Fejezet

4001 29   |                          el magát. Látta, hogy ez az orvos csak meg akarja őtet
4002 29   |                         őtet egy kicsit tréfálni; az orvosok humorisztikus fickók.
4003 29   |                        szándékkal, hogy átlovagol az uradalmi kasznárhoz; az
4004 29   |                           az uradalmi kasznárhoz; az jobban ért az ő betegsége
4005 29   |                         kasznárhoz; az jobban ért az ő betegsége kigyógyításához,
4006 29   |                    gyakorolja is a gyógyrendszert az orvosi fakultás engedélye
4007 29   |                         fújt, és hó esett. ~Amint az útféli csárda mellett ellovagolt,
4008 29   |                           vándorkaraván szekereit az állás alatt. Az ivóterem
4009 29   |                         szekereit az állás alatt. Az ivóterem útra néző ablakai
4010 29   |                             Kálmán úgy iparkodott az éj homályában elvágtatni
4011 29   |                           fogadhatott volna, hogy az ő hangja az, amely legjobban
4012 29   |                           volna, hogy az ő hangja az, amely legjobban kihangzik
4013 29   |             színészéletben gyakran összeszorulnak az emberek egy korcsmaszobában.
4014 29   |                           keresztülment egymásnak az útján. anélkül, hogy egy
4015 29   |                           más vendég is! ~No, biz az nem volt nagy újság Kálmán
4016 29   |                     tökéletes volt számára, midőn az étkezőbe belépett, s ott
4017 29   |                          étkezőbe belépett, s ott az asztalfőn meglátta ülni -
4018 29   |                         asztalfőn meglátta ülni - az ő kedves barátját, Bányaváryt... ~
4019 29   |                     helyére. ~- De hát mért akart az orvos neked ipekakuánát
4020 29   |                     előttem, de azért nem maradok az utcán! Felütöm a sátoromat
4021 29   |                       legelső színben, s ott lesz az arkhimédészi pont, ahonnan
4022 29   |                           is tudom, hogy már maga az az eset, hogy a nádor kasznárja
4023 29   |                           tudom, hogy már maga az az eset, hogy a nádor kasznárja
4024 29   |                          maga fogott el bennünket az úton; úgy hozott ide a házához,
4025 29   |                        truppot, mely talán elhull az útban, ha ki nem eheti egyszer
4026 29   |                            Ha arra gondolsz, amit az Oltárkövön olvastunk, az
4027 29   |                          az Oltárkövön olvastunk, az nincs többé. A Kolozsvárra
4028 29   |                      Bányaváry. - De én túljártam az eszeden. Ismerlek jól; tudtam,
4029 29   |                         ne írjak belőle. Én aztán az egészet megtanultam könyv
4030 29   |                           megtanulta könyv nélkül az egész kalendáriumot. Ha
4031 29   |                      maradt még. ~- De hisz annak az előadását nem fogja megengedni
4032 29   |                          megengedni a cenzúra. ~- Az az én gondom lesz - szólt
4033 29   |                       megengedni a cenzúra. ~- Az az én gondom lesz - szólt könnyű
4034 29   |                         Bányaváry. Ha tűz esik is az égből, ha lécszeg nő is
4035 29   |                       vele, s majd meglátja akkor az ostoba világ, hogy mit bír
4036 29   |                       beteg, csak el van csigázva az úttól. Kutya idő volt és
4037 29   |                           pezsgőt inni, másik nap az ökörnyomból az esővizet,
4038 29   |                          másik nap az ökörnyomból az esővizet, amellett folyvást
4039 29   |                       esővizet, amellett folyvást az idegeivel dolgozni, tüdőt,
4040 29   |                          élvezni mindennap együtt az istenekkel s együtt az ördögökkel:
4041 29   |                     együtt az istenekkel s együtt az ördögökkel: ez, barátom,
4042 29   |                 egészséges lesz, mint Diana. Amíg az előadás tart, addig nem
4043 30   |                               Minő nagy bűvész ez az Offenbach! Ha most mi az
4044 30   |                          az Offenbach! Ha most mi az ő zenéje nélkül látnók leányainkat
4045 30   |                         nélkül látnók leányainkat az idegen fiatal emberek karjai
4046 30   |                         gyönyörködünk benne.  Már az igaz, hogy Orpheusztól gyerekség
4047 30   |                        nagyobb csodákat művelnek, az ő zenéjük hangjára jogot
4048 30   |                        zenéjük hangjára jogot kap az idegen fiatalember kiemelni
4049 30   |                       budai fejedelmi gyász miatt az előkelő társaság nyilvános
4050 30   |                           Decséry részen látják. ~Az ifjú pár azalatt, míg monsieur
4051 30   |                       nefelejcsnek. ~- Mert a kék az állhatatosság színe. ~-
4052 30   |                           változhatlan ég maga is az. ~- Ugyebár, az én szemeim
4053 30   |                           maga is az. ~- Ugyebár, az én szemeim zöldek? ~- Nem,
4054 30   |                          tudom. ~- Tehát legyenek az egész világnak zöldek, önnek
4055 30   |                    kézszorítás adott magyarázatot az enigmához. Megzavarta a
4056 30   |                           egy pár hiányzik, magát az öreg hercegnőt is beviszi
4057 30   |                        azt. ~- Ah! Tehát nem lesz az idén több reunio? ~- Talán
4058 30   |                      Afrikában fogják is tölteni, az nekem mindegy. Én nem vagyok
4059 30   |                        Azt is megtudtam ugyanezen az úton, hogy ön közel van
4060 30   |                         után, küldetés nélkül. ~- Az nagyon szép lesz; hanem
4061 30   |                     akarja tagadni. Ne harapja ön az ajkait, kérem. Látják. ~-
4062 30   |                         ajkait, kérem. Látják. ~- Az is meglehet - suttogá Kálmán -,
4063 30   |                          nem konfiskálhatnak, sem az édes szülők vissza nem vehetnek
4064 30   |                    táncfejleményt hajtatott végre az összes arméecorpsszal; mikor
4065 30   |                      Hisz-e ön bennem? ~- Grófnő, az én krédóm is az, ami az
4066 30   |                           Grófnő, az én krédóm is az, ami az öné, hiszek az Istenben,
4067 30   |                           az én krédóm is az, ami az öné, hiszek az Istenben,
4068 30   |                         is az, ami az öné, hiszek az Istenben, hiszek a szentekben,
4069 30   |                          grófnő; a csodatevőkről, az aszkétákról, vagy a mártírokról
4070 30   |                      velem beszélni? ~- Maradjunk az aszkétáknál. Tehát ismeri
4071 30   |                            hogy nem ismerem, hogy az ön ajkairól hallhassam azt. ~-
4072 30   |                         várta férje visszatértét. Az pedig mindennap látta őt,
4073 30   |                      mondta meg neki, hogy ő volt az, akire várt. ~- Nekem az
4074 30   |                          az, akire várt. ~- Nekem az első legenda jobban tetszik -
4075 30   |                           szemeit megtörülhetni. ~Az átkozott rabszolgakalmár,
4076 30   |                     hercegnőhöz szép táncosnéját, az még egyszer fülébe súgott: ~-
4077 30   |                  nefelejcsekről. ~Igazat mondott: az első szó is "nefelejcs"
4078 30   |                          szó is "nefelejcs" volt, az utolsó is "nefelejcs" volt. ~ ~
4079 31   |                 RUNDELLÁBAN~Egy bástyakörönd volt az a pesti Duna-parton. A török
4080 31   |                         bástyával volt körülvéve; az ókori védművek egy részét
4081 31   |                          külső vakolat soha; csak az idők moha fészkelte meg
4082 31   |                        Duna-part felett szállong, az mind a rundella lakója. ~
4083 31   |                           semmi hasznát sem vette az ódon épületnek; a színészek
4084 31   |                      színészek bért ígértek érte; az alku hamar megvolt. - Az
4085 31   |                          az alku hamar megvolt. - Az épület a városé volt, nem
4086 31   |                  ponyvákat. ~Pénze nem volt ugyan az előkészületekhez, úri barátjaitól
4087 31   |                       város lakosai közül, melyik az a kereskedő, aki kölcsönre
4088 31   |                   jelmeznek való pompát, s melyik az a lakatos, aki későbbre
4089 31   |                        elkészült, megkezdődhettek az előadások. ~Hja, bizony
4090 31   |                           a jurátusok, a karzatra az iparosok; a jurátusnak nemigen
4091 31   |                     jurátusnak nemigen van pénze, az iparosnak pedig csak vasárnap
4092 31   |               sártengerben kellett gázolni. Aztán az előkelő uraságok itt Pesten
4093 31   |                        nálunk még most is fennáll az a nézet, hogy ami színművet
4094 31   |                      színművet már egyszer látott az ember, másodszor mit nézzen
4095 31   |                        annyit még nem írtak akkor az országban, hogy négy embernek
4096 31   |                        négy embernek dolgot adjon az elolvasása. Voltak közöttük
4097 31   |                 legrosszabbak, mert ezek ismerték az írónak még az intencióját
4098 31   |                       ezek ismerték az írónak még az intencióját is, s olvasni
4099 31   |                           béke megköttetett. Szép az a dicsőség, szép a csatatéri
4100 31   |                           csatatéri halál - hanem az élet is szép! ~Főtisztelendő
4101 31   |                    válogatott adomák által, miket az íróvilág fenntartott róla.
4102 31   |                  fejlődésével lépést nem tartott, az új szavaknak határozott
4103 31   |                        hölgy férjes nő ne legyen, az etikáról és illemtanrul
4104 31   |                illemtanrul saját fogalmai voltak. Az "Isten" és "Szent" szavakat,
4105 31   |                   kiigazítani el nem mulasztotta. Az "ördög" szót éppen nem engedte
4106 31   |                          a "barát" szót, minthogy az kapucinust is jelenthet,
4107 31   |                      otthon ült, s azzal töltötte az idejét, hogy elővette a
4108 31   |                         kalendáriumcsinálót, hogy az illető helység országos
4109 31   |                            ami meg nem engedhető; az időjóslati rovatban pedig
4110 31   |                          számtalanszor kiigazítva az aratás idejére jósolt tartós
4111 31   |                          kell aratáskor. Nem volt az rossz ember, csak ostoba. ~
4112 31   |                     amiket csak ők maguk értenek. Az ilyeneket kéri nagyon szépen
4113 31   |                     valahára emberére talált, aki az ő nagyságát felfogni képes.
4114 31   |                       tekintetű arccal fogadá. ~- Az úr engemet fölöttébb megcsalt.
4115 31   |                          amit kiigazítsak: csupán az ortográfiája néhol hamis,
4116 31   |                            s míg ő Kálmán művében az erkölcstelen eszméket, a
4117 31   |                         szerelmi csábításokat meg az új szavakat vadászta, azalatt
4118 31   |                  szabadság isteni tanait hirdeti. Az egeret keresve nem vette
4119 31   |                          volt. ~Két hétig tartott az előkészület az új darabra.
4120 31   |                      hétig tartott az előkészület az új darabra. Két hétig járta
4121 31   |                        járta a hír Kálmán nevével az egész várost, előrekürtölve,
4122 31   |                           tett irigység szomjazza az áldozat vérét. Egyetlen
4123 31   |                    ismerőst, ismeretlent lefülelt az új művet magasztalva. Színlapjain
4124 31   |                          héttel elkezdte hirdetni az előadást. Két nap egymás
4125 31   |                        szerző személye is fokozta az érdekeltséget. Kálmán az
4126 31   |                          az érdekeltséget. Kálmán az előkelő körök kedvence volt;
4127 31   |                      előkelő körök kedvence volt; az első előadás napjára a rundella
4128 31   |                        nem olyan hosszú nap, mint az, amelyen egy költőnek első
4129 31   |                        van a színpadon, mint maga az ügyelő. Segít rendezni,
4130 31   |                     minden szereplőnek, hogy csak az istenért, jól vigyázzon
4131 31   |                      bajuszt. Reszketve közeledik az előfüggönyhöz, s lesi, hogy
4132 31   |                         Útjában van a rendezőnek, az igazgatónak, kik nem győzik
4133 31   |                  csengettyűje, a zenekar rákezdi, az igazgató minden szentekre
4134 31   |                   közönség persze jól tudja, hogy az egyetlen páholy, mely látszólag
4135 31   |                       szól a súgó csengettyűje, s az előfüggöny allegóriái a
4136 31   |                      elszaladni vele. - Már késő! Az a sarkantyús úr ott a színpad
4137 31   |                        szerző néz és hallgat. ~Ó, az nem emberi idegeknek való
4138 31   |                      képzelte. Nem így éltek ezek az alakok az ő lelkében. Ott
4139 31   |                          így éltek ezek az alakok az ő lelkében. Ott van ni!
4140 31   |                           ő lelkében. Ott van ni! Az az ember meg éppen nem tudja
4141 31   |                          lelkében. Ott van ni! Az az ember meg éppen nem tudja
4142 31   |                         vágó jelenet, s elveszett az egész hatás. Ennek itt csak
4143 31   |                    szavalja szerepét, mint egykor az Oltárkövön. Ah, akkor az
4144 31   |                          az Oltárkövön. Ah, akkor az olympi láthatatlanoknak
4145 31   |                       érzi, amit játszik: egyedül az ő alakján lehet tekintetének
4146 31   |                         aztán annál messzebb esik az ideáltól. ~S hogy kínja
4147 31   |                          rendezte képzeletében, s az élő alakok nem illenek össze
4148 31   |                   literátorok, kritikusok; kezdik az obligát gratuláción, s aztán
4149 31   |                         közönség nem hallja tőlük az előadást, s felpisszeg rájuk.
4150 31   |                           Lopva áttéved tekintete az átelleni páholyba, ahol
4151 31   |             összelappantsa. ~Hát Dorothea? ~Annak az arca egészen át van változva.
4152 31   |                         minden szavára. Félelem-e az, bámulat-e az, mely arcát
4153 31   |                           Félelem-e az, bámulat-e az, mely arcát elmerevíti;
4154 31   |                       Most kezdi-e tudni, hogy ki az az ember, akit ő szeret?
4155 31   |                         kezdi-e tudni, hogy ki az az ember, akit ő szeret? Most
4156 31   |                         micsoda rettenetes ország az, aminek poézis a neve, s
4157 31   |                        egyes költői helyeknek; de az egyetemes, megragadó hatás,
4158 31   |                          nagyon tetszik; ő érezte az ellenkezőt. Ó, az előadás
4159 31   |                          érezte az ellenkezőt. Ó, az előadás órájában az író
4160 31   |                            Ó, az előadás órájában az író clairvoyant: azt is
4161 31   |                         hangzatos mondatoknak; de az értelem maga a nagy közönségre
4162 31   |                          ő élő szavakat adott. És az egész költői remek alkotást,
4163 31   |                           ha nem hiányoznék hozzá az érzék, az egész közönségnek
4164 31   |                        hiányoznék hozzá az érzék, az egész közönségnek néma elragadtatással
4165 31   |               gyönyörködnie e végtelen örvényében az eszményi szépségeknek. És
4166 31   |                       Csak Cilike volt imádandó. ~Az előadás estéjét pompás díszlakoma
4167 31   |                        tisztességes keresetmódja. Az elbeszélések szerzője egyúttal
4168 31   |                   szerzője egyúttal városi kiadó; az, aki a humoros adomákat
4169 31   |                        kilenc fiúgyermek mellett; az antológiai gyűjtő egyetemi
4170 31   |                        csak ingyen ültessék mellé az embert, az a potya, az jólesik.
4171 31   |                         ültessék mellé az embert, az a potya, az jólesik. Néha
4172 31   |                      mellé az embert, az a potya, az jólesik. Néha nem is kínálják,
4173 31   |                          fogalma egyesíti magában az önkénytes megtelepedés művészetét
4174 31   |                          legjobb élceit, mik most az egész országot felvillanyozzák;
4175 31   |                  történetbúvár bebizonyítja, hogy az egész világon minden nyelv
4176 31   |                    tiszteletére, ki búskomoran ül az asztal végén, s lelkével
4177 31   |                         hátramaradottak előveszik az eltávozottakat, s leszólják
4178 31   |                            elmondatik róluk, hogy az első nevetséges idióta,
4179 31   |                   meséiről beszél, elaltatja vele az embert; a harmadik nem bír
4180 31   |                         Valami bajod ne történjék az úton. ~- Köszönöm; bérkocsin
4181 31   |                          benne: a tudatlan dandy, az asszonyok kegyence, ki telivér
4182 31   |                        sűrű oldalon végig. ~S azt az ő nagyanyja holnap már olvasni
4183 31   |                          meg már fiatalember elég az első színművével! Mit csinálunk
4184 31   |                       ebből országos dolgot? - De az nem Jenőy volt, és nem az
4185 31   |                         az nem Jenőy volt, és nem az ő színműve. Óriás volt az
4186 31   |                         az ő színműve. Óriás volt az a pyeridák berkében, s óriás
4187 31   |                           kik visszatartóztatták. Az ő esése kolosszdűlés volt.
4188 31   |                          felötlően szívélyes volt az elfogadásban, mindjárt áttért
4189 31   |                          tegnapi előadásra. ~- Ó, az valóban élvezetes este volt!
4190 31   |                      önnek a rokona: Bányaváryné; az bármely idegen színpadnak
4191 31   |                       Miért mondta ön akkor, hogy az önnek testvére? Hisz a színlapon
4192 31   |                          teremtés, gyönyörű alak, az ember mindig maga előtt
4193 31   |                           Dorotheától tudom, hogy az igen fennkölt mű. Ő el volt
4194 31   |                         arra gondoltam, hogy ezek az eszmék az ön lelkében születhettek!
4195 31   |                    gondoltam, hogy ezek az eszmék az ön lelkében születhettek!
4196 31   |                         gondolja ön ki ezeket? Mi az a költő, aki ilyeneket alkot?
4197 31   |                         De hogy szülhetik egymást az egymással ellenkező gondolatok?
4198 31   |                         rosszat is? Magából szedi az a gondolatokat mind? ~-
4199 31   |                            amivel a költő teremt, az a képzelem. Annak a hatalma
4200 31   |                       hatalma pedig egybefoglalja az ismert világot. A költőnek
4201 31   |                      előtt kell látni, a pokoltól az égig. ~- Hát saját magát
4202 31   |                           maga elé teremt, melyik az ő saját alakja? Kiből beszél
4203 31   |                        saját alakja? Kiből beszél az ő lelke? A féltékenyből,
4204 31   |                         én ilyen volnék! Minő hát az ön ideálja? Szépség, de
4205 31   |                       melynek királyvértől csepeg az ujja. Borzasztó eszménykép
4206 31   |                      Kálmán azt vette észre, hogy az ő napja elé nagy fellegek
4207 31   |                   Dorothea egészségének jót teend az olasz lég. Kis unokám mondta,
4208 31   |                         fog utazni Olaszországba. Az szép lenne, ha ott is felkeresne
4209 31   |                      Kálmán keserűen mosolygott: "az megeshetik". ~- A búcsúzásra
4210 31   |                          Decséry főispánhoz. ~No, az nem fogadta olyan nyájasan. ~
4211 31   |                      haragjában. Ma reggel voltam az udvarnál; még olyan indulatosnak
4212 31   |               letelepedtek egy ólban, s játszanak az ő dacára. Becsülésre méltó
4213 31   |                      Becsülésre méltó emberek. De az a fiú! - itt önt értette -
4214 31   |                         minden előmenetelre, hogy az egyszerre oly dühödten megfordítsa
4215 31   |                            s közénk csapjon vele, az minden fogalmat meghalad.
4216 31   |                        képet mutatott volna, mint az őszinte főispán tette: még
4217 31   |                         zilálva a homlokán, amint az ajtón betört, s lihegve
4218 31   |                        ezt. ~- No, melyiket hát? ~Az egyik hosszú írásban a helytartótanács
4219 31   |                          kosztümöt, mind kontóra, az mind rajtam veszett: ruinálva
4220 31   |                         hogy hiszen te vagy annak az oka, nem én; s te még ruináltan
4221 31   |                         én; s te még ruináltan is az vagy, aki voltál; de én
4222 31   |                       kell onnan költözniök; mert az ódon vármaradvány földig
4223 31   |                          Hogy tovább mi történik, az az én gondom. ~Most már
4224 31   |                       Hogy tovább mi történik, az az én gondom. ~Most már Kálmán
4225 31   |                         fölényt Bányaváry fölött. Az igazi veszély idején tűnik
4226 31   |                         lett. Kálmánt pedig éppen az emelte fel. ~Hogy úgy egyszerre
4227 32   |                           szobájából, s meghagyta az inasának, hogy senkit se
4228 32   |                     kitöréséhez kell egy nap. Azt az időt valahogy agyon kell
4229 32   |                           akar a házfelügyelővel, az talán többet tud mondani. ~
4230 32   |                          hiszen ez a házfelügyelő az ő régi iskolatársa, Csuka
4231 32   |                     váltani vele több szót: egyik az, hogy gyanús kémszemek lesték,
4232 32   |                       előtt feledve volt a bukás, az elhagyatás; ez a kis papírdarab
4233 32   |                       bűnös a pápai indulgenciát. Az embert nem nyomja a bűntudat,
4234 32   |                       kivel törődik aztán? ~Hanem az mégis bántotta, hogy a hercegnő
4235 32   |                   nyilvános bálba úgysem mehettek az udvari gyász miatt. A fiatal
4236 32   |                        csalódni. Georgiai nő volt az első bevallott álca. ~Most
4237 32   |                         Hanem azért Kálmán elment az álarcosbálba; mégpedig álarc
4238 32   |                  parkettről a társadalmi krémet. ~Az idén különösen népes és
4239 32   |                      tömkelegben, s engedte magát az ismerős álcák csípős tréfáival
4240 32   |                      ráncokban bokájáig ért, csak az alól látszottak ki a selyem
4241 32   |                        Dorothea szemei. ~- De nem az a georgiai nő, akit kerestél! -
4242 32   |                   kerestél! - kötődék vele tovább az álca. ~Kálmánt érdekelni
4243 32   |                           jelmezt a készítőjének, az elárusította azt, s aközben
4244 32   |                         álca azután mondott neki, az már jobban kezdte érdekelni. ~-
4245 32   |                   Legnehezebb hieroglif rám nézve az, hogy miért utaznám én Egyiptomba. ~-
4246 32   |                       Hanem azután felmelegítette az a kis bonbonpapírka ott
4247 32   |                          írva. Amit Dorothea írt, az a való. ~A szép álcásnő
4248 32   |                 szeszélyes álarc között valakinek az a tréfás gusztusa támadt,
4249 32   |                        sok bámulója akadt. ~- Ni! Az ön medvéje! - dévajkodott
4250 32   |                        egyszer rám ismert! - súgá az nevetve. - Azt hittem, hogy
4251 32   |                    szentírásból. Hát mit keresnek az emberek Egyiptomban? Ön
4252 32   |                  megfelelhet rá. Hát mit keresnek az emberek Egyiptomban? ~-
4253 32   |                      azokat a hieroglifokat, amik az ön arcára vannak írva. Önnek
4254 32   |                          el holnap látogatást? ~- Az a kérdés, hogy ki látogat
4255 32   |                         szóljon így! Lássa, erről az élcről megismerném önben
4256 32   |                          egy barátom által. ~- Ki az ön barátja? ~- Bányaváry. ~-
4257 32   |                           ügye lehet annak velem? Az előadásaira nem járok. Tudja
4258 32   |                            a rundellába nem mehet az ember, mert ott a denevérek
4259 32   |                 lerontatja a város. ~- Akkor azok az ég alatt maradnak. ~- Éppen
4260 32   |                             Ne mondja ki előttem. Az önnek fájna. Küldje el hozzám
4261 32   |                        Küldje el hozzám barátját, az majd megmondja a többit.
4262 32   |                            Nekem van egy bérházam az Országúton, s abban egy
4263 32   |                        lőtték ölő sugaraikat felé az aranyfátyol hasadékán keresztül. ~-
4264 32   |                     mégiscsak jó volt, hogy ezzel az asszonnyal összehozott a
4265 32   |                           hogy maradjon, s eltűnt az álarcok tömkelegében. ~Kálmán
4266 32   |                           a várakozásban. Ez volt az egyedüli baja. ~De végre
4267 32   |                        Tökéletes diadalt aratott. Az úrhölgy meg van hódítva
4268 32   |                           termét és mellékszobáit az egész idényre egy aranyért
4269 32   |                         spieszburger már most azt az ócska denevérkastélyát;
4270 32   |                        szorul rá senki! Bányaváry az egész diadalt a szép háziúrnőnél
4271 32   |                          engedett belőle semmit. ~Az pedig nem követelt belőle
4272 32   |                         nem bontotta fel. ~Eljött az az idő, amelyben a levelek,
4273 32   |                          bontotta fel. ~Eljött az az idő, amelyben a levelek,
4274 32   |                           másforma, mint a másik? Az elbukott embernek egymás
4275 32   |                    kitagadta, ez a pénz többé nem az övé; becsületes ember visszaszolgáltatja
4276 32   |                         Kálmánt. ~- Hahó! Itt jön az én poéta barátom! - kiálta,
4277 32   |                            kiálta, nyakába ugorva az ifjúnak. - Hát mi hír az
4278 32   |                          az ifjúnak. - Hát mi hír az Olympon? ~- Az Olympon?
4279 32   |                         Hát mi hír az Olympon? ~- Az Olympon? Mennydörög - viszonzá
4280 32   |                        fogva? ~- A darabom miatt. Az nagy visszatetszést szült
4281 32   |                              Bah! Balgaság! Pedig az egy igen szép darab. Aztán
4282 32   |                        teszi a dolgot, hogy mikor az ember azt látja, hogy most
4283 32   |                      megyek velük. ~- Talán éppen az nem tetszett. ~- No, de
4284 32   |                 fiatalember; zsebemben a diploma, az után meg kell tudnom élni,
4285 32   |                        gyönyörű poétai tehetséget az unalmas akták közé eltemetni.
4286 32   |                   elmarasztalt szerencsétleneket, az csak hagyján; hanem van
4287 32   |                      stúdiumunk, a bírói kegy: ez az utolsó $ a Corpus Jurisban: "
4288 32   |                         hogy "jó prókátor" legyen az ember neve. Mert nem az
4289 32   |                           az ember neve. Mert nem az ám a jó prókátor, aki jó
4290 32   |                          Gyűlöli a szökevényekben az egész világot, s gyönyörűség
4291 32   |                          átok alatt, hogy ezekkel az ő száműzötteivel valaha
4292 32   |                        lehet ön kitagadva; csupán az öreg asszonyság szerzeményeiből.
4293 32   |                          tudja, mint ügyvéd, hogy az ősi vagyonból önt ki nem
4294 32   |                          ki nem tagadhatja senki; az apja vagyonát ön követelheti
4295 32   |                       nekem elviselhetetlen volna az a gondolat, hogy én azt
4296 32   |                       küldjek, s utoljára még azt az apai hajlékot, amelyben
4297 32   |                          hozzá egy kísérőlevelet. Az összeget, ami még nálam
4298 32   |                 nagyanyámnak ügyvédje, intézze el az utolsó ügyet kettőnk között
4299 32   |                dörzsölgette hüvelykujja bütykével az orra hegyét, mintha bosszantaná
4300 32   |                      arccal. - Miből ítél a bíró? Az előtte fekvő irományokból.
4301 32   |                        levél nyomán. Ha én vagyok az ügyvédje, nem azt fogom-e
4302 32   |                           a látó bíróhoz, s kérem az első bíróságot hivatalából
4303 32   |                    bontsam fel, s olvassam el. Ha az van benne, amit ön sejt:
4304 32   |                          Jenőyné levelét. ~Kálmán az ablak felé fordult, s az
4305 32   |                          az ablak felé fordult, s az utcára bámult. ~Néhány perc
4306 32   |              visszafordult, s bámulva látta, hogy az ügyvéd szemei milyen nedvesek. ~-
4307 32   |                    szeretett gyermekem! ~Olvastam az újságban, amit a nyakamra
4308 32   |                        életedben ellenséged volt; az irigy kutya! Aki mindig
4309 32   |                       hogy el vagy keseredve most az egész világ iránt, és vajmi
4310 32   |                           azért is, hogy nem vagy az a kicsiny ember, akit egy
4311 32   |                  ismeretet a világ felől. Járd be az egész világot, úgy jöjj
4312 32   |                         nyakába borulva zokogott; az öreg úr pedig kacagott féktelenül,
4313 32   |                     gyűlölt alakoktól, akik miatt az öreg asszony már évek óta
4314 32   |                           meggyalázó leány iránt: az is együtt maradt meg vele. ~
4315 33   |                              APELLES CSIZMADIÁI S AZ IGAZI CSIZMADIA~Kálmán valódi
4316 33   |                         költőnél a képzelem uralg az emlékezet fölött: s a remény
4317 33   |                       remény a képzelemé, a bánat az emlékezeté. ~Nagyanyjának
4318 33   |                           nyíltan, hogy kicsoda. ~Az egész emberiség más alakot
4319 33   |                         nagyon biztatták, hogy ez az ügy a Pest megyei gyűlésen
4320 33   |                       Mulatságos bírálása fölött. Az is javára szolgál egy írónak,
4321 33   |                           fölmagasztaltatik. S ez az áldozat neki most ötven
4322 33   |                             Kálmán megküldte neki az ötven forintot, de kérte,
4323 33   |                ráspolyoznivalót; hatodik szeretné az egészet megrövidíteni, mindegy,
4324 33   |                    hetedik nagyon élesnek találja az alakok körvonalazását; nyolcadiknak
4325 33   |                      egészen fölöslegesnek tartja az utolsó felvonást; tizenkettedik
4326 33   |                        volna benne, csak ne lenne az egész olyan dinasztikus
4327 33   |                           most neki valaki! ~- Ki az? - kérdé, kezét kirántva
4328 33   |                       rendes színházlátogatónk, s az egész társaság csizmáinak
4329 33   |                         csizmáinak kiállítója. ~- Az már más. ~- A derék úr maga
4330 33   |                  Tseresnyés uram házára nézve, ha az elé üveges hintóval járattak
4331 33   |                     hintóval járattak volna, mert az olyan egyszerű kis viskó
4332 33   |                          egy csoport fecskefészek az eresz alatt, képezték a "
4333 33   |                           volt kitalálni közülök: az alacsony kapu fölött ott
4334 33   |                         nem a nemesi címer, hanem az iparcímer: egy arany oroszlán,
4335 33   |                          őseinek érdeme, ez pedig az övé. Különben török szó:
4336 33   |                      nyelvújításnak hódolt, ebben az ősi hagyományt tartotta
4337 33   |                      házának három osztálya volt. Az utcára nyíló szoba egyúttal
4338 33   |                        azután jön egy tisztaszoba az udvarra, egyúttal ebédlő,
4339 33   |                          Cilikét és Kálmánt, ahol az öreg szolgáló fogadta őket
4340 33   |                       terítve. Jó ősi cintányérok az asztalon, metszetlen poharak
4341 33   |                        magyar történelmi képekkel az országot, a litográfia még
4342 33   |                         is volt nálunk ismeretes; az említett képek rézmetszetek
4343 33   |                          képezték. ~De íme nyílik az ajtó, s belép ő maga: a
4344 33   |                         már egyszer: ugyanaz volt az, aki Csollán Berti kérdezősködésére
4345 33   |                           közeledik vendégei elé: az ő arca sohasem szokott változni
4346 33   |                      bőrkötényt fenntartottam: ez az én mesterségemnek ruházata.
4347 33   |                          meggyűrt hírlapot letéve az asztalra izmos tenyeréből -,
4348 33   |                           által hajtott szekéren. Az újságíró hozzáteszi, hogy "
4349 33   |                           és megnézné, mit csinál az anglus, és tanulna tőle,
4350 33   |                          napot is lovak vontatták az égen, ma pedig már tudjuk,
4351 33   |                       írtam volna. Ez olyan, mint az arany, ezen változtatni
4352 33   |                         annyit mondok, hogy arany az mind. S ha százszor előadnák,
4353 33   |                          Apelles csizmadiája.) ~- Az a hiba nem a darabban van,
4354 33   |                       nevetést gerjesszen velük. ~Az egyetlen nőcseléd, ki szakácsné,
4355 33   |                        tessenek helyet foglalni. ~Az asztalfőhöz ülteté a házigazda
4356 33   |                          balra Bányaváryt, ő maga az asztal végére ült, elébb
4357 33   |                           illedelmetlen házigazda az, aki a vendégeit a levesevés
4358 33   |                   családnál, hol háziasszony van, az az ő kötelessége, ily özvegy
4359 33   |                           hol háziasszony van, az az ő kötelessége, ily özvegy
4360 33   |                           Lipót király alatt volt az, aki olyan jóakarónk volt.
4361 33   |                        idegenkedéssel viseltetett az új tápláló növény iránt.
4362 33   |                           azáltal a búza elveszti az árát. A megyékben ingyen
4363 33   |                           De így is nehezen akart az terjedni. A tiszttartók
4364 33   |                         sertések sem akarják enni az idegen gumókat, a népnek
4365 33   |                      pedig olyan nagy volt ellene az irtózata, hogy az uradalmakban
4366 33   |                          ellene az irtózata, hogy az uradalmakban puskás csőszökkel
4367 33   |                       módi meg nem tett, megtette az ínség. Jött a siralmas 1816,
4368 33   |                           a törökbúza, vagy ahogy az Alföldön hívják, a tengeri,
4369 33   |                        tanulta meg a nép, hogy mi az a burgonya. Isten áldása!
4370 33   |                           burgonya. Isten áldása! Az megmaradt a föld alatt,
4371 33   |                 legnagyobb érdeme abból áll, hogy az ember nyeldeklő műszerének
4372 33   |                         kettőt. Csizmadia vagyok, az apám is az volt. Syntaxisig
4373 33   |                      Csizmadia vagyok, az apám is az volt. Syntaxisig jártam
4374 33   |                           volt. Syntaxisig jártam az iskolákat, középszerű tanuló
4375 33   |                        lesz belőlem. S megmondtam az apámnak, hogy kézműves akarok
4376 33   |                       hogy kézműves akarok lenni. Az apám azt mondta: jól van,
4377 33   |                        jól van, legyek csizmadia. Az okát is feltárta előttem,
4378 33   |                       Angliában a géppel szövést, az angol gyolcs finomabb és
4379 33   |                           bejön a gyászruhás módi az országba; pantallót, zubbonyt
4380 33   |                      zubbonyt ölt minden ember, s az ötvösök kimaradnak a világból.
4381 33   |                     franciák behozzák a pálinkát, az oroszok tökéletesítik azt,
4382 33   |                       szegénységébe. Vékával méri az ezüstöt a mosonyi liferans,
4383 33   |                        módiból soha. Ezért mondta az apám: "légy, fiam, csizmadia",
4384 33   |                     asszony uralkodik, akár férfi az országban; akár éhség van,
4385 33   |                    virágok közül. ~- Mert úgy van az, hogy sok országot, világot
4386 33   |                   gazdagságot mindenekben. Láttam az idegenek fővárosait, néztem
4387 33   |                         keresztül amire kiláttam, az a temető volt. Még most
4388 33   |                          Még most sem bulevár biz az, mi annak a helyén van,
4389 33   |                        korhadt révházhoz vezetett az út, ahonnan nagy veszedelemmel
4390 33   |                      kellett törnöm; s ha valakit az utcán magyarul szólítottam
4391 33   |                    lehetett kapni; egy lebuj volt az országúton, annak a fenekén
4392 33   |                          annak a fenekén lehetett az ócskaságok között előkeresgélni
4393 33   |                           egész ütközetek folytak az utcán. A ruhájáról kiismerte
4394 33   |                      utcán. A ruhájáról kiismerte az egyik céhbeli a másikat,
4395 33   |                    kaphattak, azt halálra verték. Az egész külvárosi rondafészek
4396 33   |                          a sorompónál rabolták ki az utazókat. Ez az utca itten
4397 33   |                       rabolták ki az utazókat. Ez az utca itten végtül végig
4398 33   |                           mert kinn járni miattuk az utcán. ~Kálmán elfeledte,
4399 33   |                      csizmadia beszédére. ~- Csak az tudja, hogy meddig mentünk,
4400 33   |                          ligetet, mikor ültették, az utcát, mikor kimérték. S
4401 33   |                        Már nevelődik a fiatalság, az iskolák, az univerzitás
4402 33   |                          a fiatalság, az iskolák, az univerzitás évről évre népesülnek,
4403 33   |                   nyilvános boltokban. Már kezdik az emberek egymást megbecsülni,
4404 33   |                          fölépíteni. És én láttam az időket, mikor mindez nem
4405 33   |                         nem volt, mikor mindennek az ellenkezője volt. És én
4406 33   |                         ki a munkájuk után. Ebben az apró polypusok munkájában
4407 33   |                  megtisztelni, elmegyek vivátozni az ablaka alá; ha színészek
4408 33   |                        Kálmán melegen szorítá meg az egyszerű iparos kezét, míg
4409 33   |                        trancsírozása félbeszakítá az épületes beszédeket. ~Bányaváry
4410 33   |                           bókokat mondani. ~- Már az igaz, hogy Tseresnyés uram
4411 33   |                       tudománynak. Van is jó híre az egész országban. Valahány
4412 33   |                   pátosszal mondaná mindezeket, s az asztal alatt megnyomta Jenőy
4413 33   |                    Tseresnyés uram pedig nem volt az az ember, aki a hízelgő
4414 33   |                 Tseresnyés uram pedig nem volt az az ember, aki a hízelgő szónak
4415 33   |                    darabja előadása után úgy járt az utcán, mint a kísértet.
4416 33   |                           igaza. Én is ott voltam az ön művének előadásán; minden
4417 33   |                     ezután fog születni. Ez nincs az elején kezdve. A fecske
4418 33   |                      tanítja a fiait repülni, nem az égben. Ön nem gondolt a
4419 33   |                      népnek, mely most törüli még az álmot a szemeiből, azokat
4420 33   |                       Hozza ön a színpadra azokat az alakokat, akik most léteznek:
4421 33   |                    hivatalnokot, a félkézkalmárt, az álszenteskedő vénkisasszonyt,
4422 33   |                           ismerhessen benne: íme, az én vagyok ott! Azután mutassa
4423 33   |                          A mások boldogsága sérti az ő lelkét. Én tudom: mert
4424 33   |                  csizmadia, s összeszorítá sokáig az ajkát; de aztán csak mégis
4425 33   |                           neki is más virágon jár az esze - de hát mit tudhat
4426 33   |                         csizmadia? ~Hiszen nem is az ő virágjára céloz az. ~-
4427 33   |                           is az ő virágjára céloz az. ~- És sokáig akar ön ott
4428 33   |                       ajánlani, hogy szerezze meg az ismeretségét az én hajdani
4429 33   |                      szerezze meg az ismeretségét az én hajdani gazdám fiának,
4430 33   |                      mesternek. ~- Így ni - szólt az, bejegyezve a nevet és lakást,
4431 33   |                         aztán kifogyhatatlan volt az anekdotákból, míg a korán
4432 33   |                   Okvetlenül. De mire példálózott az öreg, hogy ott más virág
4433 33   |                          citromé, s azt meg fogom az olasz vargától tudni? ~-
4434 33   |                      olasz vargától tudni? ~- Hát az a más virág bizonyosan "
4435 33   |                          azt a virágot gondolta. ~Az a virág pedig, amire Tseresnyés
4436 34   |                         sorban minden vendéglőben az ezen átutazott Decséry hercegnő
4437 34   |                           hogy Decséryék ugyanazt az útrendet követték, amelyet
4438 34   |                           Triesztben hátrahagyták az utasítást, hogy netalán
4439 34   |                            hogy mikor jön vissza. Az egész, amit meg lehetett
4440 34   |                          és egész szigetein, akár az éppen most felszabadult
4441 34   |                        Egyiptomban!" ~Mit mondott az a georgiai nő az álarcosbálban? ~
4442 34   |                          mondott az a georgiai nő az álarcosbálban? ~Kitől kérdezzen
4443 34   |                        Találd ki: mit morog annak az örök hulláma? Találd ki:
4444 34   |                         össze, csak egy eszme; de az erősebben összetartja, mint
4445 34   |                           írott szerződések, mint az Alkorán és az Evangélium,
4446 34   |                   szerződések, mint az Alkorán és az Evangélium, mint a szent
4447 34   |                 fejedelmek szent szövetsége, mint az önérdek, mint a bűnrészesség,
4448 34   |                          zárdákban; a fogadókban, az Abruzzok rejtett barlangjaiban,
4449 34   |                        szövetség magához ragadta, az igen természetes. Amit az
4450 34   |                         az igen természetes. Amit az az "ifjú" szövetség tanít,
4451 34   |                         igen természetes. Amit az az "ifjú" szövetség tanít,
4452 34   |                            ifjú" szövetség tanít, az az ő lelkének is törvénye
4453 34   |                         ifjú" szövetség tanít, az az ő lelkének is törvénye volt
4454 34   |                     kodifikálva.  Ebben a témában az olaszoktól nagyon sokat
4455 34   |                          tanulni. ~Bűbájos iskola az. A titokszerű működésnek,
4456 34   |                         kölcsönös összetartásnak, az engesztelhetlen szenvedélynek,
4457 34   |                     tudásnak csodálatos iskolája, az, mely fél század óta belejátszik
4458 34   |                         ki magának őszentségénél, az egyház látható fejénél.
4459 34   |                    vállalt. ~Őszentsége, tekintve az enyhítő körülményt, miszerint
4460 34   |                          neve: báró Bálvándy. ~Ez az úr kísérte őket kirándulásaiknál
4461 34   |                  bevégezze. ~Nagy átalakulás volt az! ~Maga előtt látta a példákat.
4462 34   |                           előtt látta a példákat. Az ifjút, ki szerelmét letépi
4463 34   |                        hogy férfimunkát végezzen; az iparost, aki éhezik és rongyban
4464 34   |                   üldöztetni, s megint visszatér; az ősz apát, ki gyermekeit
4465 34   |                      eszmét zengi vissza, s végül az egész népet, mely e dalt,
4466 34   |                          kristállyá vált lelkében az a titkos nedv, amiből a
4467 34   |                       amiből a gyémántok lesznek; az a tudat, hogy vannak az
4468 34   |                           az a tudat, hogy vannak az életnek magasabb csillagzatai,
4469 34   |                      egykor olyan nagy volt, hogy az egész világ nem volt neki
4470 34   |                    másikig, s melynek Rómája most az ellentétes nap: sugárokkal,
4471 34   |                           a camorrával, oldalában az idegenek szuronyaival, kezein-lábain
4472 34   |                       szuronyaival, kezein-lábain az európai Szent Szövetség
4473 34   |                          a babonátul, elszoktatva az erélytül, megfosztva nagyságátul,
4474 34   |                         kik meg akarják mozdítani az álló földet, ugyan jó helyre
4475 34   |                         szőlőlugosa gát fog lenni az idegen lovastömegek rohamának;
4476 34   |                          van, hanem tövise is, és az is szent. ~Persze hogy a
4477 34   |                        tökéletesíti magát. Boldog az az anya, akinek a fia (ha
4478 34   |                     tökéletesíti magát. Boldog az az anya, akinek a fia (ha már
4479 34   |                          fia (ha már azt mérte rá az Isten, hogy valami szabad
4480 34   |                           festészetre adja magát. Az komoly, valódi művészet;
4481 34   |                          jaj, háromszor jaj annak az anyának, akinek a fia költővé
4482 34   |                    megállapodott rendének, s mert az idegenre nézve érthetlenek,
4483 34   |                      háborgatói, s amit alkotnak, az nem a teremtő műveinek dicsőítése,
4484 34   |                   felaggatta, még Béninek is csak az ő engedelmével volt szabad
4485 34   |                      mondá a bámuló nagybátyának. Az pedig biztosítá, hogy nem
4486 34   |                        egy nyakat adnának is neki az eddigihez. ~Nem is volt
4487 34   |                        földéről", hogy mibe kerül az élet Taliánországban. Küldött
4488 34   |                      aztán amíg nagyanyja levelei az otthoni eseményekről tudósíták,
4489 34   |                    világban. ~A szép madonnaarc s az Antinous-alak mindig egymáshoz
4490 34   |                    madonnából nem marad más, csak az arckép s az imádat - nagy
4491 34   |                       marad más, csak az arckép s az imádat - nagy messzeségből. ~
4492 34   |                           rájuk talált a pókfonál az orsovai vesztegintézetben. ~
4493 34   |                         hogyan űzték el egymástól az unalmat? ~Ott azután magyar
4494 34   |                           a szövetség nem terjed. Az a mozdulatlan föld országa.
4495 34   |                         mozdulatlan föld országa. Az a Hyperboreok országa. ~
4496 34   |                       Hyperboreok országa. ~Erről az országról már csak nagyanyja
4497 34   |                      Valóban hírlap is volt abban az országban. Azt járatta is
4498 34   |                     dolgokat, hogy Afganisztánban az angolok újabb vereséget
4499 34   |                         alatt ismeretes aprószőlő az idén nem jól termett; hogy
4500 34   |                          amelyben feljegyeztettek az ilyen nevezetes események,