Fejezet

2501 32   |                   igaztalanoknak tartunk, hogy veszekedjünk pályatársainkkal,
2502 32   |            veszekedjünk pályatársainkkal, hogy egzekváljunk a koldustarisznyáig
2503 32   |           ajánlattétel szükséges e téren, hogy "jó prókátor" legyen az
2504 32   |                 lesz. ~Kálmán megértette, hogy Korcza úr gyöngéd modorban
2505 32   |                 kellett magában vallania, hogy felfogása egészen helyes. ~-
2506 32   |              nincsen is ön arra szorulva, hogy a körme vakarásával keresse
2507 32   |                   Kálmán. - Azt tudja ön, hogy nagyanyám kitagadás terhe
2508 32   |              terhe alatt tiltá meg nekem, hogy költői pályára lépjek, ami
2509 32   |                ellenszenve van. Meglehet, hogy ezen ellenszenv még legyőzhető.
2510 32   |             gyönyörűség neki azt hallani, hogy azok itt-amott milyen nyomorban
2511 32   |            tiltotta meg nekem átok alatt, hogy ezekkel az ő száműzötteivel
2512 32   |                   bontotta fel? ~- Tudom, hogy végelválásunk van benne.
2513 32   |               látni e pillanatban. Tudom, hogy szavai mérget és haragot
2514 32   |                tartalmaznak; nem akartam, hogy azokra emlékezzem. A tényt
2515 32   |                   jól tudja, mint ügyvéd, hogy az ősi vagyonból önt ki
2516 32   |      elviselhetetlen volna az a gondolat, hogy én azt a jámbor kegyes arcot,
2517 32   |           keresetlevéllel szomorítsam el, hogy öregségének éjszakáira kínzó
2518 32   |           tisztelt hajdani principálisom, hogy mint nekem régi jóakaróm
2519 32   |                 ügyet kettőnk között úgy, hogy nagyanyám sértve ne legyen
2520 32   |                kimenteni? ~- Mikor tudom, hogy nincs igazam. ~- Hja, kedves
2521 32   |            barátom, ha azok, akik tudják, hogy nincs igazuk, előre megadnák
2522 32   |                   mind éhen vesznének el. Hogy akar ön ügyvéd lenni, ha
2523 32   |                      Én bizonyosan tudom, hogy mi van a levélben, anélkül,
2524 32   |                  van a levélben, anélkül, hogy olvastam volna. ~- De miután
2525 32   |              Cagliostrónak sem hiszem el, hogy lepecsételt levél tartalmát
2526 32   |              annálfogva nagyon kérem önt, hogy olvassa el elébb azt a levelet,
2527 32   |                  hanem engedje meg nekem, hogy én bontsam fel, s olvassam
2528 32   |                pecsétnyomómmal, s ráírom, hogy én szakítottam fel; de ha
2529 32   |                benne: akkor megengedi ön, hogy felolvassam ön előtt? ~Kálmán
2530 32   |           visszafordult, s bámulva látta, hogy az ügyvéd szemei milyen
2531 32   |                 tereád. Bizonyosan tudom, hogy nem úgy van, ahogy írja.
2532 32   |                   hadd olvashassam. Hanem hogy a színészek gyalázatosan
2533 32   |         kritikusnak. Ez igaz lesz. Tudom, hogy el vagy keseredve most az
2534 32   |           leveretve. Mutasd meg azért is, hogy nem vagy az a kicsiny ember,
2535 32   |                urat fel fogom hatalmazni, hogy utazásodban mindig ellásson
2536 32   |           hullottak mellette. ~- No ugye, hogy ez egy kicsit másként hangzik,
2537 32   |                   észre a levél hátterét: hogy el lesz távolítva messze
2538 32   |                   még egyszer megkísérté, hogy unokáját megmentse, s a
2539 33   |             szelleme, bevallhatá nyíltan, hogy kicsoda. ~Az egész emberiség
2540 33   |    összetalálkozott, azon kezdé beszédét, hogy szörnyűködött a helytartótanács
2541 33   |                betiltá, nagyon biztatták, hogy ez az ügy a Pest megyei
2542 33   |                    Kálmán úgy tapasztalá, hogy a főurak elvesztett kegyéért
2543 33   |                  melyben mentegeti magát, hogy segédszerkesztője tudtán
2544 33   |                   De azonnal intézkedett, hogy a lap példányai visszaszedessenek
2545 33   |                 ötven forintot, de kérte, hogy ne nyomasson azért új lapot.
2546 33   |                levelet. Ő maga sem tudja, hogy mit írt. Szinte részeg volt.
2547 33   |                 ma húsz forintot nem kap, hogy a kosztadóját kielégíthesse,
2548 33   |                    Felhatalmazza Kálmánt, hogy a levelét közölje a hírlapokban.
2549 33   |                   német fogadhatott arra, hogy őnáluk minden ember orvostudor,
2550 33   |                   a magyar fogadhat arra, hogy nálunk minden ember színbíráló,
2551 33   |             valamit igazítani a szerepén, hogy jobban illjék a testére,
2552 33   |                magában a szerző. ~Azután, hogy búcsút vegyen Bányaváryéktól,
2553 33   |                 kézbe hiszi letéve azóta, hogy Bányaváry oly örömtelten
2554 33   |          látogatásából, s elmondja nekik, hogy utazni fog Olaszországba:
2555 33   |               Bányaváry. - Rám van bízva, hogy vigyelek el magammal ebédre
2556 33   |         barátságos lakomára, s rám bízta, hogy téged is híjalak meg, mert
2557 33   |           csizmadiamester". Nem titkolta, hogy nemesember. S nem szégyellte,
2558 33   |             nemesember. S nem szégyellte, hogy csizmadia. Amaz őseinek
2559 33   |               török szó: ettől származik, hogy "csizmedzi". A csizmadiát
2560 33   |           tisztaszoba ajtaját, s kínálta, hogy tessenek leülni. ~A tisztaszobában
2561 33   |          cinkanálnak meg kellett vallani, hogy biz ő csak cinkanál, semmi
2562 33   |                emlékezetünket, rájönnénk, hogy ez alakot láttuk már egyszer:
2563 33   |                  hecce" után azt felelte, hogy oda okos ember nem jár. ~
2564 33   |                 tessenek megítélni azért, hogy a bőrkötényt fenntartottam:
2565 33   |                   Az újságíró hozzáteszi, hogy "higgyék a bolondok". Én
2566 33   |           bolondok". Én pedig azt mondom, hogy jobb volna, ha odamenne
2567 33   |             anglus, és tanulna tőle, mint hogy kicsúfolja őtet, mert a
2568 33   |                égen, ma pedig már tudjuk, hogy a föld forog körülötte,
2569 33   |                 azért csak annyit mondok, hogy arany az mind. S ha százszor
2570 33   |                 publikumban. Nem értik... Hogy is kívánhatnók tőlük, hogy
2571 33   |                Hogy is kívánhatnók tőlük, hogy ez a nép, mely eddig majomkomédiával,
2572 33   |                  nem azért szólta ezeket, hogy nevetést gerjesszen velük. ~
2573 33   |                meginvitálta a vendégeket, hogy tessenek helyet foglalni. ~
2574 33   |               uram, mintha arra gondolna, hogy van egy láthatatlan számvevő
2575 33   |                 gondolt volna. ~Megvárta, hogy előbb a levest megegyék.
2576 33   |                   sőt egyenesen követeli, hogy beszélgessenek mellette.
2577 33   |              marad. Utasítani a vendéget, hogy melyik a legjobb darab;
2578 33   |                   melyik a legjobb darab; hogy mártást is vegyen hozzá,
2579 33   |                  Azt híresztelték felőle, hogy azáltal a búza elveszti
2580 33   |              elvetni. A királyi bálokban, hogy módiba hozassék - mert a
2581 33   |                  hagyva a princesszeknek, hogy hajaikat krumplivirággal
2582 33   |        tiszttartóknak megparancsoltatott, hogy több hold földet a krumpli
2583 33   |           tiszttartók azt mondták felőle, hogy a sertések sem akarják enni
2584 33   |                  volt ellene az irtózata, hogy az uradalmakban puskás csőszökkel
2585 33   |                őriztetni a krumplivetést, hogy a dühödt paraszt éjjel ki
2586 33   |                  akkor tanulta meg a nép, hogy mi az a burgonya. Isten
2587 33   |            Bányaváry azonban nem titkolá, hogy a burgonyának legnagyobb
2588 33   |              legnagyobb érdeme abból áll, hogy az ember nyeldeklő műszerének
2589 33   |                  bort kell utána küldeni, hogy rendeltetése helyére lemenjen. ~
2590 33   |         középszerű tanuló voltam, láttam, hogy valami lumen mundi nem lesz
2591 33   |                  S megmondtam az apámnak, hogy kézműves akarok lenni. Az
2592 33   |                 mindazt, ami csak polyva, hogy csak a tiszta búza maradjon
2593 33   |                közül. ~- Mert úgy van az, hogy sok országot, világot bekóboroltam
2594 33   |                 csizmadiája, s tudom jól, hogy mennyi szebb és jobb van
2595 33   |                 felőle Tseresnyés uramat, hogy növekedő érdekkel hallgatja
2596 33   |       vásárosbódékat kellett felállítani, hogy legyen elég szállásuk. Akkor
2597 33   |                  meg, úgy lökött oldalba, hogy elég volt feleletnek. Messze
2598 33   |          istentelen dínomdánomot csapott, hogy a jámbor polgár nem mert
2599 33   |                 utcán. ~Kálmán elfeledte, hogy enni is kell, annyira figyelt
2600 33   |              beszédére. ~- Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt
2601 33   |                   mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el, mint
2602 33   |                  nem hagy el a reménység, hogy előremegyünk. Ott áll a
2603 33   |                  hisznek; kezdik átlátni, hogy nincs olyan kicsiny ember,
2604 33   |                   Mihály uram munkájában, hogy vannak apró állatocskák,
2605 33   |                  mondani. ~- Már az igaz, hogy Tseresnyés uram nagy pártfogója
2606 33   |                azért mondanám el önöknek, hogy megismertessem a magam érdemeit,
2607 33   |           érdemeit, amik csekélyek; hanem hogy megismertessem önökkel a
2608 33   |                csüggednének el? Én tudom, hogy miért beszélek. Nem vagyok
2609 33   |                   de aminek idejét látom, hogy kimondjam, azt kimondom.
2610 33   |                van, nem is gondolják azt, hogy egy-egy ismeretlen alak,
2611 33   |                 helyett fogom olvasni. De hogy elő nem adják többször,
2612 33   |                 tudálékoskodó csizmadiát, hogy egyenkint mindegyikünk magára
2613 33   |             Valóban följegyzem. Sajnálom, hogy e jó eszméket most nem valósíthatom,
2614 33   |               Akkor merem önnek ajánlani, hogy szerezze meg az ismeretségét
2615 33   |                  majd meg fogja ön tudni, hogy mi virágzik még Génovában
2616 33   |                   látogatást. ~- No, ugye hogy furcsa egy bohó ember ez
2617 33   |               milyen érzékeny dolog tőle, hogy még Génovában is szerez
2618 33   |                 mire példálózott az öreg, hogy ott más virág is nyílik,
2619 34   |                  városban megvesztegetni, hogy kérdezősködjék sorban minden
2620 34   |               neki a szerencse. Megtudta, hogy Decséryék ugyanazt az útrendet
2621 34   |                hátrahagyták az utasítást, hogy netalán utánok érkezendő
2622 34   |               Éjjel-nappal utazott aztán, hogy Génuába juthasson. Szándékosan
2623 34   |               Férfibüszkesége nem engedé, hogy azzal a magas hölggyel,
2624 34   |            közöttük, s azt sejtesse vele, hogy utánuk jött. Szemmel akarta
2625 34   |            fogadóban, azt tudta meg tőle, hogy a hercegnő egy igen szép
2626 34   |                 sem azt nem hagyta hátra, hogy hová megy, sem azt, hogy
2627 34   |                  hogy hová megy, sem azt, hogy mikor jön vissza. Az egész,
2628 34   |                meg lehetett felőle tudni, hogy kíséretével együtt a Santa
2629 34   |                  éjszakánkint? Találd ki, hogy mi lakik egy asszonyi szívben. ~
2630 34   |                génovai vargától megtudta, hogy mi virágzik még Olaszországban.
2631 34   |                egy tesz, azt teszi mind. ~Hogy Kálmán mély, rajongó kedélyét
2632 34   |                 léteznek. ~Megtudta, azt, hogy a Santa Barbarával elutazott
2633 34   |            látható fejénél. Megtudta azt, hogy mi indoka volt e kihallgatásnak. ~
2634 34   |                 szerelmét letépi magáról, hogy egy eszmének szolgáljon;
2635 34   |                   nőt, ki neméről lemond, hogy férfimunkát végezzen; az
2636 34   |                aki éhezik és rongyban él, hogy fillérét másnak adhassa;
2637 34   |            gyémántok lesznek; az a tudat, hogy vannak az életnek magasabb
2638 34   |                   egykor olyan nagy volt, hogy az egész világ nem volt
2639 34   |                 világ nem volt neki elég, hogy a lábait kinyújtsa, s mely
2640 34   |                 aztán olyan kicsiny lett, hogy minden szomszéd lába rajta
2641 34   |                 ez a nép még arra gondol, hogy újra föltámadjon, s megkötözve,
2642 34   |                 unokádat Magyarországbul, hogy ne legyen otthon azoknak
2643 34   |                 oroszlán azt mondta neki, hogy ő a vallomást nem tevő szövetkezettek
2644 34   |                 haza. És ő már tudja azt, hogy a földmíves, mikor rizsföldén
2645 34   |               ültet, magában arra gondol, hogy csatornája, szőlőlugosa
2646 34   |                  házat épít, arra gondol, hogy a terasznak lőrései, a pincének
2647 34   |           megvonja szájától, arra gondol, hogy a másik fele jó lesz azoknak,
2648 34   |                 mondják: "reggel van". És hogy a szentjánoskenyérfának
2649 34   |                   és az is szent. ~Persze hogy a szegény öreg asszony odahaza
2650 34   |            tudhatta. Ő csak azt tudhatta, hogy unokája a föld legszebb
2651 34   |                már azt mérte rá az Isten, hogy valami szabad művészethez
2652 34   |         nagybátyának. Az pedig biztosítá, hogy nem ő, ha mindjárt még egy
2653 34   |             rendesen megdorgálta Kálmánt, hogy miért nem írja meg, hogy
2654 34   |                  hogy miért nem írja meg, hogy van-e még pénze. Ő csak
2655 34   |                innen a "Mátyus földéről", hogy mibe kerül az élet Taliánországban.
2656 34   |                  leveleiből megtudta azt, hogy mi történik távolabb a világban. ~
2657 34   |                   ülőnek. ~Elmondta neki, hogy Egyiptomban nemcsak a beteg
2658 34   |                   is találnak gyógyulást. Hogy a szép férfi úgy követi
2659 34   |                   három szent királyok. S hogy a madonna szívesen fogadja
2660 34   |                 Ave! ~Kálmán átlátta azt, hogy neki a madonnából nem marad
2661 34   |               magának Kálmán, s megesett, hogy minden hónapban egy számot
2662 34   |              hazájára vonatkozó dolgokat, hogy Afganisztánban az angolok
2663 34   |               újabb vereséget szenvedtek; hogy Hudson Lowe Napóleon testamentumát
2664 34   |          testamentumát nem akarja kiadni; hogy Kolokotroni nem akar részt
2665 34   |                  a görög minisztériumban, hogy Ciprus szigetén a szultanina
2666 34   |                  az idén nem jól termett; hogy Zummalacarregui a spanyol
2667 34   |              pronunciamentóval lepte meg; hogy Japánban a daimio fellázadt
2668 34   |                 fellázadt a mikádó ellen, hogy Waszilcsikoff herceg megy
2669 34   |                 felváltani a követségben; hogy a softák és a mamelukok,
2670 34   |                  elég örvendetes hír; meg hogy nagyméltóságú Bábaváry septemvir
2671 34   |                följegyezve, mint például, hogy Ráckeresztúron egy ötlábú
2672 34   |             szarvval és csak egy szemmel; hogy Znió-Várallyán egy tót öt
2673 34   |                   mind kihajtotta belőle; hogy Pozsonyban egy öreg asszony
2674 34   |                 írta, amiről előre tudta, hogy a cenzor ki fogja törülni.
2675 34   |            készletben a nyomda fiókjában, hogy amekkora darabot a cenzor
2676 34   |                bolond anglus azt állítja, hogy ő a répából cukrot csinál!
2677 34   |          egyetértésben élünk) azt akarja, hogy ő a levegőt meggyújtja,
2678 34   |                itt átutazott, azt mondta, hogy ha angol lord nem volna,
2679 34   |                  Bolond anglus!" (Már ti. hogy mért nem akar előbb magyar
2680 34   |                  igazat mondó leveleiből. Hogy nyomorúságos a világ odahaza
2681 34   |                  számára fogadott egykor, hogy ha kedvenc unokája egyszer-másszor
2682 34   |              nagyanyjának örömét afölött, hogy olyan szépen halad a festészetben.
2683 34   |              szépen halad a festészetben. Hogy művésszé emelkedik, akinek
2684 34   |                 határán végződik a világ. Hogy megtalálta a pályát, melyen
2685 34   |          rózsaláncokkal, aranyfonalakkal, hogy ne tudjon haladni; ott sem
2686 34   |             szemrehányásokat tenni azért, hogy oly nyomorulttá téve fekszik
2687 34   |                azon mennyei sugallatáért, hogy tégedet általam Olaszországba
2688 34   |               mondatnék örömömben. Látom, hogy dicső ember lesz belőled,
2689 34   |                  megkapták az engedelmet, hogy Budán játszhassanak, a várszínházban.
2690 34   |                  is érdemelnek mást, mint hogy elpusztuljanak. És mezítláb,
2691 34   |                  volt az ő útraküldetése, hogy amazok elpusztuljanak! Tehát
2692 35   |                sorok elmondták Kálmánnak, hogy no most már haladjon a megkezdett
2693 35   |                  volt a festőművészetről, hogy annak Olaszország levén
2694 35   |                  szeretem. S aztán siess, hogy az ünnepen jelen légy, mikor
2695 35   |                   nagyon szeretem. Tudod, hogy odahaza is mindig megnéztem
2696 35   |                    még azt hihette volna, hogy annak a kedélyét vénségére
2697 35   |               értette. Az öreg azon volt, hogy Kálmánt mentül távolabbra
2698 35   |                 távolság neki. Azt hiszi, hogy ha ezermérföldnyire elkergethetné,
2699 35   |                  takarékossággal utazott, hogy költségével kijöjjön, s
2700 35   |         zsebóráját volt kénytelen eladni, hogy továbbutazhassék. ~Győrben
2701 35   |              levők áldhatták a mennyeket, hogy bőrüket megmenthették a
2702 35   |                 gyalogoláshoz - és ahhoz, hogy semmi málha se nyomja a
2703 35   |                 Nem kellett tudakozódnia, hogy jó helyen jár-e, itt lakik-e
2704 35   |                    egyedüli baja csak az, hogy a mama még most sem tűrheti
2705 35   |              azért tudott magán segíteni. Hogy otthon is legyen, mégis
2706 35   |           tűzistennek egy pipa dohánnyal, hogy kedvére füstölhessen saját
2707 35   |                  leleményes ötletre jött, hogy kinyitotta az ablakot, feltérdelt
2708 35   |                járt akkor a fejében, mint hogy a köszöntőre ráismerjen.
2709 35   |            ráismerjen. Örülhetett Kálmán, hogy a fejére nem köpött viszonzásképpen. ~
2710 35   |                   az a gondolatja támadt, hogy ő most maga is Rómában van,
2711 35   |             legközvetlenebb jelensége az, hogy az ablakvánkost hirtelen
2712 35   |                 ennek meg az a története, hogy a mama, aki hallgatag elnézéssel
2713 35   |                 ellen szokott tiltakozni, hogy azt a szép hímzett ablakvánkost
2714 35   |             Kálmánra ráismert, azt hitte, hogy no ez most majd tart criminalis
2715 35   |                   szobában maradt részét, hogy jobban sem kell; azért iparkodott
2716 35   |                 Így talán rá lehet fogni, hogy magától ment oda. ~Hogy
2717 35   |                   hogy magától ment oda. ~Hogy azonban Kálmán nem tartott
2718 35   |                  a kérdést intézte hozzá, hogy hát "itt van?" - azután
2719 35   |                   hát "itt van?" - azután hogy itt marad-e mármost sokáig. ~
2720 35   |                   a rég táplált óhajtása, hogy "ugye már most lefest engemet
2721 35   |                 nyerve, sietett megtudni, hogy vajon a magyar díszruhájában-e,
2722 35   |                   magyar díszruhájában-e, hogy az arany zsinórokat is le
2723 35   |             pipáját is oda fogja festeni? Hogy az nem illik a díszruhához,
2724 35   |                 végre megnyugodott abban, hogy uramöcsém lefesti őtet mind
2725 35   |             engedelmet kért uramöcsémtől, hogy nem megy be vele a mamához;
2726 35   |                   szíja ki jól a pipáját, hogy bajuszt ne kapjon - biztatá
2727 35   |                  igazán, leginkább azért, hogy mindabból, amit ezen időben "
2728 35   |            hallhasson meg. Ösztöne súgta, hogy ebből a véletlen hazajövetelből,
2729 35   |              tudatá, mielőtt szólt volna, hogy miért jött. ~- Visszajöttem,
2730 35   |                  azt írtam neked azokban, hogy menj Rómába. ~- És én ahelyett
2731 35   |           hazajöttem. ~- Azt írtam neked, hogy légy művész. ~- S én ahelyett
2732 35   |          nagyanyám, figyelmeztettél arra, hogy van egy másik, még nagyobb
2733 35   |                  És én azért jöttem haza, hogy ezeknek az én testvéreimnek
2734 35   |                    Ne kísérts meg semmit, hogy lebeszélj, nekem fájna szavaidra
2735 35   |                    mit cselekszem; tudom, hogy nálad minden szeretetről
2736 35   |              ezentúl is, de téged kérlek, hogy felejts el; mert én élni
2737 35   |               asszony meg akarta mutatni, hogy unokájának vére foly az
2738 35   |             akiket gyűlölök. Élj velük. S hogy könnyebben rájuk akadhass,
2739 35   |           akadhass, hát azt is megmondom, hogy hová fordulj. Keresd fel
2740 35   |                 veled. ~S azzal, anélkül, hogy hajdani úri szállásán körültekintene,
2741 35   |                   Pedig én azt gondoltam, hogy milyen szép lesz azokat
2742 35   |                 ablakon; ezúttal ügyelve, hogy a hímzett ablakvánkost félretolja
2743 35   |                 Azt pedig megtudta abból, hogy a mama úgy csapta be maga
2744 35   |                   maga után az üvegajtót, hogy minden üvegtábla csörömpölt
2745 35   |                  megrettent szegény Béni, hogy a pipát kiejté a kezéből
2746 35   |                 gondolat volt az őelőtte, hogy ő legyen ura minden birtokuknak,
2747 35   |                   ura minden birtokuknak, hogy ő parancsoljon mindenből.
2748 35   |            változtatott szakállviselésre, hogy ismeretlenné legyen. Próbálja
2749 35   |             végigmehet a városon anélkül, hogy valaki megszólítaná. ~Léptei
2750 35   |                 járda, ott eszébe jutott, hogy ezen a márványon ő sokat
2751 35   |                 pálinkaszagból tömörülve, hogy ott mindjárt a levegőbe
2752 35   |                Jupiter, mikor nem akarta, hogy lássák. Három pislogó lámpa
2753 35   |                  a meg nem láttatás után, hogy a mellettük elhaladó megbántani
2754 35   |              idebenn. ~Kálmán szétnézett, hogy hová bújjék el itten. Minden
2755 35   |                     Kálmán széttekintett, hogy hol az az úr, akit hínak.
2756 35   |                 Már azt sem akarta hinni, hogy az az ő saját neve. ~A megszólító
2757 35   |               kell, s engem már ismernek, hogy nem vagyok sem játékos,
2758 35   |                 játszik. Meglátjuk rajta, hogy nyert-e vagy vesztett. Ha
2759 35   |               összevész velük, a vége az, hogy kilökik az ajtón. Akkor
2760 35   |            lefektetem. Mert úgy sajnálom, hogy ilyen szép talentum így
2761 35   |           csizmadia nem kérdezte sem azt, hogy miért látja most itt Kálmánt,
2762 35   |                most itt Kálmánt, sem azt, hogy miért látja ily kopott,
2763 35   |                 itthon történtek azalatt, hogy Kálmán odajárt, a színészekről,
2764 35   |          háborgatták kérdezősködéseikkel, hogy mit parancsol, inkább összehordták
2765 35   |                   annál inkább követelte, hogy őiránta minden ember tisztelettel
2766 35   |               mindig azt állítja magáról, hogy ő a Mátyás király. Ez a
2767 35   |                    s biztatta a barátait, hogy álljanak rajta bosszút László
2768 35   |                   Azok váltig hitegették, hogy régen összeaprították azt
2769 35   |                   de csak azt erősítette, hogy nem jól aprították össze;
2770 35   |                meggyfa pipaszár jogarral, hogy annak összehorpadt a cilindere. ~
2771 35   |        kivonszolni; ami nem ment anélkül, hogy a meggyfa pipaszár még egynehány
2772 35   |                 becsapták utána az ajtót, hogy a cirkáló tűzőrség meg ne
2773 35   |              kellett kétfelül Bányaváryt, hogy el ne essék, vagy vissza
2774 35   |             pálcájával a hátamra. Igaz-e, hogy a hátamra húztak, vagy sem? ~-
2775 35   |                    mert ott kicsiny híja, hogy Mátyás királyt meg nem lőtték. ~-
2776 35   |                    Teneked is megígértem, hogy dupla itcét rendelek a számodra.
2777 35   |                    aki azzal jött hozzám, hogy "róka fogta csuka, csuka
2778 35   |                 képzelt király, s ráállt, hogy hazamenjen. ~De nagy mesterség
2779 35   |                aztán megbikacsolta magát, hogy miért van a királyi várlak
2780 35   |                   A csizmadia csitította, hogy hiszen ő maga rendelte el,
2781 35   |                hiszen ő maga rendelte el, hogy "egyszer volt Budán kutyavásár!"
2782 35   |              tisztelem őtet; de tudjátok, hogy Mátyás király balkézre is
2783 35   |                     Ez itt az én címerem! Hogy jön ide az én címerem? A
2784 35   |           Hasztalan volt vele disputálni, hogy az nem holló, hanem oroszlán,
2785 35   |              lámpás elé, akkor megnézzük, hogy mi van rajta. ~Azt biz elhitte
2786 35   |                   elhitte az ittas ember, hogy a házak mendegélnek, s el
2787 35   |             kínozva a szegény csizmadiát, hogy "miért nincs a csóri csukának
2788 35   |               dobni a porba, gőgös óriás, hogy a csontod törik bele. Lovamat
2789 35   |              Mikor olyan nagyon sajnálom, hogy ilyen szép talentum így
2790 35   |            szobában. A szomszédok látják, hogy reggelig ég a gyertya az
2791 35   |                Sohasem kérdi tőle a neje, hogy hol volt. Sohasem tesz neki
2792 35   |                   és senkinek sem engedi, hogy férjéről valami rosszat
2793 35   |                  a szemében. Azt mondják, hogy "érzi" a szerepét. ~Kálmán
2794 35   |           bajtársam; de közel vagy hozzá, hogy ezzel a székkel itt a fejedet
2795 35   |                     mondta a csizmadia -, hogy ön az egyedüli ember, aki
2796 35   |                  csak annyira vihetné is, hogy ne jöjjön át Pestre, hanem
2797 35   |                   arról, amit ön mondott, hogy hagyjak békét a nagy históriai
2798 35   |                   No, annak ugyan örülök, hogy tudtam önnek olyan tanácsot
2799 35   |                  indítványom oda megy ki, hogy ez a barna kenyér, ez az
2800 35   |               akkor én megalkuszom önnel, hogy évenkint nyolcvan forintért
2801 35   |                 pórusán. ~- Én tudom azt, hogy micsoda helyzetben van ön
2802 35   |              csizmadia -, s urát is adom, hogy miként tudom. Önnek a nagyanyja
2803 35   |                 nem volt nehéz megtudnia, hogy én vagyok az a hóbortos
2804 35   |             estenkint magamhoz hazahozom, hogy el ne pusztuljon. A nagyasszony
2805 35   |                  embert; ön jobban tudja, hogy miért. Egyszer a nagyasszony
2806 35   |                  az alatt az ürügy alatt, hogy Béni bácsinak szabjak csizmát.
2807 35   |                  bennem helyezé bizalmát, hogy talán tudok még olyan lábhüvelyt
2808 35   |                másikat adta. Kikérdezett, hogy miért hordom én esténkint
2809 35   |                   haza. Mért nem engedem, hogy feküdjék ott az utca közepén,
2810 35   |             Azután elmondta nekem azt is, hogy miért haragszik rá olyan
2811 35   |                haragszik rá olyan nagyon. Hogy fogadott leányát, egy áldott
2812 35   |               megfosztotta; jó szerencse, hogy ő arra a gondolatra jött,
2813 35   |                   arra a gondolatra jött, hogy önt külföldre kiküldje;
2814 35   |                   ön hazaküldött. Azután, hogy azok nekem is nagyon megtetszettek,
2815 35   |                megtetszettek, azt mondta, hogy nekem ád belőlük egyet,
2816 35   |          tetszésem szerint, ha megígérem, hogy felhagyok azzal a bolondsággal,
2817 35   |           felhagyok azzal a bolondsággal, hogy azt a korhely, kártyás,
2818 35   |                   aztán azt mondtam neki, hogy azt semmiképpen nem cselekszem.
2819 35   |                   meg találja önnek írni, hogy ezek az ő gyűlölt emberei
2820 35   |             csizmadiacéhet, s azt mondta, hogy nem kell a Béninek több
2821 35   |                   fog ezentúl cipőben, és hogy mármost azért is meg fogja
2822 35   |                  is meg fogja önnek írni, hogy Bányaváryék milyen állapotok
2823 35   |                   csizmái tudatják velem, hogy messze útról gyalog jött;
2824 35   |                semmi köze. Ön maga mondá, hogy egy vígjátékot írt, s írni
2825 35   |                  fog többet; ebből tudom, hogy ön el van határozva szegényül
2826 35   |             rongyos ház arra van hívatva, hogy egykor majd a késő unokák,
2827 36   |               tintát kért házigazdájától, hogy még az éjjel átdolgozza
2828 36   |                 kénytelen volt elfogadni, hogy amit lát, az valóság. ~Hogy
2829 36   |               hogy amit lát, az valóság. ~Hogy ő maga hogyan került ide,
2830 36   |                   kezdett tisztába jönni, hogy ő maga valami színházigazgató,
2831 36   |           valahova haza kell menni; hanem hogy ez a másik alak hogyan került
2832 36   |              szolgáló Tseresnyés uramhoz, hogy Bányaváry úr megbolondult:
2833 36   |          Tseresnyés uram föltevé magában, hogy megszemléli a dolgot; de
2834 36   |               kérdésre intézett hozzá. ~- Hogy jössz ide? Te írtad ezt?
2835 36   |                írtad ezt? Ránk gondoltál? Hogy vagy? Mi bajod? Szeretsz
2836 36   |                 Úgy hoztál ide? Mondd ki, hogy cudar ember vagyok: aztán
2837 36   |                   Kálmán nem mondta neki, hogy cudar ember; hanem azért
2838 36   |                   utóbbi eset van. Iszom, hogy ne gondolkodjam. De most
2839 36   |              közönséget újra. Alig várom, hogy Cilikém olvashassa. Jössz
2840 36   |               Tseresnyés uram közbeszólt, hogy elébb reggelizni illik;
2841 36   |               Cilike megérezné ajkainkon, hogy pálinkát ittunk. Pfuj! Jössz
2842 36   |                ugyebár? ~Kálmán ráhagyta, hogy jó lesz. ~Azzal búcsút vettek
2843 36   |                  A kísérlet arra volt jó, hogy bebizonyítsa, miszerint
2844 36   |            reggelizni. ~Kálmán úgy tudta, hogy Cilike odahaza nagyon is
2845 36   |                  asztal lábához cérnával, hogy ne szökhessem el. Azt sem
2846 36   |                  meg magamat? Azt akarja, hogy magam verjem a fejemet a
2847 36   |             szelíden súgá fülébe: ~- Csak hogy itthon vagy, és nincsen
2848 36   |               bajod. ~- De ha azt tudnád, hogy mit hoztam még magammal,
2849 36   |                tied, s azt mondtam volna, hogy "va banque!" vagy "semmi" -
2850 36   |              kedves Kálmán!" És nem elég, hogy ő maga jött; hozott magával
2851 36   |             igazán érezte; ki tehet róla, hogy este kilenc óra után megint
2852 36   |                  vonásával sem árulta el, hogy szenved: szenved az önválasztotta
2853 36   |                    olyankor jólesik neki, hogy kisírhatja magát: a játék,
2854 36   |                  szól Kálmánnak. - Látod, hogy egy hanggal, egy tekintettel
2855 36   |                 az Óperenciák mögül haza, hogy a te rendkívüliségeidet
2856 36   |  rendkívüliségeidet tanulmányozzam, hanem hogy komolyan felvegyek egy ügyet,
2857 36   |                igazi utat. Én azt hiszem, hogy ez a Kolumbus tojása. Mindenfelé
2858 36   |              lépten-nyomon követte volna, hogy a jó benyomást, mint morfiumot,
2859 36   |               fedezett fel Kálmán előtt. ~Hogy a közönség elé állítá azon
2860 36   |               világ pedig meg volt lepve, hogy íme egy új csodatevő támad,
2861 36   |                  támad, aki bebizonyítja, hogy közönséges, egyszerű, mindennapi
2862 36   |              egyre nem gondolt még senki, hogy a költőnek nem lehet puszta
2863 36   |                 még nem volt felfedezve. ~Hogy létrejött e mítoszi csoda,
2864 36   |                   azon vette észre magát, hogy megint eljár kártyázni,
2865 36   |              ugyan azt a címet adta neki, hogy csak egy kicsit mulatni
2866 36   |                szállására; de az is igaz, hogy rendesen oly felmagasztalt
2867 36   |                vagyok én vagy rabszolgád, hogy nekem parancsolni akarsz?
2868 36   |                 én tégedet úgy megverlek, hogy másnap rá fogsz emlékezni
2869 36   |                  rá fogsz emlékezni róla, hogy mi történt veled előtte
2870 36   |                  pódiumra és szuffitákra, hogy ilyen élvezetben csakugyan
2871 36   |          Bányavárytól. ~Talán azzal jött, hogy tőle bocsánatot kérjen,
2872 36   |                   tőle bocsánatot kérjen, hogy kiengesztelje? Ó, dehogy.
2873 36   |                 összejönnek, azon kezdik, hogy ugyan hideg van odakinn,
2874 36   |                  vizet készen a szobában, hogy ha el találsz ájulni a kacagástól,
2875 36   |                történt? ~- De engedd meg, hogy Tseresnyés uramat is beszólítsam,
2876 36   |                   s félrefordítá a fejét. Hogy beszélheti el ezt ilyen
2877 36   |         komolyságával: "megmondtam, ugye, hogy ha még egyszer részegen
2878 36   |                 hátamon végig - hahaha! - hogy itt látjátok a helyét most
2879 36   |            delictit, és meg kell vallani, hogy az egy olyan becsületesen
2880 36   |                   volt tán férfi korában, hogy nevetett. Nem is folytatta,
2881 36   |                      Vagy mind a kettőt. ~Hogy Cilike olyan vitéz asszony!
2882 36   |                 egy szóval sem kérdeztem, hogy mi az, ami a hátam mögött
2883 36   |                 éjjel azt álmodtam volna, hogy szökött katona voltam, s
2884 36   |               nézegettem, s úgy találtam, hogy az egyik vége meg van hasadva.
2885 36   |             számadást, s azt parancsolta, hogy nézzem azt végig. Néztem,
2886 36   |                 Az egy összeállítás volt, hogy a te színműveid után mennyi
2887 36   |               mennyi a tiszta bevételünk. Hogy tudott ilyen pontos számadást
2888 36   |         fölösleges jövedelmünk van abból, hogy Jenőy színműveit előadjuk.
2889 36   |            előadjuk. Te eddig azt hitted, hogy e fölösleg elkártyázni s
2890 36   |                  arra nem gondoltál soha, hogy egyetlen barátunk, ki a
2891 36   |                kedélyeskedés többé. Adok, hogy adj; teszek, hogy tégy!"
2892 36   |                   Adok, hogy adj; teszek, hogy tégy!" Ez a világon a rend. -
2893 36   |             facias, facio, ut des." Adok, hogy adj; teszek, hogy tégy;
2894 36   |                   Adok, hogy adj; teszek, hogy tégy; adok, hogy tégy; teszek,
2895 36   |                  teszek, hogy tégy; adok, hogy tégy; teszek, hogy adj.
2896 36   |                  adok, hogy tégy; teszek, hogy adj. Vajon melyik kollégiumban
2897 36   |                örült neki, mint a bolond, hogy őtet a felesége megverte,
2898 36   |                 őtet a felesége megverte, hogy mármost ő ezentúl jó ember
2899 36   |           Kálmánnak, midőn felkerekedtek, hogy együtt átmenjenek Budára
2900 37   |                van. ~Nem kell tőle félni, hogy a magasztaló hír valami
2901 37   |                   s megtudta magáról azt, hogy szép. Öntudatára jött annak,
2902 37   |                    Öntudatára jött annak, hogy mindenütt hódít. A sors
2903 37   |            időzött olyan közel Kálmánhoz, hogy véletlenül hintajával az
2904 37   |                   nem biztosítaná afelől, hogy roppant szerzeményéből egymillió
2905 37   |               uzsorával lehetett rábírni, hogy aludjanak tovább. ~Ez volt
2906 37   |                   úr volt - tudták ugyan, hogy adóssága is sok van, de
2907 37   |        főispánoknak kiadatott a rendelet, hogy minden lehetőt és lehetetlent
2908 37   |                barátommal végigduellálni, hogy ellenük beszéljek!" - Ha
2909 37   |              pajtásommal összepofozkodni, hogy ellenük lépjek fel!" - Ung
2910 37   |                  megyében pedig megtette, hogy fellépett mint nemzetiségi
2911 37   |                 Decséry főispán részéről, hogy ha ez az ember családi kötelékekkel
2912 37   |                 kötelezettségének a báró, hogy egyszer tartott liberális
2913 37   |              férjet. Azazhogy attól függ, hogy milyen lesz a férj. És e
2914 37   |                    Nagy hibának tartotta, hogy ez kiesett családja kegyéből.
2915 37   |                   ugyan ő sem helyeselte, hogy Kálmán ilyen excentrikus
2916 37   |         félbeszakította, hanem azt hitte, hogy nem tart ez sokáig. Minden
2917 37   |                  másról. Ő azt állította, hogy eszére fog az még térni.
2918 37   |                térni. Ő nem tesz le róla, hogy az ajándékba adott két garasáért
2919 37   |               hírül hozták az öreg úrnak, hogy az öreg Jenőyné megharagudott
2920 37   |          takarékos ifjú mutatta be magát, hogy beszélgetés közben két gyertya
2921 37   |                   is megérthetik egymást; hogy az eldobott fidibuszt felvette
2922 37   |                   újrahasználás végett, s hogy a cselédeknek kétkrajcárosokat
2923 37   |                   Elmondta az öreg úrnak, hogy most adta el valamennyi
2924 37   |             valaki tízezer forintos lóra, hogy foghat be egyszerre húszezer
2925 37   |              mindjárt igent. Azt felelte, hogy őneki ebbe a dologba semmi
2926 37   |    szerencseelismerés van abban a szóban! Hogy villannak meg a szemek,
2927 37   |                   villannak meg a szemek, hogy gömbölyödik ki az arc, hogy
2928 37   |               hogy gömbölyödik ki az arc, hogy tágul a mell annál a szónál: "
2929 37   |                   ha azt kellene mondani, hogy "csak leány", milyen halk
2930 37   |                 milyen halk volna a hang, hogy vonna egyet a váll, hogy
2931 37   |                  hogy vonna egyet a váll, hogy sütné le az ember a szemeit,
2932 37   |              sütné le az ember a szemeit, hogy húzná hosszúra a képét. ~
2933 37   |              hebehurgyán, aztán megbánta, hogy ezt kiszalasztá a száján,
2934 37   |           mindeniknek eldicsekedett vele, hogy neki fia van, s miután még
2935 37   |                 hírül esett szerencséhez, hogy neki fia van, végre eljutott
2936 37   |              kisgyermeket, s azt hihette, hogy annak is kilencednapra nyílik
2937 37   |                 elméncségei, úgy látszik, hogy még otthon készültek, s
2938 37   |                  adta azt át neki, kérve, hogy tekintse meg, mi van a virágok
2939 37   |                minden főrangú ismerőivel, hogy e két család a házassági
2940 37   |               könny? Vagy tettetni fogja, hogy nem fáj, és ügyetlenül?
2941 37   |               tudom ezt. S én azt hiszem, hogy boldog pár lesz belőlük.
2942 37   |             Kálmán még olyan tréfás volt, hogy nyájasan nyújtá neki a kosárkát. ~-
2943 37   |                  sem engedett ennyi időt, hogy egy sort is elolvashassanak
2944 37   |                   álmaik legmerészebbike. Hogy milyen nagy ez emberek öröme,
2945 37   |           tubákkal bosszantotta az orrát, hogy annál mérgesebb legyen. ~-
2946 37   |                    Hát mikor lesz meg? ~- Hogy mikor lesz meg? - ismétlé
2947 37   |                   Most meg már azt kérdi, hogy mi lesz meg? ~- No igen,
2948 37   |          annyiféle processzusa van nálam, hogy azt sem tudom, melyiket
2949 37   |            processzust sem. Ön tudja jól, hogy mit sürgetek. Egy dologért
2950 37   |            hóbortjában segítségére lenni, hogy az egyik gyermekét, a jót,
2951 37   |             összekötött aktát, s anélkül, hogy azt mondaná, hogy "tessék":
2952 37   |                anélkül, hogy azt mondaná, hogy "tessék": odafektette a
2953 37   |                 kellett neki leszorítani, hogy a többiről le ne csússzék. ~
2954 37   |                adjunktusához, annak adom. Hogy hívják azt a sántát? ~-
2955 37   |                    vegyen neki grófságot, hogy legyen neki még két szarvával
2956 37   |              valami kifestett vén banyát, hogy legyen aki ebédnél felköti
2957 37   |                 kíváncsi volt meghallani, hogy mit tud még az a kis ember
2958 37   |                   Még elhallgattad volna, hogy ócsárol szemtül szemedbe! -
2959 37   |                 Nem voltak hozzákészülve, hogy szekérrel jöttek volna;
2960 37   |                átvett néhány percsomagot, hogy Béni bácsin könnyítsen;
2961 37   |                 mégis annyi maradt annál, hogy nem bírt vele. Egy-egy engedetlen
2962 37   |                okoskodni, ahogy ön tette, hogy egyszer valamikor csak nem
2963 37   |                    ha". Ámde nagy kérdés, hogy Kálmán a mellett az izgatott
2964 37   |                arra leharapom az ujjamat, hogy amint a nagyasszony Bénit
2965 37   |                  a birtokába, az anélkül, hogy valaha egy jó lovat tartott
2966 37   |                   mégpedig a lábam ujját, hogy nem vetek neki fél évet,
2967 37   |                  nem vetek neki fél évet, hogy Kálmán el fogja magától
2968 37   |                   A tinót Bécsbe hajtják, hogy visszajöjjön mint tulok.
2969 37   |                   sohasem vittem annyira, hogy olyan kliensem lett volna,
2970 37   |             útitársát hasztalan biztatta, hogy szálljon ki az is, kénytelen
2971 37   |            kénytelen volt rászánni magát, hogy egyedül ballagjon a kocsi
2972 37   |          fenntartva azt az elővigyázatot, hogy fél kezével a kocsiajtó
2973 37   |                   a perfidiát kövesse el, hogy megvagdalja a lovakat, en
2974 37   |                   csak nem követhette el, hogy egy grófnőnek a férjét báró
2975 37   |              fülébe - mire az azt mondta, hogy "yes". ~- Hát jól van, Béni
2976 37   |                 védelmez, ellenben tudja, hogy hol van elrejtve a pénzem,
2977 37   |            félelmén, s el lett határozva, hogy magukhoz ültetik őt a saját
2978 37   |           kocsihoz; azazhogy csak mondta, hogy szalad, de inkább megállt
2979 37   |        megmagyarázta a sánta fiskálisnak, hogy őt milyen véletlen szerencse
2980 37   |                  véletlen szerencse érte, hogy Bálvándy grófékkal utazhatik
2981 37   |                   Biróczy is úgy találta, hogy az nagy szerencse; hanem
2982 37   |                 majd hát tubákolni fogok, hogy el ne aludjam. ~- Az bizony
2983 37   |              bolondul tette Kálmán öcsém, hogy nem vette el. ~(Akkor te
2984 37   |                bácsinak az oldaltáskáját, hogy mármost vigyázzon rá maga,
2985 37   |                   Béni bácsi nem titkolá, hogy leginkább azért szeret itten,
2986 37   |       zsiványoktól. Moor Károlyból tudja, hogy a cseh erdők tele vannak
2987 37   |             öregbített, nagyon jól tudja, hogy az a bizonyos Schinderhannes
2988 37   |                 dugva, bevarrva valahová, hogy azokra senki rá nem talál,
2989 37   |               váltót? Megmagyarázta neki, hogy milyen az. Majd arra is
2990 37   |                   arra is rávitte a feje, hogy a grófnőnek szépeket mondjon;
2991 37   |            lélegzet alatt gratulált neki, hogy ilyen derék emberhez ment
2992 37   |                   ment nőül, és sajnálta, hogy nem tisztelheti sógorasszonyának.
2993 37   |              szokásaival, s tudatta vele, hogy most ő a majorátus birtokosa,
2994 37   |                még azt is megtette volna, hogy az ifjú házasok előtt Kálmán
2995 37   |              fiúnak, mikor eszébe jutott, hogy ő most Kálmán öccsének a
2996 37   |                 neki a goromba Biróczy -, hogy ezek az urak magából bolondot
2997 37   |               Biróczyra; kikérte magának, hogy ő irányában ily kifejezéseket
2998 37   |             kereken megmondta Biróczynak, hogy őneki ne legyen mindenütt
2999 37   |                  írtam a mamának levelet, hogy nekem a maga kísérete nem
3000 37   |                    ebben tudatja magával, hogy ne strázsáljon engem mindig;