Fejezet
1 Kort| felhívásnak eleget is tett, s a nagyasszony kíséretében átköltözött
2 Kort| nem hozta volna otthon a nagyasszony előtt, minő dicsőség érte
3 Kort| volt: mert igaz volt. A nagyasszony olyan ebéddel fogadta a
4 Kort| magának örök emlékeül. ~A nagyasszony el volt ragadtatva örömében,
5 Ker | tetszik itt, asszonyom? ~A nagyasszony még mindig büszke úrnő:
6 Ker | nemsokára megjött ismét a nagyasszony. ~Most már nem dölyfösen,
7 5 | pártját fogták a cselédek a nagyasszony ellenében, mikor valami
8 5 | hozzá fennhangon, midőn a nagyasszony haragosan az asztalra ütött
9 5 | hozzákezdtek az evéshez - hárman. A nagyasszony hozzá sem nyúlt az ételhez. ~
10 5 | menjetek ki! - parancsolá a nagyasszony. - Te, Béni, jössz velem
11 5 | Az írószobába érve, a nagyasszony odahúzta a széket az asztalhoz
12 5 | egészen kihozva sodrából a nagyasszony. - Ne tarts engem itten
13 5 | lelépkedtek a betűi a pincébe. A nagyasszony mondta a tolla alá a szavakat. "
14 5 | foltozni. ~Akkor aztán a nagyasszony aláírta a nevét. Ő is görbe
15 5 | asztalhoz verte: amitől aztán a nagyasszony fehér köténye is csupa tinta
16 5 | fogva. Úgy, hogy mikor azt a nagyasszony végre készen megkapta, nem
17 5 | Debrecenbe. ~Nem is volt azután a nagyasszony haragos többé, amint az
18 5 | hadd tanuljon - mondta a nagyasszony -, neki magánvizsgára kell
19 5 | hatodik Cilike, hetedik maga a nagyasszony: s kezdődik a rokkakoncert.
20 5 | A legfinomabb fonalat a nagyasszony és Cilike eregetik selyemsima
21 5 | figyelnek a többiek; néha a nagyasszony maga is mond egy mesét;
22 5 | alatt. Egyszer-egyszer a nagyasszony felhívására Cilike a maga
23 5 | is vannak, mikor maga a nagyasszony is dalol a cselédei társaságában.
24 5 | rokkáikkal, s fonnak együtt, nagyasszony és cselédek, míg megvirrad.
25 5 | is el tudta azt olvasni a nagyasszony. ~Ez a levél nagyon borongóssá
26 5 | szerint aludni mentek. Hanem a nagyasszony a szemeit sem hunyta le
27 5 | marasztá magánál unokáját a nagyasszony. ~- Ide hallgass, édes fiam,
28 6 | Kik vannak itt? - kérdé a nagyasszony. ~- A teátristák! Megérkeztek
29 6 | köztük. ~Béni bácsi letette a nagyasszony elé a színlapot, s aztán
30 6 | azt is megengedte neki a nagyasszony, hogy az új redingote-ot
31 6 | redingote-ot. ~De még a nagyasszony is meg volt elégedve. ~-
32 6 | legjobb színész - mondta a nagyasszony. ~- Nekem a primadonnájuk
33 6 | teátrumba, s vacsoránál a nagyasszony végig elmondott mindent,
34 6 | tetszett legjobban, amit a nagyasszony ki nem állhatott. Béni bácsi
35 6 | pajtába való!" - volt rá a nagyasszony véleménye (ti. olyan színésztársasághoz
36 7 | bámulat adója volt leróva. ~A nagyasszony azzal kárpótolta Kálmánt
37 7 | röhögsz! - rivallt rá a nagyasszony. ~Béni bácsi képe már akkor
38 7 | most is hideg! ~Utoljára a nagyasszony felkelt az asztaltól, s
39 7 | mért nem jössz? - kérdé a nagyasszony. ~- Nagyon megfájdult a
40 7 | híres krónikaíró gyerek? ~A nagyasszony ijedtében azt mondta: ~-
41 7 | olyan büszke? - monda a nagyasszony. - A teátrista. ~- Éppen
42 7 | másik - Cilike. ~Hanem a nagyasszony annál inkább sietett e hatást
43 8 | igaz volt is, sok volt. ~A nagyasszony a szívesen látott vendég
44 8 | ez az indítvány mégis a nagyasszony skrupulusai miatt elvettetett. ~
45 8 | hogy megbántanám vele. ~A nagyasszony pedig büszke volt e sikerre. ~-
46 8 | bámulatára és irigyletére. Mert a nagyasszony soha senkinek, semmi barátságért,
47 8 | szíves vendéglátást, mire a nagyasszony biztosítá őket, hogy bármikor
48 8 | Bányaváryt, s Cilike és a nagyasszony az utcaajtóból utánuk néztek,
49 8 | sem ébredt volna fel, ha a nagyasszony hangját nem hallotta volna. ~
50 8 | mint valami erősségbe. ~A nagyasszony jött nagy fúriával a szobába,
51 8 | egy felbontott levelet. A nagyasszony arca, mely rendesen piros
52 8 | háztól. ~Ha utánagondolt a nagyasszony, lehetetlen volt, hogy sírva
53 8 | opodeldokoddal! - kiált rá a nagyasszony, a nagy sírásból még nagyobb
54 8 | készül magas állású úrnak! ~A nagyasszony ráütött kezével az asztalon
55 8 | teljesítésében, felkapá a nagyasszony maga azt a könyvet, s úgy
56 8 | összeszedegesse. ~Erre a nagyasszony odarohant Béni bácsihoz,
57 8 | jobban ki nem fejezte. ~A nagyasszony elkezdett kacagni rajta.
58 9 | forint. Ily tömérdek pénzt a nagyasszony a maga gyönyörűségére ki
59 9 | mikor egyszer csak látta a nagyasszony az idegen pompás Wellingtonokat
60 24 | főispán. ~- Azt mondta a nagyasszony, hogy nincs csúnyább, mint
61 25 | megdöbbent rajta, hogy a nagyasszony írása helyett ismét Béni
62 25 | praeclarumot hozott haza. A nagyasszony ezt majd elhiszi, s az ülnököt
63 26 | merre; mikor meg ott van a nagyasszony Korczánál, folyvást okiratokat
64 26 | szekrényéből, s átnyújtá neki. ~A nagyasszony belepillantott: elolvasta
65 26 | másik szobát nyitott fel a nagyasszony. Az férfi dolgozószobájának
66 26 | szállásod a jövőre - mondá a nagyasszony, s megmagyarázá neki, melyik
67 26 | kisded erkélyre mutatott a nagyasszony. Akkor divatozó virágokkal
68 26 | lócsiszár meg egy lovász. A nagyasszony inte nekik; azok kihoztak
69 26 | mind a kettőt - mondta a nagyasszony. - Aki lovat tart, lovászt
70 35 | hogy el ne pusztuljon. A nagyasszony gyűlöli ezt az embert; ön
71 35 | tudja, hogy miért. Egyszer a nagyasszony magához hivatott az alatt
72 35 | egészen sántít bele. A nagyasszony bennem helyezé bizalmát,
73 35 | atyafiságot. Meg is mutogatta a nagyasszony a szép festményeket, amiket
74 35 | én magam. Ezért aztán a nagyasszony nagyon megharagudott rám,
75 37 | meglátogatta Korcza urat Jenőyné nagyasszony. ~Az asszonyság igen szigorú
76 37 | Tessék helyet foglalni. ~A nagyasszony leült a pamlagra, Béni állva
77 37 | semmiképpen nem lesz meg. ~A nagyasszony elszörnyedve állt fel helyéről,
78 37 | is segítségére leszek. ~A nagyasszony is felfortyant erre a szóra. ~-
79 37 | ügyvédet. ~- Keressen a nagyasszony. ~- Elviszem öntől minden
80 37 | többiről le ne csússzék. ~A nagyasszony pedig következetes akart
81 37 | Most már megtudta tőlem a nagyasszony, amit még eddig nem tudott,
82 37 | fogásból Korcza úr, ha a nagyasszony meg nem lódítja Béni urat,
83 37 | szemedbe! - agyarkodott rá a nagyasszony, mikor a kapu alá kijutottak. ~-
84 37 | az Öt pacsirta utcáig; a nagyasszony ugyan maga is átvett néhány
85 37 | a messze repült írást. A nagyasszony dühös volt, mint az oroszlán,
86 37 | Biróczyval. ~- Volt önnél a nagyasszony? ~- Volt. ~- Elfogadta ön
87 37 | mely éppen beletalált a nagyasszony esze járásába, s egészen
88 37 | az ujjamat, hogy amint a nagyasszony Bénit belehelyezi a birtokába,
89 37 | Béni bácsit kísérem, akit a nagyasszony kiküld világot látni. ~-
90 37 | mondá neki, elvéve tőle a nagyasszony által neki írt levelet: ~-
91 37 | nagyon szerették egymást; a nagyasszony, a Jenőyné, bizonyosan zsugoriskodik,
92 37 | volna, ha az öreg Jenőyné nagyasszony elbúsulja magát, s hogy
93 37 | Párizsból hazatérve; s mikor a nagyasszony rajtarontott, s követelte,
94 37 | állt feljebb: előmutatta a nagyasszony saját levelét, melyben meghagyja
95 37 | gyalázat! - sopánkodék a nagyasszony. ~- Dehogy az. Dicsőség.
96 37 | Azt hiszem, hogy ha a nagyasszony a garmadi birtokát eladná,
97 37 | meghalok. ~- De mit törődik a nagyasszony Kálmánnal? Hamarább meghal
98 37 | Hamarább meghal az, mint a nagyasszony ~- Maga infámis ember! Éles
99 37 | tanácsot ád. Eladhatja bátran a nagyasszony Kálmán ősi birtokát, s kiválthatja
100 40 | mindent elront. ~Még a nagyasszony csak hagyján, de ahogy Csollánné
|