Fejezet
1 Kort | utazni. ~- Bécsbe kíván ön menni szülőihez? ~- Nem.
2 Kort | az ortodox hitre megint; ön szinte azt teheti; hogy
3 Kort | én magánügyem. ~- Ismeri ön bizonyos zsibói háznak a
4 Korr | a bizonyos zsibói házat. Ön sejti talán, hogy miért? ~-
5 Korr | Aszályinak olvasni. ~"Szóljon ön Aszályinak őszintén: ő nekem
6 Alko | azt mondá neki: ~- Legyen ön a mi fiunk!... ~Kálmán lelke
7 Alko | hallgattak. ~- Miért mondá ön - szólt megtörve a hallgatást
8 Volt | az idegentől: ~- Kicsoda ön? S miért keresi Jenőy Kálmánt? ~
9 Ker | sírját keresem. Vezessen ön el hozzá. ~Erre a szóra
10 Ker | Tudom. Jól van úgy. ~- Ön iszonyú kegyetlenséget követ
11 Ker | nyugszik; már most szenvedjen ön. Én láttam, hogy küzdött
12 Ker | az élettel, most küzdjön ön már az ő halála emlékével.
13 AHarc| megérzé a költő átkát: ~"Éljen ön addig, amíg nevetségessé
14 4 | levelet. - Kérem, üljön ön le. ~Azzal maga a szófára
15 4 | úton gondoskodhassam én az ön sorsáról. ~- Én sem. ~-
16 4 | De valamit mégis gondolt ön, mikor férjem ajánlatát
17 4 | fejével. ~- S elfogadná ön azt bárminő körülmények
18 4 | erre nem felelt. ~- Várjon ön - szólt a hölgy -, egy jó
19 4 | van. Írok ügyvédemnek, s ön szíves lesz a levelemmel
20 4 | borítékot. ~- Itt van, fogja ön - szólt Kálmánhoz. - Ügyvédem
21 4 | Én ide akarok jönni, ha ön elfogad. ~- Áh! S nem akar
22 7 | Azt biz én tettem. ~- Hát ön honnan tudja? ~- Hja, én
23 7 | Hiszen ez - Borcsay! ~- Hát ön ezt még nem tudta? - mondá
24 9 | osztogatni a pénzt, akkor ön sohasem lesz gazdag ember. ~
25 10 | vannak a válóperek. Vegye ön sorba a csomagokat, s csináljon
26 10 | Fehér Farkashoz. Látom, hogy ön szorgalmasan tanulmányozgatja
27 10 | Csollán-Sátory-féle válóper. Tudja ön, válópereket zárva szoktunk
28 10 | oda merem azt önnek adni: ön komoly ember. Ha akarja,
29 10 | jobban teszi. De ha hozzáfog ön az olvasásához, akkor azt
30 10 | sem a védencnőre. ~- Ah! ön a fiskális patvaristája? -
31 10 | mondta az öreg úr, hogy ön itt van. Nem szép öntől,
32 10 | Hahaha, milyen rosszul tud ön füllenteni! Hiszen az ellenfelem
33 10 | mondja meg, miért akart ön most nekem hazudni. ~Kálmán
34 10 | megmutassam e pert. ~- Hogyan? Ön maga olvashatja, ami engem
35 10 | esküdjék rá, mert nem hiszem. Ön olvasta, tudja már, mi van
36 10 | csettentett nyeIvével. ~- Ön nem is tud semmit. ~Azután
37 10 | könyörgött Kálmánnak. ~- De lássa ön, legyen olyan jó, fordítsa
38 10 | senkinek megmondani azt, hogy ön nekem felolvasott belőle. ~
39 10 | csak felpattant. ~- Ah, ön engem csal! Ön nem azt oIvassa
40 10 | felpattant. ~- Ah, ön engem csal! Ön nem azt oIvassa magyarul,
41 10 | Hát itt egy név van; amit ön el sem mondott. Mi van ezzel
42 10 | felvillanyozva. - Olvassa ön fel, mit felelt mindezekre
43 10 | tűzű szemeit. ~- Mit szól ön ehhez a védirathoz? ~Kálmán
44 10 | suttogva mondá: ~- Írjon ön egy másik védiratot nekem.
45 10 | védiratot nekem. Olyant, aminőt ön gondol; hogy élet van benne
46 10 | akár a védiratot. ~- S ön nem választotta a vádiratot? ~-
47 10 | meglátom, milyen ügyvédem fog ön lenni! Aztán ha valami felvilágosításra
48 10 | még itt van. ~- Olvasta ön? ~- Elolvastam. ~- No, azt
49 10 | homlokára húzva. - Hiszen ha ön ilyen replikát ád be a védencnője
50 10 | dolgot. ~- Gondolkozzék ön a körülményeken egy kicsit -
51 10 | elkövettünk itten. Nem jött ön azóta arra a gondolatra,
52 10 | az nem a maga hibája. Az ön védencnője egy "praefecta".
53 10 | védencnője egy "praefecta". Ön tudja, hogy mi az? Egy családnak
54 10 | Mármost, fráter, kezébe kapta ön a gubancnak a fonalát, ugyebár?
55 10 | Az okokat már tudhatja ön a per adataiból. Szabad
56 10 | rajtunk mind nem fog. Érti ön mármost a dolgot gyökeresen? ~-
57 10 | fogja rá mondani, hogy ez az ön replikája jobban tetszik
58 11 | közé dugva -, eszerint az ön replikáját fogjuk az enyim
59 11 | majd szolgáltatok én az ön kezébe egy hatalmas okiratot,
60 11 | nem adom oda neki; hanem ön használja fel azt a maga
61 11 | Korcza úr -, most vesse ön egybe azt a kettőt. Azt,
62 11 | amelyet Csollán Berti küldött ön által a nejének, s aztán
63 11 | másikat, amit a nő küldött ön által nekem. Akkor aztán
64 11 | Akkor aztán megtalálja ön a punctum salienst. ~Gondolt-e
65 12 | szólt: "Akkor ezután lesz ön korhely!" - s nem adta neki
66 12 | ezzel a szóval: ~- Tudja ön, mit gondoltam? Mához egy
67 12 | Milyen szép volna, ha ön is elkísérne oda - szólt
68 12 | utazni. Én már kigondoltam, ön mint titkárom jön velem. ~
69 12 | megfizetek, hamarább nem. Ön felszámíthatja nekem, mit
70 12 | megmondom. Nem akarom, hogy ön tízszer jöjjön hozzám, egyszerre
71 12 | legelőbb is leszámlálom ön elé az összeget, azután
72 12 | ötforintos bankjegyekben. ~- Ha ön megszámlálta, én megnyugszom
73 12 | egyszerű dolog. Elviszi ön a legelső pénzváltóhoz,
74 12 | részvényeket senki sem váltja be. Ön ezeket a drága értékpapírokat
75 12 | fekete fogú nevetés volt. ~- Ön elmés fiatalember! De hát
76 12 | De hát arra nem gondolt ön, hogy ennek a valóságos
77 12 | Hát aztán hova szállásolja ön el a vendégeket? ~- Nagyszerű
78 12 | hm. No jó. Tehát aláírja ön a kötelezvényt? ~- Aláírom. ~
79 12 | szólt a tőzsér. - Híja ön át Pacsnikot is, s aztán
80 12 | No, csak ne fortyanjon ön fel. Semmi baj sincs belőle.
81 12 | Nono, csak ne heveskedjék ön. ~Kálmán nem is heveskedett,
82 12 | Még egyszer vissza fog ön hozzám jönni. ~- Soha ide! -
83 12 | ugye, hogy visszajön még ön egyszer? ~- A kalapomért -
84 12 | pénzt. ~- Hát mi ez? ~- Az ön pénze. No, ne haragudjék
85 12 | kandallóba. ~- Így, uram! Ön olyan kevély a becsületére.
86 13 | Jól van. Legyen úgy, ahogy ön mondta. "Fel akarok hozzá
87 13 | hozzá nőni!" Tehát nőjön ön! Ez olyan devise, amit az
88 13 | szemeit Kálmán. ~- Lássa ön; én az olyan embereket,
89 13 | meghajolva lép be hozzá. Látja ön maga előtt ezt az utat?
90 13 | már nekem. Beszéltessen ön magáról még többet. Én figyelni
91 13 | fogok önre. Amennyit nyer ön a világ előtt, annyit nyer
92 13 | alakban láthatatlan lesz ön előttem. Ebben a légkörben
93 13 | használja fel. Gondoljon ön arra, hogy én emlékezem
94 13 | Dorothea magyar férj neje lesz. Ön azt mondta, hogy meg fogja
95 14 | kell érte fizetés. Majd ha ön nagy úr lesz, akkor meghálálja
96 14 | azt nekem. Mert higgye el ön, hogy amit minden iskolában
97 14 | parasztok beszélik. Hagyjon ön fel ezzel a vesződséggel. ~
98 15 | előtt az udvari bálban. ~- Ön látta azt, hercegnő, ugyebár? ~
99 15 | azt mondá nekem: "Viselje ön - ennek a táncnak emlékeül." -
100 15 | én mondom önnek: viselje ön ezt ennek a táncnak az emlékeül. ~
101 15 | Nos, uram, hát mivel megy ön magasra, a fejével-e vagy
102 16 | Az égre! Ne ijesztgesse ön a világot betegsége hírével.
103 19 | uradalomba. Elmegyünk mind, ön is velünk jön! ~Az a hang,
104 20 | önre. Hát ugyan hová tette ön a bajuszát? Jaj be rút ön
105 20 | ön a bajuszát? Jaj be rút ön így! Bocsánat! Hisz a főispán
106 20 | kísérőjét. ~- Nem fáradt ön el? ~- Nem. Talán kegyed
107 20 | tornászoknak való volt. ~- Menjen ön előttem! - parancsolá itt
108 20 | közeledik a zaj. Addig leülhetne ön ide mellém, ha fogadása
109 20 | észrevette azt. ~- No, hiszen ön ismeri őt. De az egész világ
110 20 | ez-e az igazi neve? Lássa ön, ezelőtt két hónappal bezártam
111 20 | történetekből. Apropó: nem lett ön még pápistává? Még nem?
112 20 | civakodtak. Ugyan mondja meg ön: miért futott el tőlem olyan
113 20 | valamit? Féltékeny volt ön valakire? Vagy csak egyszerűen
114 20 | beléjük nézni? Feleljen ön nekem: miért szökött meg?
115 20 | alszik. Egyedül vagyunk. S ön még nem tudja, mit tesz
116 20 | asszonyom - monda Kálmán -, ön őszinte volt hozzám, én
117 20 | ez volt az én ábrándom; ön mást mondott: "férfi, ha
118 20 | keserű hangon mondá: ~- No és ön aztán megtalálta maga körül
119 20 | tudom, és egészen helyeslem. Ön emberré akar felnőni. Ez
120 20 | Hanem egyet még elhallgatott ön. A fődolgot. No, csak gondolkozzék
121 20 | áll közöttünk. Nem érzi ön a szelét, amint ráfúj az
122 20 | Az mind nem igaz, amit ön beszélt. Az ön tekintetében
123 20 | igaz, amit ön beszélt. Az ön tekintetében nem leskelődik
124 20 | elfutásnak neve: megijedés. Ön megijedt attól, akit vágytársának
125 20 | hivatásának útjában állok? Szólt ön énnekem erről valaha egy
126 20 | együtt jönni velem? Amit ön akart, azt kívánhatta tőlem.
127 20 | játsszam mint komédiásné az ön által írt színdarabokban,
128 20 | megtettem volna; ha költő akart ön lenni, ha nem akadt, aki
129 20 | költöttem volna, hogy amit ön ír, minden gunyhóban olvassák;
130 20 | senkihez nem ejtek, mint amit ön emelni akar; termet nyitottam
131 20 | akik hasonlót tesznek, mint ön és jó barátai, s amíg nekem
132 20 | kerülünk!... De hát szólt ön énhozzám ilyen szót valaha?
133 20 | énhozzám ilyen szót valaha? Az ön múzsái voltak énrám féltékenyek?
134 20 | hímes ábrándokat? Talált-e ön bennem hideg, számító prózai
135 20 | De nehogy azt gondolja, ön, kedves barátom, hogy én
136 20 | felvilágosítani; mert látom, hogy ön egészen tévedésben van önmaga
137 20 | tévedésben van önmaga felől. Ön tőlem elfutott, azt mondja,
138 20 | És aztán hová menekült ön? Tán ment azoknak a tudósoknak
139 20 | olvasóközönségnek? Nem oda ment ön. Hanem fellépett az excellenciás
140 20 | képezik. Erre az útra indult ön meg, ezen haladt már jó
141 20 | és most idáig szerelmes ön egy nagy méltóságú, angyali
142 20 | messze is van! Mikorra jut el ön oda? Azt hiszi ön, hogy
143 20 | jut el ön oda? Azt hiszi ön, hogy azok a főurak leányai
144 20 | Mindenével, ugye? De hát ön nem tudja még, hogy mi az
145 20 | Minden! Tegnap odaadta ön a bajuszát, holnap meg fogja
146 20 | mert azt csak nem hiszi ön, hogy a vakbuzgó Decséry
147 20 | és holnapután meg fogja ön hajtani a térdét azon emberek
148 20 | menőknek bálványai. Mit? Ön fejével tagadva int? Hát
149 20 | fejével tagadva int? Hát hiszi ön, hogy Decséry Dorottya imádójának
150 20 | Pistának a lovát! Ott nem ír ön hazafias verseket; ott nem
151 20 | verseket; ott nem emeli ön fel nemzetének semmi porba
152 20 | esett dolgát; ott nem fog ön magyar komédiásokat pártfogolni,
153 20 | lesz így. Ne szomorodjék ön el rajta. Gyermekjátékok
154 20 | a szép madonnaarc, amíg ön felnő nagy emberré. Kész
155 20 | múlva ismét összetalálkozik ön Dorottya grófnővel (mert
156 20 | Dorottya grófnővel (mert hiszen ön csak nem lesz örökké Decséryéknél
157 20 | Decséryéknél jurátus?), akkor aztán ön már tekintélyes úr lesz.
158 20 | bocsátá. ~- Tán azt hiszi ön, hogy ezek az angyalarcok
159 20 | nem ámítok. De ha én vétek ön ellen, ha én önt megharagítom,
160 20 | engesztelt szívvel. Nos, fusson ön innen. Nem bántam önnel
161 20 | benntörik. ~- Hogy került ön ide erre a helyre? Hall
162 20 | ide erre a helyre? Hall ön valamit a hajtóvadászatból?
163 20 | az én kedvemért? Talán az ön kedvéért? Talán a véletlen
164 20 | véletlen hozott össze? Nem jön ön arra a gondolatra, hogy
165 20 | arra a gondolatra, hogy ön azért van most itt, hogy
166 20 | madonnaarchoz. Nem érti ön ezt még? Ah, ha én önnek
167 20 | akárhányszor. ~- Miért nem lőtte ön meg? - kiálta rá hevesen
168 21 | előjönni onnan a bokorból. Az ön hivatala ez: ki a hősnő
169 21 | medvét sem ütötte volna ön akkor olyan nagyon fejbe. ~(
170 22 | S mármost hallgasson ön rám. Látja ön, mi van a
171 22 | hallgasson ön rám. Látja ön, mi van a bal kezemben?
172 22 | meg fogja-e adni, azt még ön sem tudja. Én tehát ezt
173 22 | nevében visszavonja. S látja ön, mi van itt a másik kezemben!
174 22 | itt most mindjárt, amért ön elég orcátlan volt saját
175 22 | beszélt. ~- Határozza el ön magát, mert én nem akarok
176 22 | erszényt. ~- Majd akkor kapja ön meg a pénzt, mikor visszavonta
177 22 | Nem tudom, miről beszél ön. ~S azzal hátat fordított
178 24 | Ha jó, meg kell enni. ~- Ön e háznak a tulajdonosa? ~-
179 24 | különben lévén. ~- Nem adhatna ön szállást egy úri családnak? ~-
180 24 | De uram, hogy lehet ön oly kemény szívű? ~- Mert
181 24 | fényre hálótársát. ~- Nézze ön! Ott valami nagy vésztűznek
182 24 | terjesztését nem tartja ön kötelességünknek? ~- Ó,
183 25 | kezében legyezővel. ~- Ön festeni is tud? - monda
184 25 | Láttam egypár művét. Nézze ön; férjemnek egy kedves meglepetést
185 25 | akarok szerezni. Le tudná ön ezt az arcképet másolni
186 25 | hercegnő. ~- Tehát vigye ön e képet magával szobájába,
187 27 | hangnyomattal. - Úgy ne tegye ön. Amit önnek a nagyanyja
188 27 | hercegnő volt az a valaki. ~- Ön nem is sejti, hogy Dorothea
189 27 | meg az üdvözlő verset az ön kegyeltjének születésnapjára. ~
190 27 | az a gondolatja, hogy ha ön nem írhatja meg a költeményt,
191 27 | a költeményt, megírja ő ön helyett. ~(Biz ez jó is
192 27 | tessél.) ~- Nos, mit vél ön róla? - unszolá a bírálatot
193 27 | lesz, ha felvilágosítja ön alaposan Dorotheát a technika
194 30 | mondá Kálmánnak: ~- Tudja ön, hogy mi most táncolunk
195 30 | ugyanezen az úton, hogy ön közel van hozzá, hogy disgrace-ba
196 30 | akarja tagadni. Ne harapja ön az ajkait, kérem. Látják. ~-
197 30 | vezetnek. ~- De ne szóljon ön oly fennhangon. Hogy reszket
198 30 | hűsítve arcát: ~- Hisz-e ön bennem? ~- Grófnő, az én
199 30 | a szenteket is előhozta ön: szabad kérdeznem, hogy
200 30 | kérdeznem, hogy ismeri-e ön a szentek történetét? ~-
201 30 | vagy a mártírokról akar ön velem beszélni? ~- Maradjunk
202 30 | aszkétáknál. Tehát ismeri ön Szent Bruno és Szent Hedvig
203 30 | hogy nem ismerem, hogy az ön ajkairól hallhassam azt. ~-
204 30 | sír eggyé lett. Így ismeri ön azt a legendát? ~- Így.
205 31 | válnék. Apropó! Miért mondta ön akkor, hogy az önnek testvére?
206 31 | hogy ezek az eszmék az ön lelkében születhettek! Mikor
207 31 | születhettek! Mikor gondolja ön ki ezeket? Mi az a költő,
208 31 | ilyen volnék! Minő hát az ön ideálja? Szépség, de rettenetes!
209 31 | Kis unokám mondta, hogy ön is fog utazni Olaszországba.
210 31 | távozni készült. ~- Nem megy ön át a fiamhoz, a főispánhoz?
211 31 | főispánhoz? Ő már kérdezősködött ön felől. ~Kálmán megköszönte
212 31 | kedves Jenőy, mit csinált ön azzal a tegnapi darabjával!
213 31 | áttette Nagyszombatba. Érti ön a helyzetét, kedves Jenőy? ~-
214 32 | karján. ~- No, ne mélázzon ön olyan nagyon! Nézze, mi
215 32 | bámulója akadt. ~- Ni! Az ön medvéje! - dévajkodott a
216 32 | az emberek Egyiptomban? Ön tudós, etnolog, nemzetgazdász -
217 32 | meggyógyul a szívbetegségéből, ön akkor lesz majd szívbeteg. ~-
218 32 | hieroglif, mint amennyit ma ön velem találgattat. ~- Hagyja
219 32 | a hieroglifokat, amik az ön arcára vannak írva. Önnek
220 32 | ötlete támadt. ~- Fogad ön el holnap látogatást? ~-
221 32 | Ah, azt hittem, hogy ön maga. Hogy talán megtartott
222 32 | csak a hátuk mögött. Lássa ön; én nyíltan megmondom önnek,
223 32 | barátom által. ~- Ki az ön barátja? ~- Bányaváry. ~-
224 32 | előadásaira nem járok. Tudja ön: a rundellába nem mehet
225 32 | barátomat önhöz küldeni. Ön egykor így szólt hozzám: "
226 32 | Akkor szememre vetette ön, hogy nem járok azon barátaimmal
227 32 | tőlem a fátyolomnak felét: ön szörnyen pirul. Önnek nehezen
228 32 | szólt a szép hölgy -, hogy ön azt fogja mondani magában: "
229 32 | abban minden. Historikum. S ön olyan jól érthetővé teszi
230 32 | kár volt leköszönni. Ha ön ebben a darabban leírt egy
231 32 | megnyeri a processzust! Ön, barátom, nem abból a fából
232 32 | a fából van faragva: ott ön nem él meg. Maradjon ön
233 32 | ön nem él meg. Maradjon ön poétának: ott fényes nevet
234 32 | poétának: ott fényes nevet fog ön kivívni, és halhatatlan
235 32 | helyes. ~- Aztán nincsen is ön arra szorulva, hogy a körme
236 32 | viszonzá Kálmán. - Azt tudja ön, hogy nagyanyám kitagadás
237 32 | No de mindenből nem lehet ön kitagadva; csupán az öreg
238 32 | asszonyság szerzeményeiből. Azt ön jól tudja, mint ügyvéd,
239 32 | senki; az apja vagyonát ön követelheti a nagyanyjától. ~-
240 32 | megtanulni. ~- Hát mit fog ön tenni? ~- Azt megmondom.
241 32 | vesznének el. Hogy akar ön ügyvéd lenni, ha a saját
242 32 | lepecsételt levélből? No, mondja ön: elítéli a maga ügyét egy
243 32 | olvastam volna. ~- De miután ön nem Cagliostro, s miután
244 32 | Jó - tehát ne olvassa ön el a levelet, hanem engedje
245 32 | el. Ha az van benne, amit ön sejt: nem szólok semmit,
246 32 | van benne: akkor megengedi ön, hogy felolvassam ön előtt? ~
247 32 | megengedi ön, hogy felolvassam ön előtt? ~Kálmán egy percig
248 32 | milyen nedvesek. ~- Hallgassa ön meg, mit ír önnek a nagyanyja: ~
249 32 | Hát domine kollega, fog-e ön máskor is elolvasatlan levélre
250 33 | mit. De nehogy azt higgye ön, mintha én önt jó ízű ebéd
251 33 | nagyon hamar csüggednek. Ön, Jenőy uram, a darabja előadása
252 33 | járhat most ennek a lelke. Ön nagyon le volt verve. És
253 33 | igaza. Én is ott voltam az ön művének előadásán; minden
254 33 | többször, azt nem bánom. Ön, uram, magának írta azt
255 33 | fiait repülni, nem az égben. Ön nem gondolt a hallgatóira.
256 33 | a világot magát mutassa ön meg nekik. Hozza ön a színpadra
257 33 | mutassa ön meg nekik. Hozza ön a színpadra azokat az alakokat,
258 33 | időre el fogok utazni. ~- Á, ön külföldre megy? ~- Ó, igen! -
259 33 | céloz az. ~- És sokáig akar ön ott mulatni? - kérdé a csizmadia,
260 33 | tárcát. - De el ne mulassza ön meglátogatni ezt a jó embert
261 33 | mert attól majd meg fogja ön tudni, hogy mi virágzik
262 35 | No, uram, jól megnézte ön már magának azt a címert
263 35 | asztal másik oldalán. ~- Ah! Ön az, Tseresnyés uram? ~A
264 35 | örömét. ~- Hazaérkezett ön, s most már itthon marad? -
265 35 | e helyen mind a ketten; ön is arra vár itt, akire én:
266 35 | mondta a csizmadia -, hogy ön az egyedüli ember, aki Bányaváryt
267 35 | hajlandóságának útját tudná állni; ha ön például az előadás után,
268 35 | csizmadia kezét. - Lássa ön, én minden tanácsát megfogadtam
269 35 | megemlékeztem arról, amit ön mondott, hogy hagyjak békét
270 35 | embert. Milyennek találta ön ezt a mai vacsorát? ~- Fölséges
271 35 | nincs is módomban. Hanem ha ön meg van elégedve ilyen kevéssel -
272 35 | elégedve ilyen kevéssel - s ön bölcs ember, hát hogyne
273 35 | hogy micsoda helyzetben van ön most - folytatá a csizmadia -,
274 35 | nagyasszony gyűlöli ezt az embert; ön jobban tudja, hogy miért.
275 35 | külföldre kiküldje; ott ön híres festővé lesz, s elfelejti
276 35 | szép festményeket, amiket ön hazaküldött. Azután, hogy
277 35 | nyomorúságban vannak, mert ön abban a percben falhoz vágja
278 35 | közt vannak, s ha akkor ön haza merészel jönni, az
279 35 | vagyonához többé semmi köze. Ön maga mondá, hogy egy vígjátékot
280 35 | többet; ebből tudom, hogy ön el van határozva szegényül
281 35 | A többit belül viseli ön. Talán nem vénülünk meg
282 35 | Talán jön oly idő, amikor ön ismét paloták lépcsőin fog
283 35 | nem lesz. Talán itt fog ön mindvégig ez odúban maradni.
284 35 | melegedni fogtok. Legyen ön vendége ennek a háznak. ~
285 37 | Köszönöm ezt önnek! Ez az ön műve volt!" - akkor kitalálta
286 37 | sürgetek egy processzust sem. Ön tudja jól, hogy mit sürgetek.
287 37 | nagyasszony? ~- Volt. ~- Elfogadta ön az ügyét? ~- El. ~Korcza
288 37 | Különben igaza van. Ha ön el nem vállalja, elvállalja
289 37 | úgy lehet okoskodni, ahogy ön tette, hogy egyszer valamikor
290 37 | Bányaváryt magát. ~- Ah, hisz ön úgy beszél, mint egy próféta! ~-
291 37 | visszajöjjön mint tulok. S ön a pásztor? ~- Meg még más
292 37 | közbekiáltani: "vigye el ön már! húzza már be!" - Elgondolta
293 37 | úrral itten. ~- Ah, tehát ön az, aki engemet elzáratott? -
294 37 | Igenis, én vagyok az ön váltótulajdonosának a megbízottja. ~-
295 37 | kiálta közbe Béni bácsi!) ~- Ön tudni fogja. Hetvenötezer
296 37 | igazgatóim a pénzt utánam küldik. Ön ismeri helyzetemet. Nekem
297 37 | még ma. Elég lesz-e, ha az ön megbízójának kötelezvényt
298 37 | kell neki, vagy fogva marad ön. ~- De mikor kétszer annyit
299 37 | már így értem a dolgot. Ön Csollánné megbízásából kísért
300 37 | hát asszonyi bosszú. Lássa ön, egyszer éppen így jártunk
301 37 | így volt kicsinálva, hogy ön utánam járjon, a váltóimat
302 39 | előtt állt meg. ~- Hallja ön! - mondta neki reszkető
303 39 | reszketett, mint a hangja. - Ön azt állította, hogy azon
304 39 | kegyetlen, rossz-szívű démon ön! Hogy kikereste azt az egyetlen
305 39 | veszteség: akkor megöli ön azokat, akiket szerettem.
306 39 | azokat, akiket szerettem. Ön megismerte az oltárt, amely
307 39 | szemeibe beletekinték. Éljen ön addig, amíg fájni fog önnek
308 39 | fog önnek az élet! Éljen ön addig, míg a világ mosolygása
309 40 | szóval: ~- Megbuktam! Vegye ön vissza az asszonyait! ~Azoknak
310 40 | mondta neki: ~- Nagy jó uram. Ön egészen elfelejti, amit
311 40 | alul leszállni. ~- De hisz ön maga mondta, hogy addig
312 40 | nekünk, többieknek. De ön nem jön velünk egy kategóriába.
313 40 | Magyarországnak volt gyalázat. Ha ön megalázza magát, mi vagyunk
314 40 | engedem. Tudok én annál az ön számára okosabb foglalkozást.
315 40 | képekkel is kereskedik. Fessen ön tájképeket. Azokat az én
316 40 | talán. Hanem ha rögtön akar ön fizetendő munkát kapni,
317 40 | abban nagyon. ~- Ne ráncolja ön úgy össze a homlokát! Itt
|