Fejezet

4501 34   |                 beiktatási ceremóniája közé, vagy az Unkiars-Skelessi békekötés
4502 34   |                          árva fejét. - Néha aztán az elfojtott elmésség kitört
4503 34   |                         elfojtott elmésség kitört az újságíróból, s kárpótolta
4504 34   |                           a levegőt meggyújtja, s az úgy fog égni, mint a gyertya.
4505 34   |                        színielőadásokról, amikből az olvasó ily tanúságos és
4506 34   |                         kis anekdota a cigányról: az örök cigányról. ~Hanem amit
4507 34   |                   töviskoszorúját nyomta fejébe. ~Az öreg asszony Kálmán külföldre
4508 34   |                        tanult emberek oly ostobák az ő latin konverzációjukkal... ~
4509 34   |                            A főúr olyan idegen.. ~Az úrhölgy olyan élvsóvár... ~
4510 34   |                        úrhölgy olyan élvsóvár... ~Az ifjúság olyan sivár, olyan
4511 34   |                      ember olyan fösvénypréda... ~Az ősmagyar olyan cinikus... ~
4512 34   |                         kereskedő olyan csaló... ~Az iparos olyan kontár... ~
4513 34   |                       kormány olyan erőszakos... ~Az egész ország olyan szegény,
4514 34   |                      komédiás, aki megbuktatja, s az atyafiak, akik kizárják
4515 34   |                   legnehezebb megkísértés volt ez az utolsó Kálmánra nézve. ~
4516 34   |                    keresztül valamennyin. ~Kezdte az ijesztő csapáson, kitiltották
4517 34   |                     ijesztő csapáson, kitiltották az iskolából. Nem hunyászkodott
4518 34   |                       keblének Istenét. ~Hanem ez az utolsó megpróbáltatás erős
4519 34   |                      festők mind oly életvidámak; az emberi indulatok közül a
4520 34   |                   választása volt a kettő között. Az egy év alatt, amit Olaszországban
4521 34   |                        benne. Akadémiai pályaműve az első jutalmat nyerte el
4522 34   |                          hazaküldé nagyanyjának. ~Az öreg asszony válasza ez
4523 34   |                        győzök eléggé hálákat adni az egek urának azon mennyei
4524 34   |                 komédiáshad részeges és csapodár! Az asszony szemei mindig kisírva.
4525 34   |                    játszanak, pedig már megkapták az engedelmet, hogy Budán játszhassanak,
4526 34   |                         utadon előre, s emeld fel az élet végső partján járó
4527 34   |                        szemeit. ~Tehát azért volt az ő útraküldetése, hogy amazok
4528 35   |                                                   AZ ÁRVASÁG KEZDETE~Mikor Kálmán
4529 35   |                        ezt a levelét kapta, éppen az évnegyed vége felé járt
4530 35   |                       járt nála. Tudniillik annak az évnegyednek a vége felé,
4531 35   |                    szállását ékesítő pompa; hanem az ilyesmi kincstár akkor,
4532 35   |                     igyekezzék Flórencből Rómába. Az öreg asszonyságnak bizonyosan
4533 35   |                          asszonyságnak bizonyosan az a fogalma volt a festőművészetről,
4534 35   |                           annak Olaszország levén az elismert hazája, abba mentül
4535 35   |                           a híres képet: Krisztus az olajfák hegyén. Azért ha
4536 35   |                     szeretem. S aztán siess, hogy az ünnepen jelen légy, mikor
4537 35   |                          görögtűzzé változik mind az ezer meg ezer. Ezt jól megnézd,
4538 35   |                       odahaza is mindig megnéztem az úrnapi processziót; mikor
4539 35   |                          Kálmán nem értette volna az öreg asszonyság szándékait;
4540 35   |                            De nagyon jól értette. Az öreg azon volt, hogy Kálmánt
4541 35   |                       nógatta Flórencbe; most már az sem elég távolság neki.
4542 35   |             ezermérföldnyire elkergethetné, akkor az majd elfeledne valamit,
4543 35   |                          amit otthon hagyott. ~De az nem feledte el azt a valamit. ~
4544 35   |                  Olaszország felé; missziója volt az észak. ~Szigorú takarékossággal
4545 35   |                     postaszekér. ~Mégis kifogyott az útiköltségből, s már Sopronban
4546 35   |                            s amit annak fizetett, az már pénzének utolsó maradványa
4547 35   |                     ezeres tárcája fenekét őrzé. ~Az esetlen tölgyfa hajó sok
4548 35   |                        sok viszontagságot állt ki az úton, erős déli szelek gyakran
4549 35   |                          volna élő ember. Ő lakja az első szobát, mely mindjárt
4550 35   |                        valaha, egyedüli baja csak az, hogy a mama még most sem
4551 35   |                        kendertiloló színek, ahova az ember kivehetné magát dohányozni.
4552 35   |                       pedig bajos dolog odamenni, az ember még valami rossz társaságba
4553 35   |                          kozákok" ott leskelődnek az ilyen emberekre. Béni bácsinak
4554 35   |                     ötletre jött, hogy kinyitotta az ablakot, feltérdelt egy
4555 35   |                   feltérdelt egy székre, kifeküdt az ablakon, kidugta az utcára
4556 35   |                      kifeküdt az ablakon, kidugta az utcára fejét, bedugta a
4557 35   |                         otthon volt, a feje pedig az utcán volt, a szobájában
4558 35   |                világítótorony nélkül. ~Köszönt is az utcáról a vígan füstölőnek,
4559 35   |                       viszonzásképpen. ~Felhaladt az ismerős lépcsőkön, s benyitott
4560 35   |                        Saját hajdani szobája volt az, ahol olyan nagy úrnak,
4561 35   |                      egykor. ~Béni bácsi akkor is az ablak hídján keresztülhasaló
4562 35   |                       saját énjének jobbik részét az utcán feledve, s csak arra
4563 35   |                       valaki a vállára ütött. ~Ki az a valaki? ~Béni bácsi egy
4564 35   |                     szabása olaszos, s egy percre az a gondolatja támadt, hogy
4565 35   |                            Jó estét, Béni bácsi! ~Az ismerős hang folytán felébredt
4566 35   |                       Béni bácsiban legelőször is az ijedtség volt; s ennek legközvetlenebb
4567 35   |                         legközvetlenebb jelensége az, hogy az ablakvánkost hirtelen
4568 35   |                legközvetlenebb jelensége az, hogy az ablakvánkost hirtelen kikapta
4569 35   |                           ledobta. Mert ennek meg az a története, hogy a mama,
4570 35   |                        kipipázó szokásait, csupán az ellen szokott tiltakozni,
4571 35   |                       nehogy összepiszkolja, mert az Kálmáné: Kálmánnak azt bizonyosan
4572 35   |                         tart criminalis executiót az usurpált ablakvánkosért,
4573 35   |                      folyvást kinn tartva a pipát az ablakon kívül, mert azt
4574 35   |                         kapva, rögtön következett az a rég táplált óhajtása,
4575 35   |                      magyar díszruhájában-e, hogy az arany zsinórokat is le tudja-e
4576 35   |                           oda fogja festeni? Hogy az nem illik a díszruhához,
4577 35   |                         bácsi menten ki is hajolt az ablakon megint, jó messzire
4578 35   |                          messzire kitolva a fejét az utcára, valljuk meg igazán,
4579 35   |                         patália lesz most megint. Az uramöcsémet bizonyosan a
4580 35   |                             Azt bizony jól sejté. Az öreg asszonyság kezéből
4581 35   |                      asszonyság kezéből kihullott az "áhítatosság órája", mikor
4582 35   |                         áhítatosság órája", mikor az ajtón belépőt meglátta. ~-
4583 35   |                         jöttem haza, hogy ezeknek az én testvéreimnek a sorsát,
4584 35   |                           a sorsát, akármi legyen az a jövendőben, legyen nyomor
4585 35   |                        Idegenek voltak egymásnak. Az öreg asszony meg akarta
4586 35   |                         hogy unokájának vére foly az ő ereiben is. Éppen olyan
4587 35   |                      iszik, azt várd meg, s mikor az kitántorog az ajtón, s végigesik
4588 35   |                        meg, s mikor az kitántorog az ajtón, s végigesik a sárban,
4589 35   |                          emeld fel, s csókold meg az arcát; az a te kedves testvéred,
4590 35   |                           s csókold meg az arcát; az a te kedves testvéred, akit
4591 35   |                              Köszönöm, anyám. Ezt az utolsó parancsodat megfogadom,
4592 35   |                            s újra kidugta a fejét az ablakon; ezúttal ügyelve,
4593 35   |                           úgy csapta be maga után az üvegajtót, hogy minden üvegtábla
4594 35   |                           mondta keserű gunyorral az öreg asszony. - Tied az
4595 35   |                           az öreg asszony. - Tied az már. És tied már minden.
4596 35   |                       tied már minden. Magad vagy az úr a háznál. ~E szótól aztán
4597 35   |                          a pipát kiejté a kezéből az utcára. ~- Tied már minden!
4598 35   |                      minden birtokomnak. ~S azzal az öreg asszony két karját
4599 35   |                       hálószobájába, ott lefeküdt az ágyba egész öltözötten,
4600 35   |              Felfoghatatlan rémségű gondolat volt az őelőtte, hogy ő legyen ura
4601 35   |                           esett volna le tőle úgy az álla. ~Még a pipáját is
4602 35   |                        Még a pipáját is otthagyta az utcán, nem ment le érte. ~
4603 35   |                          Kálmán hová tért? ~Mikor az utcára kilépett, olyan idegennek
4604 35   |                    kikötőjébe. ~Nem volt szüksége az idegen szabású öltözetre,
4605 35   |                    Próbálja meg akárki, menjen ki az utcára kopott öltözetben,
4606 35   |                          mely kivezet a városból. Az utcának egy darabon volt
4607 35   |                          kapu is ismerős volt. És az emeleten egy ablak nyitva
4608 35   |                    sokszor tisztelgett neki azzal az ezüstgombos nagy buzogánnyal. ~
4609 35   |                            s ami a szívében volt, az volt mindene. Se pénze,
4610 35   |                           akkor hírhedett barlang az országút és hatvani kapu
4611 35   |                zsebmetszőnek, híres verekedőnek. ~Az alacsony ajtón belépve oly
4612 35   |                         vastag atmoszféra fogadja az érkezőt, pipafüstből, emberbűzből,
4613 35   |                      félrecsapott kalapú jurátus. Az ablakoknak mély fülkéik
4614 35   |                       fülkéik vannak, és mindazok az alakok, akik e fülkéket
4615 35   |                          fülkéket megtöltik, akik az oszlopok mögött letelepedtek,
4616 35   |                   kalappal, zsebébe dugott kézzel az üres asztal előtt; részeg
4617 35   |                         valami troglodita lakója. Az ajtó mellett volt még egy
4618 35   |                    magának feketekávét. Nagyon jó az, mikor az ember egész nap
4619 35   |                  feketekávét. Nagyon jó az, mikor az ember egész nap nem evett. ~
4620 35   |                        amiben ő eddig lélegzett. ~Az idő telt, s a kávéház népessége
4621 35   |                           érezte magát, mint akit az örvény megkapott, és forgatja
4622 35   |                           széttekintett, hogy hol az az úr, akit hínak. Már azt
4623 35   |                        széttekintett, hogy hol az az úr, akit hínak. Már azt
4624 35   |                        azt sem akarta hinni, hogy az az ő saját neve. ~A megszólító
4625 35   |                         sem akarta hinni, hogy az az ő saját neve. ~A megszólító
4626 35   |                       neve. ~A megszólító ott ült az asztal másik oldalán. ~-
4627 35   |                          másik oldalán. ~- Ah! Ön az, Tseresnyés uram? ~A csizmadia
4628 35   |                          vesztett. Ha nyer, akkor az egész lumpkompániát megtraktálja,
4629 35   |                           összevész velük, a vége az, hogy kilökik az ajtón.
4630 35   |                           a vége az, hogy kilökik az ajtón. Akkor aztán az én
4631 35   |                     kilökik az ajtón. Akkor aztán az én dolgom őt karon fogni
4632 35   |                             Eközben lassan eltelt az idő. A pincérek ismerték
4633 35   |                         Hol vagy? Puncsot ezeknek az uraknak! Puncsot iszik ma
4634 35   |                       közepett elnökölt, és verte az ütenyt valami utcariasztó
4635 35   |                          a felszolgáló pincérre. ~Az gúnyos megalázkodással felelt: ~-
4636 35   |                  borotvált arca; Bányavárynak is. Az utóbbi józan korában is
4637 35   |                         hozzá a Hunyadi családnak az esküdt ellensége, olyat
4638 35   |                        uram és Kálmán felugrottak az asztal mellől, s veszélyben
4639 35   |                        felséges urukat iparkodtak az ajtón kivonszolni; ami nem
4640 35   |                       szánt oldalba ütéseket, míg az ajtóig el tudtak vele hatolni. ~
4641 35   |                            amidőn aztán a tekebot az ő karján tört ketté, s csak
4642 35   |                        Bányavárynak, azt egyúttal az ajtón is kisegítve. ~Az
4643 35   |                           az ajtón is kisegítve. ~Az utcára aztán nem üldözték;
4644 35   |                        sőt rögtön becsapták utána az ajtót, hogy a cirkáló tűzőrség
4645 35   |                       kereket hajtva magam előtt, az őr azt mondá: te fickó,
4646 35   |                   szabódék a csizmadia. - Én csak az a bizonyos varga vagyok. ~-
4647 35   |                           varga vagyok. ~- Ó úgy; az, aki azzal jött hozzám,
4648 35   |                       jutalmul? Száz botot. Felét az ajándéknak előre lefoglalta
4649 35   |                         lefoglalta a sáfár, felét az ajtónálló. Nem ez itt az
4650 35   |                          az ajtónálló. Nem ez itt az a sáfár? ~- Nem, fölséges
4651 35   |                       szólt nyakon ölelve Kálmánt az ittas ember. ~- Menjünk
4652 35   |                            De nagy mesterség volt az, szép szerével elcsalogatni
4653 35   |                   Tseresnyés uram háza volt; mert az ittas ember minden lépten
4654 35   |                           most nem mehetünk, mert az most be van zárva, s a kapus
4655 35   |                     Mihálynak a cselszövénye, meg az ő áruló szakácsának, Lábatlannak;
4656 35   |                           valakinek. Meg ne tudja az az áldott jó asszony; mert
4657 35   |                        valakinek. Meg ne tudja az az áldott jó asszony; mert
4658 35   |                       megakadt a szeme. ~- Ez itt az én címerem! Hogy jön ide
4659 35   |                          én címerem! Hogy jön ide az én címerem? A holló, szájában
4660 35   |                        volt vele disputálni, hogy az nem holló, hanem oroszlán,
4661 35   |                       hanem oroszlán, s nem gyűrű az a szájában, hanem sósperec:
4662 35   |                         mellettünk, majd mikor ez az ajtó is odaér a lámpás elé,
4663 35   |                           rajta. ~Azt biz elhitte az ittas ember, hogy a házak
4664 35   |                        hanem kegyeskedjék felülni az én nyakamba, majd aztán
4665 35   |                        ahol már nyugtalanul várta az öreg nőcseléd, s meg sem
4666 35   |                        Meghalt Mátyás király, oda az igazság!" ~Tseresnyés uram
4667 35   |                       Kálmán kábult aggyal ült le az ágy mellé, mintha őrá is
4668 35   |                  Tseresnyés uram -, mert különben az utcán elesik, s vagy kifosztják
4669 35   |                        kérdé Kálmán szorongva. ~- Az tűr és hallgat. Az egy szent,
4670 35   |                  szorongva. ~- Az tűr és hallgat. Az egy szent, egy angyal, egy
4671 35   |                        hogy reggelig ég a gyertya az ablakában, s ő azalatt varr,
4672 35   |                     azalatt sonkát, kenyeret tett az asztalra és két kést mellé. ~-
4673 35   |                     mondta a csizmadia -, hogy ön az egyedüli ember, aki Bányaváryt
4674 35   |                    legnagyobb szemrehányásokat, s az ember még kénytelen vigasztalni.
4675 35   |                        tudná állni; ha ön például az előadás után, amikor felhevülten
4676 35   |                           A siker elbízottá teszi az embert. Milyennek találta
4677 35   |                            Igen jóízű. ~- No, hát az én indítványom oda megy
4678 35   |                        hogy ez a barna kenyér, ez az egyszerű vendégség, ez a
4679 35   |                            Nem kínálok ajándékot, az nincs is módomban. Hanem
4680 35   |                      ellátást adok. Fizethet majd az év végén. Nyolcvan forintot
4681 35   |                         megtudnia, hogy én vagyok az a hóbortos ember, aki azt
4682 35   |                           nagyasszony gyűlöli ezt az embert; ön jobban tudja,
4683 35   |                      nagyasszony magához hivatott az alatt az ürügy alatt, hogy
4684 35   |                         magához hivatott az alatt az ürügy alatt, hogy Béni bácsinak
4685 35   |                        engedem, hogy feküdjék ott az utca közepén, hadd menne
4686 35   |                         elszöktette, meggyalázta. Az nem volt elég, még önt is,
4687 35   |                     találja önnek írni, hogy ezek az ő gyűlölt emberei mily nyomorúságban
4688 35   |                 csizmadiának nevezett, megtagadta az egész magyar csizmadiacéhet,
4689 35   |                           ön haza merészel jönni, az ő házába be nem lép, sem
4690 35   |                          ő házába be nem lép, sem az ő abroszához többé nem törli
4691 35   |                        törli a késit, hanem mehet az utcára, és tanulhatja a
4692 35   |                          íróként élni. Itt vannak az okai előbb tett indítványomnak. -
4693 35   |                        egymásnak: itt állt hajdan az a vityilló, ahonnan annyi
4694 35   |                        ebből a szűk odúból, ebből az arkhimédészi pontból megmozdította
4695 36   |                          házigazdájától, hogy még az éjjel átdolgozza új színművét.
4696 36   |                           gyertya még mindig égne az asztalon; aminek gombává
4697 36   |                         és bűzöl, de nem világít. Az asztal mellett pedig mintha
4698 36   |                        Bányaváry; azzal felugrott az ágyból, az ágy mellett volt
4699 36   |                        azzal felugrott az ágyból, az ágy mellett volt egy kőkorsó,
4700 36   |                    tartott fejére öntötte, azután az egész fejét bedugta a dézsa
4701 36   |                           megint kihúzta onnan, s az asztal felé tekintett. Az
4702 36   |                         az asztal felé tekintett. Az az eltakart arcú ember még
4703 36   |                         asztal felé tekintett. Az az eltakart arcú ember még
4704 36   |                          fejét körös-körül; hanem az asztal mellett ülő alak
4705 36   |                         elfogadni, hogy amit lát, az valóság. ~Hogy ő maga hogyan
4706 36   |                       állat volna. ~Úgy fél ettől az arc nélküli embertől! ~Odalopózott
4707 36   |                 Odalopózott hozzá: vajon mi lehet az az írás, ami előtte hever.
4708 36   |                          hozzá: vajon mi lehet az az írás, ami előtte hever.
4709 36   |                          a dolgot. Szépen kihúzta az alvó könyökei alól a többi
4710 36   |                   könyökei alól a többi részét is az írásnak, s kiosont vele
4711 36   |                          s kiosont vele a kertbe. Az alvót hagyta aludni, a gyertyát
4712 36   |                        múlva fut be lélekszakadva az öreg szolgáló Tseresnyés
4713 36   |                        fődolog, mind összetapossa az ugorkaindákat. ~Tseresnyés
4714 36   |                    felriasztott alvónak: "Te vagy az, Kálmán!" ~És aztán összevissza
4715 36   |                          nézett rá hallgatva, míg az kérdést kérdésre intézett
4716 36   |                    arcoddal! Részegen szedtél fel az utcán, ugye? Úgy hoztál
4717 36   |                           is elkorhelyedik. Nálam az utóbbi eset van. Iszom,
4718 36   |                      Bányaváry. ~- Mi dolog volna az, ha Cilike megérezné ajkainkon,
4719 36   |                  Bányaváry szállását felkeresni. ~Az Budán volt a vár alatt,
4720 36   |                         fővárosban. Tengődés volt az és nyomorúság. Százszor
4721 36   |                     Százszor megszöktek volna, ha az adósságaik engedik. Ezek
4722 36   |                         menjek előre, elkészíteni az angyalomat a meglepetésre. ~
4723 36   |                   Bányaváry maga nyitott be elébb az ajtón. Cilike már a varróasztalnál
4724 36   |                            Nos? Nem ver meg engem az én angyalom? - kérdé a férj. -
4725 36   |                       szidjon meg jól. Kössön meg az asztal lábához cérnával,
4726 36   |                      föltettem volna mindent, ami az enyim és a tied, s azt mondtam
4727 36   |                          percben megjelent Kálmán az ajtóban, s a másik pillanatban
4728 36   |                     zokogott a fájdalomtól, hanem az örömtől. "Kálmán, ó, kedves
4729 36   |                        Kálmán!" ~- Bizony úgy van az, "kedves Kálmán!" És nem
4730 36   |                          ha csak rágondolok is, s az nagyon jó lesz rám nézve;
4731 36   |                           milyen más ember leszek az új bőrömben! Kálmán örökre
4732 36   |                         el, hogy szenved: szenved az önválasztotta pálya nyomora
4733 36   |                     önválasztotta pálya nyomora s az önválasztotta férj nyomorúsága
4734 36   |                    mindezt tudja jól. ~- Nézd ezt az angyalt! - szól Kálmánnak. -
4735 36   |                        tesz szemrehányást; nekem, az ő bűnben elsüllyedt gyilkosának;
4736 36   |                     Kálmánt pedig bosszantotta ez az ömledezés. ~- Hagyd abba,
4737 36   |                               Hagyd abba, pajtás, az egzaltációt. Majd egyszer
4738 36   |                     prózában. Én nem azért jöttem az Óperenciák mögül haza, hogy
4739 36   |                        sikerül, akkor megtaláltuk az igazi utat. Én azt hiszem,
4740 36   |                          a Jeges-tengernél, hátul az ős históriában, magasan
4741 36   |                            akkorra én kész leszek az új színművemmel; és így
4742 36   |                Bányaváryra mindig elhatározó volt az első benyomás; ha valaki
4743 36   |                     belőle. Már olyant, amilyenné az ember a morfiumtól lesz. ~
4744 36   |                tivornyacimborákat felkeresni, míg az új színműre készült. ~És
4745 36   |                Bányavárynak tele színház. ~S mire az egyik színmű kopottá lett,
4746 36   |                        tárgya lett! ~Fél év alatt az egész ország zengett a hírétől.
4747 36   |                           mi volt e hatás titka? ~Az, amit a csizmadia fedezett
4748 36   |                         hivatalnokot, a fösvényt, az álszenteskedőt - mindazokat;
4749 36   |                             A közönség felismerte az alakokat, miket a költőnek
4750 36   |                        csak nevelte dühösködésük. Az egész tudós világ pedig
4751 36   |                           írni; aki halomra dönti az eddigi fogalmakat a virágokkal
4752 36   |                     virágokkal terhelt poézisról, az idegen mintára szabott műnyelvről,
4753 36   |                           bámulatos munkaerő volt az! ~Tizenkét nap alatt, néha
4754 36   |                           saját gyönyörűségére, s az egyszer megkapott közönség
4755 36   |                   keservesen összetoborozni: dűlt az magától. Este egész processziójárás
4756 36   |                   levesből álló vacsoráját. ~Arra az egyre nem gondolt még senki,
4757 36   |                        létrejött e mítoszi csoda, az író anyagi jutalmazása,
4758 36   |                        író anyagi jutalmazása, ez az eszme csak nőtől születhetett.
4759 36   |                           Ha férfi alkotta volna, az nagyon durva műnek jött
4760 36   |                             A dolog eredete pedig az. ~Bányaváry azt mondá: a
4761 36   |                 vezettette magát a szállására; de az is igaz, hogy rendesen oly
4762 36   |                felmagasztalt állapotban, aminőben az ember istennek képzeli magát,
4763 36   |                         angyalát, így szólt hozzá az angyal: ~- Kedvesem. Te
4764 36   |                 okvetlenül részesülni óhajt, mert az valami difinyós dolog lehet,
4765 36   |                         kiengesztelje? Ó, dehogy. Az nem lett volna teátrista
4766 36   |                       lett volna teátrista tempó. Az nem szokás. ~A megbántást
4767 36   |                          szokott bőrkötényével és az orrán nagy kerek ablakú
4768 36   |                       nyavalyám. ~- Fogadjunk! ~- Az sem nyavalyám. Ha tetszik
4769 36   |                          kilincsét, megtámasztott az ajtófélnek, a gondviselésre
4770 36   |                          ilyen nevető képpel maga az, akin megtörtént? ~- Az
4771 36   |                           az, akin megtörtént? ~- Az én mártírom, az én angyalom,
4772 36   |                    megtörtént? ~- Az én mártírom, az én angyalom, mint mindig,
4773 36   |                           tenyere; szerette volna az ő kedves barátját kidobni
4774 36   |                            Hahaha! Amint kinyitom az ajtót, s betámolygok, fejjel
4775 36   |                       fejemre; leszorított arccal az ágyba, s olyan sort vert
4776 36   |                         és meg kell vallani, hogy az egy olyan becsületesen elpaskolt
4777 36   |                       Cilike olyan vitéz asszony! Az a kis szelíd teremtés! ~-
4778 36   |                      bámuló dicsekedés hangján. - Az egy heroina! Eleget iparkodtam
4779 36   |                    kiszabadítani a vasmarka alól. Az orléans-i szűz nem verte
4780 36   |                      orléans-i szűz nem verte úgy az angolokat, Zenobia a rómaiakat,
4781 36   |                           a törököket, mint ahogy az én Cilikém az én hátamat
4782 36   |                          mint ahogy az én Cilikém az én hátamat elverte. Szegény
4783 36   |                     szóval sem kérdeztem, hogy mi az, ami a hátam mögött arra
4784 36   |                           arra emlékeztet, mintha az éjjel azt álmodtam volna,
4785 36   |                     dologról mind a ketten. Hanem az angyalom nagyon komoly volt,
4786 36   |                  Bányaváry! Mától fogva a pénztár az én kezelésem alatt áll;
4787 36   |                  nézegettem, s úgy találtam, hogy az egyik vége meg van hasadva.
4788 36   |                         tudtam, mit lássak rajta. Az egy összeállítás volt, hogy
4789 36   |                      rokonságát, rangját, szívét: az most egy szegény kézműves
4790 36   |                       jövedelme ennyi volt: ebből az övé lesz ennyi. Nyugtatványozd,
4791 36   |                     világon a rend. - Így beszélt az velem, barátom: mint egy
4792 36   |                  megszorítá némán barátja kezét. ~Az pedig odaszámlálta az asztalra
4793 36   |                             Az pedig odaszámlálta az asztalra az első írói tantième-et
4794 36   |                          odaszámlálta az asztalra az első írói tantième-et pengő
4795 36   |                      huszasokban. ~- Igazsága van az asszonynak! "Do ut des;
4796 36   |                           tanulhatta ezt! ~Kálmán az első honoráriumot azonnal
4797 36   |                      tenálad - monda barátjának. ~Az pedig úgy örült neki, mint
4798 36   |                           a pénztár kulcsa ezután az asszonynál áll; bort sem
4799 36   |                          teatoteller. Teavedelő. ~Az már szabad! ~Tseresnyés
4800 36   |                       Tseresnyés uram pedig fogta az asztalán hagyott pénzt,
4801 37   |                       BOLDOG SZERELEM~Zengett már az ország a hírhedett költő
4802 37   |                        kik őt elfeledték: nem hat az fel odáig. ~Olyan könnyen
4803 37   |                  kanárimadarat. ~Ő még tartogatta az arcképet; de az arckép rég
4804 37   |                        tartogatta az arcképet; de az arckép rég nem emlékezett
4805 37   |                           adta neki e kincset. Ó, az ilyen megmérhetlen értékű
4806 37   |                           odaád; kinek ez a kincs az egész világ. ~Jobb volt
4807 37   |                     Kálmáné volt, nem maradhatott az tizenhét éves korán túl:
4808 37   |                      alakultak. Ez nem volt többé az ő ideálja. ~A Decséry család
4809 37   |                        hogy véletlenül hintajával az utcán elgázoltathassa, többnyire
4810 37   |                      ideig tartott szenvelgésnek: az idillel együtt feledve lett
4811 37   |                          rendeket. ~Bálvándy volt az az ember, ki Kálmán helyét
4812 37   |                       rendeket. ~Bálvándy volt az az ember, ki Kálmán helyét
4813 37   |                         ki Kálmán helyét betölté. Az a férfi, aki a nőknek tetszik.
4814 37   |                         és meg nem hódol nekik. Ő az ideál. Szép, délceg alak,
4815 37   |                       szerény násztárgy volna, ha az öreg apa kegye nem biztosítaná
4816 37   |                       százezer forintra és később az egész millióra igen nagy
4817 37   |                        aludjanak tovább. ~Ez volt az ő érdeke Dorothea körül,
4818 37   |                      bárót megnyerni. ~Először is az a német uralkodó herceg,
4819 37   |                          lehetetlent elkövessenek az ellenzéki szellem korlátolására. ~
4820 37   |                         és városban akkor ez volt az áramlat. "Csak nem fogok
4821 37   |                         került, ott kezet csókolt az orosz pópának, s járta a
4822 37   |                       nála, igen természetes volt az okoskodás Decséry főispán
4823 37   |                      főispán részéről, hogy ha ez az ember családi kötelékekkel
4824 37   |                        ember családi kötelékekkel az ő érdekeihez lesz fűzve,
4825 37   |                          amit Pozsonyban játszik, az ő vármegyéjébe is áthozni.
4826 37   |                         is áthozni. Sőt talán még az országgyűlésen is lehet
4827 37   |                    számítani a szavazatára. ~Mert az országgyűlésen úgy szokott
4828 37   |                           alkalmával pedig mindig az "absentium ablegatus" ült
4829 37   |                          valamerre. ~Ha tehát ezt az embert meg lehetne állandósítani,
4830 37   |                        meg lehetne állandósítani, az egy lépés volna a Decséry
4831 37   |                          nem volt még meghódítva: az öreg Decséry. Mert ő itt
4832 37   |                           itt a főszemély, miután az övé a pénz. ~Az öreg úrnak
4833 37   |                            miután az övé a pénz. ~Az öreg úrnak pedig mindig
4834 37   |                            Százezer forint nélkül az ő háza soha nincs. És az
4835 37   |                          az ő háza soha nincs. És az a pénz mind az unokáinak
4836 37   |                          nincs. És az a pénz mind az unokáinak van szánva. Csakhogy
4837 37   |                    unokáinak van szánva. Csakhogy az öreg úrnak sokkal több kedve
4838 37   |                           millióin jószágot venni az unokája számára, mint férjet.
4839 37   |                          a férj. És e tekintetben az öreg úr makacs volt. Neki
4840 37   |                       takarékosság, a munkásság s az otthonmaradási ösztön. Az
4841 37   |                         az otthonmaradási ösztön. Az ilyen embernek, ha egy leányt
4842 37   |                        állította, hogy eszére fog az még térni. Ő nem tesz le
4843 37   |                          Ő nem tesz le róla, hogy az ajándékba adott két garasáért
4844 37   |                            mint ahogy elhullottak az ő vetélytársai, mikor a
4845 37   |                          emlékezetes aranyóráját. Az az óra még ütni fog! ~Hanem
4846 37   |                       emlékezetes aranyóráját. Az az óra még ütni fog! ~Hanem
4847 37   |                        egyszer aztán hírül hozták az öreg úrnak, hogy az öreg
4848 37   |                        hozták az öreg úrnak, hogy az öreg Jenőyné megharagudott
4849 37   |                        öreg Jenőyné megharagudott az unokájára a csavargó életpályáért,
4850 37   |                          csekély nagyapai birtok; az is csak a nagyanyja halála
4851 37   |                           Ez nagyon leszállította az érdemeit. Így bajos dolog
4852 37   |                           őt tovább is szeretni. ~Az öreg úr nem restellt e tárgyban
4853 37   |                           Korcza úrtól megtudott, az egészen elrontotta a kedvét. ~"
4854 37   |                          kedvetlenül hazautazott. Az idő jól volt választva a
4855 37   |                          látogatáshoz: ~Ócska már az az adoma, melyben a fösvény
4856 37   |                       látogatáshoz: ~Ócska már az az adoma, melyben a fösvény
4857 37   |                         megérthetik egymást; hogy az eldobott fidibuszt felvette
4858 37   |                           és takarékos. ~Elmondta az öreg úrnak, hogy most adta
4859 37   |                       nagy tőkepénzt képviseltek. Az angol lovak ellen különös
4860 37   |                        ellen különös haragja volt az öreg úrnak: nem ment a fejébe,
4861 37   |                          éppen oda elviszi, ahova az angol paripa, sokkal szebb
4862 37   |                          S miért adja el Bálvándy az angol paripáit? Mert a jövő
4863 37   |                          tulajdonképpeni tárgyra. Az öreg Decséry nem mondott
4864 37   |                           a főispán parancsolnak, az történik meg; ő csak olyan
4865 37   |                  hagyhatta el a kastélyát, hogyha az öreg úr maga nem fog is
4866 37   |                           Bécsbe a menyegzőre, de az ígért nászhozomány bizonyosan
4867 37   |                        Decsérre unokájával együtt az öreg úrhoz, s ez alkalommal
4868 37   |                           csak mégis kezükbe adta az ígért százezer forintot.
4869 37   |                   aszerint fogják megkapni, ahogy az elsővel bánni tudnak. ~Egyéb
4870 37   |                            Egyéb akadály nem állt az összekelés útjában. ~Kálmán? -
4871 37   |                       szemek, hogy gömbölyödik ki az arc, hogy tágul a mell annál
4872 37   |                       egyet a váll, hogy sütné le az ember a szemeit, hogy húzná
4873 37   |                        neki fia van, s miután még az utcán is minden elöl-utól
4874 37   |                       templomba! ~- Mégpedig akik az egyházi törvény szerint
4875 37   |                          legédesebbike ragyogott, az anyai öröm. A delnő kezébe
4876 37   |                    neveiket egymás mellé írták be az anyakönyvbe. ~Kálmánnak
4877 37   |                           otthon készültek, s itt az alkalmazásban sehogy sem
4878 37   |                   fényezett papírjegyecskét. Azok az aranybetűk tudatták a Decséry
4879 37   |                         van; de mi? ~Hol van neki az érzékeny része? ~Most a
4880 37   |                         Bányavárynak. ~- Ez pedig az én kedves komáim számára
4881 37   |                     ajándék. ~Bányaváry elolvasta az iratot, kiejté a kezéből,
4882 37   |                          a kezét, megint felkapta az iratot; odatartá Kálmán
4883 37   |                          magasból olvasta el maga az irat tartalmát. ~Nádor őfensége
4884 37   |                            Hah, micsoda öröm volt az! Bányaváry kívül-belül összecsókolá
4885 37   |                       rejté zokogó arcát. Ez volt az ő vágyaiknak netovábbja,
4886 37   |                          ő vágyaiknak netovábbja, az ő álmaik legmerészebbike.
4887 37   |                            Köszönöm ezt önnek! Ez az ön műve volt!" - akkor kitalálta
4888 37   |                        urat Jenőyné nagyasszony. ~Az asszonyság igen szigorú
4889 37   |                    tyúkszemei miatt. Korcza úrnak az arca pedig még mozgékonyabb
4890 37   |                      Fekete tubákkal bosszantotta az orrát, hogy annál mérgesebb
4891 37   |                     fiskális úr, készen van-e már az, amivel megbíztam? ~- Még
4892 37   |                         geometriai forma szerint. Az a dolog az én kezem által
4893 37   |                         forma szerint. Az a dolog az én kezem által soha és semmiképpen
4894 37   |                           segítségére lenni, hogy az egyik gyermekét, a jót,
4895 37   |                            mint a sült hal, amint az összehordott pörcsomagok
4896 37   |                           úgyhogy a legfelsőt már az állával kellett neki leszorítani,
4897 37   |                    prókátor Pesten elég! Elviszem az úr adjunktusához, annak
4898 37   |                    sántának a neve Biróczy. Lakik az Öt pacsirta utcában, Nro
4899 37   |                           Csak tessék hozzá menni az egész cókmókjával. Úgyis
4900 37   |                      csúnya asszonyok közé számít az úr, ugye? ~- Nemcsak a csúnyák
4901 37   |                       tegyen, amit akar; lökje ki az unokáját, a nemes, derék,
4902 37   |                      meghallani, hogy mit tud még az a kis ember felőle. Aztán
4903 37   |                          baja Béni bácsinak azzal az átkozott sok írással az
4904 37   |                           az átkozott sok írással az ölében. Nem voltak hozzákészülve,
4905 37   |                           a terhes aktákkal egész az Öt pacsirta utcáig; a nagyasszony
4906 37   |                           engedetlen csomag, mint az angolna, kicsúszott a többi
4907 37   |                      nagyasszony dühös volt, mint az oroszlán, mikor Biróczy
4908 37   |                             Volt. ~- Elfogadta ön az ügyét? ~- El. ~Korcza úr
4909 37   |                          jó barátja? S elvállalja az ő exheredációjának ügyvitelét? -
4910 37   |                     Pesten háromszáz prókátor. Ha az ember úgy veszi fel a dolgot...
4911 37   |                      Korcza úr nagyon fintorgatta az orrát. ~- De ne tessék pedig
4912 37   |                          viszonnyal, mellyel most az itt levő színésztársaság
4913 37   |                     kérdés, hogy Kálmán a mellett az izgatott életmód mellett,
4914 37   |                       mellett, amelyet ő folytat, az emberi erő fölötti munkásság
4915 37   |                          jut. Mert arra leharapom az ujjamat, hogy amint a nagyasszony
4916 37   |                          belehelyezi a birtokába, az anélkül, hogy valaha egy
4917 37   |                            s erre én is leharapom az ujjamat, mégpedig a lábam
4918 37   |                         fogja magától űzni ezeket az ő barátait, legelöl Bányaváryt
4919 37   |                          aztán nagyon megdicsérte az ott maradt társaság előtt
4920 37   |                           a kocsikat a hegyhátra, az utasok tetszés szerint leszálltak,
4921 37   |                         fűvel benőtt gyalogúton. ~Az első kocsiból egy daliás
4922 37   |                         szállt ki, karját nyújtva az utána kilibbenő úrhölgynek,
4923 37   |                       hosszú állát is befoglalta. Az utóbbi, miután útitársát
4924 37   |                        biztatta, hogy szálljon ki az is, kénytelen volt rászánni
4925 37   |                        mellett, de fenntartva azt az elővigyázatot, hogy fél
4926 37   |                      erdők közepett. ~Hanem amint az utóbbi úr az első kocsiból
4927 37   |                          Hanem amint az utóbbi úr az első kocsiból leszállt urat
4928 37   |                          dicsekedő arccal, mintha az volna Brünnhöz a legközelebbi
4929 37   |                      legközelebbi állomás. ~- Ah, az dicső! Hát akkor együtt
4930 37   |                     szobaleány kisasszony átülhet az én helyemre. Nem leszek
4931 37   |                      súgott a hölgy fülébe - mire az azt mondta, hogy "yes". ~-
4932 37   |                           velünk. ~- Mert tudják, az édes mama küldött velem
4933 37   |                          sánta. ~- Mert sánta? ~- Az ám. Aztán ha zsiványok találnak
4934 37   |                     találnak bennünket megtámadni az erdőben, ez a sánta meg
4935 37   |                         saját gyorskocsijukra. Ez az egész útra kész mulatságtárgy
4936 37   |                      Biróczy is úgy találta, hogy az nagy szerencse; hanem ott
4937 37   |                            hogy el ne aludjam. ~- Az bizony jó lesz. ~Még egyre
4938 37   |                          ugyanaz a grófkisasszony az, akit Kálmánnak el kellett
4939 37   |                           volna venni? ~- Egészen az. ~- Ejnye de bolondul tette
4940 37   |                          akasztotta Béni bácsinak az oldaltáskáját, hogy mármost
4941 37   |                            nagyon jól tudja, hogy az a bizonyos Schinderhannes
4942 37   |               útonállásait. Ő ugyan nem fél, mert az aranyai úgy el vannak dugva,
4943 37   |                   Megmagyarázta neki, hogy milyen az. Majd arra is rávitte a
4944 37   |                   sógorasszonyának. Megismertette az édes mamája szokásaival,
4945 37   |                           is megtette volna, hogy az ifjú házasok előtt Kálmán
4946 37   |                           részét is maga eszi meg az ebédnél, s valahányszor
4947 37   |                   kegyeskedett vele tréfálni, mit az igen nagyra vett, s este
4948 37   |                      goromba Biróczy -, hogy ezek az urak magából bolondot űznek? ~
4949 37   |                        volt, mikor megharagudott, az egész képe olyan lett, mintha
4950 37   |                    Biróczynak. ~- Mit kísér engem az úr mindenüvé? Menjen az
4951 37   |                           az úr mindenüvé? Menjen az úr vissza Pestre. Eltalálok
4952 37   |                          társaságban is. Nem kell az én hátam mögé hajdú. Mit
4953 37   |                       csuda dolgot beszélt előtte az ottani játékbankról, szörnyű
4954 37   |                        meglátni, hogyan nyerik el az emberek azt a tömérdek sok
4955 37   |                         nem fog venni a játékban, az ő aranyai jól be vannak
4956 37   |                      nemes szenvedély. ~Hanem hát az alkalmatlan Biróczy csak
4957 37   |                         csak oda is utána ment, s az is beszemtelenkedett a pompás
4958 37   |                           a pompás játékterembe. ~Az első este mindjárt csoda
4959 37   |                           mille francs", és tette az aranytekercset a vörös lapra,
4960 37   |                         jött ki, a krupié behúzta az egészet. - Béni bácsi majdhogy
4961 37   |                         el találná veszteni. Mert az volna jó, ha az ember bizonyosan
4962 37   |                    veszteni. Mert az volna jó, ha az ember bizonyosan tudná,
4963 37   |                          a fényes termet, azokkal az aranyéhes emberi vadakkal;
4964 37   |                           etető, amin úgy szórják az aranyat, mint otthon a kukoricát.
4965 37   |                          hogy ő maga is nyakig ül az aranyban: egyszer meg szétgurul
4966 37   |                         nyert annyi aranyat, hogy az volt egy mázsa. ~- A bizony -
4967 37   |                        monda Biróczy - elvesztett az éjjel vagy harmadfélszázezer
4968 37   |                    egyszeri hallásra meg sem érti az ember. ~Kétszázötvenezer
4969 37   |                    elveszteni. Mit csinálna ő, ha az őrajta esett volna meg?
4970 37   |                           egy nagy csomó burnótot az orrába, hogy mikor a nyakán
4971 37   |                     elölni? ~De hátha nem is igaz az egész dolog? Ez a sánta
4972 37   |                           pénzt elveszíteni! Hisz az már tolvajság volna! ~Persze
4973 37   |                         hogy nem igaz egy szó sem az egészből! Hisz itt jön a
4974 37   |             kétszázötvenezer frankot elveszített, az nem eszik szarvasgomba-pástétomot,
4975 37   |                     kezeit. Annak nem ilyen piros az arca, annak nem ragyognak
4976 37   |                           ragyognak így a szemei; az nem ád aranyat borravalóul
4977 37   |                       pincérnek. Mesebeszéd, amit az a fiskális vele el akart
4978 37   |                      fiskális mondott. ~Pedig biz az igazat mondott. ~Hanem Homburgban
4979 37   |                           fél mázsa aranyat, amit az ő szeme láttára elnyert.
4980 37   |                          pénzt majd eldugni, hogy az úton el ne lopják? ~De egyúttal
4981 37   |                          úton jár; mintha ő volna az a proverbialis "poena pede
4982 37   |                       nyomát fogja veszíteni. Nem az; ott is mindig a gallérjához
4983 37   |                     beszálltak, ott telepedett le az is; ahova ők mulatni mentek,
4984 37   |                         mulatni mentek, megjelent az is; márpedig Béni bácsi
4985 37   |                         rendkívül nyájasak voltak az öreg fiú iránt: valóban
4986 37   |                     rendszerrel tudta sorba venni az élvezeteket, színházak,
4987 37   |                       bácsinak gyönyörködnivalót. Az tetszett neki különösen,
4988 37   |                           mégy? hol jártál? hanem az egyik keresi a mulatságot
4989 37   |                    tekintetű leánykák mosolyognak az emberre, s az Béni bácsi
4990 37   |                         mosolyognak az emberre, s az Béni bácsi keblének olyan
4991 37   |                        törvénytudós volt, hogy ha az ember egy másik ismerős
4992 37   |                          tanú aláírja magát, hogy az ő szeme láttára számlálták
4993 37   |                 ezüsthúszast értve egy forintban, az írásra ütnek három pecsétet,
4994 37   |                       évvel elébb felmondják: hát az az egyik ember annak a másik
4995 37   |                          elébb felmondják: hát az az egyik ember annak a másik
4996 37   |                        akit sohase látott, s arra az az idegen ember belenyúljon
4997 37   |                          sohase látott, s arra az az idegen ember belenyúljon
4998 37   |                           előtte. Vajon nem fogja az a bankár őt egyenesen kinevetni
4999 37   |                          kívánsággal? Nem löki ki az ajtón? Vagy éppen talán
5000 37   |                        annak meghagyja, hogy erre az írásban mutatott helyre