1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-5564
Fejezet
1001 4 | principálist, úgyhogy ebben az egérfogóban okvetlen egymás
1002 4 | magánál csúnyább embert! ~Mert az igaz, hogy Biróczy is elég
1003 4 | pálmát. ~Amelyik később jön, az a csúnyább. ~Korcza úr valami
1004 4 | magasabb termetű, mint Biróczy. Az is lehet, hogy csak azért
1005 4 | karikába vannak foglalva. Az orra félreáll, mintha ő
1006 4 | félreáll, mintha ő volna az igazság istenasszonya, akinek
1007 4 | istenasszonya, akinek viaszkból van az orra. S mintha meg volna
1008 4 | nagy kincset kapott ő ebben az ő személyleírásában, ugyan
1009 4 | remek változatokban. ~Tehát az ajtónyitásnál egymásba ütve
1010 4 | ajtónyitásnál egymásba ütve az orraikat, áll a két díszpéldány
1011 4 | felel rá Biróczy; bekacsázva az ajtón s betéve azt a hátával. ~-
1012 4 | szobájában. ~Csakhogy még addig az íróasztalig, amely a patvarista
1013 4 | Hallgasd csak, mi van az ajánlóleveledben! - mondta
1014 4 | meum, Alexandrum Biróczy (az hát te vagy), capitis bisonis (
1015 4 | itt megfogta a kezét, s az ujja hegyeit vizsgálta.
1016 4 | kártyások le szokták vakarni az ujjaik hegyéről a bőrt,
1017 4 | nem igaz. Ha igaz, akkor az is igaz, hogy Csollán Berti
1018 4 | ajánl engem ide; ha pedig az nem igaz, akkor az utóbbi
1019 4 | pedig az nem igaz, akkor az utóbbi sem igaz. ~- Jó replika! -
1020 4 | kiálta Korcza úr, odatartva az orrát Biróczy orra elé. -
1021 4 | védőügyvédje vagyok; se az ellenfél ügyvédje, pénzét
1022 4 | nem izzasztott. Te vagy az első, aki ezzel dicsekedel.
1023 4 | No, hát olvassa el ezt az írást... ~Korcza úr patvaristájának
1024 4 | Korcza úr patvaristájának az volt a legelső próbája,
1025 4 | írását. ~Mert olyan írás volt az, mint mikor a légy beleesik
1026 4 | másolót azzal torkolta le: "Az én dolgom: írni, audiat
1027 4 | megfordítva. - S azzal felfordítva az írást, olvasá el principálisának
1028 4 | amit írtam? Tessék a toll! ~Az asztalon állt egy óriási
1029 4 | A toll vitorlájának meg az a hivatala volt, hogy azzal
1030 4 | szokták tisztítani: aminek az a kettős haszna lett, hogy
1031 4 | körülnézett: ott hevert az asztalon egy nyúlláb, amivel
1032 4 | tollat, s úgy másolta le az iratot. ~Korcza úr csak
1033 4 | csak a fejét rángatta, s az üstökéhez kapkodott erre
1034 4 | úr egy pillantást vetett az iratba. ~- Nem jól van,
1035 4 | egészen híven lemásolni, még az összerántásokat is, s aztán
1036 4 | egy futó tekintetet vetett az írásra. ~- Nem ér semmit,
1037 4 | egyszer nekiült; gondolta, az interpunkcióban hibázhatott;
1038 4 | ívet vitt principálisához, az egyik összehajtott tiszta
1039 4 | a principális elbámulva az üres papiroson. ~- Ez a
1040 4 | szét. ~Azzal végignézte az eléje tett másolatot, s
1041 4 | Azzal nekiakasztá a tollat az iratnak, végigfreccsentette
1042 4 | csak a fejére ütögetett az öklével gyöngédeden a kefehajú
1043 4 | bukfejes; hogy kitalálja az a maga amerikai bivalyfeje,
1044 4 | hogy kétféle disznók vannak az írásban. Az egyik az, amelyik
1045 4 | disznók vannak az írásban. Az egyik az, amelyik magától
1046 4 | vannak az írásban. Az egyik az, amelyik magától cseppen
1047 4 | disznója; a másik pedig az, mely a bátran vezetett
1048 4 | Hát muzsikálni tud-e? ~Az ilyen szerteszét ugráló
1049 4 | felelt Biróczy. ~- Mert nálam az is szükséges. ~- Értek egy
1050 4 | ha nem hallottam semmit! ~Az lett volna rá a felelet,
1051 4 | Biróczy kiverte a tollát az asztalhoz, s azt felelé
1052 4 | mindenkorra kiküldetik, hogy az általa nagyon kedvelt fúvó
1053 4 | instrumentumon, a borlopón, az asztalhoz megkívántató bornak
1054 4 | fűrész', hegedüléstől, az ellen való antipátiája és
1055 4 | bánom. De közbeiktatandó: az első funkció alatt, amíg
1056 4 | Minthogy már benne vagyunk az alkudozásban, jó lesz megismerkedni
1057 4 | privilégiumában? ~- 5-to. Az aktákkal a principálist
1058 4 | belőlök valamit. ~- 6-to. Az asztalnál a pecsenyét a
1059 4 | trancsírozza. Item, bort hoz fel az asztalra a pincéből. ~-
1060 4 | Mikor pedig vendégek vannak az asztalnál, s a hajdú az
1061 4 | az asztalnál, s a hajdú az ételkörülhordással van elfoglalva:
1062 4 | szemöldökömre. ~- Hol van az? Kérem alássan. ~- Kutya-kutyánszki!
1063 4 | Kutya-kutyánszki! Ha az egész világon senki sem
1064 4 | rántotta a szemöldizmát), az azt jelenti, hogy keljen
1065 4 | serteszemöldeit összevonva -, az azt jelenti, hogy nem váltok. ~-
1066 4 | úriszékre megyünk, velem jön, az úton el nem aluszik, s vigyáz
1067 4 | veszítse a kocsiból. ~- Ez az én dolgom. ~- Ha sötét van,
1068 4 | Ha sötét van, s rossz az út, a lámpást viszi a lovak
1069 4 | hogy fel ne dűljön. 9-no. Az úriszéken az elítélt delikvensek
1070 4 | dűljön. 9-no. Az úriszéken az elítélt delikvensek megcsapatásánál
1071 4 | meghúzandó vonalt. 12-mo. Az érkező klienseket a várakozó
1072 4 | ahova a patvarista leül, ott az utolsó hely. 14-to. A pipákat
1073 4 | patvarista kötelessége. ~- No, az az én dolgom. ~- Hahaha! -
1074 4 | patvarista kötelessége. ~- No, az az én dolgom. ~- Hahaha! -
1075 4 | lábaira tekintve. ~- No, csak az az én dolgom. ~- És végezetre
1076 4 | tekintve. ~- No, csak az az én dolgom. ~- És végezetre
1077 4 | tudatandó, hogy mikor csengetek, az a hajdúnak szól, mikor pedig
1078 4 | mikor pedig füttyentek, az audiatnak szól, s akkor
1079 4 | akarta azt neki küldeni. Az az ember volt, aki tud ebédelni
1080 4 | akarta azt neki küldeni. Az az ember volt, aki tud ebédelni
1081 4 | ebédelni a vadkörtefa alatt; de az ingyent csakis a vadkörtefától
1082 4 | beszállt a "Két Kecskéhez" (az volt akkor a vidékiek leglátogatottabb
1083 4 | vendéglője, s még most is megvan az akkori bokharai állapotban;
1084 4 | árnyékában), azonnal sietett az úti portól megtisztakodni;
1085 4 | ajánlólevelére pontosan fel volt írva az asszonyság lakása, akinek
1086 4 | emberlehúzó komondor; de már az bizonyosan fogadja; itt
1087 4 | vállzsinóros inas nyitja az ajtót, sárga frakkban, piros
1088 4 | keresztüldugva, avas brinzadöböz az asztalon, legyektől belepve,
1089 4 | komornyik megértve, hogy az ifjú a "nagyságos úr"-tól
1090 4 | Kálmánnak, hogy beléphet az úrnő szobájába. ~Ha lett
1091 4 | még jobban meglepte volna az abban uralgó választékos
1092 4 | helyett, akit Csollán Berti "az én öregem"-ként emlegetett
1093 4 | és keblét. - És aztán ez az igéző arc, az ifjúság hamvával!
1094 4 | És aztán ez az igéző arc, az ifjúság hamvával! Kissé
1095 4 | ő kicsoda. - Férfi. ~Ó, az a furfangos csínytevő ott
1096 4 | számított. ~Kálmán nem volt az az éretlen kedély, mely
1097 4 | számított. ~Kálmán nem volt az az éretlen kedély, mely elveszti
1098 4 | lát maga előtt; s ilyenkor az nyomja le leginkább, hogy
1099 4 | írhat? ~- Úgy tudom, hogy az én csekély érdekemben: amiért
1100 4 | hölgynek a hozott levelet. ~Az sietve bontá azt fel, s
1101 4 | nő olvasott a levélből, az ifjú olvasott a nő arcából,
1102 4 | e sötét szemekben, amint az ifjút elpirulva, lesütött
1103 4 | bűbájtól reszket. Kivált ha az a csillag a szívben van. ~-
1104 4 | úton gondoskodhassam én az ön sorsáról. ~- Én sem. ~-
1105 4 | állomást? - mondta a delnő. ~Az ifjú némán inte fejével. ~-
1106 4 | s Kálmán úgy vette észre az átelleni tükörből, hogy
1107 4 | szép szemek olyankor mindig az ő arcán függnek. ~Végre
1108 4 | szívélyesen nyújtá neki kezét az eltávozáskor. ~E delejes,
1109 4 | kéztől többet elmondott az ifjúnak, mint amennyit írott
1110 4 | Bertitől. Azt mondta, hogy az neki családi ügyvédje, akkor
1111 4 | hogy a nőnek is ugyanaz az ügyvédje. Azután a levél
1112 4 | valami után leskelődni. Az ajtóban találkozók közt
1113 4 | joggyakornokának, s neki tetszik ez az ember: azzal bevezette principálisához,
1114 4 | mikor a levelet átadta az ügyésznek. Ilyenkor legerősebb
1115 4 | Aztán meg Korcza úrnak az ábrázatja egészen arra való
1116 4 | Amint a férj levele kiesett az asszony leveléből, az első
1117 4 | kiesett az asszony leveléből, az első percben az az ijedség
1118 4 | leveléből, az első percben az az ijedség látszott a képén,
1119 4 | leveléből, az első percben az az ijedség látszott a képén,
1120 4 | lesimítva róluk a porzót. Az egyik persze kőporral volt
1121 4 | elolvasása után félretekintett az előtte álló ifjúra, végigméregette
1122 4 | szemével, mégpedig úgy, hogy az egyik szemét behunyta, mint
1123 4 | perspektíváját megítélni. Egyszer az orrához is kapott, s alig
1124 4 | felejtette a száját, hogy az alsó ajkával befogta a felsőt;
1125 4 | a levéllel, úgy feltolta az összecsücsörített ajkát
1126 4 | összecsücsörített ajkát az orráig, mintha azt a fél
1127 4 | után pedig nagyot kuncogott az orrán keresztül, s olyan
1128 4 | ide? - szólt meghúzogatva az orrát, s a száját nyitva
1129 4 | férj küld neki egyet, s az asszonyság elfogadta az
1130 4 | az asszonyság elfogadta az ajánlottat, s elküldi a
1131 4 | volt, mely miatt el kellett az iskolát hagynom. Enhibám,
1132 4 | éppen annak is én vagyok az oka. Ez a barátom most önnél
1133 4 | többet tudott, mint én. Tudta az életet. Tőle tanultam meg,
1134 4 | balsorsunk nem helyrehozhatatlan. Az iskolából ki vagyunk tiltva;
1135 4 | patvaristának? Tudja-e, hogy az nagyon rossz mulatság? Az
1136 4 | az nagyon rossz mulatság? Az én patvaristám nem bálból
1137 4 | körmölni, tollat rágni! Azután az én természetem kiállhatatlan
1138 4 | kiállhatatlan természet. Nálam az úrfit, mikor legjobban mulathatnék,
1139 4 | sárba; én agyonbosszantom az úrfiakat, s fát vágatok
1140 4 | elintéznivalóm van - mondta. - Ez az én bohó barátom, Sándor,
1141 4 | pénzből való, ugye, amit az a nagy kópé Csollán Bertitől
1142 4 | nagymámihoz; mire hazaér, az én levelem is ott lesz.
1143 4 | száz esztendeig élek, hanem az ilyen fiatal vér hamar elpusztul:
1144 4 | hogy mi lesz időjártával az ilyen fiatal csontból, aki
1145 4 | Herz-Dáma" szerencsekegyét. ~Ezt az utóbbit már akkor mondta
1146 4 | szobában, egyik kezébe fogta az egyik levelet, a másikba
1147 4 | tollal. ~Mármost én ezzel az egyik levéllel agyonüthetem
1148 4 | egyik levéllel agyonüthetem az egyik félt, a másik levéllel
1149 5 | AZ ÉDES OTTHON~Ifjú barátom,
1150 5 | most vagy. ~Mikor hazamégy az édes otthonba, őszi tanév
1151 5 | várnak, mint egy királyt. ~Az egész év munkájából, fáradalmaiból,
1152 5 | egész férfi lett belőled. ~Az egész ház a tied! ~Minden
1153 5 | találod kedvenc ételeidet az asztalon; nem felejtették
1154 5 | így megy mindennap. ~Tied az egész ház. - Mit? Ház? Az
1155 5 | az egész ház. - Mit? Ház? Az egész város. ~Mikor kimégy
1156 5 | egész város. ~Mikor kimégy az utcára, most már karodba
1157 5 | közül. Tekintélyes férfiak az utca túlsó végéről átkiáltják
1158 5 | végéről átkiáltják hozzád az alászolgáját. Régi tanáraid
1159 5 | maradtak alattad! ~Hát még az élet rózsái, a leányok!
1160 5 | minden lyányos háznál, s az évek előtti gyermek játszótársnét
1161 5 | náthádból kigyógyítani; kimégy az utcára, minden ember örül,
1162 5 | szerencsés meggyógyulásodért az egész gyülekezettel egyben.
1163 5 | Régi gavallérok sárgulnak az irigységtől hódításaid miatt:
1164 5 | irigységtől hódításaid miatt: az ifjabbak bálványoznak. Élcet
1165 5 | volna? Mit? Tégedet? Dejszen az nem megy olyan könnyen.
1166 5 | selyemkendőbe kötve. Úgy mégy ki az utcára. Mindenki gratulál,
1167 5 | ellenfeled most is fekszik. Hah, az kapott egyet! A város hőse
1168 5 | ha úgy kerülsz haza, hogy az iskolából kicsaptak. ~Hja
1169 5 | kicsaptak. ~Hja persze, az egészen más találkozás. ~
1170 5 | rémülettől, mikor belépsz az apai házhoz. Mogorva képedről
1171 5 | megvetőleg tudja azt kimondani. Az asztalhoz nem hív senki;
1172 5 | köhögsz, ha beteg vagy, az is a te bűnöd. "Rossz pénz
1173 5 | el." Ez a diagnózis meg az orvosság, amitől meg kell
1174 5 | amitől meg kell gyógyulnod. ~Az utcán a falhoz lapulva sompolyogsz,
1175 5 | rajtakap s megdögönyöz, s az is a tied lesz. ~Még a házi
1176 5 | gyümölcsfa sem kínál meg. Az is tudja, hogy téged kicsaptak,
1177 5 | kedélyállapotban közelgett az ősi ház felé Kálmán. ~Az
1178 5 | az ősi ház felé Kálmán. ~Az ősi ház egy kisvárosban
1179 5 | épület, formára építve, az udvar szárnyát a cselédség
1180 5 | szárnyát a cselédség lakja. ~Az öreg Jenőyné igen tüzes
1181 5 | a haja már fehéredik, de az arca még most is piros.
1182 5 | kordában tartotta, hogy az öreg úrnak mindent kéztől
1183 5 | Halála után pedig egészen az özvegy vitte a gazdaságot,
1184 5 | minden pörhúzó prókátornak és az egész dicasteriumnak. ~Két
1185 5 | dicasteriumnak. ~Két fia maradt. Az egyik: Lőrinc, anyja kívánsága
1186 5 | fia Benjámin, vagy ahogy az egész világ hívja: Béni
1187 5 | még a városból sem volt ki az anyja nélkül, s még minden
1188 5 | még minden estve elmondja az imádságban, ahogy gyermekkorában
1189 5 | húsz év óta meg van adva az ő legcsendesebb éjszakája;
1190 5 | tizedik éveig nem engedte az anyja, hogy valami betűismerkedéssel
1191 5 | milyen nagy különbség van az A meg a B között. Szép idő
1192 5 | is beleoktatta, hogy ha az ember a három ujja közé
1193 5 | más ember kitalálja, hogy az nem macskanyom. Sőt nagykamasz
1194 5 | conrector urat, ki is, hogy az algebrából alaposan megegzaminálja
1195 5 | alaposan megegzaminálja az úrficskát, azon mnemotechnikai
1196 5 | hogy "hányszor van meg az egy a kettőben?" - Amire
1197 5 | kíváncsi többet megtudni az examinandustól, hanem megette
1198 5 | examinandustól, hanem megette az örömebédet, felvette a két
1199 5 | primae bizonyítványt. Még az ügyvédi cenzúrán is átesett,
1200 5 | rágalmazóknak, ővele történt az meg, hogy mikor a királyi
1201 5 | s kapott sufficienst. ~(Az anyja akkor is fenn volt
1202 5 | rá, hogy meg ne fagyjon az úton. ~Odahaza pedig, egyszer
1203 5 | meglévén a diploma, kijárta az asszonyság a főispánnál,
1204 5 | gyermeki örömmel töltött el az a büszkeség, hogy ősapja
1205 5 | felkötheti, s úgy mehet végig az utcán, magamagát jobban
1206 5 | pedig magát a zöldasztalnál az arany hallgatás jelmondata
1207 5 | segíthetett rajta. A biz az ő hibája volt. Hozzászoktatta,
1208 5 | ne tegyen mást, mint amit az anyja parancsol, amit az
1209 5 | az anyja parancsol, amit az megenged, s nem volt annyi
1210 5 | hibát helyre akarta hozni az unokájában Jenőyné asszony.
1211 5 | megtette magától is, ami az ő dolga volt, ha nem mondták,
1212 5 | nagyanyja, hogy szokjék az élethez. Leküldé Debrecenbe
1213 5 | keresni. Hadd utazza be az országot gyalog; hadd lesse
1214 5 | állapotokból kivágni magát az embernek. Pénzt csak annyit
1215 5 | Ő pedig soká fog élni, az ő halálára ne számítson.
1216 5 | számítson. Törjön magának pályát az életben. Majd azután, ha
1217 5 | ember vált e világban ezen az úton; aki életrevaló volt,
1218 5 | életrevaló volt, annak nem ártott az, ha minél messzebbre elküldik
1219 5 | a végzetes baleset ezzel az iskolai botránnyal ne kuszálta
1220 5 | ne kuszálta volna össze az egész jól indult tervet. ~ ~
1221 5 | felgyújtsa a kendert, amit most az udvaron a leányok tilolnak
1222 5 | ugyan kiadta neki fejben. Az nagy, hosszú és széles.
1223 5 | csupáncsakhogy a szobában, az édes mama vagy a vendégek
1224 5 | fel kell tartania a fejét az ég felé, hogy az állát oda
1225 5 | a fejét az ég felé, hogy az állát oda ne kössék. Mert
1226 5 | vagy aki egyedül volt, az ajtókilincshez kötötte a
1227 5 | egyéb baja nem volna, mint az, hogy ha az a dohány innen
1228 5 | volna, mint az, hogy ha az a dohány innen a zacskóból
1229 5 | neki, mintha ismerné. Ez az! - De bizony nem az! - Bizony
1230 5 | Ez az! - De bizony nem az! - Bizony csak az. ~Kálmán
1231 5 | bizony nem az! - Bizony csak az. ~Kálmán öccse közeledett
1232 5 | közeledett felé. ~Hát biz az kissé meg volt viselve a
1233 5 | másképp is el volt változva az arca - de azért csak mégis
1234 5 | ráismert Béni bácsi, s jólesett az ábrázatjának, hogy valami
1235 5 | mint hogy a római pápa az ő kedvéért most még egy
1236 5 | sátoros ünnepet állított be az esztendőbe. - Annak is azért
1237 5 | hazajöttem, mert kitiltottak az iskolából. ~Béni bácsi megrettent
1238 5 | nevetésre, hol komolyságra nyúlt az arca. ~Ah, maga tréfál.
1239 5 | igaz? ~- Nagyon igaz biz az, kedves Béni bácsi; különben
1240 5 | szörnyűség! Hát hogyan lehetett az? ~- Majd elmondom egyszer.
1241 5 | tátva maradt a szája, hogy az állát szinte a mellének
1242 5 | aztán készítsem elő erre az esetre? Majd mindjárt, kedves
1243 5 | kitanulására, hogyan lehet az, hogy a Zsuzsi azzal az
1244 5 | az, hogy a Zsuzsi azzal az ökölre fogott kenderrel
1245 5 | csalogatni a nagymama elé, amikor az meg fogja tudni, hogy a
1246 5 | hogy a Kálmánt kicsapták az iskolából. Az Isten legyen
1247 5 | kicsapták az iskolából. Az Isten legyen irgalmas-kegyelmes
1248 5 | átölelte, összecsókolta - és az nem esett neki rosszul. ~
1249 5 | merényletet követte el vele, az egy tizenhat esztendős leányka
1250 5 | fekete hajú; csupa elevenség az egész. ~Hát te megjöttél? -
1251 5 | oldalbenyílóba, ennek is becsukta az ajtaját, s ott is halkan
1252 5 | A lyánkának nagynénje az, aki a fiúnak nagyanyja.
1253 5 | örökbe Jenőyné. Kedvence az öregasszonynak. ~- Majd
1254 5 | hibájáért lakolok. ~- Hol az írásod, amelyben kitiltanak?
1255 5 | Egy percig homlokára tette az ujját nagy okosan. ~- No
1256 5 | Egy valóságos múzeum volt az ő ruhatára. A régi, ötven
1257 5 | korszakok a népéletben, amikről az öltözetek beszélnek. S ezek
1258 5 | aztán nagy gyönyörűsége van az öreg asszonyságnak. Előszedegeti,
1259 5 | szárnya meg a bokáját veri az embernek. S ez a Béni gyerek
1260 5 | adogatva kezébe nagynénjének az asztalra kirakott vászonneműeket. -
1261 5 | vászonneműeket. - De hát az már micsoda gondolat volt
1262 5 | majd elfakadtam ríva. ~- Az ám. De csúnya szerzet volt.
1263 5 | megírtam, hogy engedjék meg az én Kálmánomnak, hogy legalább
1264 5 | professzoraik nem akarják az igazi bűnüket rájok róni. ~
1265 5 | bűnüket rájok róni. ~Ez az asszonyság veszedelmes nagy
1266 5 | kiáltá Jenőyné, egyszerre az egész halmaz szalvétát a
1267 5 | kezében volt. - Kálmán! Az én unokám! ~- Közöttük van -
1268 5 | mondta ezt neked? ~- Olvastam az ítéletüket. Itt van nálam. ~
1269 5 | ítéletet nagynénjének. ~Az szemüveg nélkül tudott még
1270 5 | össze. ~Kálmán belépett az ajtón. ~- Itt vagyok, kedves
1271 5 | Csitt! Valaki kopogtat az ajtón! ~Cilike sietett a
1272 5 | mondta Cilike. - Ismerem az írást. Korcza fiskálistól
1273 5 | nagymama szobájából, onnan be az oldalszobácskába, még azt
1274 5 | neki addig kijönni, míg az első zivatar el nem múlik. ~
1275 5 | pedig ugyan megindult! ~Az öreg asszonyság kirohant
1276 5 | nem állta ki a blokádot. ~Az ebédlőbe felsompolyogván,
1277 5 | édesz asszonyanyám? (Mikor az anyjával beszélt, olyankor
1278 5 | nagyon dönögtek. ~- Mit? Te? Az én hangomat nem hallottad
1279 5 | szokás szerint, elébb elmondá az asztaláldást, két kezét
1280 5 | a nagyasszony haragosan az asztalra ütött a tenyerével,
1281 5 | nagy pogányság, valakit az imádsága közepett félbeszakítani! ~
1282 5 | szemeit, mert úgy szükség az, ha az ember magában imádkozik,
1283 5 | mert úgy szükség az, ha az ember magában imádkozik,
1284 5 | csendességgel hozzákezdtek az evéshez - hárman. A nagyasszony
1285 5 | nagyasszony hozzá sem nyúlt az ételhez. ~Béni bácsi gyermeteg
1286 5 | kevés jut. ~Rettenetes dolog az: egy asszony mellett ebédelni,
1287 5 | mellette túlfelől: nem látszik az arcán semmi levertség, nem
1288 5 | rettegett lenni. Sőt még az is megtörténik, hogy poszpásznak
1289 5 | mindenfélének is neveznek szerteszét az országban), ami napkeleti
1290 5 | bácsi is nagyon; s mikor az első tányérral bepakolt
1291 5 | Majd odakinn elmondja az asztaláldást. S azzal tolta
1292 5 | Te, Béni, jössz velem az írószobába. ~Hej, rosszul
1293 5 | Megfoghatatlan dolog is az, hogy vannak emberek, akik
1294 5 | leírják! Milyen jó dolga van az olyan ember öt körmének,
1295 5 | körmének, akinek semmi sem jut az eszébe! ~Az írószobába érve,
1296 5 | semmi sem jut az eszébe! ~Az írószobába érve, a nagyasszony
1297 5 | nagyasszony odahúzta a széket az asztalhoz Béni fia számára,
1298 5 | asztalhoz Béni fia számára, ahol az íróeszközök álltak. ~- Ülj
1299 5 | azt a levelet elolvassa az a főtisztes professzor,
1300 5 | professzor, rögtön felgyűri az övébe a reverendája szárnyát,
1301 5 | léniát, s olyan "körmöst" ád az írójának az öt körmére,
1302 5 | körmöst" ád az írójának az öt körmére, amilyent csak
1303 5 | én, hogy alkudjál vele. Az alapítványt visszaveszem.
1304 5 | imádkoztam ember előtt. ~("Az bizony nagy hiba!" - gondolá
1305 5 | szerette volna kikerülni az írásbeli kínszenvedést.
1306 5 | nanking pantallójába; akkor az is tintás lett; azt azután
1307 5 | fehér zsebkendőjével, mitől az is tintás lett; végre megtörülte
1308 5 | megtörülte a zsebkendőjével az orrát, s az orra is tintás
1309 5 | zsebkendőjével az orrát, s az orra is tintás lett. Akkor
1310 5 | asszonyanyám? ~- Legelőször is fogd az ollót, s nyírd körül a papirost;
1311 5 | nyírd körül a papirost; az úgy illik, mikor levelet
1312 5 | illik, mikor levelet ír az ember. ~Az pedig nagy munka
1313 5 | mikor levelet ír az ember. ~Az pedig nagy munka volt; az
1314 5 | Az pedig nagy munka volt; az az ügyetlen olló mindig
1315 5 | pedig nagy munka volt; az az ügyetlen olló mindig félremegy,
1316 5 | mondottakat, ragasztva egymáshoz az engedetlen betűket, s úgy
1317 5 | a papirosát, s akkor meg az egyensúly kedvéért szépen
1318 5 | micsoda állat. Nagybetűvel írd az Ézsaiást! Most vége van.
1319 5 | van. Tégy felkiáltójelt az utolsó szó után. Most jön
1320 5 | tanácsos volt végigolvasni az egészet, mert itt is kimaradt
1321 5 | a papirosboltban. Elébb az ívpapirost keresztben kellett
1322 5 | keresztülszúrni, azután az ollóval a vonal mentében
1323 5 | Azzal fogta a tollat, s az asztalhoz verte: amitől
1324 5 | köténye is csupa tinta lett, az is hadd emlegesse meg, hogy
1325 5 | akarta venni a levelet, az oda volt ragadva a forró
1326 5 | hogy lehámozza a pecsétről az odaszegődött papirost. Azalatt
1327 5 | nagyasszony haragos többé, amint az a levél fel volt a postára
1328 5 | koca visítva kísérte végig az udvaron, s köténye szélét
1329 5 | óta kettős oka volt neki: "Az öcsémuram olyan sokat studéroz!
1330 5 | lármánktól tudtál eddig aludni, az is eltart éjfélig." ~Hja,
1331 5 | Hja, egészen más zaj az! Attul tud Béni bácsi aludni. ~
1332 5 | csintalan kimenetele van az adomának. A szomszéd szobában
1333 5 | ezüstcsengésű hangjával elénekli az ő kedvenc nótáját. ~ Ha
1334 5 | nyájasan integet, ~ Nem más az hű barátodnál, ~ Ki békés
1335 5 | hangzik a szunnyadozónak, mint az álmok tündérországából jövő
1336 5 | dallamú népéneket; úgy illik az a szájába rokkakíséret mellett. ~
1337 5 | meg éppen úgy érzi magát az alvó, mintha gyermek volna,
1338 5 | bölcsőt, s dúdolná fölötte az édes altatódalt. ~Mikor
1339 5 | ha "cucát" eregetnek fel az orra előtt; (tudniillik,
1340 5 | hogy "cucának" nevezik azt az apró kendergombolyagot,
1341 5 | hanem a kisasszony olvas fel az "áhítatosság óráiból". ~
1342 5 | vizsgákat. Ő is sajnálta az ifjút. Hanem egyúttal felvilágosítá
1343 5 | nagyon, hogy őrizze meg az unokáját e veszélyes ösvényre
1344 5 | valaki tenni holnapra! ~Az est tehát megint csak olyan
1345 5 | história kezdett előfordulni, az öregasszony közbevágott: "
1346 5 | konyhában, nézzétek meg, mi az. " - A többiek tapasztalt
1347 5 | bohókás szerelmi dalra, ami az öregasszonynak is meg a
1348 5 | nevetni való tréfa volt az csak. ~Azután szokás szerint
1349 5 | a szemeit sem hunyta le az éjjel. Az a végzetes levél
1350 5 | sem hunyta le az éjjel. Az a végzetes levél ott feküdt
1351 5 | nagytiszteletű úr felvilágosított az igazi okokról, amiért te
1352 5 | okokról, amiért te és társaid az iskolából kitiltattatok.
1353 5 | volt adva, s Cilike volt az, ki mindig megakadályozott,
1354 5 | megakadályozott, hogy előtte az igazi okot elmondd. Örökre
1355 5 | közöttem és közötted, azt még az őrizőangyalod sem lett volna
1356 5 | fogadtalak. Én tudom azt, hogy mi az a te vétséged: én! Nagyapád,
1357 5 | Azon elátkozott könyvben az ő írására is ráismerhettél
1358 5 | ismerjenek. Mert eljöttek az üldözés napjai, és a kínzó
1359 5 | lenni, ha továbbmégy ezen az úton. Most még senkid sincs,
1360 5 | szeretsz, nyomorékká bénulsz az alatt az éjjeli-nappali
1361 5 | nyomorékká bénulsz az alatt az éjjeli-nappali kínzó tudat
1362 5 | Fényes pálya áll még előtted: az lehetsz, ami akarsz. Utánam
1363 5 | földhöz hozzá van szegezve. Az álló, mozdulatlan földhöz. ~"
1364 6 | tekintetes rendek, s erre az utcák kezdtek megelevenülni.
1365 6 | Béni bácsi is felkötötte az ezüstös kardját, kiviaszkolta
1366 6 | hanem félretették számára az ebédet, s ehetett egyedül
1367 6 | még mikor a többiek is az asztalnál ültek; szinte
1368 6 | történhetett vele? Ritka eset volt az, hogy őt valaki sietni látta.
1369 6 | cédulát a generális gyűlésben. Az aztán a direktor! Jaj, de
1370 6 | nemes ember! Én is olvastam az armalisát. Aztán cédulát
1371 6 | még a kardját sem tette le az oldaláról Béni bácsi, míg
1372 6 | amelyet várt, nem ügyelt az egészre tovább. Borcsay
1373 6 | Borcsay nevét leste csupán. Az nem volt köztük. ~Béni bácsi
1374 6 | azzal a nagy széles karddal az oldalán, amint ilyen kunyorálásba
1375 6 | Kálmán, mégpedig herceg. Az magának druszája. ~- No
1376 6 | No ne búsulj! - mondá az anyja. - Majd eljátsszák
1377 6 | Nemigen fogok ráérni az idén - mondá Kálmán. Azzal
1378 6 | Kálmán. Azzal föl is kelt az asztaltól, s ment a szobájába
1379 6 | szobájába tanulni; otthagyva az örömében enni sem tudó Béni
1380 6 | enni sem tudó Béni bácsit az asztalnál, kinek egymás
1381 6 | hogy mit eszik. ~S hogy az öröme tökéletes legyen a
1382 6 | neki a nagyasszony, hogy az új redingote-ot fölvehesse,
1383 6 | Milyen pompásan illett rá ez az új tobákszínű redingote,
1384 6 | sárga rézgombokkal! ~Még az utolsó percben is volt benne
1385 6 | hogy Kálmánt meginvitálja az együttmenetelre; de az csak
1386 6 | meginvitálja az együttmenetelre; de az csak otthon maradt. ~Igen
1387 6 | Igen jó alkalom volt neki az általános elcsendesülés
1388 6 | Béni bácsi. Ez volt aztán az előadás! Ezek aztán a színészek.
1389 6 | Becsületes darabot adtak. Az ilyen darabot szeretem,
1390 6 | darabot szeretem, amiből az ember épül valamit. Nemcsak
1391 6 | meg kell adni. ~- Kivált az a Bányaváry! Aki Kálmán
1392 6 | Aki Kálmán herceget adta. Az tetszett nekem legjobban -
1393 6 | heveskedék Béni bácsi. ~- De az igazgató a legjobb színész -
1394 6 | legjobban - szólt Cilike. ~Az ugyan Béni bácsinak is legjobban
1395 6 | színház persze zsúfolva volt (az Aranysas táncterméből átalakítva). ~-
1396 6 | valósággal igen szép ária; de az a maleficiuma van, hogy
1397 6 | legörbített nyakával kereste az elérhetetlen mély hangokat.
1398 6 | nyugalmat szerezni tőle, pedig az ő feje éppen tele volt a "
1399 6 | tekervényeivel, amiknek semmi közük az előadó-művészethez. ~Szerencséjére
1400 6 | nagyon elvette a kedvét. Az újdonatúj redingote! ~Kálmán
1401 6 | csak mégis elmetszette ez az eset Béni bácsi kedvének
1402 6 | sokáig nem tudott elaludni. Az, hogy "Hunnia nyög letiporva",
1403 6 | igen szép dolog, hanem hogy az ő redingote-ja is faggyúcseppet
1404 6 | föllépésükkel meghódították az egész közönséget. A vármegyegyűlésen
1405 6 | akár egy professzor. Neje, az első hősszerelmesnő, egész
1406 6 | csupa szemérmetesség, s csak az a kár, hogy idegen szavakat
1407 6 | beszédébe elegyíteni, amiknek az értelmével nincsen egészen
1408 6 | férfiú a világon; bámulja az ember, hogy tudja magát
1409 6 | embert ismer és nevén szólít az utcán, s előre elmondja,
1410 6 | amorozót, Bányaváryt illeti, az egy tökéletes gavallér,
1411 6 | milyen Zampa Bányaváry!) az Arany időt, a Harisnyatakács
1412 6 | pedig nem hallatszik ám az előadás alatt. ~Tömve is
1413 6 | menjenek. ~Hódítás volt az, minden hazafiúi frázis
1414 6 | nemzetiségnek" -, hanem az, hogy gyönyörűségét találta
1415 6 | Kálmánt nem ragadta magával az általános lelkesedés és
1416 6 | sokszor Béni bácsival, akinek az otromba komikum tetszett
1417 6 | Kakambukifornihorgyeminomen herceget" adnák. ~"Az már csak pajtába való!" -
1418 6 | szorgalommal folytatta, hogy már az ötödik hónapban készen állt
1419 6 | mentül hamarabb szabadulhatni az édes otthonból és megkezdhetni
1420 6 | alá kapva; azt hitte volna az ember, hogy megy most valakit
1421 6 | valakit levágni. ~De bizony az volt a baja, hogy elkésett
1422 6 | már egy olyan urat, akinek az agyvelejében csont nőtt
1423 6 | megmagyarázza e betörés indokait, de az sem volt ott; az is elment
1424 6 | indokait, de az sem volt ott; az is elment már a karzatra
1425 6 | állapoton segíteni fog, s amint az első felvonás után leeresztették
1426 6 | kurtinát, keresztülfurakodott az embertömegen, a redingote-szárnyak
1427 6 | gyantázták a vonót, kivette az ezüsthúszast a zsebéből,
1428 6 | függöny felhúzására. ~Amint az egy kicsit meglebbent, Béni
1429 6 | senkit, hát itt adom meg az ántrét. ~S azzal lábaihoz
1430 6 | helyezte a húszast, mit az igazgatóné kecses pukkedlivel
1431 6 | boltozathámlító kacagás az egész teremben. ~Béni bácsi
1432 7 | kegyetlenül feltréfálják. Az ilyen terv néha évekig szövetik,
1433 7 | sordidus, mocskos tréfa, az Bálvándynál raffinírozott,
1434 7 | ghibellin-harcba, s segít hol az egyiknek, hol a másiknak,
1435 7 | vidám arc, derült kedély. Az ilyen emberek sohasem vénülnek. ~
1436 7 | a kéjenc; a kalandor és az örökös főúr; a hős és a
1437 7 | csecsemőjét; hanem ha történetesen az a gyermek az övé volt, s
1438 7 | történetesen az a gyermek az övé volt, s a szegény asszony
1439 7 | odábbmegy. ~A színészek, az az ő szenvedélye. Ha egy
1440 7 | odábbmegy. ~A színészek, az az ő szenvedélye. Ha egy jó
1441 7 | magával Bécsbe, hogy lássanak az udvari színháznál művészi
1442 7 | Ezért aztán meg is vannak az ő előjogai. Bizonyos magaslaton
1443 7 | játékba és a közönségbe. ~Az előadás alatt a szereplőkkel
1444 7 | Remekül volt! Nézzék ezt az alakot! Milyen pompásan
1445 7 | Megkorrigálja a naivistánét, mikor az betű szerint kimondja magyarán,
1446 7 | Riseljő! Kisasszony, az isten áldja meg!" ~Odakopogtat
1447 7 | a cigány zenekarmester (az ő teremtménye és zsoldosa)
1448 7 | Bálvándynál szeretetreméltó még az impertinencia is. ~Egy nap
1449 7 | Bocskai Istvánt adták először, az igazgató jutalomjátékául,
1450 7 | főispán egyre nézegette az óráját meg a nyílást, amelyen
1451 7 | csak nem akart vége lenni az első felvonásnak, elvégre
1452 7 | direktor úr, hagyják abba azt az unalmas darabot. Nem látják,
1453 7 | találkozott, a közönség tapsolt az indítványnak, a színészeknek
1454 7 | elővették Cserni Gyurkát, az már kedvence volt a közönségnek,
1455 7 | minden ember. ~Hanem hát az ilyen tréfa csak Bálvándynak
1456 7 | hogy fél tizenkettőt vernek az órák a háznál, s az ő családjának
1457 7 | vernek az órák a háznál, s az ő családjának színházlátogató
1458 7 | is elaludt a konyhában, az egész vacsora korommá égett
1459 7 | színházlátogató nép. ~Hát az történt a színházban, hogy
1460 7 | mindvégig. ~Mikor vége volt az előadásnak, s az igazgató
1461 7 | vége volt az előadásnak, s az igazgató szokás szerint
1462 7 | elismételtessen a publikum. Az igazgató remonstrált is,
1463 7 | fáradva, a publikum megkapta az egyszeri belépti díjért,
1464 7 | még egyszer befizetjük az entrée-t, s nekünk játsszák
1465 7 | végig eljátszani megint az iménti darabot. Ez aztán
1466 7 | óráig. ~Hej, hogy szidták az asszonyságok odahaza a bárót,
1467 7 | azzal kárpótolta Kálmánt az otthonmaradásért, hogy rendesen
1468 7 | rosszkedvvel jött haza. Hallgatott az egész vacsora alatt. ~Kálmán
1469 7 | csak úgy némán tett-vett az asztalnál; még ő is remegett,
1470 7 | kiáltással jelzé haragját, mely az alkalmatlankodó macskához
1471 7 | mégiscsak ki-kitört belőle az elfojthatatlan jó kedv.
1472 7 | Utoljára a nagyasszony felkelt az asztaltól, s otthagyta a
1473 7 | Ő is sietett nagy hamar az ebédlőből eltűnni, s míg
1474 7 | eltűnni, s míg Kálmán leült az asztalhoz, a Tripartitumot
1475 7 | levetkőzött, s letette magát az ágyba. ~De alig foghatott
1476 7 | amint egyszer felugrik az ágyból Béni bácsi, s a kitörő
1477 7 | kacagni. Úgy kacagott, hogy az ágy reszketett alatta; a
1478 7 | könnyei csorogtak végig az orcáján, az oldalait fogta
1479 7 | csorogtak végig az orcáján, az oldalait fogta a tenyereivel. ~
1480 7 | míg belefárad, s elkezdi az inge ujjával törülni a szemeit. ~-
1481 7 | Ugyan, Béni bácsi, mi volt az a jó, amitől olyan derült
1482 7 | nagyon mulatságos eset volt az, kár, hogy maga is ott nem
1483 7 | maga is ott nem volt. Ó, az a Bálvándy! Az a báró Bálvándy,
1484 7 | volt. Ó, az a Bálvándy! Az a báró Bálvándy, de bolondos
1485 7 | Bálvándy, de bolondos egy ember az! Igazán bolondos egy ember.
1486 7 | Aztán mikor jönnek egyenkint az olasz lovagok, s elmondják
1487 7 | neki, hogy kit kinek hínak; az egyik azt mondja: én vagyok
1488 7 | aztán sok furcsát mondott az a báró, mindig megnevettette
1489 7 | szereti, ha a teátrumban az emberek nevetnek. Pedig
1490 7 | azt mondta neki: "Hallja az úr! Maradjon veszteg, üljön
1491 7 | azért jöttünk ide, hogy az urat hallgassuk, hanem hogy
1492 7 | urat hallgassuk, hanem hogy az előadást hallgassuk." ~-
1493 7 | volna, hogy odamegy ahhoz az úrhoz, megfogja a gallérját,
1494 7 | s azt mondja neki: "Ott az úrnak a helye, ahol a zártszéke
1495 7 | zártszéke van, menjen innen, s az én anyámat ne tegye köznevetség
1496 7 | sem többet, hanem lebújt az ágyába, fejére rántotta
1497 7 | a címszerepben. Egyúttal az ő jutalomjátéka. Ebédnél
1498 7 | Kálmánt nagyon háborította az, hogy valamiféle teremtés
1499 7 | hogy valamiféle teremtés az ő nagyanyját nevetség tárgyává
1500 7 | gondolják meg azt, hogy már az első megjelenésüknél valami
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-5564 |