Fejezet

  1 Alko|              hogy elvigyük magunkkal. Tseresnyés uramat is elvisszük magunkkal;
  2 Alko|             ne fakadjon: amidőn aztán Tseresnyés uram meginté, hogy a zokogással
  3 Alko|        ecsetvonást, s akkor azt mondá Tseresnyés uramnak: ~- No mármost gyerünk
  4 Alko|           szólt megtörve a hallgatást Tseresnyés mester -, hogy még ez is
  5 Volt|            hallgatott el a városban. ~Tseresnyés uram elfásult arccal állt
  6 Volt|           Kálmán? - kérdi az idegen. ~Tseresnyés uram elébb végigbámulta
  7 Volt|            sem szólt, akkor azt mondá Tseresnyés uram, hogy ő elmegy a sírkő
  8 Volt|              Az nem szólt rá semmit. ~Tseresnyés uram elment, vissza is jött;
  9 Volt|            Mikor kivitték a koporsót, Tseresnyés uram előhozta a gyászfátyolt,
 10 Volt|          fölemelték a fekete hintóra, Tseresnyés uram a sírkövet is föladatta.
 11 Volt|            halott neve és az évszám. ~Tseresnyés uram kérdezé Barkó Páltól:
 12 Volt|               némán ingatta fejét; és Tseresnyés uram tudta már Decsy Osmanographiája
 13 Volt|           menet. Négyen voltak hozzá. Tseresnyés uram volt a kántor, Miska
 14 Volt|         szolgáló a zokogó kíséret. ~S Tseresnyés uram olyan szépen énekelte
 15 Volt|            Mikor a halom készen állt, Tseresnyés uram így szólt Barkó Pálhoz: ~-
 16 Volt|             menjetek haza. ~És azután Tseresnyés uram felállítá a sír elé
 17 Volt|                kérdé tőle nagy sokára Tseresnyés mester. ~- Ninive romjait -
 18 Volt|               megyünk most? - kérdezé Tseresnyés uram a tudós utazótól. ~-
 19 Volt|       egymáshoz közel vivén, azokat a Tseresnyés mester felé tartá. Tseresnyés
 20 Volt|         Tseresnyés mester felé tartá. Tseresnyés mester tudta jól, hogy ez
 21 Volt|           lakása kapujáig. ~Ott aztán Tseresnyés mester nyújtá neki a kezét
 22 Ker |          ebből a fertőzött városból. ~Tseresnyés uram tehát maga maradt a
 23 Ker |      Naphosszant elüldögél e szobában Tseresnyés mester, s újra meg újra
 24 Ker |            pedig nem mondták meg. ~És Tseresnyés mester keserű gyönyörűséggel
 25 Ker |               finom levelet is kapott Tseresnyés mester, melynek szélén gyászkerete
 26 33  |     csizmadiamester a Magyar utcában. Tseresnyés uram, rendes színházlátogatónk,
 27 33  |              vendégek gyalog mehettek Tseresnyés uram házáig. ~Bizony nagy
 28 33  |               megbántás is lett volna Tseresnyés uram házára nézve, ha az
 29 33  |           képezték a "magyar" utcát. ~Tseresnyés uram házát könnyű volt kitalálni
 30 33  |          kezében, föléje írva: "Nemes Tseresnyés Márton", alája őszinte régi
 31 33  |          sejtő pillantást enged vetni Tseresnyés uram kedélyvilágába. ~(Még
 32 33  |              oda okos ember nem jár. ~Tseresnyés uram komolyan közeledik
 33 33  |             is bizonyos valék - mondá Tseresnyés uram -, meggyőződtem erről
 34 33  |                 Nevettek rajta; pedig Tseresnyés úr nem azért szólta ezeket,
 35 33  |            olyan komoly arcot csinált Tseresnyés uram, mintha arra gondolna,
 36 33  |       krumplit. ~- Hja bizony - kezdé Tseresnyés uram. - Én nagyon jól emlékezem
 37 33  |             magyarázatokkal fűszerezé Tseresnyés uram ebédjének legszárazabb
 38 33  |             több tárggyal ellátni. ~- Tseresnyés uram sok jót és rosszat
 39 33  |                 De bizony híre is van Tseresnyés uramnak. Ismeretes messze
 40 33  |             is egészen komolyan vette Tseresnyés uram; elébb nagyon megrázta
 41 33  |               Kálmán biztosítá felőle Tseresnyés uramat, hogy növekedő érdekkel
 42 33  |      indultunk el, mint én - folytatá Tseresnyés uram. - Én láttam téglát
 43 33  |         mondani. ~- Már az igaz, hogy Tseresnyés uram nagy pártfogója a hazai
 44 33  |               megnyomta Jenőy lábát. ~Tseresnyés uram pedig nem volt az az
 45 33  |   elhallgatott. ~- Eredeti egy ember, Tseresnyés uram! - kiálta hangjához
 46 33  |            furcsa egy bohó ember ez a Tseresnyés uram? - monda Bányaváry
 47 33  |               Az a virág pedig, amire Tseresnyés uram célzott, a Génuában
 48 34  |          eszébe jutott a címzet, amit Tseresnyés uram írt a tárcájába. ~Megfordult
 49 35  |          másik oldalán. ~- Ah! Ön az, Tseresnyés uram? ~A csizmadia arca
 50 35  |               itthon marad? - kérdezé Tseresnyés uram. Aztán be sem várta
 51 35  |               A pincérek ismerték már Tseresnyés uramat, s nem háborgatták
 52 35  |             őt székestül a levegőbe. ~Tseresnyés uram szomorú komolysággal
 53 35  |              színhelyéről; mire aztán Tseresnyés uram és Kálmán felugrottak
 54 35  |               mely ütlegekért viszont Tseresnyés uram és Kálmán vették át
 55 35  |             sietett Kálmánt kimenteni Tseresnyés uram -, hiszen tetszik ismerni.
 56 35  |               a szomszéd utcáig, ahol Tseresnyés uram háza volt; mert az
 57 35  |             már csak ötven lépés volt Tseresnyés uram kapujáig, hanem itt
 58 35  |     felsegített a csizmadia vállaira. Tseresnyés uram aztán, amint a nyakába
 59 35  |             király, oda az igazság!" ~Tseresnyés uram szomorú arccal fordult
 60 35  |             ide haza - beszélt tovább Tseresnyés uram -, mert különben az
 61 36  |        lélekszakadva az öreg szolgáló Tseresnyés uramhoz, hogy Bányaváry
 62 36  |       összetapossa az ugorkaindákat. ~Tseresnyés uram föltevé magában, hogy
 63 36  |               Jössz velem oda, ugye? ~Tseresnyés uram közbeszólt, hogy elébb
 64 36  |              kellett már a közönséget Tseresnyés uramnak és a hozzá hasonló
 65 36  |             nagy diadal után hazament Tseresnyés uram házához, s megosztotta
 66 36  |                   De engedd meg, hogy Tseresnyés uramat is beszólítsam, mert
 67 36  |      Bányaváry átkiabálta a műhelyből Tseresnyés uramat, ki jött a szokott
 68 36  |             jól berúgva" - tolmácsolá Tseresnyés mester. ~- More patrio két
 69 36  |      mutogattak. ~"Hahha!" ~Ez a hang Tseresnyés uram ajkait hagyá el. Első
 70 36  |           honoráriumot azonnal átadta Tseresnyés uramnak: fordítsa a legszükségesebbekre. ~-
 71 36  |           Teavedelő. ~Az már szabad! ~Tseresnyés uram pedig fogta az asztalán
 72 37  |            vén szolgálót, a műhelyben Tseresnyés mestert, mindeniknek eldicsekedett
 73 40  |          lapborítékokat is csirizelte Tseresnyés uram segítségével, s felírta
 74 40  |             ez a veszteség; azonkívül Tseresnyés uramnak is hátralékban volt
 75 40  |          nagyon megbénítja a karját. ~Tseresnyés uram kitalálni látszott
 76 40  |           maga méregadagját) jött elő Tseresnyés uram a maga ajánlatával. ~-
 77 40  |           festéshez. Folyvást mulat. ~Tseresnyés uram arcképe nagyszerűen
 78 40  |          Mikor készen volt az arckép, Tseresnyés uram azt mondá: ~- Erre
 79 40  | irodalmaskodni. ~- Úgy lesz - veté rá Tseresnyés uram. S azonnal kifüggeszté
 80 40  |           varsába. Wasztl volt az, ki Tseresnyés uramnál rendelt meg magának
 81 40  |         megtetszett. - Mibe került? - Tseresnyés uram azt hazudta, hogy ötven
 82 40  |        emeletes háza van. Hanem azért Tseresnyés uram, ki Wasztlt még hentesinas
 83 40  |             híja őt, az pedig viszont Tseresnyés uramat "majszter bácsi"-
 84 40  |               tart tekintélynek, csak Tseresnyés uramat. ~Tehát Wasztl azt
 85 40  |              s a térdéről a lábszíjat Tseresnyés uram, s vitte Wasztlt a
 86 40  |                   Mi a kánya? - monda Tseresnyés uram, elbámulva. - Pőrén
 87 40  |              te, Wasztli. ~- Nem én. ~Tseresnyés uram nem kérdte másodszor
 88 40  |              tanulmányt fog képezni. ~Tseresnyés uram csak a fejét rázta. ~-
 89 40  |              ott engem minden ember! ~Tseresnyés uramban felforrt a harag
 90 40  |              ne jöjj többé a házhoz! ~Tseresnyés uram nagy haragjában megkapta
 91 40  |        vadember vagy, járj mezítláb! ~Tseresnyés uram egész felindulással
 92 40  |           szégyeneljük a bőrkötényt. ~Tseresnyés uram úgy meg volt szorítva
 93 40  |            volt elégedve a két művel. Tseresnyés uram azt mondta, hogy nagyszerűek;
 94 40  |              az ecsetjét, s azt mondá Tseresnyés uramnak: ~- Uram! Megtanulhatnám-e
 95 40  |            Beállok önhöz inasnak!... ~Tseresnyés uram nagyon komolyan csóválta
 96 40  |           szolnoki vásár előtt, mikor Tseresnyés uram éppen adogatná le a
 97 40  |         szolnoki vásár! - sóhajta fel Tseresnyés uram, sztoikus nyugalommal. ~
 98 40  |          szolnoki vásár anélkül, hogy Tseresnyés uram csizmái jelen lehettek
 99 40  |          nevezhető az evése evésnek. ~Tseresnyés uramnak ez a szó nagyon
100 40  |        Városligetbe. ~Erre megszólalt Tseresnyés uram: ~- Láthattad Béni
101 40  |              Akárhogy megharagszik is Tseresnyés uram, ő felkeresi a maga
102 40  |           kívül van: a rongyot... ~  ~Tseresnyés uram mintha érezte volna,
103 40  |            Micsoda? - szólt elbámulva Tseresnyés uram. - Hát Tóth uram nem
104 40  |            béresem a világból, ha nem Tseresnyés uram bőrét viselné, magam
105 40  |            értekezés nagyon felemelte Tseresnyés uram kedélyét. Mind igaz
106 40  |             dolog, főtárgy a csizma. ~Tseresnyés uram tehát vevé a kamrakulcsot,
107 40  |             egyúttal fizetni is fog. ~Tseresnyés uram megjegyzé, hogy most
108 40  |              megörül neki az anyjuk. ~Tseresnyés uram nem akart hinni szemeinek
109 40  |            pénz: a két kép az enyim. ~Tseresnyés uram meggyőződött róla,
110 40  |        csizmadiája! - gondolá magában Tseresnyés uram. ~- Már ugyan mi hiba
111 40  |             megérti azt az a piktor. ~Tseresnyés uram tehát leültette a vendégét,
112 40  |               hosszú nyelű ecseteket. Tseresnyés uramnak nagy dolgába került
113 40  |         legyen abban a nyomtatásban? ~Tseresnyés uram kapott a kérdésen;
114 40  |       Napestig elhallgatná az ember. ~Tseresnyés uram pedig kész volt napestig
115 40  |               olvasni fogja előttem. ~Tseresnyés uramnak egy szó kifogása
116 40  |           neki; majd megérti az azt. ~Tseresnyés uramnak még a pápaszeme