Fejezet
1 Korr | számára nem maradt más. ~Katinka azt vette a fejébe, hogy
2 Korr | őket Vácra, Gödöllőre. ~Katinka egyedül maradt. ~Egyedül
3 Korr | hízelkedésnek vett. ~Tehát Katinka unta magát nagyon. ~Mikor
4 Korr | úgy pecsételték le újra. Katinka tehát Aszályit készítette
5 Korr | idegenek lettek rá nézve, Katinka számára nem maradt szívében
6 Korr | historizált Bálvándy előtt, hogy Katinka milyen jól mulatott a kolera
7 Korr | Azzal kivette zsebéből Katinka levelét, s a többit eltakarva,
8 Korr | hihetetlen! Hiszen igaz, hogy Katinka szentem mindig igen nyájas
9 Korr | mindazt, ami vele történt. Katinka kitörő kacajjal fogadá a
10 Korr | kiálta fel ragyogó arccal Katinka. ~- A zsibói házat ajándékba
11 Korr | Nos, nos? - sürgeté Katinka türelmetlenül. ~- Itt küldi
12 Korr | Leveleimet? - kérdé Katinka fülig elvörösödve. - Minek? ~-
13 Korr | beleegyezik. ~- Beleegyezik? - Katinka bámulni kezdett. ~- Ő helyesli
14 Korr | mosolygott az úrhölgyre. ~Katinka most fogta csak fel, minő
15 Korr | belépett a csengetésre. ~Katinka így szólt a cselédhez: ~-
16 AHarc| menüett-táncot. ~Viszont Katinka nagysám oly szenvelgő édeskedéssel
17 AHarc| eleinte, míg közbe nem jött Katinka ölebecskéje, a kis kövér,
18 AHarc| die hund fett! ~Amin aztán Katinka akkorát nevetett, hogy minden
19 AHarc| kifelé fordítva. ~Mikor Katinka meglátta a pompás hintót,
20 AHarc| Mi ez, uram? - kiálta Katinka. ~- Still! Komm noch etwas! -
21 AHarc| bivalyok elé kötötték. ~Katinka sírt, dühöngött, mérgében
22 AHarc| ehelyütt publikum nem látott. ~Katinka a hintó mélyébe vonta magát,
23 AHarc| Alászolgája, alászolgája!" ~Katinka minden csepp vérével megérzé
24 4 | odanyomtatva. Ez a név "Katinka". - Biz ezt eddig is tudhatta,
25 4 | Csakhogy a "Katalin" és a "Katinka" most már két különböző
26 10 | látogatót megpillantá. ~Katinka volt. A szép asszony, azokkal
27 10 | parancsára a végzetes perért. ~Katinka nyugtalan mohósággal kapta
28 10 | felolvasást. ~- Eddig van. ~Katinka odalépett az ifjú elé, s
29 10 | Kálmán kikerülte, hogy Katinka látogatásáról beszéljen
30 10 | két nevet öröklik. Sátory Katinka már gyermekkorában tudta
31 10 | Berti huszonöt éves volt, Katinka pedig ötéves, Berti délceg,
32 10 | Berti délceg, hetyke legény, Katinka vidám, csevegő gyermek.
33 10 | cinikus cimborává fog vénülni, Katinka pedig egy minden gyönyörűségre
34 10 | okvetlen hozzá kell mennie. Katinka pedig ki nem állhatta Bertit
35 10 | akként volt szerkesztve, hogy Katinka akkor lépjen minden birtokának
36 10 | hogy ha netalán valamikor Katinka és Berti törvényesen elválnának,
37 11 | elszántság kellett ahhoz! ~Katinka még mindig ott lakott, hol
38 11 | fel kell fedeznünk, hogy Katinka és Kálmán között a társalgás
39 11 | magyarul is csak megérti. ~Katinka helyet mutatott Kálmánnak
40 11 | megtudja tőle a bírálatot. ~Katinka szemei is őrajta függtek:
41 11 | Ugyanazon levél volt az, melyet Katinka Kálmán által küldött Korcza
42 11 | hogy mit cselekszik, mikor Katinka levelét Csollán Berti levelével
43 12 | színházban soha nem mutatta magát Katinka páholyában; hanem aztán
44 12 | Kálmán regényt olvasott Katinka előtt, az pedig hallgatta. ~
45 12 | taníthatta őt más, mint Katinka maga. Ez vigyázatlanság!
46 12 | Ó, be kedves! - kacagott Katinka, és nyakába borult. - Együtt
47 12 | akarom magamat tekinteni. ~Katinka kacagott. Ez tetszett neki. ~-
48 12 | szalonba áthallotta csengeni Katinka kacagását. Olyan gyönyörteljes
49 12 | Mikor benyitott a szobájába, Katinka a kereveten ült, két kezét
50 12 | van-e a gazda?" ~Kálmán Katinka arcára figyelt. Nevetett
51 12 | nyugosztalja meg szegényt. ~Katinka felkacagott e paródián.
52 12 | leszünk mi már akkor?" ~Katinka egy megtagadó szót sem ejtett,
53 12 | az erdő közepén mulatni. ~Katinka egy szóval sem mondta, hogy
54 12 | Kálmánt bosszantotta az, hogy Katinka olyan nagyon érdeklődik,
55 12 | amiket a válóperben olvasott Katinka és Bálvándy személyeire
56 12 | a dacot. Polip volt az. ~Katinka megelőzte mind a kettőjüket.
57 12 | kalapjaik után nyúltak. ~Katinka egyszerre nyújtá mind a
58 16 | ARIADNÉ~Katinka egész nap várta, hogy Kálmán
59 16 | fog falusi jószágukra. ~Katinka összetépte a visszahozott
60 16 | az úrasszonyukon. ~Ó, azt Katinka nagyon jól tudta, hogy őrajta
61 16 | szomszéd ház emeletéből. ~Katinka, amint a hajnalsugár derengett
62 16 | hintó kigördül az udvarról. ~Katinka sírt keservesen. ~Most már
63 16 | Ah, ez mennyei tréfa. Katinka nagysámat a gödénylaki birkateleltető
64 16 | egy kicsit elnevette magát Katinka; de egyszerre megint komoly,
65 16 | Azt nem mondom meg önnek. ~Katinka csakugyan nem hagyta magából
66 16 | Ide bérelt ki szállást Katinka az ő kedves férjének, mit
67 18 | jegygyűrűjét is, azzal hazament. ~Katinka ráismert a gyűrűjére. ~Piros
68 18 | fogja látni. S annak adom. ~Katinka azt mondta Bálvándynak,
69 20 | következzék Csollánné Sátory Katinka neve. A világban sehol másutt
70 20 | Nem a rangkülönbség miatt; Katinka is nemes nő és gazdag; hanem
71 20 | amelyet a rendező akar. ~Katinka ezt a nevet húzta: Korda-fő.
72 20 | párját, s rá is talált, Katinka is kíváncsi volt megtudni,
73 20 | válasszal Kálmán. ~- Ahhaha! - Katinka elkezdett kacagni. - Nézze
74 20 | viszi az ő fegyverét is, de Katinka nem fogadta el. ~"Elbírom
75 20 | széles sincsen - válaszolt Katinka, s jobb kezébe kapva puskáját,
76 20 | előttem! - parancsolá itt Katinka Kálmánnak. S nem kívánta
77 20 | kezembe, nehogy leszédüljön. ~Katinka elfogadta a nyújtott kezet,
78 20 | agancsokra, mint azok énrám. ~Katinka bosszús negéddel ütött Kálmán
79 20 | s elkezdett pánizálni. ~Katinka fogta magát, odaült mellé,
80 20 | a boldogabb feltámadást, Katinka is otthagyta a jámbort,
81 20 | nagyon sokszor! - mondá Katinka, s a térdei közé fogott
82 20 | furcsán csóválta a fejét. Katinka észrevette azt. ~- No, hiszen
83 20 | mondta: "jó éjszakát". ~Katinka lehúzta a karikagyűrűt az
84 20 | bujdosik a paradicsomon kívül. ~Katinka eltakarta a két kezével
85 20 | No, én azt hallottam. ~Katinka e beszéd alatt megkísérté
86 20 | érzéket felfokozott. ~Ahelyett Katinka élcelni kezdett. ~- Úgy
87 20 | Nehéz arra megfelelni. ~Katinka nem is hagyott neki időt
88 20 | oka mégis! - kiálta fel Katinka haragra gyúltan. - Az Isten
89 20 | sírni. - Hiába volt már az. ~Katinka meg is bánta nagy hamar,
90 20 | már mást szeretek!" ~De Katinka nem hagyta őt menekülni
91 20 | fogtam már meg önt - szólt Katinka kegyetlen mosollyal. - Önnek
92 20 | szép madonnaarcba, ni! ~Katinka mutatóujját végighúzva a
93 20 | sárga szemű szörnyeteg. ~Katinka hosszasan elhallgatott e
94 20 | Sok idő múlva felnézett Katinka Kálmán arcára, s megszólalt. ~-
95 21 | lábszőnyeg lesz a bőréből. Katinka azt ágya előtt szándékozik
96 21 | való ínyencségek. Azokat Katinka meg akarja ízlelni. ~Hát
97 21 | Ne tessék miatta aggódni. Katinka őnagyságának igen érzékeny
98 21 | ügyetlen talpacskáival. Katinka egészen belészeretett. Talált
99 21 | legalább lőttek - szólt Katinka nekihevült arccal -, de
100 21 | nevető arcát felé fordítva Katinka. ~- Ne féljen tőle. ~Kálmán
101 21 | győztes jogaihoz tartozik. ~Katinka saját finom fehér ujjacskáját
102 21 | szőke szemöldökei voltak: Katinka festett neki feketéket.
103 21 | a maradék puskaporral. ~Katinka pedig a legkisebbik ujjának
104 21 | ez sok keserűséget okoz. ~Katinka pedig még jobban észrevette
105 21 | fegyver a kezében? - nevetett Katinka. - Se lőni, se ütni nem
106 21 | No, uram! - csitítá Katinka. - Ez mauvais genre, élcekért
107 21 | Úgy van, úgy! - erősíté Katinka is, jóltevői nagylelkűséggel
108 21 | az úr, ki a Korda-főnél Katinka asszonyság előtt azzal produkálja
109 21 | azért mások okultak belőle. ~Katinka a kalapja mellől minden
110 22 | MÖGÖTT?~Ez órától fogva Katinka nem szólt többet Kálmánhoz.
111 22 | másodikban a parasztok. ~Katinka is megjelent. Kissé későre
112 22 | kiálta fel indulatosan Katinka, korbácsa gombos végével
113 22 | szavaimat is utánuk! - kiálta Katinka, korbácsnyelével ütögetve
114 22 | értse, mit szólunk - mondta Katinka, s szemközt fordítá lova
115 22 | az erszény elfogadására. ~Katinka gyöngén belecsapott az eléje
116 22 | Nem soká kellett keresnie; Katinka az inasa által küldé meg
117 22 | oda bírt oldalogni, ahol Katinka, Bálvándy és a lengyel földesurak
118 22 | csak. Eggyel több volt. ~Katinka végignézett rajta, büszkén,
119 22 | hogy őrá semmi sem ragyog. ~Katinka szemeivel nem találkozott
120 37 | volt neki őt elveszteni. ~Katinka azt mondta egykor neki: "
121 37 | Csollánné asszonysághoz. ~Katinka a keresztelős háznál találkozott
122 37 | keveredtek - foIytatá Kálmán. ~Katinka Cilikéhez lépett aztán,
123 37 | kosárka cukorvirágokkal. Katinka maga adta azt át neki, kérve,
124 37 | Bálvándy és Dorothea grófnő. ~Katinka égő kárörömmel leste Kálmán
125 37 | egy nőt boldogítani tud. ~Katinka ajkába harapott. ~És Kálmán
126 37 | onnan egy iratot vett elő Katinka, s azt szétbontva odanyújtá
127 37 | a kezéből, térdre esett Katinka előtt, megcsókolta a kezét,
128 37 | Pestre Dorothea grófnő is. ~Katinka megtudta, hogy a grófnő
129 37 | Haha! - kacagott fel Katinka. - De hát még akkor milyen
130 37 | amikor kiszabadítom! ~Ismerte Katinka a viszonyokat jól. Akár
131 38 | Hiszen nem szerette már. ~Katinka termei azon időkben mindig
132 38 | vacsora volt még hátra. ~Katinka is szívélyesen fogadta az
133 38 | Arra nem várunk - mondá Katinka. ~- De hisz az nem is jön
134 38 | eléneklé az Erlkönig dalát; Katinka kísérte énekét a zongorán. ~
135 38 | kezdtek, zongoraszónál. Katinka a jókedvű színésznőkkel
136 38 | gondolatnak is képtelenség volt. Katinka azt a szeretetreméltó indítványt
137 39 | grófoké, a másik Csollán Katinka úrhölgyé. Az úri lakházak
138 39 | nézett. Innen leste egykor Katinka Kálmánt, amint Dorothea
139 40 | legközelebb találta Kálmánt. ~Katinka bérbe fogadta Aszályit,
|