Fejezet

  1 Korr|          Borcsay Mihály, művészi nevén Bányaváry. Hárman pedig Pesten laktak:
  2 Korr|             Megtudta ezt Biróczy is és Bányaváry. ~Biróczy Triesztben volt
  3 Korr|             szándékozott haza, Pestre; Bányaváry pedig úgy intézkedett, hogy
  4 Korr|       iszonyata. ~Ekkor kerekedett fel Bányaváry csapatjával együtt, hogy
  5 Korr|           hegyes vidéket kikerüli - de Bányaváry csak menni akart, neki más
  6 Korr|            vesztegzárt ki nem állják. ~Bányaváry könyörgött, rimánkodott,
  7 Korr|        jövevény bebocsáttatása ellen. ~Bányaváry megkísérté hivatkozni a
  8 Korr|              szúrja benne magát, s így Bányaváry vitézül elfoglalta a sorompót,
  9 Korr|          árnyék vonul a kolera előtt. ~Bányaváry azonban kiadá rendeletben
 10 Korr|              titkolni akarta baját, de Bányaváry meg volt miatta rettenve,
 11 AKol|          utadból félrelöksz: a hajdani Bányaváry - talán azok pályatársaik
 12 6   |              kell adni. ~- Kivált az a Bányaváry! Aki Kálmán herceget adta.
 13 6   |                Zampát (ó, milyen Zampa Bányaváry!) az Arany időt, a Harisnyatakács
 14 7   |              sültek-főttek zavarukban; Bányaváry úr belehúzta magát a keményített
 15 7   |                előkészületek tétettek. Bányaváry a címszerepben. Egyúttal
 16 7   |                tapssal vegyíté a "fóra Bányaváry!" megtisztelő kiáltást,
 17 7   |         szaladt a hajporos katulyával. Bányaváry ott hagyta állni a látogatóit,
 18 8   |                mindennapos vendég lett Bányaváry Jenőyék házánál. (Már csak
 19 8   |            hajdani iskolatársát. Aztán Bányaváry igazán mulatságos fiú volt.
 20 8   |               nem tudom. ~- Dehogynem. Bányaváry úrral a múltkor énekelte.
 21 8   |           énekelte. Majd kísérni fogja Bányaváry úr. ~Bányaváry aztán vette
 22 8   |           kísérni fogja Bányaváry úr. ~Bányaváry aztán vette a gitárt, s
 23 22  |         Kálmánt Borcsay vagy pardon! - Bányaváry úr. - Benyovszky Móric sima
 24 23  |                  Reggel korán felkölté Bányaváry alvó barátját. ~- Ébredj!
 25 23  |                egy percre szállására. ~Bányaváry összepakolt mindent, ami
 26 23  |            vinni. ~- Minek az? - monda Bányaváry. - "Me lupus... fugit inermem." (
 27 23  |               mentek kar karba fűzve. ~Bányaváry nem hagyta útitársait gondolatokba
 28 23  |                Bemutattam magamat: "Én Bányaváry direktor vagyok, itt haldoklom
 29 23  |              mondja: "Kedves magyar!" ~Bányaváry maga is el volt ragadtatva
 30 23  |           egymást. ~Egy ponton megállt Bányaváry, ahonnan napsütötte, völgyet
 31 23  |         Engemet mind a ketten! - monda Bányaváry. - Most büntetésül csókoljátok
 32 23  |              gyermekek vagytok - mondá Bányaváry -, az én gyermekeim. Oda
 33 23  |          gyönyörű szoprán hangja volt. Bányaváry ércteljes tenor hanggal
 34 23  |                mi már! - mondá büszkén Bányaváry. - S a másik fele is jön.
 35 23  |                 szólt keserű gunyorral Bányaváry. - Nem ott leszesz-e te
 36 23  |             vár. Még bevégezve sincs. ~Bányaváry mohón ragadá ki kezéből
 37 23  |             elkezdték olvasni a művet; Bányaváry tartotta, Cilike áthajolt
 38 23  |          olvasták együtt; a másodiknál Bányaváry felszökött helyéből, s elkezdett
 39 23  |       elragadtatás gyönyörét élvezik. ~Bányaváry szenvedélyesen szorítja
 40 23  |                Lear királynak! - kiált Bányaváry, s kiállva a kunyhó ajtajába,
 41 24  |                volt az előadás, s azon Bányaváry még mint néző, még mint
 42 25  |               azok felül nem kerülnek. Bányaváry ezt nem tudja felfogni.
 43 26  |              Mi lett volna belőled, ha Bányaváry e levél helyett azt küldi,
 44 29  |             bizonyosnak tartá, hogy ez Bányaváry truppja. ~Akár arra is fogadhatott
 45 29  |              Hogy nyalábolta őt nyakon Bányaváry! ~- Hát te hogy kerülsz
 46 29  |              te hogy kerülsz ide? ~Ezt Bányaváry kérdezé Kálmántól. ~Hiszen
 47 29  |            ipekakuánát adni? - kérdezé Bányaváry. ~- Hogy egy kicsit beteg
 48 29  |              Tudom - szólt elkomorodva Bányaváry. - Azt is tudom, hogy már
 49 29  |       mirajtunk, kedves öcsém! - monda Bányaváry. - Ha egyszer ott leszünk,
 50 29  |               Hahaha! - nevetett rajta Bányaváry. - De én túljártam az eszeden.
 51 29  |              szépségtől! ~Kálmán tudta Bányaváry felől, hogy annak oly hatalmas
 52 29  |             lesz - szólt könnyű vérrel Bányaváry. Ha tűz esik is az égből,
 53 29  |          feleltél a kérdésemre - szólt Bányaváry. - Te tilthatnád meg nekünk
 54 31  |          parancsolt belőle senki más. ~Bányaváry még ott találta a régi emelvényt
 55 31  |          Várjatok csak - mondá magában Bányaváry, mikor a pislogó lámpafénnyel
 56 31  |            ostoba. ~Ezt választotta ki Bányaváry a remekmű cenzorául. ~Elment
 57 31  |             Harmadnap visszament hozzá Bányaváry. ~Bócza úr bölcs tekintetű
 58 31  |             sort törült volna belőle. ~Bányaváry diadala tökéletes volt. ~
 59 31  |               tíz kritikust idéz elő. ~Bányaváry maga úgy járt-kelt a városban
 60 31  |         ingerli ott, ahol nem kellene. Bányaváry maga sem látszik érteni;
 61 31  |              jelen. E visszavonulásért Bányaváry lehordta Kálmánt, szerinte
 62 31  |             viszonza szárazan Kálmán. ~Bányaváry majd megölte e szóért. ~-
 63 31  |         közülük fogalma a művészetről: Bányaváry bakternek való, nem színésznek,
 64 31  |             rohan be hozzá nagy zajjal Bányaváry. Borzas haja egészen szét
 65 31  |               beszélned! - pattant fel Bányaváry. - De én holt emberré vagyok
 66 31  |          diskurálsz! - monda bosszúsan Bányaváry. - De olvasd már most ezt
 67 31  |           helyére sóraktár építtetik. ~Bányaváry olyan dühös volt, hogy sírt. ~-
 68 31  |              Kálmán gyakorlott fölényt Bányaváry fölött. Az igazi veszély
 69 32  |                   Ki az ön barátja? ~- Bányaváry. ~- A színészigazgató? ~-
 70 32  |               magánál ebédre Kálmánt. ~Bányaváry erősen kicsípte magát, hogy
 71 32  |                volt, mint egy galamb. ~Bányaváry sokáig időzött a szép delnőnél;
 72 32  | denevérkastélyát; nem szorul rá senki! Bányaváry az egész diadalt a szép
 73 33  |               hiszi letéve azóta, hogy Bányaváry oly örömtelten jött haza
 74 33  |              tűt! - kiálta őt meglátva Bányaváry. - Rám van bízva, hogy vigyelek
 75 33  |        egyúttal a legény hálószobája. ~Bányaváry már ismerte a járást, ezért
 76 33  |                tudta azokat hallgatni. Bányaváry azonban nem titkolá, hogy
 77 33  |                éhség van, akár bőség. ~Bányaváry bókot akart mondani a mesternek. ~-
 78 33  |             egyszerű iparos kezét, míg Bányaváry mosolyogva súgá fülébe: "
 79 33  |               az épületes beszédeket. ~Bányaváry illendőnek találta a szíves
 80 33  |               sehol Pesten, mint itt. ~Bányaváry színpadi pátosszal mondaná
 81 33  |                erényeit: "sírjatok! " ~Bányaváry úgy kacagott ezen a tréfás
 82 33  |                 kiálta hangjához jutva Bányaváry. - Igazán klasszikus tanácsokat
 83 33  |            megy? ~- Ó, igen! - sietett Bányaváry megfelelni Kálmán helyett. -
 84 33  |            országba fog utazni? ~Ismét Bányaváry felelt meg Goethe klasszikus
 85 33  |               Tseresnyés uram? - monda Bányaváry útközben Kálmánnak. - Valóságos
 86 33  |         cipripedium" (cipőcím) - szólt Bányaváry, nagyot nevetve gúnyos ötletének. ~
 87 34  |       észrevételeket rakhatott félre: "Bányaváry úr ma kitett magáért", "
 88 35  |               feledve. ~Azok közt volt Bányaváry is. ~Már ittas volt; énekelt.
 89 35  |                 s a lódobajra felriadt Bányaváry. ~- Hah! Ez ottan Holubár! -
 90 36  |              Fényes reggel volt, mikor Bányaváry mámoros álmából felébredt,
 91 36  |              lesz igaz - mondá magában Bányaváry; azzal felugrott az ágyból,
 92 36  |               Tseresnyés uramhoz, hogy Bányaváry úr megbolondult: ott kinn
 93 36  |               egész komoly képet öltve Bányaváry. - Ha nagyon jó dolga van,
 94 36  |                szólt magas megvetéssel Bányaváry. ~- Mi dolog volna az, ha
 95 36  |                s karöltve nekiindultak Bányaváry szállását felkeresni. ~Az
 96 36  |        torkollik. ~Útközben elbeszélte Bányaváry Kálmánnak egyévi viszontagságos
 97 36  |         gyümölcspiacon vitt keresztül. Bányaváry megállt egy kofánál, s egy
 98 36  |             labodával benőtt utcájában Bányaváry megtalálta azt a vályogból
 99 36  |               most maradj hátra - súgá Bányaváry Kálmánnak. Én hadd menjek
100 36  |          valami teatralikumnak lenni. ~Bányaváry maga nyitott be elébb az
101 36  |           fődolog volt Cilikére nézve, Bányaváry azon nagy munka napjai alatt
102 36  |               dolog eredete pedig az. ~Bányaváry azt mondá: a színész akkor
103 36  |              de ugyan pórul járt vele. Bányaváry ezúttal nem hagyta a morfiumot
104 36  |              napokig fel sem kereste. ~Bányaváry valódi őstípusa volt a fajtának.
105 36  |              várta. ~Egy reggel, mikor Bányaváry szokásos mámorából felocsúdva,
106 36  |                akkor ugyan meleg van. ~Bányaváry kacagva nyitott be Kálmánhoz,
107 36  |                hát híj rá publikumot. ~Bányaváry átkiabálta a műhelyből Tseresnyés
108 36  |            felugrott helyéről, s aztán Bányaváry is felugrott, és egymás
109 36  |        teremtés! ~- Barátom - folytatá Bányaváry a bámuló dicsekedés hangján. -
110 36  |            idáig a nevetnivaló - mondá Bányaváry -, de most következik a
111 36  |         reggelinek, így szólt hozzám: "Bányaváry! Mától fogva a pénztár az
112 37  |       nyakravalóval rohan be Kálmánhoz Bányaváry, nyakába borul, megöleli,
113 37  |           kérdő tekintetet vetett rá. ~Bányaváry pedig elérté a tekintet
114 37  |         elfogad ő engem ott is - monda Bányaváry hebehurgyán, aztán megbánta,
115 37  |           hozott keresztelői ajándék. ~Bányaváry elolvasta az iratot, kiejté
116 37  |             Hah, micsoda öröm volt az! Bányaváry kívül-belül összecsókolá
117 37  |                viseltetik, ha elválnék Bányaváry uramtól, és azt magától
118 37  |             meg addig, amíg... ~- Amíg Bányaváry barátsága félbeszakad? ~-
119 38  |           eléggé érvényes indok. Hanem Bányaváry csak menjen oda és mulasson.
120 38  |              ment egyedül haza Budára. Bányaváry ilyenkor elmaradt Csollánné
121 38  |            elsiettek a vidám lakomára, Bányaváry is; csak a lámpaoltogató
122 38  |                helyen van már. ~Kálmán Bányaváry arcára figyelt. Az nem ivott
123 38  |            otthon van - vigasztalá meg Bányaváry. ~És még egyszer eszébe
124 39  |              engem többé!" ~- Kicsoda? Bányaváry? ~- Ő mást szeret. ~- Kit? ~-
125 39  |        ügyvédje beszélte el azt nekem. Bányaváry gyakran említé, mennyi fény,
126 39  |             kárára fogja eldönteni. És Bányaváry el fog hagyni minket, és
127 39  |             találkozott Kálmán, akitől Bányaváry után tudakozódott, az mind
128 39  |         Bányaváryt. ~Egyedül találta. ~Bányaváry is értesülve volt már a
129 39  |          minden lélekfurdalás nélkül. ~Bányaváry saját szavait hallotta visszhangzani,
130 39  |             Kálmán, s indult kifelé. - Bányaváry utána sietett, s rimánkodva
131 39  |              és hullott saját fejére. ~Bányaváry rögtön tudatta társaságával,
132 39  |                bámulattal tekinte rá. ~Bányaváry csak annyit mondott e tekintetre: ~-
133 39  |                színpadi cifraságokra. ~Bányaváry valóban meg volt térítve.
134 39  |             Cilike is helyeselte, hogy Bányaváry is menjen a társasággal;
135 39  |              ki magát a többiek közül. Bányaváry erősen esküdött, hogy éjfélen
136 39  |             férje "csak" iszik. ~No de Bányaváry erős volt abban, amit megfogadott;
137 39  |                 Olyan jó fiú volt a jó Bányaváry! - Mindig érezte ő azt,
138 39  |                 és beszél vele. ~Mikor Bányaváry a negyedik csésze teát itta,
139 39  |             maga mámorfilozófiája. ~És Bányaváry egyet vetett az oldalán,
140 39  |             elszoktatom én azt innen. ~Bányaváry tehát nagy szívdobogás közt
141 39  |           singen von Läusen, Flöhen!" ~Bányaváry futott, ahogy bírt. ~A holdvilág
142 40  |             nem bírta neki elfelejteni Bányaváry elűzetését. Ő valóban rajongott
143 40  |            amiért megakadályozta, hogy Bányaváry miatt vagyonát elveszítse. ~