hírt hoztam neked. ~- No, mi az? ~- Decséry főispán
154 12 | ezalatt magához venni. ~- No, és mi örvendetes van rám
155 12 | Nem szeretek falun, no! ~- Egyébiránt pompás könyvtára
156 12 | comtesse-szel ülnél vizaví. ~No, ez meg már éppen olyan
157 12 | most már haragba jött. ~- No, de hagyj nekem békét a
158 12 | a mennyországba sem. ~- No jól van. Ma látom, hogy
159 12 | Igenis: beteg vagyok. ~- No, majd holnap meglátogatlak,
160 12 | szorongatta Jenőy úrnak a kezeit. ~No, Jenőy úr is örült egy kicsit,
161 12 | elbámulva a trombitás. - No, az enyim itt van felvágva:
162 13 | hogy nem veszett bele. ~- No, itt vagyok! Parancsolj
163 13 | Eddig is nagyon szeretik. No, csak haladjon előre. Ha
164 14 | én komolyan beszélek. ~- No, hát taníts meg engem a
165 14 | veszne kárba a fáradságom. No, gondolja meg, monsieur
166 14 | nevetett, s aztán azt mondá: ~- No, hát tanuljunk este, mikor
167 15 | Tetszett neki az nagyon. ~- No, hát te mit tudsz? - kérdezé
168 15 | visszadugta azt a zsebébe. - No, Jenőy, ezt én önnek nagyon
169 16 | Valóságos parasztkúra. ~- No, arra kíváncsi vagyok. ~-
170 16 | még Berti sem tudta. ~- No, önök meg fogják látni.
171 16 | Ariadné azt mondja magában: no, ha Thészeuszt elvitte a
172 16 | azért, hogy szerette a bort. No, de én meg Neptunus leszek,
173 16 | magasabbra is emelgetni; no, ha ő nem szégyenli, hát
174 16 | azt mondja a másik lónak, no, már most húzz te! ~Ekkor
175 16 | verekesznek egymással. ~- No a kell nekem! Van ott entrée? ~-
176 17 | magyarázta a dolgot németül. No, azzal nem sokat vesztettek,
177 17 | megint ott volt valamennyi. ~"No, lássuk már a kutyákat!" -
178 17 | gyorsabbnak ígérkezett. ~- No, ki fogad a csíkosra a sárga
179 17 | elborította a pofáját a vér. ~"No, mi ez?" - morgá Szuitli,
180 18 | magát Berti elé, mondván: ~- No hát, itt vagyok! ~- Látom,
181 18 | kifeszítette karját s így szólt: ~- No, hát hadd látom, ki üt engem
182 18 | olyan messziről olvasni. ~- No, hát innen közelebbről.
183 18 | bekecs? ~- Tíz forint. ~- No hát megadom azt a tíz forintot,
184 18 | megcsóválta a fejét. ~- Ejnye no, ez már mégis nagy szörnyűség!
185 18 | bolonddá tenni az embert! No, hát nem bánom. Én jó bolond
186 18 | nagylelkű kezd lenni. ~- No, tőlem ugyan olcsón megszabadult
187 18 | meg a signore Mangiacatto, no, azokat majd nehezebb lesz
188 19 | kifejezett malasztot. ~- No de valljuk meg, hogy örömest
189 19 | elcsábíttatni nem enged. ~No, ebből azután tökéletes
190 20 | miatt; Katinka is nemes nő és gazdag; hanem jó híre
191 20 | hanem jó híre miatt. Egy nő, ki férjével nem él együtt,
192 20 | hogy ő meg milyen szép. ~- No, hát ha egymásnak jutottunk,
193 20 | Ah, dehogy sül el! ~- No, én nagyon kérem. ~- Jó!
194 20 | leszek a családban az úr; nem nő, asszony, hitestárs, hanem "
195 20 | Katinka észrevette azt. ~- No, hiszen ön ismeri őt. De
196 20 | biz az, kacajra fakadt. ~- No, márcsak nem mondhatja senki,
197 20 | még pápistává? Még nem? No, én azt hallottam. ~Katinka
198 20 | kissé szabad ötletre. ~- No, hát hogy egy dologban hasonlítsunk
199 20 | tőlem olyan egyszerre? ~No, erre a kérdésre régen készült
200 20 | keserű hangon mondá: ~- No és ön aztán megtalálta maga
201 20 | elhallgatott ön. A fődolgot. No, csak gondolkozzék rajta.
202 20 | mindent tud mondani egy nő ajka, mikor be van csukva.
203 20 | uralkodó herceg özvegye. No de azért még mindig igen
204 20 | Iris bűvös szalagjával. ~A nő csupa gyöngédség volt, a
205 20 | csupa gyöngédség volt, a nő csupa asszony volt, Asszony,
206 20 | megsajnálta az állatot, mely nő és anya, s gyermekeit siet
207 20 | Ne bánts engem. Hiszen nő vagy. Látod, én is anya
208 21 | megérdemlette a "bajuszt". ~- No de legalább lőttek - szólt
209 21 | hölgy, egy virágszállal. ~- No, az nem fog fájni. ~És azzal
210 21 | nevettek. Így szokás ez. ~- No, ha meg kell lenni - monda
211 21 | nevetve hátrafordítá. ~- No, hát ki üt meg? ~- Kálmán
212 21 | Teringettét! Ez kihívás! ~- No, uram! - csitítá Katinka. -
213 21 | Annak biz az a szokása. ~No, kapott ezen a témán a vén
214 21 | mondhatom meg, hogy miben. ~- No, ezzel veszedelmes állapot
215 21 | az első medvére, mert az nő volt; jönne csak a hím.
216 21 | szalasztották volna el. No, hát próbálja meg: mit tesz
217 21 | sietett őt kiengesztelni. ~- No, bajtárs: Most valóban úgy
218 22 | visszavonta a tiltakozást. No, hát csak fordítsa vissza
219 22 | ruhákban egy csoport férfi és nő, kik a függöny felemelkedtével
220 22 | Kálmán! Ó, kedves Kálmán! ~- No, hagyj hát belőle nekem
221 22 | mint egy iskolás leány. No majd meglátod! Mert most
222 22 | Most a lengyeleken a sor. No, majd sokat beszélek én
223 23 | borzalommal rebegik: "Kolostor". "No, ha kolostor, hát játsszunk
224 23 | Barátok laknak benne!" "No, ha barátok, hát akkor jó
225 23 | sziklapárkányon állnak, közepén a nő; egyik kezét Kálmán vállára
226 24 | válaszolt rá Kálmán. ~- No jól van. Hát csak siess
227 24 | órán szabad kézből eladó!" No, akkor szállás is lesz benne.
228 24 | mondá neki Bálvándy: ~- No már most tessék az úrnak
229 24 | örömteljesen Sára asszony. - No, akkor csakugyan fordul
230 24 | vallatják Szegeden a rabokat. ~- No, hát ez egy "derelyemetsző".
231 24 | Sára asszony. - Hát ez az? No iszen vissza is verem hát
232 24 | gyöngén rávert a hátára. ~- No most hát ki vagyunk fizetve!
233 24 | volt az a kegyetlen ember? No, ne sírjon. Vertem én már
234 24 | egy mérges gyerek volt. No, majd megszelídül, ha felesége
235 24 | megengedik méltóságotok? No, hát akkor még kettőt ideteszek. (
236 24 | mondta a nagyasszonyom: "No, Sári, aztán majd ha neked
237 24 | nehéz volt az ítéletmondás. ~No de ki tudja, mit végzett
238 24 | alszik csak jól az ember. ~- No, ha nemzetes uram a földön
239 24 | is, a gazdasszony is. ~- No, hát gyerünk a szérűbe ágyat
240 25 | a hátát a tenyerével. - No, hát vegyünk búcsút szépen,
241 25 | mondd neki, asszony. ~- No, hát ezt mondom. ~Kálmán
242 25 | Kálmán mosolygott. ~- No, ezt tartod te hát a harmadik
243 26 | tartalmát is ócsárolta. ~- No, jöjj velem, kísérj el. ~
244 27 | grófnő szégyenkedve. ~- No, mutasd meg neki - unszolá
245 27 | basa." ~"Ah, a török követ! No, az csak hadd legyen ott
246 27 | részvevő közlékenységével. ~- No, ugye magát is azok a gonosz
247 27 | titkár fölkel, s eléje megy. ~No, bizonyosan afféle kutyúpajtások.
248 27 | valaki, hogy ő Abdi basa! ~No, bizony ezért az emberért
249 29 | itt még más vendég is! ~No, biz az nem volt nagy újság
250 29 | akarta megtraktálni. ~- No bizony, annál jobb lesz
251 29 | is az égből, ha lécszeg nő is a földből, mégis keresztültörök
252 31 | megénekelt hölgy férjes nő ne legyen, az etikáról és
253 31 | fejedelmi alakok egyike sem nő fel magasabbra egy prédikátornál,
254 31 | volt - felelt rá Kálmán. ~- No és én? Meg a többiek? ~-
255 31 | hagyja hátra, ha távozik. No hiszen majd meglátod holnap,
256 31 | maga a bankett-adó szerző. ~No ha aztán arra volt kíváncsi
257 31 | Perkátai Cecille asszony. No, értem; együtt növekedtek
258 31 | átment Decséry főispánhoz. ~No, az nem fogadta olyan nyájasan. ~
259 31 | elébb. De mégis ezt. ~- No, melyiket hát? ~Az egyik
260 32 | nem fog csalódni. Georgiai nő volt az első bevallott álca. ~
261 32 | karjába fűződni. ~Georgiai nő volt: karcsú, gyönyörű termet,
262 32 | gyémántboglárral odatűzve. ~- No, ugye hogy itt van a georgiai
263 32 | hogy itt van a georgiai nő? - suttogá a szép álca. ~
264 32 | De nem az a georgiai nő, akit kerestél! - kötődék
265 32 | egyet csípett a karján. ~- No, ne mélázzon ön olyan nagyon!
266 32 | dévajkodott a szép georgiai nő. - Nem lőné meg még egyszer? ~
267 32 | álca! - súgá fülébe. ~- No, csak hogy egyszer rám ismert! -
268 32 | denevérek a hajába akadnak. ~- No hiszen a rundellát lerontatja
269 32 | éppen az nem tetszett. ~- No, de azért kár volt leköszönni.
270 32 | tudom, ki vagyok tagadva. ~- No de mindenből nem lehet ön
271 32 | bíró lepecsételt levélből? No, mondja ön: elítéli a maga
272 32 | könnyei hullottak mellette. ~- No ugye, hogy ez egy kicsit
273 32 | túl is megmaradt, hanem a nő gyűlölete a meggyalázó leány
274 33 | Hanem csak egy hiba van... ~(No most jön Apelles csizmadiája.) ~-
275 33 | mosolyogva súgá fülébe: "No, ugye eredeti egy bohó ember
276 33 | tartotta ezt a látogatást. ~- No, ugye hogy furcsa egy bohó
277 34 | Mit mondott az a georgiai nő az álarcosbálban? ~Kitől
278 35 | elmondták Kálmánnak, hogy no most már haladjon a megkezdett
279 35 | a szobájában pipázott. ~No, ha azt a nagy ragyogó fejet
280 35 | ráismert, azt hitte, hogy no ez most majd tart criminalis
281 35 | ki, hát bajuszt kap. ~- No hát csak szíja ki jól a
282 35 | Nincs, Béni bácsi. ~- No, hála istennek. ~Ezzel aztán
283 35 | megszólítása téríté magához. ~- No, uram, jól megnézte ön már
284 35 | a várba akar rontani. ~- No hát jól van - monda a csizmadia. -
285 35 | játszik, ahol szenved a nő, akkor igazi könnyeket látnak
286 35 | Ez kigyógyítja majd. ~- No, annak ugyan örülök, hogy
287 35 | barna? ~- Igen jóízű. ~- No, hát az én indítványom oda
288 36 | Szeretsz még bennünket? No, ne nézz hát rám ilyen komolyan,
289 36 | zokogott a sokat szenvedett nő. ~De nem zokogott a fájdalomtól,
290 36 | hát fellocsolhassalak. ~- No ugyan mi történt? ~- De
291 36 | vígjátékod mind csak bliktri. ~- No hát híj rá publikumot. ~
292 36 | történet, hát majd tapsolok. ~- No, hát ide tessék hallgatni.
293 37 | kérdi, hogy mi lesz meg? ~- No igen, a nagyasszonynak annyiféle
294 37 | kereken és egyenesen. ~- No, hát felelek erre a kérdésére
295 37 | Kálmánnak a híres záradékból? ~- No, én meg hát azt mondom önnek,
296 37 | elaludni a kocsiban. ~- No, majd hát tubákolni fogok,
297 37 | Kegyes volt őt észrevenni. ~- No! Ugye látta, a báró micsoda
298 37 | és sherryt iszik hozzá. No bizony, aki kétszázötvenezer
299 37 | nem kap érte semmit. ~- No, hát add ide, kifizetem
300 37 | Béni bácsitól, fizet-e. No, ha nem, hát azzal átadta
301 37 | hogy együtt elmulathassunk. No, hát nem szeretsz ott lenni,
302 37 | kegyetlenül felsóhajtott. ~- No ne búsulj - biztatá őt Bálvándy -,
303 37 | merényletnek bűntársa nem lesz. ~- No ne félj semmit, öreg fiú -
304 37 | hozza a foglár a reggelit. ~No iszen volt Béni bácsinak
305 37 | ugyan semmi oka sem volt. ~- No mármost, Béni pajtás - szólt
306 38 | kiálta szenvedélyesen a nő, s magával ragadta kísérőjét. ~
307 38 | jégtorlaszon. ~Továbbhatoltak. ~A nő öltönye, lábai csuromvíz
308 38 | módon kellene letörölni. ~No de azután igen jól mulatott
309 38 | lehessen, senki sem gondol? ~No, az bizonyosan jó helyen
310 39 | egy ablakmélyedésbe. ~- No, hát halld meg az egészet.
311 39 | tekintett? ~- Emlékezem. ~- No, hát tudd meg, hogy attól
312 39 | Kétszer is szemükbe néztem. A nő húgod volt, a férfi pedig
313 39 | Én utazom - monda a nő, kinek arca piros volt a
314 39 | aztán odaomlott a keblére a nő, megeredtek a könnyei, fuldokolva
315 39 | Én bolond - szólt a nő, arcára tapasztva kezeit -,
316 39 | beszélni fogja az utcán. ~A nő kétségbeesetten veté magát
317 39 | Ez bizonyos, való. Azon nő ügyvédje beszélte el azt
318 39 | egymást. Kálmán megcsókolá a nő homlokát, s ez ölelésben,
319 39 | fogadja kedves barátját. ~No, ebből a zavarából nagyon
320 39 | maradni. ~Cilike ismét a hívő nő volt, s ő maga biztatta
321 39 | hogy a férje "csak" iszik. ~No de Bányaváry erős volt abban,
322 40 | haragtartó akarsz lenni egy öreg nő, nagyanyád ellenében. ~-
323 40 | egyedül maradt ott az inas. No, majd visszajönnek, vigasztalá
324 40 | Csizmát is húzhat rá. ~- No, azt húzhatok rá, akár ötven
325 40 | Hát az a másik kép? ~- No, már azokra az emberekre
326 40 | szemével. ~- Jól van hát no; én nem ismerem. Aztán mi
327 40 | vonakodék a mester. ~- No igen: egyért egy, a kettőért
328 40 | az négy forint. ~- Csak? No hát én ezt az egész határ
329 40 | furfangos. Kitalál mindent. No hát fesse le nekem az a
|