Fejezet

3001 20   |                           másnak van jelenete? Ez az egész statucio, hajtóvadászat
3002 20   |                         hogy milyen nagyon fájhat az annak. ~Akkor aztán odatérdelt
3003 20   |                     Hűségesek lesznek önhöz. Hisz az nem lehet másképp. Aki önt
3004 20   |                          önt egyszer megszerette, az önt el nem felejti soha:
3005 20   |                          önt el nem felejti soha: az meg fogja önt tartani, az
3006 20   |                         az meg fogja önt tartani, az meg fogja önt érdemelni.
3007 20   |                      magasság egy nőnek szerelme. Az ember elszédül, ha hosszan
3008 20   |                          Két fiát hozta magával. ~Az egyik kis medvebocs a szájában
3009 20   |                          tette! Talán megsajnálta az állatot, mely nő és anya,
3010 20   |                       Kitelik tőle: a poéta! Elég az hozzá, hogy csak célzott
3011 20   |                   leereszté puskáját. Megtörténik az ilyen eset újonc vadászokon
3012 20   |                      Amint a hegyszakadékhoz ért, az egyik bocs, melyet ügyetlen
3013 20   |                           meredélytől, s kiugrott az anyja öléből, s elkezdett
3014 20   |                  botorkálni vissza a bozót felé. ~Az anyamedve otthagyta az ostoba
3015 20   |                            Az anyamedve otthagyta az ostoba kölyket, s a másikkal,
3016 20   |                           egy pillanatra megállt. Az innenső marton hagyott kölyke
3017 20   |                       szűkölni, nyivákolni, s ezt az anyamedve meghallotta. ~
3018 20   |                          még egyszer megtegye ezt az utat. ~Ah, a medve visszajön! -
3019 20   |                        bántották. ~- Álljon félre az utamból! - csengett Kálmán
3020 20   |                     emelve célzott a vadállatra. ~Az anyamedve is észrevette
3021 20   |                      dördült el mind a két cső, s az anyamedve összerogyott. ~
3022 20   |                      utolsó haldokló mozdulata is az volt, hogy két vonagló talpát
3023 20   |                      magához. Úgy múlt ki. ~Mikor az anyamedve elterült, a kis
3024 20   |                        szép hölgy pedig odafutott az elejtett vadhoz, felkapta
3025 20   |                       vette azt; azután bal lábát az elejtett vad fejére téve,
3026 20   |                    diadaltól égő arccal nevetett, az összevérzett állattól csupa
3027 20   |                       hímzett fehér inggallérja s az a csipke mellfodor végig
3028 20   |                       födi, szemeit is betakarja, az alul piroslanak elő rubinfényű
3029 21   |                    jobbágynak legfőbb kötelessége az, hogy feküdjék a fülére,
3030 21   |               vadászdiadala; megmérte, hány arasz az elejtett medve, megbecsülteté
3031 21   |                         viszik azt el innen. Azon az egy szál fenyőn végig négy
3032 21   |                         négy izmos orosz, s vitte az egyre szaporodó vadásztársaság
3033 21   |                    kíséretében a főhadiszállásra. Az orosz nagyokat sivított
3034 21   |                           kíséretében. Ide hozták az elejtett medvét. ~Egyetlen
3035 21   |                          Egyetlen diadaljele volt az a mai hajtóvadászatnak.
3036 21   |                     vadászokon, s elment arra alá az erdőnek. ~A nősténye a két
3037 21   |                          lövés volt mind a kettő: az egyik a tüdején ment keresztül,
3038 21   |                    vadásznak becsületére válnék. ~Az egész társaság magasztaló
3039 21   |                      főhölgyek sem maradhattak ki az általános lelkesedésből,
3040 21   |                        hercegnő maga felajánlotta az utazó lábzsákot ideiglenes
3041 21   |                          kis medvebocs számára, s az a hintóban helyeztetett
3042 21   |                         Katinkához. - Megmentette az egész társaságnak a becsületét.
3043 21   |                    társaságnak a becsületét. Ezek az urak mind úgy lőttek, hogy
3044 21   |                           nekihevült arccal -, de az én vitéz kísérőm csak el
3045 21   |                 Dorotheának nézni, gondolta, hogy az is nevet. ~Rosszul lőni
3046 21   |                         vétek; de éppen nem lőni, az már főbenjáró bűn. ~Pedig
3047 21   |                          volt rá. - Nem addig van az. - A vadásztörvénynek szankciói
3048 21   |                          egy virágszállal. ~- No, az nem fog fájni. ~És azzal
3049 21   |                      monda a delnő, lebocsátkozva az elejtett vad mellé s lehető
3050 21   |                        előjönni onnan a bokorból. Az ön hivatala ez: ki a hősnő
3051 21   |                          hanem neki. ~Akkor aztán az általános éljenriadal között
3052 21   |                     nélkül a vadásznő, s most már az ő jogai léptek gyakorlatba.  -
3053 21   |                            Puskaporral mázoltatik az az ábrázatjukra, s ez viszont
3054 21   |                         Puskaporral mázoltatik az az ábrázatjukra, s ez viszont
3055 21   |                          fekete mázzal végrehajtá az irgalmatlan ítéletet a vádlottakon. ~
3056 21   |                          Akinek már volt bajusza, az kapott hozzá folytatását
3057 21   |                           a füléig ért a bajusza, az kapott hozzá kecskeszakállt
3058 21   |                            azért nem menekült meg az autodafétól, világos szőke
3059 21   |                         el volt rá készülve, hogy az egész torzképpé fogja mázolni
3060 21   |                           torzképpé fogja mázolni az arcát azzal a maradék puskaporral. ~
3061 21   |                         sima ajkára, amilyen volt az, amit feláldozott. Azután
3062 21   |                          egy homorú tükör, amiben az ember az egész arcát megláthatta;
3063 21   |                     homorú tükör, amiben az ember az egész arcát megláthatta;
3064 21   |                            hát nem ilyen volt-e? ~Az összevergődött vadásztársaság
3065 21   |                           fölségesen ízlik; mikor az ember kenyeret, sonkát maga
3066 21   |                       kegyetlen mondások, amikkel az a haragos asszony szurkálta
3067 21   |                   szurkálta tele a szívét. ~Mikor az ember fiatal és szerelmes,
3068 21   |                          tud beszélni. Annak csak az ő számára kellene hangjának
3069 21   |                     asszony ne csak maga nevessen az ő rovására, hanem az egész
3070 21   |                     nevessen az ő rovására, hanem az egész társaságot mulattassa
3071 21   |                           Aminél fogva aztán mind az egész társaság bátorságot
3072 21   |                      elhalmozni. ~Furcsán esik ez az embernek, mikor azokat egy
3073 21   |                        aki védelmezte: a főispán. Az pártját fogta a jurátusának.
3074 21   |                           pákosz vadászeb elvitte az orra elől az elkészített
3075 21   |                     vadászeb elvitte az orra elől az elkészített pirítósát. Volt
3076 21   |                         Bók a hölgyeknek, hódolat az eszmény iránt, tisztelete
3077 21   |                         eszmény iránt, tisztelete az ideálnak egész az állatvilágig.
3078 21   |                      tisztelete az ideálnak egész az állatvilágig. Azonban Bálvándy
3079 21   |                       jobban eszedbe jutott volna az udvariasság érzete. ~Kálmán
3080 21   |                  mentegetettre. ~Kálmán észrevevé az aranyhidat, melyet menekülésére
3081 21   |                           Más irányt adott azután az egész mulatságnak a rusznyák
3082 21   |                           rögtönzött nemzeti tánc az odasereglett pórleányokkal,
3083 21   |             kiengesztelését, odament hozzá, mikor az a puskáját felvette. ~-
3084 21   |                    valamit vinni a válladon: hozd az én Lazzarinómat. Én úgyis
3085 21   |                         dacból is a kocsinak arra az oldalára került, hol az
3086 21   |                           az oldalára került, hol az öreg hercegnő ült, nem ahol
3087 21   |                           népmondákkal mulattatja az úrhölgyeket. Legalább felszabadítja
3088 21   |                    Legalább felszabadítja Kálmánt az udvarlás kötelességétől. ~
3089 21   |                          feladatban. Egyszer csak az előrehaladt vadászcsoportból
3090 21   |                          miért sompolyog ide? Sem az emlék, mely Kálmánhoz köti,
3091 21   |                        elöl arról beszélnek, hogy az a vérmedve, ami négy lövést
3092 21   |                         itt valahol a sűrűben. ~- Az bizony meglehet - monda
3093 21   |                        Bálvándy. ~- És hogy annak az a szokása, hogy visszatér
3094 21   |                           összetépi. ~- Annak biz az a szokása. ~No, kapott ezen
3095 21   |                           a boszorkánymedve talál az lenni; akkor aztán vígan
3096 21   |                        aztán vígan vagyunk. ~- Mi az a boszorkánymedve? - rebegé
3097 21   |                         Aszályi. ~- Hát nem tudja az úr? Szörnyű állat az! Mikor
3098 21   |                        tudja az úr? Szörnyű állat az! Mikor az jön, nem várja
3099 21   |                           Szörnyű állat az! Mikor az jön, nem várja ám, hogy
3100 21   |                          sem ad. ~Már alkonyodott az idő: a nap a magas hegyek
3101 21   |                       ordítása veri fel egyszerre az erdőt; nehány puskaroppanás
3102 21   |                          segélyordítása, és közbe az az ádáz mormogás, amiről
3103 21   |                       segélyordítása, és közbe az az ádáz mormogás, amiről olyan
3104 21   |                       kiálta a vén rusznyák. - Ez az ördöngös medve maga. ~Aszályinak
3105 21   |                            és szíven találd, mert az ilyen nagy vad kemény sebeket
3106 21   |                           vén rusznyák -, elkapja az a golyót a markával. (A
3107 21   |                           a szíve. ~Itt van tehát az alkalom imádatának tárgyát
3108 21   |                           regényíró volna. ~Pedig az ilyen találkozás bizony
3109 21   |                           fiatal szíveket. ~Mikor az a roppant fekete fenevad
3110 21   |                         hidegvér kell hozzá, hogy az a válságos tíz lépésre bevárja
3111 21   |                     Kálmánnál a hidegvért pótolta az akaraterő. ~Nagy ösztöne
3112 21   |                         nagy fenevadat, hogy csak az utolsó borókabozót választotta
3113 21   |                             A medve keresztültört az utolsó borókaciheren is,
3114 21   |                legbiztosabban vette célba a fejét az állatnak, és rálőtt. A medve
3115 21   |                          a báró is. Most már csak az az egyedüli menedék a megdühödött
3116 21   |                         báró is. Most már csak az az egyedüli menedék a megdühödött
3117 21   |                       sózott a medve fejére, hogy az azt kiáltotta rá, hogy: ~-
3118 21   |               kapaszkodjék fel a fára - hát akkor az történt volna, hogy a medve
3119 21   |                              Mert hiszen nem volt az se vérmedve, se boszorkányállat;
3120 21   |                          Össze volt arra beszélve az egész társaság, minden hajtó,
3121 21   |              nyilatkozatával, hogy azért nem lőtt az első medvére, mert az nő
3122 21   |                        lőtt az első medvére, mert az nő volt; jönne csak a hím.
3123 21   |                       miszerint egészen más ember az az úr, ki a Korda-főnél
3124 21   |                    miszerint egészen más ember az az úr, ki a Korda-főnél Katinka
3125 21   |                     menekül a fiait menteni - meg az az úr, ki a Decséryék hintója
3126 21   |                          a fiait menteni - meg az az úr, ki a Decséryék hintója
3127 21   |                      Dorothea grófnőt fenyegeti. ~Az orosznak ettől a tudománytól
3128 21   |                     elkedvetlenedett rajta. Tehát az egész társaság mind összeesküdött
3129 21   |                           észre, hogy jöjjön erre az oldalra, én megsúgtam volna,
3130 22   |                      moráljában. ~Ugyanazon férfi az egyik asszony mellett gyáva
3131 22   |                       tegyen. ~  ~A vadászat után az egész vendégsereg ki volt
3132 22   |                        kényelembe tehette magát. ~Az úrfiak még este sorba vették
3133 22   |                       bandájával szerenádot adtak az ünnepelteknek, azután hagyták
3134 22   |                      székeken, lócákon körülülték az asztalt a meghívott vendégek,
3135 22   |                       Abból, hogy legkésőbb jött, az a jó támadt, hogy mindenkit
3136 22   |                        fölkeltett maga előtt, aki az ő számára fenntartott hely
3137 22   |                   illatából, amíg végigfeszengett az egész soron, miután az ácsorgó
3138 22   |            végigfeszengett az egész soron, miután az ácsorgó paraszttömegen nem
3139 22   |                    ünnepélyes átadása. Előre volt az készítve egy fatálban, egy
3140 22   |                         el volt rá készítve, hogy az az előrenyúló nyakú ember
3141 22   |                         volt rá készítve, hogy az az előrenyúló nyakú ember ott
3142 22   |                        előrenyúló nyakú ember ott az asztal végén azért furakodik
3143 22   |                          furakodik olyan keményen az asztalhoz, mert ő protestálni
3144 22   |                         vadrózsabozóton keresztül az arcából chaldeai ábécélapot
3145 22   |                protestálok! - kiálta hosszú kezét az asztal közepéig benyújtva,
3146 22   |                          végével ütve ugyanannyit az asztalra. ~- Kérem szavaimat
3147 22   |                     nyugalommal a főjegyző. ~- És az én szavaimat is utánuk! -
3148 22   |                      korbácsnyelével ütögetve azt az átkozott protokollumot. ~-
3149 22   |                    ötletnek: mint mikor valakinek az adomája végét előre kitalálja
3150 22   |                          a birtok képében. ~Pedig az a tréfa, amit Csollán Berti
3151 22   |                           pajkossággal rögtönzött az ő kedves barátjának, Bálvándynak,
3152 22   |                       lemetszett, hát azzal annak az egész évi haszonvételét
3153 22   |                          Ami főjövedelmét képezi, az a huszonkét falu jobbágya
3154 22   |                         mondja: hátha te nem vagy az igazi földesúr; holnap jön
3155 22   |                      holnap jön utánad a másik, s az újra megveszi rajtam. Hátralékot
3156 22   |                           mégis úgy hozta magával az ízlése, hogy jobbnak találjon
3157 22   |                        Katinkára ismert. ~A delnő az erdei gyalogúton eléje került
3158 22   |                     nyeregkápában hevertek, de ez az asszonyság tud lőni! Az
3159 22   |                           az asszonyság tud lőni! Az már be van bizonyítva. A
3160 22   |                           sem tudja. Én tehát ezt az erszényt adom önnek, ha
3161 22   |                        jelenlétemben Csollán urat az én gondnokom és uram képében
3162 22   |                        uram képében megnevezni, s az én jogomon az ő megbízásából
3163 22   |                       megnevezni, s az én jogomon az ő megbízásából tiltakozni.
3164 22   |                        éppen nagy alkalmatlanság; az ember még csak panaszra
3165 22   |                          miatta, mert kinevetik. ~Az asszonyság pedig nagyon
3166 22   |                            talán békekötésre vagy az erszény elfogadására. ~Katinka
3167 22   |                       Katinka gyöngén belecsapott az eléje nyújtott tenyerébe
3168 22   |                      őzkörmös nyelével, s eltette az erszényt. ~- Majd akkor
3169 22   |                        aziránt, hogy ebből aligha az nem lesz, hogy őtet is végigfektetik
3170 22   |                        Aszályi újra odafurakodott az asztalhoz. Most már azzal
3171 22   |                      szava közepén félbeszakítani az alispánt. ~- Kérem alássan!
3172 22   |                         bezárni a protokollumot. ~Az alispán mérgesen tekinte
3173 22   |                       akarok mondani! Visszavonom az óvástételt. Íme ezennel
3174 22   |                        ezért a helyreigazításért. Az alispán megharagudott rá,
3175 22   |                           kivált szemtül szemben. Az neki gyönyörűség volt. Csak
3176 22   |                   tettleges szidást nem szerette, az ütleget. Hanem azt is felvette,
3177 22   |                          Nagyobb gondja volt most az, hogy hol találja meg a
3178 22   |                         kellett keresnie; Katinka az inasa által küldé meg neki
3179 22   |                      papírba csomagolt aranyakat. Az erszényt nem adta hozzá
3180 22   |                        emlékül. ~Aszályi nem hitt az inasnak, s felbontá a papirost:
3181 22   |                     papirost: mind arany volt biz az. Vajon megvan-e mind az
3182 22   |                           az. Vajon megvan-e mind az ötven? ~De hogyan számlálja
3183 22   |                        Meglátják! ~Úgy tett, hogy az egyik markába fogva az aranyakat,
3184 22   |                       hogy az egyik markába fogva az aranyakat, a másik kezével
3185 22   |                        Katalin Bálvándy bárónak. ~Az ünnepélyt természetesen
3186 22   |                         minden volt kapható, amit az öt világrész az ínyencek
3187 22   |                     kapható, amit az öt világrész az ínyencek számára terem,
3188 22   |                          hordóból csorgott a bor, az úri rend egy hosszú deszkapalotában
3189 22   |                        meglépve lehetett húsz öl, az a tér pedig, melyen a lakoma
3190 22   |                           hát kinek jutott eszébe az iránt kérdezősködni, hogy
3191 22   |                          szép asszonytól hallott: az édes is, a keserű is, s
3192 22   |                        mondá neki, hogy ha ő abba az ismeretlen sötétségbe bejuthatna,
3193 22   |                     rettenetes tapsvihar fogadta; az igazgató alig tudott szóhoz
3194 22   |                          ott látta maga előtt azt az embert, akit anyai átok
3195 22   |                    megérteni. Szemrehányás volt-e az, hogy íme, milyen jól megtartottad,
3196 22   |                           jól megtartottad, amire az a haragos nagyanya kényszerített,
3197 22   |                              Vagy talán öröm volt az a szívdobbanás? ~Annyi bizonyos,
3198 22   |                      színpadról senkit. Reá nézve az egész egymásra zsúfolt embertömegnek
3199 22   |               enharmonikus nagy ábrázatja van. Ez az óriási arc akként nevet,
3200 22   |                         között fecsegni kezd, azt az egy embert meglátja a színész,
3201 22   |                          is örökké elhordja annak az egynek a képét, s látja
3202 22   |              magnéziumvilágításban Barcsay előtt, az nem látta volna őt meg. ~
3203 22   |                           meg. ~De majd mikor jön az a másik, akinek asszonyi
3204 22   |                        kilépni látta. Cilike volt az. ~De alig ismert rá. ~Az
3205 22   |                          az. ~De alig ismert rá. ~Az egy ihlett művésznő volt,
3206 22   |                         megáldva. De ki adta neki az ihletet, mely arcát körülragyogja,
3207 22   |                           finomságra? Kitől vette az ízlést az öltözékben, egész
3208 22   |                 finomságra? Kitől vette az ízlést az öltözékben, egész külső
3209 22   |                     mennyi elég a színpadon, hogy az akció művészet legyen: ne
3210 22   |                      tünemény. Hisz ő költő volt. Az ő ideálja volt ez. Amit
3211 22   |                        könnyekkel szemében. ~Mind az önfeledt örömkiáltás, mind
3212 22   |                        önfeledt örömkiáltás, mind az elpiruló zavar, mind a visszatérő
3213 22   |                         hogy mit mondanak odalenn az ismerős szép hölgyek, sem
3214 22   |                         otthon. Ott talált azokra az ölelő karokra, amik csak
3215 22   |                   találkozol. Tudtam én azt. Csak az kell, hogy Cilikét meglásd
3216 22   |                         Nelson szobra. Arcra esik az előtt az egész világ, amerre
3217 22   |                       szobra. Arcra esik az előtt az egész világ, amerre csak
3218 22   |                  tanyázunk ennek a bolond bárónak az erdejében. Eszeveszett ember.
3219 22   |                         azért, hogy itt játsszunk az ő statucióján. Volt is nekem
3220 22   |                           Volt is nekem szükségem az ő ezer forintjára! Hanem
3221 22   |                          friss bükkgally terítve: az az ágy. Neked is verünk
3222 22   |                       friss bükkgally terítve: az az ágy. Neked is verünk le
3223 22   |                          érezte, mintha ott volna az otthon. ~A súgó elsőt csöngetett
3224 22   |             összehunyorított szemekkel a hercegnő az ifjú embertől. ~A főispán
3225 22   |                    tudatta a hercegnővel, hogy ki az; mert többször látta az
3226 22   |                           az; mert többször látta az öreg Jenőynével a K-i színházban,
3227 22   |                        hogy mindent el fog árulni az öregasszonynak odahaza. ~
3228 22   |                    ugyanazt teszi; két palack áll az utóbbi előtt; a Rák bácsi
3229 23   |                                          KÖZELEBB AZ ÉGHEZ~Az ünnepélyek harmadik
3230 23   |                                 KÖZELEBB AZ ÉGHEZ~Az ünnepélyek harmadik napját
3231 23   |                          kívül a falun; mert ott, az akkori rongyos viskók közé
3232 23   |                     Kálmán csakugyan ott töltötte az éjt a színészek sátorában,
3233 23   |                           harangoznak! De odakinn az erdőkben is szól az erdők
3234 23   |                       odakinn az erdőkben is szól az erdők harangja, a kakukk.
3235 23   |                       velünk. Mi közelebb megyünk az éghez. Mi felmegyünk az
3236 23   |                           az éghez. Mi felmegyünk az Oltárra. Látod azt a sziklaormot,
3237 23   |                       amit a kelő nap megaranyoz? Az az Oltár! Oda mászunk ma
3238 23   |                           kelő nap megaranyoz? Az az Oltár! Oda mászunk ma föl.
3239 23   |                         annyival közelebb leszünk az éghez, amennyivel távolabb
3240 23   |                          összepakolt mindent, ami az útra szükséges; a vándorszínésznek
3241 23   |                     fogadott egy kalauzt, ki őket az oromra fölvezesse, annak
3242 23   |                          abból. Színésznő korában az embernek mindent összevissza
3243 23   |                          is akart vinni. ~- Minek az? - monda Bányaváry. - "Me
3244 23   |                     karjára vette Cilikét, s amíg az út oly széles volt, hogy
3245 23   |                          elmerülni; tartotta őket az egész úton beszéddel. ~-
3246 23   |                  vándoroltunk a tót hegyek között az egész truppal? Kifogyott
3247 23   |                          egész truppal? Kifogyott az úti eleség már két nap óta.
3248 23   |                           szánkban, s ami szamóca az útfélen termett, mind fölettük
3249 23   |                         tűzkarikát hányt a szemem az éhségtől. Akkor egy kastélyt
3250 23   |                        kastélyt pillantottunk meg az út mellett; nagyszerű park
3251 23   |                        itt haldoklom a truppommal az útban éhség miatt; nagyságtok
3252 23   |                            Hah, micsoda öröm volt az! Behívták az egész truppot,
3253 23   |                    micsoda öröm volt az! Behívták az egész truppot, három napig
3254 23   |                         én három napig udvaroltam az áldott jó púpos hátú asszonyságnak,
3255 23   |                      aratni babért és húszasokat. Az ám, de egyet kifelejtett
3256 23   |                       városban sehol. Itt vagyunk az utcán, az ég alatt. Az még
3257 23   |                      sehol. Itt vagyunk az utcán, az ég alatt. Az még a kisebbik
3258 23   |                    vagyunk az utcán, az ég alatt. Az még a kisebbik baj; de nagyobb
3259 23   |                        baj; de nagyobb fejvakarás az, hogy hol játsszunk. A vármegyeház
3260 23   |                          egy sóraktár; de azt meg az egyiket elfoglalta a fehér
3261 23   |                        óra múlva meg volt hódítva az egész konvent; a confraternium
3262 23   |                      keblére, ott maradtunk náluk az egész tisztújítás alatt.
3263 23   |                      kanonok, apát úr foglalta el az első sor zártszéket a nézőhelyen,
3264 23   |                      Barbárok! Ha tudnák, hogy mi az a komédiás! Mikor olyan
3265 23   |                          hét alatt odaszelídülnek az erkölcsök, hogy még a gyerek
3266 23   |                           ha felütjük sátorunkat, az, aki nyelvünket nem is érti,
3267 23   |                         ha pedig mi szólunk egyet az ő nyelvén, ha elővesszük
3268 23   |                          ő nyelvén, ha elővesszük az ő hőseit, Mihály vajdát,
3269 23   |                          Györgyöt, ha elénekeljük az ő dalait: eksztázisba jön,
3270 23   |                           kezét megfogva. - Ennek az "én királynémnak" sokkal
3271 23   |                         hű jobbágya van már ebben az országban, mint az igazinak! ~-
3272 23   |                          ebben az országban, mint az igazinak! ~- Milyen tréfás
3273 23   |                         fejedelmi birtokunk ebben az országban? Miénk az egész
3274 23   |                         ebben az országban? Miénk az egész országban minden út
3275 23   |                       Haramiáiból: ~  Mily szabad az életünk, ~Kéjjel telt világunk. ~
3276 23   |                       Nézd, bajtárs! Minő kép ez! Az a bolond báró azt hiszi,
3277 23   |                            hogy ez a messze vidék az övé; pedig nem igaz; ez
3278 23   |                           Sivított-e olyan nagyot az orosz, mikor földesurát
3279 23   |                        nekünk tapsolt? Mi vagyunk az ország főurai: a költő,
3280 23   |                         sárhoz a föld birtoklása: az egész az enyim! A havas
3281 23   |                         föld birtoklása: az egész az enyim! A havas hegylánctól
3282 23   |                           szép zöld vetést, nekem az is gyönyör; beleéneklek
3283 23   |                           is gyönyör; beleéneklek az ég zengésébe! Engem nem
3284 23   |                       vagy rongyos köpönyeggel; s az egyforma gyönyör volt neki.
3285 23   |                        soha! Ó, hidd el, hogy nem az a boldogság, mindennap vetett
3286 23   |                         vetett ágyban aludni! Nem az a boldogság, mindennap háromszor
3287 23   |                           a szabadságnál kezdődik az ember. Ami azonkívül él:
3288 23   |                          ember. Ami azonkívül él: az mind kutya, birka, hangya,
3289 23   |                           soha! Rossz dolog ugyan az üres gyomor; de az üres
3290 23   |                          ugyan az üres gyomor; de az üres szív még rosszabb. ~
3291 23   |                          üres szív még rosszabb. ~Az Oltár egyik legmagasabb
3292 23   |                     napsugár aranyködöt sző, mely az erdős hegyhátaknak változatos
3293 23   |                         most is jégfedte Kriván. ~Az egyetemes hatás az, mely
3294 23   |                       Kriván. ~Az egyetemes hatás az, mely elmondhatatlan: egy
3295 23   |                           egy szörnyű érzés, mely az egymáshoz közel állókat
3296 23   |                           mely megnémít, becsukja az ajkat, s felszabadítja a
3297 23   |                         Adj nevet, "költő", ennek az érzésnek, mely most mind
3298 23   |                           vágyat tanultam ismerni az emberek között a föld iránt.
3299 23   |                      emberek között a föld iránt. Az egyik az éhség a földhöz,
3300 23   |                     között a föld iránt. Az egyik az éhség a földhöz, a másik
3301 23   |                        különösen táplálja ez éhet az alföldi róna. A földéhes
3302 23   |                          A földéhes embert bántja az, hogy birtoka csak a láthatárig
3303 23   |                    Sohasem elég neki, ami van. Ó, az kínzó érzés lehet. Ha egyszer
3304 23   |                          De nem félek tőle. Engem az a másik érzés tölt el, ami
3305 23   |                           meg Kálmán kezét, amint az előbbre lépett a meredély
3306 23   |                           megcsókolni. ~Több volt az, mint testvércsók: a művészet
3307 23   |                      vagytok - mondá Bányaváry -, az én gyermekeim. Oda kell
3308 23   |                            mely akkor végigzengte az egész országot, az Oltár
3309 23   |                    végigzengte az egész országot, az Oltár magasán énekeljék
3310 23   |                          jön. És akkor következik az ország közepe: még Budapestet
3311 23   |                 Budapestet is bevesszük velük. ~- Az nehéz lesz - monda Kálmán
3312 23   |                           akarsz célhoz jutni, ne az urat nyerd meg, hanem a
3313 23   |                           többet ér nekem, mintha az egész helytartótanács mind
3314 23   |                         embereken kezdem. Azoknak az jólesik, s háladatosak érte.
3315 23   |                       arca elhalványult. ~Mi volt az? ~Az első magyar dráma. ~-
3316 23   |                       elhalványult. ~Mi volt az? ~Az első magyar dráma. ~- Nézzetek
3317 23   |                          nyomban követi a diadal, az enyim az utókorra vár. Még
3318 23   |                         követi a diadal, az enyim az utókorra vár. Még bevégezve
3319 23   |                      velünk egy úton járt. Ő fenn az égben, mi lenn a földön:
3320 23   |                           s úgy olvasott belőle. ~Az első lapot csak némán olvasták
3321 23   |                        mélységnek, a végtelennek, az égnek, a sziklatömegnek! ~
3322 23   |                          nem bírt magával, átadta az iratot Cilikének, olvasd
3323 23   |                     völgyben ott tolakodtak előre az őskor szellemalakjai; a
3324 23   |                         királyokkal dacoló hősök. Az egész világ megtelt velük
3325 23   |                       alant. ~S a napsütötte alak az oltárkövön tovább idézte
3326 23   |                          oltárkövön tovább idézte az isteneket az égből s a hősöket
3327 23   |                        tovább idézte az isteneket az égből s a hősöket a sírból,
3328 23   |                       mind a hármat: a művésznőt, az Olympot és a megnépesült
3329 23   |                      temetőt. Idvezült volt! ~Ah, az valóban isteneknek való
3330 23   |                        ajkán megdicsőülni hallja. Az elevenen égbe repülés érzete
3331 23   |                      elevenen égbe repülés érzete az! A lángvihar, mely Romulust
3332 23   |                          lángvihar, mely Romulust az égbe ragadja, a tűzszekér,
3333 23   |                     paradicsomba viszi! ~És mikor az a költő tudja azt: lelkének
3334 23   |                         mikor már napvilágos lesz az ég. És mikor igaz az, amit
3335 23   |                         lesz az ég. És mikor igaz az, amit magának jósol. ~És
3336 23   |                           neki nyújtani fog; hogy az egész világ, mely most oda
3337 23   |                        ami lelkében szülemlett, s az olympi fényes arcok és sírelhagyó
3338 23   |                   körülcsoportosuló fényes alakok az égen nem Zeusz és istenudvara,
3339 23   |                        Fölötte állnak a viharnak: az éghez sokkal közelebb, mint
3340 23   |                         ha te nem szolgálsz annak az oltárnak, melynél én csak
3341 23   |                         jónak találta felkiáltani az oltárkövön álló társaságnak,
3342 23   |                      Bánták is azok! ~Érzi is azt az ember, hogy megázik, mikor
3343 23   |                        ember, hogy megázik, mikor az égben van! Fél is az ember
3344 23   |                        mikor az égben van! Fél is az ember a mennykövektől, mikor
3345 23   |                     Zeusszal komázik! Hadd jöjjön az a fergeteg! Ők látni akarják
3346 23   |                     hegyet, nem fogják megtalálni az utat a szikláról lefelé;
3347 23   |                         magunk fekszünk abba. ~Ez az indítvány kisebbségben maradt. -
3348 23   |                  indítvány kisebbségben maradt. - Az orosz jó szerencsének találta,
3349 23   |              sziklatetőről! ~Olyan nehéz megválni az égtől! ~Utol is érte őket
3350 23   |                  felültették összefont karjaikra; az pedig sálját szétterítve
3351 23   |                   kecskepásztor gunyhóját! Ez már az otthon! ~Egy düledezett
3352 23   |                          Egy düledezett góré volt az fatuskókból megalapítva
3353 23   |                     tövéből. S a villámcsattogás, az égzengés alatt ott cirpel
3354 23   |                        gunyhó szögletében, mintha az ő dalához való zenekíséret
3355 23   |                        ajtajába, elkezdi szavalni az őrült király nagyszerűen
3356 23   |                     ördöngösökkel van dolga, akik az Istennel perelnek. ~A zivatar
3357 23   |                       zivatar lassan odább vonul, az égdörgés orgonája mind enyészetesebben
3358 23   |                        vadásztáskából előkerülnek az estebédhez való kenyér,
3359 23   |                       Mire a zivatar megszűnik, s az eső eláll, késő est van;
3360 23   |                         Továbbmenni már nem lehet az erdők sötétjében, de hát
3361 23   |                          szállás több a világon? ~Az orosz kalauz elővette furulyáját,
3362 23   |                          Kálmán azalatt künn járt az erdőben. A pagony esőáztatta
3363 24   |                        mit végeztek ezalatt, arra az égbe törőknek semmi gondjuk
3364 24   |                             Hogyan szentelték fel az új templomot reggel, s hogy
3365 24   |                      reggel, s hogy játszották el az új bohózatot este, és ami
3366 24   |                      bohózat a kettő között esik, az mind megtörtént náluk nélkül,
3367 24   |                         senki. ~Este bohózat volt az előadás, s azon Bányaváry
3368 24   |                          azoknak még zárva vannak az ablaktábláik, azok még alusznak. ~
3369 24   |                     földön, amíg Kálmán és társai az égben jártak, az asszonyságok
3370 24   |                           társai az égben jártak, az asszonyságok és kisasszonyok
3371 24   |                         cigánybanda húzta álmosan az utolsó indulót. ~Kálmán
3372 24   |             primadonnámmal. Nono! Hiszen rokonod. Az éjjel sok rossz élcet hallhattál
3373 24   |                  testvéred. Ugye micsoda bűvésznő az! Az ember átkozott vágyakat
3374 24   |                         Ugye micsoda bűvésznő az! Az ember átkozott vágyakat
3375 24   |                         kötelességeidet, s segíts az úti készületekkel rendbe
3376 24   |                   állomáson előre intézkedni kell az előfogatok végett, amik
3377 24   |                         hanem én azt hiszem, hogy az ötlovas fogatommal utolérlek. ~-
3378 24   |                          Hát csak siess előre. Ha az útban elmaradsz, majd fölveszlek. ~
3379 24   |                   rendelni; s hogy a grófi család az éj fáradalmait piheni még
3380 24   |                         ez órában. ~Borongós volt az idő. ~Kálmán hozzáfogott
3381 24   |                  feneketlen sárban, kihúzta éjjel az ágyából a bírót; rajta tört
3382 24   |                         csak van a világvárosban, az mind oly tömve van első
3383 24   |                   szorítani egy pár elefántnak (s az írás szerint szorítottak
3384 24   |                        pincetorok is ki van adva. Az ebédlőben is hálnak éjjel,
3385 24   |                       akiknek aztán nappal tessék az utcán járkálni, a lovaknak
3386 24   |                     járkálni, a lovaknak meg fele az udvaron tanyázik. ~Mit volt
3387 24   |                    benyitogatott. Hogy kinevették az indítványával! "Ez nem vendégfogadó."
3388 24   |                      vidéki ismerőse ne legyen, s az csak oda száll vásárkor,
3389 24   |                      módom van benne, levén a ház az enyém, s én a háznak az
3390 24   |                           az enyém, s én a háznak az ura. ~Kálmán a fogait csikorgatva,
3391 24   |                 csikorgatva, s dühösen rontott ki az utcára: a kutyák megint
3392 24   |                      megint majd lehúzták. ~Amint az utcára kiér, s a nagy sokadalomban
3393 24   |               nyomorúságos eredményét. ~- Hol van az a ház? - kérdé Bálvándy ~-
3394 24   |                      bunkójával a fültövére, hogy az ordítva futott el, s a többit
3395 24   |                          amint olvasom, eladó. Mi az ára? ~- Húszezer forint!
3396 24   |                           oszlopához, s felnyomta az orráig a pipáját az agyarával. ~
3397 24   |                     felnyomta az orráig a pipáját az agyarával. ~Bálvándy hidegvérrel
3398 24   |                      nyúlt a tárcájába. ~- Tartsa az úr a kalapját, itt a húszezer
3399 24   |                        között sem érte meg. ~- Ez az úr majd hitelesíteni fogja
3400 24   |                   Bálvándy: ~- No már most tessék az úrnak kimenni ebből a házból. ~
3401 24   |                         vehetvén! ~- Én pedig azt az utcára kirakatván. ~De már
3402 24   |                          vissza Bálvándy, s azzal az ablakhoz lépett, kikiáltott
3403 24   |                           ház. Ez a cókmók kimegy az utcára. ~Az ácsorgók rég
3404 24   |                         cókmók kimegy az utcára. ~Az ácsorgók rég ismerték bőkezűségéről
3405 24   |                            nemcsak minden bútorát az utcán találta; hanem a ház
3406 24   |                      kellett rendelni a vásárból; az meg az orra előtt volt. ~
3407 24   |                       rendelni a vásárból; az meg az orra előtt volt. ~Mák uram
3408 24   |                   kidobjon nagy összegeket. Pedig az ilyen ötlet hódít. Megláthatta
3409 24   |                ragyogásnak a visszfényét. Tetszik az ilyen könnyűvérű merész
3410 24   |                      kétnapi járat volt előttük. ~Az első nap délutánján ismét
3411 24   |                          A vármegye rögtön küldte az ácsokat, mérnököket s egyéb
3412 24   |                           körülmények között. Itt az est. Az ég alatt hálni nem
3413 24   |                   körülmények között. Itt az est. Az ég alatt hálni nem lehet.
3414 24   |                        bajos; éjfélig nem érik el az elhagyott mezővárost. Végre
3415 24   |                         először elfintorította rá az arcát, s azt mondta: "Pfuj!" -
3416 24   |                          pusztának a neve, melyet az öreg Decséry eladott a dúsgazdag
3417 24   |                 természetszerű állapot volt ebben az országban; a pusztai birtokosnak
3418 24   |                birtokosnak éppen kötelessége volt az, amit ő viszont gyönyörűségnek
3419 24   |                      viszont gyönyörűségnek vett. Az a pusztai lak pedig különösen
3420 24   |                     lakályosabbá van téve minden. Az ismertség pedig egész szabályszerű;
3421 24   |                           fizet le egy jószágért, az négynyüstös vászonban is
3422 24   |                           egész jóérzettel vették az utat tavalyi birtokuk tanyája
3423 24   |                      tanyája felé. ~Estefelé járt az idő, mikorra bevergődtek
3424 24   |                         legelő. Nyájgazdaság volt az. Karámok, nádból font cserények,
3425 24   |                        hosszú itatóvályúk jelölék az egyes csordák gyűlhelyeit;
3426 24   |                            nem ajtó, ahol bemegy; az első tulok nyakára bádogkolomp
3427 24   |                          el kell tanulni tőle, ha az ember azt akarja, hogy az
3428 24   |                         az ember azt akarja, hogy az ökör megértse: "Csákó ne!" - "
3429 24   |                           ilyen hőrögetve szólnak az ökörhöz, még azt hiszi,
3430 24   |                   asztagot rak István bátyámmal. ~Az uraságok hintajai elkerülték
3431 24   |                         földész kisebbik leánya. ~Az úri vendégeknek tehát át
3432 24   |                          a kisleány vezette őket. Az volt a hajdani béreslak.
3433 24   |                           jó neki a béresház is. ~Az is elég szilárd épület volt;
3434 24   |                     voltak szobái, szárnyajtói, s az ablakok redőnyeit sűrű levelű
3435 24   |                      muskátlis cserepek pótolták, az ajtókra pedig lepedők voltak
3436 24   |                       mert úgy félrekámficsorítja az orcáját, hogy elmegy a saját
3437 24   |                         kiment, hogy majd behívja az anyját; aki elébb tiszta
3438 24   |                     konyhán volt, vacsorát főzött az aratóknak. ~Nemsokára előkerült
3439 24   |                          tűztől még pirosabb volt az arca. Kartonruhát viselt
3440 24   |                          kezéhez nyúlni; mert biz az én kezem csupa vereshagyma;
3441 24   |                          kezem csupa vereshagyma; az aratóknak készítettem a
3442 24   |                           kell konyha után látni. Az apjukom is mindjárt itt
3443 24   |                             Talán tartóztatjuk is az asszonyságot? - kérdé a
3444 24   |                        Ottan van a lyányom, végzi az helyettem. De bár csak németül
3445 24   |                           ő sohasem látott: levén az egy hosszú rézorsó, amelyiknek
3446 24   |                           azt Magyarországon túl, az idegennel el lehetne hitetni,
3447 24   |                         Tudja, grófkisasszony, mi az a derelye? ~- Igen - mondta
3448 24   |                          ennélfogva nagyon kapott az ajánlaton, s meg is kapta
3449 24   |                      ajánlaton, s meg is kapta rá az engedelmet. ~Sára asszony
3450 24   |              kormánypálcát, azazhogy főzőkanalat. Az is olyan pirospozsgás volt,
3451 24   |                           pirospozsgás volt, mint az anyja, de kétszerte pirosabb
3452 24   |                           a leány orcáját, amitől az azután még háromszorta pirosabb
3453 24   |                          mi a konyha, s mire való az a sok csoda formájú eszköz,
3454 24   |                         csoda formájú eszköz, ami az asszonyok fegyvertárát képezi. ~
3455 24   |                       hozta magával Kálmánt, akit az udvaron kapott meg, amint
3456 24   |                  jókedvűen mosolygott. ~- Itt van az a domine, ni, aki engem
3457 24   |                     kiálta Sára asszony. - Hát ez az? No iszen vissza is verem
3458 24   |                      vagyunk fizetve! Hát ez volt az a kegyetlen ember? No, ne
3459 24   |                                Megy kend mindjárt az ünneplő ruháját felvenni! -
3460 24   |                       Tóth Máté uram hátára, hogy az többet számított a Kálmántól
3461 24   |                       családja együtt üljön velük az asztalnál. ~Ezt a hercegnő
3462 24   |                        Azoknak nem dukál idebenn. Az István fiam kinn vacsorál
3463 24   |                         István fiam kinn vacsorál az aratókkal meg a béresekkel
3464 24   |                        aratókkal meg a béresekkel az udvaron. Különben zúgolódnék
3465 24   |                  zúgolódnék a sok paraszt. ~- Hát az a kis hetyke fiú, aki a
3466 24   |                          egyéb. Dehogy ülnek azok az asztalhoz. Nem kell a gyereknek
3467 24   |                           nohát, majd a Juci elül az ő ölében, az Erzsikének
3468 24   |                          a Juci elül az ő ölében, az Erzsikének is lesz téve
3469 24   |                           is lesz téve egy tányér az asztal szegletére, de biz
3470 24   |                         asztal szegletére, de biz az nem fog ott megülhetni,
3471 24   |                          elhallgatta azután, amit az anyja mesélt odább. ~- Úgy
3472 24   |                    folytatá Sára asszony -, ennek az úrnak az öreganyjánál voltam
3473 24   |                         asszony -, ennek az úrnak az öreganyjánál voltam én örökben.
3474 24   |                      örökben. Derék jó asszonyság az, mindig tart magánál egy-egy
3475 24   |                      egy-egy árva leányt, ott van az nála, míg férjhez nem viszik.
3476 24   |                    Munkára szoktatja valamennyit. Az volt a mondása: inkább olyan
3477 24   |                           henyél, mint egy úr. ~- Az igen okos mondás - jegyzé
3478 24   |                          második felesége vagyok: az elsőt a szülei kedvéért
3479 24   |                        kedvéért vesz el. Mert még az édesapja az én lelkem uramnak (
3480 24   |                          el. Mert még az édesapja az én lelkem uramnak (itt szájára
3481 24   |                          tudom én, hogy nem illik az embernek mások előtt az
3482 24   |                           az embernek mások előtt az urának azt mondani, hogy "
3483 24   |                       mondani, hogy "lelkem". Hát az uramnak az apja még csak
3484 24   |                           lelkem". Hát az uramnak az apja még csak árendás redemtus
3485 24   |                    legelőször megtelepedtünk. Még az se írni, se olvasni nem
3486 24   |              taníttathatta, mert éppen akkor volt az a világ, hogy a püspökök
3487 24   |                          a kálvinista gyerekeknek az iskolába járást, az ábécéket
3488 24   |                   gyerekeknek az iskolába járást, az ábécéket is elszedték tőlük;
3489 24   |                        ragadt rájuk egy kis nesze az írásnak, holmi vándordiákoktól.
3490 24   |                       hogy miként gazdagodott meg az apósom. Ahogy a rossz emberek
3491 24   |                          babonások beszélik, hogy az ördög hordta neki lidérc
3492 24   |                           ahogy volt, igazán. Hát az apósom éppen 1793-ban árendált
3493 24   |                     Keveset kellett érte fizetni. Az pedig egy olyan rendkívüli
3494 24   |                          a tájon még nagyobb volt az áldás; az apósomnak annyi
3495 24   |                        még nagyobb volt az áldás; az apósomnak annyi szénája
3496 24   |                           Iszonyú szárazság lett; az emberek megették a lapulevelet
3497 24   |                        éppen nem termett, úgyhogy az ország egyik részéből a
3498 24   |                        hulljanak. Egy nagy mocsár az apósom bérlette pusztán
3499 24   |                        még meg is köszönték neki. Az azután való évben meg kiütött
3500 24   |                     gyapjú ára iszonyúan fölment; az apósom annyit bevett belőle,