Fejezet

13501 39   |         könnyebbségül szolgál a férjnek, ha a nejét is hasonlóval rágalmazzák.
13502 39   |                 kedves barátját. ~No, ebből a zavarából nagyon hamar kisegítette
13503 39   |                 hallatára mindjárt elsápadt a színész, és sejtette, hogy
13504 39   |                  nődet, és el akarod hagyni a magyar színészetet. Nődet
13505 39   |                    orozva hátulról; leütlek a legelső kővel, ami a kezembe
13506 39   |                leütlek a legelső kővel, ami a kezembe akad; leütlek minden
13507 39   |                     egyszerre visszatért rá a szíve. Furcsa vándorló szív
13508 39   |              mentségemre, hogy elkeserített a nőm hűtlenségéről költött
13509 39   |           félrelépésemet; de nem érdemli az a silány fickó, aki e percig
13510 39   |                    e percig voltam, hogy az a másik ember, aki ezentúl
13511 39   |                     elővonta belső zsebéből a külföldi impresszárióval
13512 39   |                  darabra szakította azt, és a háta mögé vetette. ~- Vége
13513 39   |                 keze szennyes; de most mind a kettő az lesz. Mi nem vagyunk
13514 39   |          komédiajátszás. Én két évig jártam a karbonárik iskolájába, s
13515 39   |                    karbonárik iskolájába, s a szénégetőknél az ilyen embert,
13516 39   |                     tartja utolsó előadását a fővárosban; az éjjel összeszedi
13517 39   |                   sötéten ránézett. ~- Amíg a városban vagy, addig rám
13518 39   |                     el! ~S akkor sem hagyta a kezét megfogni. ~Elhagyta
13519 39   |                   kezét megfogni. ~Elhagyta a színházat, anélkül hogy
13520 39   |             Budapesten. Meg voltak elégedve a hírrel. Kívánkoztak már
13521 39   |                     Kívánkoztak már azok is a vidéki húsosfazekak után
13522 39   |             Hozzálátott, hogy segítsen neki a málházásban; Rómeó jelmezét
13523 39   |                     könny hullott szemeiből a becsomagolt színpadi cifraságokra. ~
13524 39   |                  örökösen felügyelő kellett a szívének. Ha eszébe jutott,
13525 39   |                jóságú Cilikéjét, sírt, mint a gyermek, s a másik percben
13526 39   |                     sírt, mint a gyermek, s a másik percben már játszott,
13527 39   |                  percben már játszott, mint a gyermek. ~Estig azt hitte
13528 39   |                     Ha tudta volna, hogy ez a szerződés a szép asszony
13529 39   |                  volna, hogy ez a szerződés a szép asszony pénze ára,
13530 39   |                  alább is hangolhatta volna a lemondás fölötti büszkeségét. ~
13531 39   |              igazgató búcsúbeszédet tartott a tisztelt publikumhoz, megköszönve
13532 39   |          publikumhoz, megköszönve annak azt a rettenetes nagy hazafiúi
13533 39   |                magát egy húszasért. ~Azután a nők hazamentek az úthoz
13534 39   |                   korán kell útnak indulni; a férfiak pedig hátramaradtak,
13535 39   |                  egy búcsúpoharat ürítsenek a Vörös Ökörben régi jó patrónusaikkal.
13536 39   |                    hogy Bányaváry is menjen a társasággal; ne vonja ki
13537 39   |              társasággal; ne vonja ki magát a többiek közül. Bányaváry
13538 39   |                  fog maradni. ~Cilike ismét a hívő nő volt, s ő maga biztatta
13539 39   |                 maga biztatta már legjobban a férjét, hogy mulasson, ameddig
13540 39   |                   ameddig tetszik, és igyék a többi jó barátokkal. ~Szegény
13541 39   |               asszony! Már örült neki, hogy a férje "csak" iszik. ~No
13542 39   |                    tartja. Igaz ugyan, hogy a teát olyan erősen megrumozva
13543 39   |               hatással van az emberre, mint a bor vagy a ser. - Neki tehát
13544 39   |                    emberre, mint a bor vagy a ser. - Neki tehát a búcsúlakomán
13545 39   |                    vagy a ser. - Neki tehát a búcsúlakomán is különteát
13546 39   |             borospoharakkal koccintottak, ő a füles csészét emelte az
13547 39   |               kedélyben volt. Magával hozta a gitárját is, s mikor a társaság
13548 39   |                hozta a gitárját is, s mikor a társaság kívánta, egy-egy
13549 39   |                   hűségről, s úgy ragyogtak a könnyek a szemében. ~Olyan
13550 39   |                     úgy ragyogtak a könnyek a szemében. ~Olyan jó fiú
13551 39   |                szemében. ~Olyan jó fiú volt a jó Bányaváry! - Mindig érezte
13552 39   |               beszél vele. ~Mikor Bányaváry a negyedik csésze teát itta,
13553 39   |                mennyivel zamatosabb volt az a tea, amit ő máshol szokott
13554 39   |                 máshol szokott inni. ~Igaz, a tea sokkal zamatosabb, ha
13555 39   |                 mintha nagy társaságban. Ez a teának a sajátsága. ~S azután
13556 39   |                    társaságban. Ez a teának a sajátsága. ~S azután nagyon
13557 39   |                    S azután nagyon elővette a gondolkozás. ~Megnézte az
13558 39   |          cimboraságtól, kitől örökre, kitől a viszontlátásig, nyakába
13559 39   |              viszontlátásig, nyakába keríté a karbonáriját, betakarta
13560 39   |                karbonáriját, betakarta vele a gitárját, s indult a holdvilágos
13561 39   |                   vele a gitárját, s indult a holdvilágos utcának nehéz
13562 39   |              helyről elmaradni. ~Igaz, hogy a feleség is derék asszony,
13563 39   |                      szép asszony is; de az a másik hölgy mégiscsak bűvösebb.
13564 39   |                      Az egyik nagy művésznő a színpadon; de odahaza, a
13565 39   |                    a színpadon; de odahaza, a férje előtt nem tud komédiázni.
13566 39   |                  nem tud komédiázni. Ah, ez a másik éppen ahhoz ért. Aztán
13567 39   |                    Aztán az egyik az enyim, a másik pedig a másé, ami
13568 39   |                     az enyim, a másik pedig a másé, ami az értéknek különböző
13569 39   |                világos utca, mely egyenesen a hídhoz vezet; a másik egy
13570 39   |                   egyenesen a hídhoz vezet; a másik egy szűk mellékutca,
13571 39   |                  mellékutca, mely nem éppen a hídnak kanyarodik. ~Mikor
13572 39   |                   hídnak kanyarodik. ~Mikor a szeglet elé ért, elkezdett
13573 39   |                   Nem volna vétek. Az ember a feleségét tiszteli, és azon
13574 39   |                 neki, szereti is örökké; de a szép hölgy nem kíván örökkévalóságot,
13575 39   |                 örökkévalóságot, annak csak a boldog perc kell. Megszűnik-e
13576 39   |                   az őt nem szereti? ~»Hisz a hal sem szeret engem, de
13577 39   |                 engem, de azért én szeretem a halat.« Pedig Platón bölcs
13578 39   |               szóval sem fogadtam meg, hogy a bűbájos hölggyel többé ne
13579 39   |                   szabad." ~Mint tudva van, a teának is megvan a maga
13580 39   |                     van, a teának is megvan a maga részegsége s a maga
13581 39   |                  megvan a maga részegsége s a maga mámorfilozófiája. ~
13582 39   |                     oldalán, s besomfordált a szűk utcába, mely nem vezet
13583 39   |                    mely nem vezet egyenesen a hídhoz. ~Mi, kik már egyszer
13584 39   |                     vezettek. Az egyik volt a Decséry grófoké, a másik
13585 39   |                     volt a Decséry grófoké, a másik Csollán Katinka úrhölgyé.
13586 39   |                 utcákra nyílt mindkettőnél. A hálószobák osztálya pedig
13587 39   |              hálószobák osztálya pedig mind a két úri lakban a kertre
13588 39   |                 pedig mind a két úri lakban a kertre nézett. Innen leste
13589 39   |                Dorothea grófnő mellé fölült a hintóba. ~Decséry főispán
13590 39   |              átelleni kastélyban. ~Egy este a főúr behívatta magához a
13591 39   |                    a főúr behívatta magához a ház felügyelőjét, Csuka
13592 39   |                   milyen rossz alvó vagyok. A legkisebb neszre fölébredek,
13593 39   |                     micsoda, marad megállni a másik kertajtó előtt, fogja
13594 39   |                 másik kertajtó előtt, fogja a gitárt, s elkezdi énekelni.
13595 39   |                    addig hosszú énekel, míg a kertajtón nem beeresztik.
13596 39   |                  nem beeresztik. Bizonyosan a szobaleánynak csinálja az
13597 39   |                    el valami szép módon ezt a jó embert innen az ablakom
13598 39   |                      Csak tessék rám bízni. A legszebb módon elszoktatom
13599 39   |                     mégis legalább hárommal a tíz parancsolat közül lényeges
13600 39   |                   őneki itten jönni. ~Hanem a hold olyan szépen ragyogott,
13601 39   |                olyan szépen ragyogott, s az a jácint- és nárciszillat,
13602 39   |                     és nárciszillat, melyet a kertfalon áthintett a harmatos
13603 39   |                melyet a kertfalon áthintett a harmatos szárnyú szellő,
13604 39   |                  szabad legyen megittasodni a tündérek számára való gyönyörtől,
13605 39   |                  meg egy rossz emberből. Ez a kettő küzd egymással: hol
13606 39   |                     az egyik van fölül, hol a másik. Az a kérdés csak,
13607 39   |                  van fölül, hol a másik. Az a kérdés csak, hogy a legutolsó
13608 39   |                      Az a kérdés csak, hogy a legutolsó fordulónál a jó
13609 39   |                 hogy a legutolsó fordulónál a jó ember maradjon fölül.
13610 39   |             maradjon fölül. Most este éppen a rossz embernek van fölénye:
13611 39   |               fölénye: de reggel bizonyosan a jó ember fog ismét uralkodni,
13612 39   |                      s gondja lesz rá, hogy a rossz embert keserű lelkiismeret-mardosásokkal
13613 39   |                   már nem eresztette tovább a szívdobogása. ~Félrecsapta
13614 39   |         szívdobogása. ~Félrecsapta válláról a karbonárit, kebléhez fogta
13615 39   |                  karbonárit, kebléhez fogta a gitárt, s mint szokás, rázendíté
13616 39   |                    s mint szokás, rázendíté a szerelmi epedések ismeretes
13617 39   |              akkordjaira meg szokott nyílni a paradicsom ajtaja. ~"Leise
13618 39   |                     szavának meleg lehelete a jácintillatos szellő közé,
13619 39   |                  mint volt?" nélkül kikapta a trubadúr kezéből a gitárt,
13620 39   |                  kikapta a trubadúr kezéből a gitárt, s olyat vágott vele
13621 39   |                     olyat vágott vele egyet a fejére, hogy kalapborda,
13622 39   |                      azután egy másikat meg a hátán végig azzal a zengő
13623 39   |                     meg a hátán végig azzal a zengő műszerrel, hogy annak
13624 39   |                   húrja lepattant íziben, s a gitár nyaka maradt a markában. ~
13625 39   |                      s a gitár nyaka maradt a markában. ~Azzal aztán,
13626 39   |              Bányaváry futott, ahogy bírt. ~A holdvilág Csuka Ferinek
13627 39   |                   pedig csak annyit vett ki a félhomályban, hogy itt van
13628 39   |                    mint Kálmán fenyegetései a Karbonári bosszúval. Azt
13629 39   |            exequálja; futott is aztán végig a szűk utcán, s nem várt kevesebbet,
13630 39   |                  mert hátratekinteni, mikor a széles utcára kijutott,
13631 39   |               melyet hosszában sütött végig a barátságos holdvilág. Ott
13632 39   |                     jársz itt most?" ~Mikor a német színház téren végigbandukolt,
13633 39   |                  eszébe jutott mindaz, amit a városban átélt: diadalai
13634 39   |                     és keserűségei. És azok a hívek, akik mindkettőben
13635 39   |                  eszébe jutott, hogy mindaz a siker, amit annyi diadallal,
13636 39   |                     kedves barátom" - monda a "jó ember" a "rossz embernek",
13637 39   |               barátom" - monda a "jó ember" a "rossz embernek", aki nem
13638 39   |           karbonáriját, tolvajként osont át a hídon; felsietett a szállására,
13639 39   |                osont át a hídon; felsietett a szállására, a kapukulccsal
13640 39   |                    felsietett a szállására, a kapukulccsal nesztelenül
13641 39   |           hálószobájában éjjeli mécs égett. A szelíd teremtés nyugodtan
13642 39   |                   valamit látszott beszélni a kicsi kéznek, amitől az
13643 39   |                 alvó arcot. Azt hitte, hogy a gitár utánajött láthatatlan
13644 39   |                 láthatatlan kéz még egyszer a fejéhez fogja azt vágni! ~  ~
13645 40   |                                             A PUSZTÁBAN~A színészek eltávozása
13646 40   |                                 A PUSZTÁBAN~A színészek eltávozása után
13647 40   |                   hogy így elszakadjunk még a helytől is, ahol valaha
13648 40   |                   találkozhatnánk, hogy még a kívánság is kihaljon belőlünk
13649 40   |                 forog (hiszen én is ismerem a válóperét), amidőn egy harmadik
13650 40   |                     által elkergettetem azt a színészt, akiért magát az
13651 40   |                     készült; s egyúttal ezt a harmadikat is szerencsés
13652 40   |                     elismerem; szorítsd meg a kezemet, ölelj meg; hanem
13653 40   |                    ki az én lélektanom. Te, a gyermek, haragtartó akarsz
13654 40   |                     csak azok, kik ugyanazt a célt akarják elérni, amit
13655 40   |               egyebet nem, apai örökömet, s a becsületes megélhetésre
13656 40   |                  lemondtam; belementem abba a pusztába, ami kietlenebb
13657 40   |               barátunk Ázsiában bujdokol. Ő a régi nemzetet, én a jövő
13658 40   |             bujdokol. Ő a régi nemzetet, én a jövő nemzetet keresem. Hiszed,
13659 40   |                     lenni és dolgozni abban a munkában, amiért a legrosszabb
13660 40   |                    abban a munkában, amiért a legrosszabb napszámot fizetik.
13661 40   |           nélkülözés, nyomor vár ránk, hogy a siker, a jutalom jeltelen
13662 40   |                     vár ránk, hogy a siker, a jutalom jeltelen sírjainkra
13663 40   |                  Mégsem térünk ki az útból. A nyomor szövetségesünk nekünk,
13664 40   |                    szövetségesünk nekünk, s a szenvedés adja az erőt.
13665 40   |                     szenvedés adja az erőt. A költő, a lángész, ha egyszer
13666 40   |            szenvedés adja az erőt. A költő, a lángész, ha egyszer falura
13667 40   |                 arzenikumevő: ha abbahagyja a méregevést, meghal. Ha egy
13668 40   |                   szerencsétlen vagyok. Ezt a pusztaságot az én lelkem
13669 40   |                    mindennap betölti. Abban a paradicsomban, ahová te
13670 40   |                mindennapi feladata puskával a vállon cserkészni az erdőt,
13671 40   |                  kártyaasztal mellett lesni a vakszerencsét! Hisz ez rám
13672 40   |            vakszerencsét! Hisz ez rám nézve a kétségbeesés örökké létele
13673 40   |                  hogy holnapra kenyér kell! A boldogság szelíd poétákat
13674 40   |                     szelíd poétákat teremt. A csapások, a csalódások,
13675 40   |                poétákat teremt. A csapások, a csalódások, az egyedülhagyatás
13676 40   |              csalódások, az egyedülhagyatás a költő étere. A jólét zsír
13677 40   |              egyedülhagyatás a költő étere. A jólét zsír és faggyú neki.
13678 40   |                faggyú neki. Én szeretem azt a világot, amelyben senkim
13679 40   |                     hogy szegény vagyok; de a természet olyan gondos,
13680 40   |                természet olyan gondos, hogy a mellbeteget megfosztja attól
13681 40   |                mellbeteget megfosztja attól a tudattól, hogy melle romlott,
13682 40   |                    melle romlott, s az írót a tudattól, hogy szegény.
13683 40   |                  vissza Korcza úrhoz, ezzel a szóval: ~- Megbuktam! Vegye
13684 40   |                    mégis vegye vissza ismét a pöreiket, ez a sánta (tettek
13685 40   |                 vissza ismét a pöreiket, ez a sánta (tettek hozzá többféle
13686 40   |            epithetont) mindent elront. ~Még a nagyasszony csak hagyján,
13687 40   |                    ahogy Csollánné szidta! ~A szép delnő nem bírta neki
13688 40   |                     valóban rajongott ezért a színészért, s dühös volt
13689 40   |                 miatt vagyonát elveszítse. ~A megtorlás e szenvedélyének
13690 40   |                 fogadta Aszályit, hogy mint a kullancs, mint a fűnyűg,
13691 40   |                  hogy mint a kullancs, mint a fűnyűg, ragaszkodjék bele
13692 40   |                mellékfeladata mellett, hogy a léhaságot, ürességet, könnyű
13693 40   |             asszonyi és férfiúi hiúságot, s a pongyola irályt meghonosítani
13694 40   |             meghonosítani segítsen, az volt a főkötelessége, hogy mindent,
13695 40   |                   tegye, utána leskelődjék, a hatalmasok előtt mint lázítót,
13696 40   |              hatalmasok előtt mint lázítót, a közönség előtt mint árulót
13697 40   |                     legérzékenyebb sebeiről a hegedést felszakítsa. A
13698 40   |                     a hegedést felszakítsa. A bosszúálló asszonynak jó
13699 40   |                     aki e dögvész ellenében a szent ihlet chrysmáját kente
13700 40   |                 chrysmáját kente homlokára; a költészet apostolainak nevezhetjük
13701 40   |                   jutalmul és ott halni meg a szellemek csataterén. Mind
13702 40   |                   is előttünk. Hőseink, kik a honfoglalókkal egy sorban
13703 40   |          vállalkozott rá, hitelbe nyomtatni a lapot s az előfizetéseket
13704 40   |             pletykákat, mely nem hízelkedik a magas köröknek, mely nem
13705 40   |                       De mégis mozdult tőle a föld! Minden mag, amit ez
13706 40   |                   föld! Minden mag, amit ez a szent csoport elvetett,
13707 40   |                  pálmának nőtt fel azóta; s a forrás, amit Mózes-vesszejük
13708 40   |                forrás, amit Mózes-vesszejük a sziklából fakasztott, ma
13709 40   |                    országon annyit, mint az a nehány megszentelt nevű
13710 40   |                    de akkor Csimborasszók! ~A szerkesztő maga volt a korrektor,
13711 40   |                      A szerkesztő maga volt a korrektor, s Kálmán nemcsak
13712 40   |                    értekezéseket írt, hanem a lapborítékokat is csirizelte
13713 40   |               segítségével, s felírta rájuk a levélcímzetet. Azonkívül
13714 40   |                    levélcímzetet. Azonkívül a lap netaláni deficitjeért
13715 40   |             deficitjeért is magára vállalta a kezességet. ~Ez volt azután
13716 40   |                 kezességet. ~Ez volt azután a hic Rhodus, hic salta! ~
13717 40   |              esztendei zárszámadáskor azzal a felfedezéssel lepte meg
13718 40   |                     felfedezéssel lepte meg a nyomdász, hogy nemhogy haszon
13719 40   |                 nemhogy haszon maradt volna a lapon, de száz egész forint
13720 40   |                 lapon, de száz egész forint a hiány a költségvetésből,
13721 40   |                   száz egész forint a hiány a költségvetésből, ami akként
13722 40   |                    úr őméltósága kitörülget a lapból, ahelyett aztán friss
13723 40   |                   át felmegy száz forintra. A cenzor okozta költségekre
13724 40   |                 poéták! ~Most ez hát bizony a vállalatot terheli. ~A nyomdász
13725 40   |               bizony a vállalatot terheli. ~A nyomdász ugyan megkapja
13726 40   |                     nyomdász ugyan megkapja a maga száz forintját az új
13727 40   |                    körülménynél fogva, hogy a múlt ősz nagyon esős volt,
13728 40   |                     ősz nagyon esős volt, s a kukorica megpenészedett,
13729 40   |                   új előfizetéssel dugni be a likat, folytatni a vállalatot,
13730 40   |                 dugni be a likat, folytatni a vállalatot, de akkor bizony
13731 40   |                  Kálmánt nagyon bántotta ez a veszteség; azonkívül Tseresnyés
13732 40   |                   az ugyan nagyon elősegíti a poétát a költésben, ha éhezik
13733 40   |                   nagyon elősegíti a poétát a költésben, ha éhezik és
13734 40   |             valakinek, az nagyon megbénítja a karját. ~Tseresnyés uram
13735 40   |               elfelejti, amit tanult, értem a festés tudományát. Szabad
13736 40   |                 éppen akkor betűcsömör volt a derekában. Sajátságos betegség
13737 40   |                időre úgy megutálja az ember a betűt, úgy undorodik a tintától,
13738 40   |                ember a betűt, úgy undorodik a tintától, s ha a haláltól
13739 40   |                  undorodik a tintától, s ha a haláltól válthatná is meg
13740 40   |                minden erőltetés, nem jön ki a tollból az első szó, ha
13741 40   |                    még aki úgy megszokta is a folytonos munkát, mint az
13742 40   |                munkát, mint az arzenikumevő a maga méregadagját) jött
13743 40   |                    jött elő Tseresnyés uram a maga ajánlatával. ~- Igaza
13744 40   |                     amíg ír, addig megpihen a festéstől. Folyvást pihen.
13745 40   |                  festéstől. Folyvást pihen. A festés közben visszakapja
13746 40   |                   festés közben visszakapja a kedvét az íráshoz s az írás
13747 40   |                    íráshoz s az írás közben a festéshez. Folyvást mulat. ~
13748 40   |                     hogy szinte megszólalt. A vén szolgáló, mikor Kálmán
13749 40   |                      mikor Kálmán kifordult a szobájából, belopódzott
13750 40   |                     szobájából, belopódzott a képet megbámulni, s megcsókolta
13751 40   |                   megbámulni, s megcsókolta a drágalátos arcot; persze
13752 40   |                persze hogy egy akkora darab a szájához ragadt belőle,
13753 40   |                belőle, mert még nedves volt a festék. Sebaj! Kálmán helyreigazította
13754 40   |                     Kálmán helyreigazította a csók nyomát megint. ~Mikor
13755 40   |                 uram. S azonnal kifüggeszté a műhelyében az arcképet,
13756 40   |                    nincs szüksége arcképre. A második szobában dolgozó
13757 40   |                  napon mégis került egy hal a varsába. Wasztl volt az,
13758 40   |                 csizmát, s ott meglátta azt a képet. Ej, az neki nagyon
13759 40   |                    forintba. Kegyes célokra a hazugság meg van engedve. ~
13760 40   |                    az még nem is sok. - Hol a piktor? ~El is dobta rögtön
13761 40   |                 piktor? ~El is dobta rögtön a kezéből a fordítófát s a
13762 40   |                   is dobta rögtön a kezéből a fordítófát s a térdéről
13763 40   |                    a kezéből a fordítófát s a térdéről a lábszíjat Tseresnyés
13764 40   |                     fordítófát s a térdéről a lábszíjat Tseresnyés uram,
13765 40   |            Tseresnyés uram, s vitte Wasztlt a mentezsinórjánál fogva a
13766 40   |                    a mentezsinórjánál fogva a konyhán keresztül a másik
13767 40   |                   fogva a konyhán keresztül a másik szobába, ahol Kálmán
13768 40   |                mutatá be ragadományát: "Itt a kuncsaft!" ~- Hát Wasztli!
13769 40   |            Kálmánnak kellemesen hangzott ez a szó (a fél deficit törlesztése!). ~-
13770 40   |               kellemesen hangzott ez a szó (a fél deficit törlesztése!). ~-
13771 40   |                   ez az úr mindenestül, még a sarkantyús csizmádat is
13772 40   |                  csizmádat is odafesti, meg a zsinóros mentédet is. ~-
13773 40   |                   magamat lefestetni. ~- Mi a kánya? - monda Tseresnyés
13774 40   |                fordult. ~- De hát szokás ez a bolond pozitúra? ~- Ó, igen! -
13775 40   |                     természetes mivoltában, a festők szoktak fizetni.
13776 40   |              képezni. ~Tseresnyés uram csak a fejét rázta. ~- De hát mi
13777 40   |                   fejét rázta. ~- De hát mi a hét kőnek teneked az ilyen
13778 40   |                   Wasztli? Hisz azt kidobja a feleséged a szobából. ~-
13779 40   |                     azt kidobja a feleséged a szobából. ~- Hát hiszen
13780 40   |                 hiszen nem is viszem én azt a szobába. ~- Hanem eldugod
13781 40   |                   szobába. ~- Hanem eldugod a padlásra? ~- Dehogy dugom
13782 40   |                   padlásra? ~- Dehogy dugom a padlásra! A mi specerájboltunknak
13783 40   |                    Dehogy dugom a padlásra! A mi specerájboltunknak a
13784 40   |                     A mi specerájboltunknak a cége: "A Vademberhez", kell
13785 40   |                 specerájboltunknak a cége: "A Vademberhez", kell nekem
13786 40   |                 Vademberhez", kell nekem ez a kép boltcímernek az utcára,
13787 40   |                 Tseresnyés uramban felforrt a harag e hármas szemtelenségre. ~-
13788 40   |                     köszönd; hogy nincs itt a szobában a fordítófa, mert
13789 40   |                   hogy nincs itt a szobában a fordítófa, mert majd megtanítanálak
13790 40   |                 takarodj, ide ne jöjj többé a házhoz! ~Tseresnyés uram
13791 40   |                    úgy tolta ki az udvarra. A nagy mahumed ember csak
13792 40   |                könyörgött: "De hát legalább a csizmámat adja ide majszter
13793 40   |                   ment vissza Kálmánhoz. ~- A neveletlen ember! S még
13794 40   |                     mert pénzt hozott volna a házhoz, s a munka egyre
13795 40   |                    hozott volna a házhoz, s a munka egyre megy. ~- Ej!
13796 40   |                    semmi, amíg szégyeneljük a bőrkötényt. ~Tseresnyés
13797 40   |                    Nem szabad szégyenelnünk a bőrkötényt és semmiféle
13798 40   |                     kontóra nem kapott húst a mészárszékből, az egész
13799 40   |             gúnyoljanak, hogy "Ahol van ni! A ti nagy emberetek boltcímereket
13800 40   |                     polgárok, akik szeretik a szobájukban a szép tájképeket,
13801 40   |                 akik szeretik a szobájukban a szép tájképeket, azoknak
13802 40   |                    szép tájképeket, azoknak a képeknek lesz kelete bizonnyal. ~
13803 40   |                    hagyta magát beszéltetni a csizmadiától, hogy tájképeket
13804 40   |                 tiszta, derült nyári éggel, a távolban a gémeskút, közepén
13805 40   |                     nyári éggel, a távolban a gémeskút, közepén egy alacsony
13806 40   |                  ablakokkal, az eresz alatt a kukoricafonatok, a padlásablakban
13807 40   |                    alatt a kukoricafonatok, a padlásablakban a paprikafüzérek,
13808 40   |           kukoricafonatok, a padlásablakban a paprikafüzérek, a ház előtt
13809 40   |            padlásablakban a paprikafüzérek, a ház előtt parasztszekér,
13810 40   |                   nyári délest varázsmelege a pusztán. A másik kép szinte
13811 40   |                     varázsmelege a pusztán. A másik kép szinte a pusztatáj
13812 40   |                 pusztán. A másik kép szinte a pusztatáj volt éjjel. A
13813 40   |                     a pusztatáj volt éjjel. A háttérben az elsötétült
13814 40   |                  lak, csak egy ablakában ég a mécses; a szérűn három férfialak
13815 40   |                  egy ablakában ég a mécses; a szérűn három férfialak fekszik,
13816 40   |                     lábaiknál egy komondor, a hold előtt egy fekete felhő
13817 40   |                  vonul el, ezüstszegélyű, s a távol Tisza kanyarulatai
13818 40   |                     kanyarulatai csillognak a visszfényben a ködös láthatáron. ~
13819 40   |                   csillognak a visszfényben a ködös láthatáron. ~Kálmán
13820 40   |               Kálmán maga meg volt elégedve a két művel. Tseresnyés uram
13821 40   |                   hogy van egy nagy hibájuk a képeknek: az, hogy a közönség
13822 40   |                hibájuk a képeknek: az, hogy a közönség nem érti meg őket. ~
13823 40   |               azokat, köpenyege alá takarva a műárushoz. ~Hej! De szomorúan
13824 40   |                 őket vissza. ~- Nem értenek a mostani emberek az ilyen
13825 40   |                 betakargató nagy kendőjéből a becses műveket. - Az ostoba
13826 40   |               nevetett neki, mikor meglátta a képeket. Hogy hát micsoda
13827 40   |                   meztelen nimfák fürdenek, a hegytetőn régimódi várnak,
13828 40   |                  hegytetőn régimódi várnak, a vár tornyában órának, hogy
13829 40   |                    ne kímélje az effektust, a hold süssön istenigazában,
13830 40   |                  hold süssön istenigazában, a felhők között legyen villámlás,
13831 40   |                    között legyen villámlás, a távolban legyen egy égő
13832 40   |                 legyen egy égő ház, s annak a fényénél legyen valami gyilkos
13833 40   |                     kapni, hát akkor vannak a műárusnál mindenféle fancsali
13834 40   |                 pulideres Pilátusok. Azokat a műárus lemásoltatja, de
13835 40   |                  meg ne lássák; mert azokat a képeket ő aztán felakasztatja
13836 40   |                     Megtanulhatnám-e én még a csizmadia mesterségét? Beállok
13837 40   |                    nagyon komolyan csóválta a fejét erre a kifakadásra.
13838 40   |              komolyan csóválta a fejét erre a kifakadásra. Nem tetszett
13839 40   |                    Csak maradjon mindenikük a maga mesterségénél. Ami
13840 40   |                   nem marad. Napjára várjuk a vásárt. Megjön az ideje
13841 40   |               Megjön az ideje annak is. Ami a csizmákat illeti, azoknak
13842 40   |                 most lesz itt az ideje. Jön a szolnoki vásár: itt van
13843 40   |                    itt van ötven pár készen a kamrában felaggatva, azokkal
13844 40   |                  nagyobb szükségem. Egyszer a csizmadia segíti ki a hínárból
13845 40   |               Egyszer a csizmadia segíti ki a hínárból a művészt, másszor
13846 40   |              csizmadia segíti ki a hínárból a művészt, másszor meg a művész
13847 40   |             hínárból a művészt, másszor meg a művész a csizmadiát. Hát
13848 40   |               művészt, másszor meg a művész a csizmadiát. Hát nem jó lesz-e
13849 40   |                   aztán csak fölvette ismét a rajzónt, s hozzáfogott,
13850 40   |               festett, szépen kidolgozhatta a fejében azt az elbeszélést,
13851 40   |                    majd az éjjel fog leírni a lapja számára. ~Haj, az
13852 40   |                     lapja számára. ~Haj, az a lap pedig csak nem akart
13853 40   |                  hanem elő nem fizettek rá. A munkatársak, kik annyi lángészt,
13854 40   |               éjjeleik nyugalmából vonva el a drága időt. S már az évnegyed
13855 40   |                  időt. S már az évnegyed is a vége felé közelgett, s újra
13856 40   |                   fenyegetőleg tornyosodott a láthatáron a deficit: Csimborasszó
13857 40   |                   tornyosodott a láthatáron a deficit: Csimborasszó akkor,
13858 40   |                    Ne ráncolja ön úgy össze a homlokát! Itt jön már a
13859 40   |                     a homlokát! Itt jön már a szolnoki vásár; jó lesz
13860 40   |                 minden! ~Aztán három nappal a szolnoki vásár előtt, mikor
13861 40   |           Tseresnyés uram éppen adogatná le a kamarában felaggatott csizmákat
13862 40   |                 öreg szolgálónak, ki azokat a nagy vásáros ládában műértőleg
13863 40   |                     műértőleg elhelyezgeté, a bicegő szalmaszék kicsúszott
13864 40   |                    leesett, s kificamította a lábát bokában. ~A borbély,
13865 40   |             kificamította a lábát bokában. ~A borbély, aki helyretette
13866 40   |                    borbély, aki helyretette a lábát, azt mondá, hogy ez
13867 40   |                    s három hétig nem állhat a páciens a lábára. ~- Szervusz
13868 40   |                  hétig nem állhat a páciens a lábára. ~- Szervusz neked,
13869 40   |                   sztoikus nyugalommal. ~Ez a csapás egészen felzavart
13870 40   |                emberi számítást. ~Mi haszna a sok csizma a kamarában,
13871 40   |                      Mi haszna a sok csizma a kamarában, ha nem lehet
13872 40   |                     jár; itt nem veszik azt a ráncos torkú, fontos talpú,
13873 40   |                   másra meg nem lehet bízni a drága portékát. Biz elmúlt
13874 40   |                  drága portékát. Biz elmúlt a szolnoki vásár anélkül,
13875 40   |                   volt. Minden nap egy nap; a vén cseléd egy nap azt jelenté,
13876 40   |                    utolsó legény is elvitte a vándorlókönyvét, mert szűknek
13877 40   |       vándorlókönyvét, mert szűknek találta a kosztot; másik nap azt jelenté,
13878 40   |                mondja, hogy az nem jót tesz a mellének. Pedig bizonyos,
13879 40   |                   hogy csak ez tartja benne a lelket, mert alig nevezhető
13880 40   |                       Tseresnyés uramnak ez a szó nagyon keservessé tette
13881 40   |                    semmit. ~- Pedig - monda a vén cseléd - ma is láttam
13882 40   |                   láttam az utcán Béni urat a nagy fejével két szép almáspejen
13883 40   |                    almáspejen kocsikázni ki a Városligetbe. ~Erre megszólalt
13884 40   |                     eleibe nem szükséges az a szó, hogy "pedig". Mert
13885 40   |               ezüstgombos mentémet, vidd el a zálogházba, ha fölkelek,
13886 40   |                      Az öreg cseléd kivette a tisztes ezüstgombos mentét,
13887 40   |                     kivitte az egyik ajtón, a másikon pedig visszahozta;
13888 40   |                visszahozta; dehogy adta azt a zálogházba: volt egypár
13889 40   |                    se vendég ne vegye észre a szükséget a háznál. ~A gazda
13890 40   |                     vegye észre a szükséget a háznál. ~A gazda nem is
13891 40   |                észre a szükséget a háznál. ~A gazda nem is vette észre,
13892 40   |                   nem is vette észre, hanem a költő gyanakodó, álomlátó,
13893 40   |                      elmegyek, lefestem azt a boltcímert. ~Akárhogy megharagszik
13894 40   |                Tseresnyés uram, ő felkeresi a maga vademberét. Ugyan furcsa
13895 40   |                     magát, ha még válogatna a tárgyakban, mikor ötven
13896 40   |                  ötven forintot kínálgatnak a kezébe. ~Tehát keressük
13897 40   |                 kezébe. ~Tehát keressük fel a Fidzsi-szigetet. ~Haj, de
13898 40   |                     Magellán már felfödözte a Fidzsi-szigetet, s Wasztl
13899 40   |                 festett vadember ijesztgeti a járókelőket, amekkora csak
13900 40   |                felmázolni. Igaz ugyan, hogy a vadembernek mind a két lábán
13901 40   |                     hogy a vadembernek mind a két lábán kifelé voltak
13902 40   |                     két lábán kifelé voltak a lábhüvelykujjai, nem befelé,
13903 40   |               másnak; hanem hiszen éppen ez a derék a vadembernél! ~Kálmánnak
13904 40   |                     hiszen éppen ez a derék a vadembernél! ~Kálmánnak
13905 40   |                    fordult vissza: Hogy még a festett vadember is így
13906 40   |                  embert verni! ~Mikor aztán a két kezét a két üres zsebébe
13907 40   |                     Mikor aztán a két kezét a két üres zsebébe beledugva,
13908 40   |                  Akinek semmije sincs, csak a rajta levő rongy! ~De hát
13909 40   |                     Semmi sem, csak rongy! ~A kincseket, a lángészt, a
13910 40   |                   csak rongy! ~A kincseket, a lángészt, a tudományt, a
13911 40   |                    A kincseket, a lángészt, a tudományt, a művészetet
13912 40   |                    a lángészt, a tudományt, a művészetet nem látja senki,
13913 40   |                   azt látja, ami kívül van: a rongyot... ~  ~Tseresnyés
13914 40   |                      hogy Kálmán miben töri a fejét; olyan nyugtalanul
13915 40   |                   nyugtalanul viselte magát a fekhelyén. ~- Felkelek -
13916 40   |                     tovább fekve. Nincs már a lábamnak semmi baja. Mankóval
13917 40   |          sántikáljon, megnézni, mi történik a műhelyben. ~Haj, bizony
13918 40   |                  ott szomorú dolgot látott; a legények mind elpusztultak
13919 40   |                    vigasztalá magát. De még a műhelyajtó is be van zárva;
13920 40   |                   Máté uram maga, aki belép a műhelybe, hátratolva izzadt
13921 40   |                hátratolva izzadt homlokáról a poros kalapot. ~- Isten
13922 40   |                  köszönt be ismerős kedvvel a földész. - Hát nem jött
13923 40   |                  földész. - Hát nem jött el a szolnoki vásárra... ~- Nem
13924 40   |                     éppen kificamodni ennek a rossz lábnak. Inkább törött
13925 40   |                  akár ötven párt, mert mind a nyakamon maradt, hogy nem
13926 40   |                   maradt, hogy nem vihettem a vásárra. ~- Hát hisz az
13927 40   |                uramhoz, hogyha nem hozta el a csizmákat, hát én jövök
13928 40   |                     s viszem mind; kell már a sok cselédnek. ~- Micsoda? -
13929 40   |                  mástól csizmát, hogy engem a szolnoki vásáron nem talált? ~-
13930 40   |                  Mikor harminc esztendő óta a mester csizmájában járok,
13931 40   |                    kiátkozna minden béresem a világból, ha nem Tseresnyés
13932 40   |                     okvetlenül megsántulnék a más csizmájában. Nem ért
13933 40   |                     nagy: hogy olyan legyen a csizma, mintha az embernek
13934 40   |                  csizma, mintha az embernek a lábára volna öntve, s úgy
13935 40   |                   érezze. Azt mondják, hogy a csizma csak csizma! Dehogy
13936 40   |                mindennap sámfázni kell; hol a sarkamat szorítja, hol a
13937 40   |                    a sarkamat szorítja, hol a szegek ütnek át a kérgen,
13938 40   |             szorítja, hol a szegek ütnek át a kérgen, hol a talpa görbül
13939 40   |               szegek ütnek át a kérgen, hol a talpa görbül meg, hogy úgy
13940 40   |                    jár benne az ember, mint a macska a dióhéjban, utoljára
13941 40   |                     az ember, mint a macska a dióhéjban, utoljára félremegy
13942 40   |               dióhéjban, utoljára félremegy a sarka; ha megázik, kitörik
13943 40   |                   akarja, hogy fel ne törje a talpát, a vállára akasztva
13944 40   |                 hogy fel ne törje a talpát, a vállára akasztva viselje
13945 40   |                    vállára akasztva viselje a bot végén. Nekem az ilyen
13946 40   |                     is magam után hordatnám a mester csizmáit, mert azok
13947 40   |          gyapjúcskát kellett felszállítania a kereskedőkhöz, aminek most
13948 40   |                     mellékes dolog, főtárgy a csizma. ~Tseresnyés uram
13949 40   |                  Tseresnyés uram tehát vevé a kamrakulcsot, s elindult
13950 40   |         kamrakulcsot, s elindult sántikálva a kamrába. - De ördögöt sántikált.
13951 40   |                   baja. Hogy bolonddá tette a borbély! Még mankóra szorította
13952 40   |               kocsisait, s kihordatta velük a kamrából a megvett csizmákat
13953 40   |                 kihordatta velük a kamrából a megvett csizmákat a szekérre.
13954 40   |                kamrából a megvett csizmákat a szekérre. Akkor aztán nem
13955 40   |                   törkölypálinkára betérnek a tisztaszobába, ahol egyúttal
13956 40   |                   uram megjegyzé, hogy most a tisztaszoba ki van adva
13957 40   |                  amint Tóth Máté uram belép a tisztaszobába, s meglátja
13958 40   |           tisztaszobába, s meglátja ott azt a felakasztott két tájképet,
13959 40   |                    Tóth uram háza volna? ~- A biz ez; még azok a lovak
13960 40   |                volna? ~- A biz ez; még azok a lovak is az én lovaim, s
13961 40   |                 lovak is az én lovaim, s az a gyerek ott a szekéren, a
13962 40   |                   lovaim, s az a gyerek ott a szekéren, a meg az én fiam.
13963 40   |                    a gyerek ott a szekéren, a meg az én fiam. Hát az a
13964 40   |                    a meg az én fiam. Hát az a másik kép? ~- No, már azokra
13965 40   |                   ismer Tóth uram, akik ott a szérűn alusznak? ~- Hátha
13966 40   |                    Aztán ki pingálta ezeket a képeket? ~- Az én lakóm.
13967 40   |                    én lakóm. Hiába mondanám a nevét. Nem ismeri azt Tóth
13968 40   |                   Máté ravaszul hunyorított a fél szemével. ~- Jól van
13969 40   |                  Aztán mi végre vannak ezek a képek pingálva? ~- Hát csak
13970 40   |                  pingálva? ~- Hát csak arra a végre, hogyha valaki megvenné
13971 40   |               akárki más? De nézd csak, még a tarka macska is ott van
13972 40   |                     tarka macska is ott van a folyosón! ~- Megveheti biz
13973 40   |                  kettőt húzott ki Tóth uram a bugyillárisból. ~- Én csak
13974 40   |                  százat mondtam - vonakodék a mester. ~- No igen: egyért
13975 40   |                        No igen: egyért egy, a kettőért kettő; s én mind
13976 40   |                   kettőért kettő; s én mind a kettőt viszem; már tudniillik,
13977 40   |                      ha eladó. Én ugyan azt a piktort nem ismerem, hanem
13978 40   |                  piktort nem ismerem, hanem a házamra ráismerek; itt a
13979 40   |                    a házamra ráismerek; itt a pénz: a két kép az enyim. ~
13980 40   |              házamra ráismerek; itt a pénz: a két kép az enyim. ~Tseresnyés
13981 40   |                     ismerkedni Tóth uramnak a képek festőjével is; maradjon
13982 40   |                  egyik képen, amit meg kell a festőnek mondania. ~Íme,
13983 40   |                    ugyan mi hiba lenne ezen a képen? ~- Hja, azt maga
13984 40   |                     maga csak csizmadia; de a piktor majd megérti. Az
13985 40   |                     piktor majd megérti. Az a hiba, hogy ezen a képen
13986 40   |               megérti. Az a hiba, hogy ezen a képen a házam ajtaja be
13987 40   |                     hiba, hogy ezen a képen a házam ajtaja be van csukva.
13988 40   |               csukva. Azt akarom megmondani a piktornak, hogy annak a
13989 40   |                     a piktornak, hogy annak a háznak az ajtaja nincsen
13990 40   |             becsukva... Majd megérti azt az a piktor. ~Tseresnyés uram
13991 40   |             Tseresnyés uram tehát leültette a vendégét, hogy várja meg
13992 40   |                  hogy várja meg az ebédet s a piktor hazatértét. Hogy
13993 40   |              várhassák, Tóth uram behozatta a szekérről a tarisznyát meg
13994 40   |                  uram behozatta a szekérről a tarisznyát meg a kulacsot.
13995 40   |                  szekérről a tarisznyát meg a kulacsot. A tarisznyában
13996 40   |                  tarisznyát meg a kulacsot. A tarisznyában volt sonka,
13997 40   |                     volt sonka, fehér cipó, a kulacsban vörös bor. Jól
13998 40   |           szelídíteni. Hozzá is láttak mind a ketten. ~Eközben Tóth Máté
13999 40   |              mindent apróra megbámult, amit a szobában talált: a festőállványt,
14000 40   |                     amit a szobában talált: a festőállványt, a palétát,