Fejezet

1501 20   |                     is szájában tartá fiát. S mikor aztán kénytelen volt
1502 20   |                     talpát utána nyújtá ki, s odavonta még egyszer magához.
1503 20   |                   fogva a kis medvekölyket, s karjára vette azt; azután
1504 20   |                   hímzett fehér inggallérja s az a csipke mellfodor végig
1505 20   |                    nyakáról a vadászkürtöt, s a völgy felé fordulva, megfújta
1506 20   |                   rubinfényű szemcsillagai. S ez átlátszó bőrön keresztül
1507 21   |                      a hegy túlsó részéről, s siettek elő a vadászok,
1508 21   |                     hogy feküdjék a fülére, s aludjék. ~Katinkának pedig
1509 21   |       vadásztársaival, hány mázsát nyomhat. S ami mindennél nehezebb kérdés
1510 21   |                   összekötve beleakasztják, s aztán úgy keresztülvontatják
1511 21   |                  mogyorón fog felnövekedni, s egész életére gondoskodva
1512 21   |                    annak csipkefodrai közé, s tapogatózva gyerek módra
1513 21   |                 vette azt négy izmos orosz, s vitte az egyre szaporodó
1514 21   |          keresztültörte magát a vadászokon, s elment arra alá az erdőnek. ~
1515 21   |                     fogadta a nap hősnőjét, s maguk a Decséry főurak és
1516 21   |                    a kis medvebocs számára, s az a hintóban helyeztetett
1517 21   |         lebocsátkozva az elejtett vad mellé s lehető legkecsesebb helyzetet
1518 21   |                     a hősnő kísérője volt. ~S azzal kiszakítva a haraszt
1519 21   |                 odanyomá azt Kálmán kezébe, s előretuszkolta őkegyelmét. ~-
1520 21   |                 segítség nélkül a vadásznő, s most már az ő jogai léptek
1521 21   |              mázoltatik az az ábrázatjukra, s ez viszont a győztes jogaihoz
1522 21   |                mártogatá a lőporos tülökbe, s a nedves fekete mázzal végrehajtá
1523 21   |                  bajusznak, egész a füléig; s akinek már úgyis a füléig
1524 21   |                 kecskeszakállt lőpormázból; s egy lengyel gavallér, ki
1525 21   |                  mártá bele a fekete mázba, s nagy gonddal egy pár olyan
1526 21   |                megláthatta; azt eléje tartá s durcás szemrehányással kérdezé: ~-
1527 21   |                     mellé rakhat le a fűbe, s a kése hegyére szúrt szelettel
1528 21   |                   iszik vele egy kulacsból, s merít számára vizet a folyócska
1529 21   |                 kenyeret pirítgatnak rajta, s a pirított szalonna zsírját
1530 21   |                     felakasztották a fákra, s ki-ki leheveredett a fűbe,
1531 21   |                 lyányok ezt nemigen teszik, s a szép fiatal legényeknek
1532 21   |           oldalpillantásait és rosszkedvét, s elkezdett emiatt vele csipkelődni. ~
1533 21   |                      se ütni nem szokott? - S kecsesen szopta be finom
1534 21   |                    Kálmán puskáját a fáról, s mutatta mindenkinek, milyen
1535 21   |                    medvére, de nem sült el, s mentve van bátorságod híre. ~-
1536 21   |                     menekülésére építettek, s visszavonult rajta. Különben
1537 21   |                     ki-ki vette a puskáját, s készült a hazatérésre. ~
1538 21   |                   kell lennie a hölgyekhez, s egészen Kálmánnak engedte
1539 21   |                   adott szerencsét élvezni, s csak dacból is a kocsinak
1540 21   |                      ki magyarul is beszél, s mesékkel, népmondákkal mulattatja
1541 21   |       vadászcsoportból hátramarad egy alak, s csatlakozik a Decséryék
1542 21   |               helyre, ahol megsebesítették, s akit akkor elöl-utol talál,
1543 21   |                   vele, mint a parittyával; s kit eltalál vele, azt sem
1544 21   |                    markával, mint a legyet, s a szájába teszi, lenyeli.
1545 21   |             találkozni - sóhajta Aszályi -, s melyik oldalára futott el
1546 21   |                    haragját, vagy nem lesz, s akkor elébb azokat eszi
1547 21   |                 valamikor végig leéghetett, s most sűrű borókabozóttal
1548 21   |                  volt Decséryék kocsijától, s úgy látszott, mintha egyenesen
1549 21   |                 valóban mázsás kő lehetett, s nagyot ordítva hajítá azt
1550 21   |                   azt megúszta kegyetlenül, s levetve magát a földre,
1551 21   |                     van - felelt rá Kálmán, s elhatározottan foglalt helyet
1552 21   |               bozontos szőrcsombókok közül. S jön egyenesen a vadászra.
1553 21   |                    utolsó borókaciheren is, s hatlépésnyire állt Kálmán
1554 21   |                     medve megrázta a fejét, s fel sem vette a lövést,
1555 21   |                     eldobta volna a puskát, s hirtelen felmászott volna
1556 21   |                felét fordította a puskának, s egy ugrással a medve előtt
1557 21   |                   utána kapaszkodott volna, s mikor utolérte, egy butykost
1558 21   |                    elő a medvebőr kebléből, s megkínálta volna egy kis
1559 21   |               legény medvebőrbe öltöztetve, s aztán nem is a regényírói
1560 21   |               szerencsére vastag feje volt, s a medvebőr enyhítette a
1561 21   |                mikor ezt hírül vitték neki, s Bálvándy ki volt vetve a
1562 21   |                     nem igazi medvére lősz, s golyótlan puskával lősz;
1563 21   |           rehabilitáló műtétet végrehajtsa, s midőn Kálmán odalépett a
1564 21   |             legédesebb ajkaival megnyálazá, s e mennyei ambróziával törölte
1565 22   |                     Decséry Dorothea előtt, s mennyire megalázta Kálmán
1566 22   |                vendégsereg ki volt fáradva, s mindenki meg volt elégedve
1567 22   |            hazamehet a maga parasztházához, s ott fesztelen kényelembe
1568 22   |                   vették a hölgyes házakat, s Bunkó bandájával szerenádot
1569 22   |                   hely előtt telepedett le, s legalább mindannyinak jutott
1570 22   |                 cinóber- és malachitdarabok s ragyogó marmarosi gyémántok.
1571 22   |                     amiért ide volt küldve, s azzal igyekezett kikeveredni
1572 22   |                 kikeveredni a sokaság közül s eltűnni akármerre; ráhagyva
1573 22   |                  holnap jön utánad a másik, s az újra megveszi rajtam.
1574 22   |           nemesembert keményen eldöngetnek, s kétszáz forint Bálvándy
1575 22   |              lehettek iránta, ahogy arcáról s csillogó szemeiből ki lehetett
1576 22   |                   szólunk - mondta Katinka, s szemközt fordítá lova fejét
1577 22   |                  fejét a kocsiban ülővel. - S mármost hallgasson ön rám.
1578 22   |                    gyalázatos óvástételért; s hogy meg fogja-e adni, azt
1579 22   |                 óvástétele csak tréfa volt, s azt meghatalmazója nevében
1580 22   |         meghatalmazója nevében visszavonja. S látja ön, mi van itt a másik
1581 22   |                    uram képében megnevezni, s az én jogomon az ő megbízásából
1582 22   |                  korbács őzkörmös nyelével, s eltette az erszényt. ~-
1583 22   |                    pokróc alul a parasztot, s megmagyarázta neki kézzel-lábbal
1584 22   |                végigfektetik a határdombon, s emlékezetnek okáért jól
1585 22   |          jegyzőkönyvet kellett fogalmaznia. S valamennyi bírák uraimék,
1586 22   |                Aszályi nem hitt az inasnak, s felbontá a papirost: mind
1587 22   |                egyenkint áthelyezte azokat, s leeregeté a jobbik zsebébe.
1588 22   |                   másik markába vette mind, s egyenkint áteregette a bal
1589 22   |                      két ujja közé szorítva s a hű sáfár piruló becsületérzésével
1590 22   |               pólusig taszítva a közeledőt, s azt mondá neki: ~- Nem tudom,
1591 22   |                    tudom, miről beszél ön. ~S azzal hátat fordított neki,
1592 22   |              Aszályi alázatosan megköszönt, s azután véglegesen eltűnt. ~
1593 22   |             szabadban egész ökröt sütöttek, s hordóból csorgott a bor,
1594 22   |                   sorba rakva egymás mellé, s ha valaki kíváncsi volt
1595 22   |                Félrehúzódott egy szögletbe, s azt várta volna, hogy valaki
1596 22   |                    az édes is, a keserű is, s úgy vette észre, hogy elrontotta
1597 22   |                   hogy nagyon rosszul van. ~S valami határozatlan vágy
1598 22   |                 fenyők, két oldalra omolva; s a mögöttük levő borókás
1599 22   |                   jégcsapos ereszű gunyhók. S e gunyhók előtt lengyel
1600 22   |                 úrhölgyek összetalálkoztak, s danolják egymás nótáit. ~
1601 22   |                     Két nemzet, aki alszik. S mint Hamlet mondja: "talán
1602 22   |                  embert meglátja a színész, s úgy hiszem, hogy mint a
1603 22   |                    annak az egynek a képét, s látja maga előtt. ~Kálmán
1604 22   |                 magyar és lengyel úrhölgyek s a rusznyák parasztok odahátul
1605 22   |         szuszogásával se zavarja a csendet, s a lengyel főnemes hangtölcsért
1606 22   |                     művésznő a földszinten, s egyszerre elfeledve Kamcsatkát
1607 22   |           mozdulattal tesz egy előrelépést, s a kedves meglepetés utánozhatatlan
1608 22   |           gyékényfüggönyön fel a színpadra, s ott sírt egy perc múlva
1609 22   |                     csak szeretetet adnak - s nem követelnek érte semmit. ~-
1610 22   |                  szólt közbe egy férfihang, s átvette Cilike karjai közül
1611 22   |                     barátját összecsókolja, s a lengyel száműzött jellemétől
1612 22   |                lássa. A szibériai szenvedés s a kamcsatkai kormányzó szigorú
1613 22   |                 ugyan kissé érdessé tették, s nem állhatta meg, hogy szemrehányásokat
1614 22   |                Cilikét meglásd a színpadon, s elestél a lábadról, ha mindjárt
1615 22   |                    le mellénk négy cölöpöt, s úgy alszol rajta, mint egy
1616 22   |                     mikor a mécsbél elfogy, s kártyázni nem lát többé.
1617 22   |                 eredj vissza a publikumhoz, s ha van, akitől elkérezkedjél,
1618 22   |            színházban, sőt beszélt is vele, s tudta, hogy Cilike Kálmánnak
1619 22   |                     és mindent lát és hall, s bizonyos, hogy mindent el
1620 22   |                  iszok!" - felel rá a súgó; s a közönség jól mulat rajta. ~(
1621 22   |                  cselekszem, hogy igyam". - S a súgó cselekedte azt; s
1622 22   |                    S a súgó cselekedte azt; s a közönség olyan jól mulatott
1623 22   |                     direktor magas pátoszán s a primadonna könnyhullatásain.) ~   ~
1624 23   |                 építményét fölszenteltesse, s e feladat unokaöccsére jutott,
1625 23   |                  éjt a színészek sátorában, s ott aludt velük együtt a
1626 23   |                 Kálmán csak öltönyt váltani s oldaltáskáját elhozni futott
1627 23   |                  már ebben. Evő-ivó eszközt s amiből étel és ital kitelik;
1628 23   |                 hátára kötötte a poggyászt, s aztán megindultak jókedvvel,
1629 23   |                 karodon, nyújtsd Cilikének, s vigyed őt. ~Kálmán meg volt
1630 23   |                      karjára vette Cilikét, s amíg az út oly széles volt,
1631 23   |                     egy harapás a szánkban, s ami szamóca az útfélen termett,
1632 23   |                súgólyukba, úgy kihizlalták. S én három napig udvaroltam
1633 23   |                   púpos hátú asszonyságnak, s hagytam ábrándozni a bálványszép
1634 23   |                    Száz kocsi kísért odáig, s tarackdurrogással fogadtak,
1635 23   |              fogadtak, mint egy fejedelmet, s volt aztán minden jó, ami
1636 23   |                 tollas párt kortestanyának. S azt ide nem adja a herkópáternek
1637 23   |                    egész tisztújítás alatt. S mondhatom, hogy soha becsületesebb,
1638 23   |                  jószívű barátok voltak. ~- S ott játszottatok a klastromban? -
1639 23   |                  nemzetiszínű függönyökkel; s püspök, kanonok, apát úr
1640 23   |                    zártszéket a nézőhelyen, s úgy tapsolt, majd a tenyere
1641 23   |               odajön, egymás hátára mászik, s hallgatja a szavunkat, mint
1642 23   |                szavunkat, mint a próféciát, s tapsol annak a szónak, amit
1643 23   |           eksztázisba jön, tombol örömében, s összecsókolja még a körmünk
1644 23   |                    még a körmünk hegyét is, s azt mondja: "Kedves magyar!" ~
1645 23   |               mondta Kálmánnak, eléje állva s Cilike kezét megfogva. -
1646 23   |                 ahonnan napsütötte, völgyet s völgyben elszórt házakat
1647 23   |                  amit e látványban érezünk, s amiről ő nem is tud semmit.
1648 23   |          hegylánctól a zöld hasábos rónáig. S a tornyosuló fergeteg, mely
1649 23   |                   vagy rongyos köpönyeggel; s az egyforma gyönyör volt
1650 23   |                  nyomornak is van gyönyöre! S a szabadságnál kezdődik
1651 23   |                  felülről megvilágít a nap, s melyből villámok cikáznak,
1652 23   |                fölött derült nyári nap süt, s a völgyekben a megszorult
1653 23   |                    fel a völgyek sötétéből, s zuhatagaik távol csattogása
1654 23   |             láthatárig váltogatják egymást, s valamennyi fölött, mint
1655 23   |                megnémít, becsukja az ajkat, s felszabadítja a könnyet.
1656 23   |                másikkal férje kezét tartva, s mind a hárman szótlanul
1657 23   |                   tudnak betelni a földdel; s különösen táplálja ez éhet
1658 23   |                     hegyeiddel, folyóiddal, s vagy én emellek föl magamhoz,
1659 23   |                  hozzá, lerohanok kebledre, s akkor is enyém vagy! ~Cilike
1660 23   |                   csókoljátok meg egymást. ~S hogy jobban megfogadják
1661 23   |                   Cilikét, másikra Kálmánt, s mindkettőnek a derekát egyszerre
1662 23   |                    földet, vagy leesünk rá, s akkor is a miénk lesz. De
1663 23   |               ércteljes tenor hanggal bírt, s Kálmán hajlékony diszkanttal
1664 23   |                  mondá büszkén Bányaváry. - S a másik fele is jön. És
1665 23   |                     ott én vagyok a király; s a nádor maga is csak adófizető
1666 23   |                  mire én Pestre felkerülök? S nem fogsz-e megemlékezni
1667 23   |                 kezdem. Azoknak az jólesik, s háladatosak érte. Bejutok
1668 23   |           szemrehányással tekinte Kálmánra, s a kebléből feltóduló sóhaj
1669 23   |            szótlanul kibontá oldaltáskáját, s egy iratcsomagot vont ki
1670 23   |                    égben, mi lenn a földön: S mi azt hittük, hogy eltért
1671 23   |                   Cilike áthajolt a vállán, s úgy olvasott belőle. ~Az
1672 23   |              Bányaváry felszökött helyéből, s elkezdett fennhangon szavalni,
1673 23   |                  művésznő kezébe vette azt, s csodálatos ihlettel szavalta
1674 23   |                  hangon, mely a szívből jő, s a szívbe hat hévvel, mely
1675 23   |               Euphroszüné: a Pyerdiák mind, s alant a mély völgyben ott
1676 23   |             körrajzaikkal, a királyi alakok s a királyokkal dacoló hősök.
1677 23   |               megtelt velük fenn és alant. ~S a napsütötte alak az oltárkövön
1678 23   |                idézte az isteneket az égből s a hősöket a sírból, s a
1679 23   |                 égből s a hősöket a sírból, s a költő, hanyatt fekve a
1680 23   |                    ami lelkében szülemlett, s az olympi fényes arcok és
1681 23   |                kumulusz névvel jellemeznek, s a völgyben zúgó szellemalakok
1682 23   |                  már a közeledő fergeteget, s jónak találta felkiáltani
1683 23   |                    utat a szikláról lefelé; s hol hálnak akkor? ~- Kiverünk
1684 23   |              Kiverünk egy sast a fészkéből, s magunk fekszünk abba. ~Ez
1685 23   |                    pedig sálját szétterítve s két karjával a két ifjú
1686 23   |                    futottak - és nevettek. ~S micsoda diadaluk volt aztán,
1687 23   |                     fatuskókból megalapítva s fenyőlombbal betetőzve.
1688 23   |                   Néha nagyot roppanik egy, s kifordul tövéből. S a villámcsattogás,
1689 23   |                    egy, s kifordul tövéből. S a villámcsattogás, az égzengés
1690 23   |               királynak! - kiált Bányaváry, s kiállva a kunyhó ajtajába,
1691 23   |               egymásnak a goromba viharról, s a hegyi patakok kaszkádjai
1692 23   |                    azt körülülik jókedvvel, s a pattogó tűz csak nevető
1693 23   |                   Mire a zivatar megszűnik, s az eső eláll, késő est van;
1694 23   |                 kalauz elővette furulyáját, s édes-bús népdalait hangoztatta
1695 23   |                eltanulta tőle a népdalokat, s utána énekelte. ~Kálmán
1696 23   |                   körfény virágaiból fonva, s azt Cilike fejére tette.
1697 23   |             világító fénybogárka volt téve, s Cilike olyan volt a koszorúval
1698 24   |                     az új templomot reggel, s hogy játszották el az új
1699 24   |                    megtörtént náluk nélkül, s valószínű, hogy őket sem
1700 24   |                    bohózat volt az előadás, s azon Bányaváry még mint
1701 24   |                   óráig járták a cotillont, s másnap Kálmántól nem kérdezte
1702 24   |                 pakolva már a színészek is, s dalolva mentek odább; a
1703 24   |                  hivatalos kötelességeidet, s segíts az úti készületekkel
1704 24   |                megváltoztatták útrendjüket, s nem Kassa felé utaznak Bécsnek,
1705 24   |                  esetleg szállást rendelni; s hogy a grófi család az éj
1706 24   |               hozzáfogott a gyorsutazáshoz, s szerzett magának tapasztalatokat
1707 24   |               szorítani egy pár elefántnak (s az írás szerint szorítottak
1708 24   |                  vidéki ismerőse ne legyen, s az csak oda száll vásárkor,
1709 24   |                    csak oda száll vásárkor, s ennek a szűrét csak nem
1710 24   |               gömbölyű flegma eszményképe. ~S aztán keletkezett közöttük
1711 24   |                benne, levén a ház az enyém, s én a háznak az ura. ~Kálmán
1712 24   |                Kálmán a fogait csikorgatva, s dühösen rontott ki az utcára:
1713 24   |                       Amint az utcára kiér, s a nagy sokadalomban keresi,
1714 24   |                      Megállította a kocsit, s odament a báróhoz. ~- Akár
1715 24   |             Bálvándy, leszállva a szekérről s pecérkorbácsával leporolva
1716 24   |                  hogy az ordítva futott el, s a többit is magával vitte. ~-
1717 24   |                 hátát a folyosó oszlopához, s felnyomta az orráig a pipáját
1718 24   |                     százhúsz tagból állott, s azoknak mindegyike "százhúsz
1719 24   |                    tréfált vissza Bálvándy, s azzal az ablakhoz lépett,
1720 24   |                    Marius Karthágó romjain, s aztán mikor látta, hogy
1721 24   |                   őt neveti, megharagudott, s felfogadott nyolc talyigást,
1722 24   |                felfogadott nyolc talyigást, s felrakatta a cókmókját,
1723 24   |                     felrakatta a cókmókját, s úgy el-kivándorolt Debrecenből
1724 24   |               családnak, akkor elbúcsúztak, s ő hátramaradt Debrecenben.
1725 24   |                felhőszakadásoktól megáradt, s elszaggatta valamennyi hídját.
1726 24   |               küldte az ácsokat, mérnököket s egyéb summus pontifexet;
1727 24   |                 elfintorította rá az arcát, s azt mondta: "Pfuj!" - hanem
1728 24   |                 tiszttartójuk lakott ottan, s egész kényelemben találták
1729 24   |                    is beválik gentlemannek, s nem szégyen vele fenntartani
1730 24   |                    amit csak a paraszt tud; s amit el kell tanulni tőle,
1731 24   |                    valami úr ül a szekéren, s nem fogadja a szót. ~A főispán
1732 24   |                 gyermek szilajon nézett rá, s elébb gondolkodott, hogy
1733 24   |                elkerülték a szénásszekeret, s berobogtak a hajdani tiszttartói
1734 24   |                 voltak szobái, szárnyajtói, s az ablakok redőnyeit sűrű
1735 24   |               azokat úgy kellett félrehúzni s bebújni a redőik között,
1736 24   |                  csakúgy, mint a magukéba. ~S azzal emberségtudón lehajolt
1737 24   |                    nagyon nevetett e szóra, s biztosítá a háziasszonyt,
1738 24   |                 nagyon kapott az ajánlaton, s meg is kapta rá az engedelmet. ~
1739 24   |        grófkisasszonynak, hogy mi a konyha, s mire való az a sok csoda
1740 24   |            odanyalábolta Kálmánt a keblére, s a tenyerével szép gyöngén
1741 24   |        Törökországban salavárinak neveznék, s díszöltözetnek tartanák;
1742 24   |                 után benyíló szobácskájába, s mikor onnan megint előkerült,
1743 24   |              konyhából a grófkisasszonnyal, s aztán hozzálátott a terítéshez.
1744 24   |                gyönyörű sávolyos abrosszal, s felrakta rá párjával egymásra
1745 24   |                akkor még kettőt ideteszek. (S amíg félrefordult, odasúgott
1746 24   |                   megülhetni, mert annak ki s be kell járnia a konyhából. ~
1747 24   |              elfogadva a kapott dicséretet, s ölébe kérezkedő kis Jucikájának
1748 24   |                     a szép vendégek fölött, s úgy elhallgatta azután,
1749 24   |                    akkor egészen kiszáradt, s ez lett rá nézve a kincsbánya.
1750 24   |                  kinyaralásra, kitelelésre, s felébe hagyták nála, még
1751 24   |                   pusztát megvehette rajta. S azután is csak mindig volt
1752 24   |             harmadik pusztát szereztük meg, s minden gyermekünknek hagyunk
1753 24   |                 asszony! Ezt meg én mondom; s az is igaz. ~Félbeszakította
1754 24   |                  dolognak vége szakadt már, s a házileánynak ilyenkor
1755 24   |                   neki volt egyszer szánva, s nehéz volt az ítéletmondás. ~
1756 24   |              társalgási nyelvén franciául. ~S erre Tóth Máté uram azt
1757 24   |                  ott alszom - monda Kálmán, s ő is vette a köpenyét. ~-
1758 24   |                    hideg téglapadlón aludt; s gyalogjáró diák korában
1759 24   |                    a földön heverő béresek, s a nyitott ajtókon kihallatszott,
1760 24   |                    az alvó felemelte fejét, s felkiáltott: "Ki az?" A
1761 24   |                 mondá megnyugtatva a fekvő, s másik oldalára fordult,
1762 24   |                     másik oldalára fordult, s aludt tovább. ~Tóth Máté
1763 24   |                    az alvó mellé a subáját, s fél szárnyával betakarózva
1764 24   |                   neki a csillagrendszerről s a nehezedés elméletéről. ~-
1765 24   |            boltozatának hajlása takarja el. S akié ez a nagy darab a földből,
1766 24   |                 puhább fekhelyet a földnél, s nem tanult mást, mint amit
1767 24   |                  úrfi. Ezer az ellenségünk, s csak a két tenyerünk a jó
1768 24   |                 varjúvajjal sült kenyér az, s nem kíván jobbat. Így lehet
1769 24   |                   lehet csak gyarapodni. ~- S aztán, ha végigéltük az
1770 24   |                   több egy paraszttelkénél, s én már mind a négy gyermekemre
1771 24   |                  szolgálatba kellett állni, s már József fiai betöltötték
1772 24   |                 fiai betöltötték a Kánaánt, s kiszorítottak belőle minden
1773 24   |              farsang meghozza a lakodalmat, s később az apróság csevegése
1774 24   |               annyit, mint az egész faluja, s harangot, orgonát én szereztem
1775 24   |                    bibliai történeteket. ~- S azon túl nincs semmi könyv
1776 24   |                    ingatja meg a királyban; s minek a parasztnak a kételkedés?
1777 24   |                ideje, ha esze is van hozzá; s mindennek csak a színét
1778 24   |                    csak a színét kapja meg, s lesz a féltudós parasztból
1779 24   |                   Mantuát, jártam Varsóban, s teleltem Lipcsében; fogoly
1780 24   |                 elviszik őket katonának. ~- S nem menti ki őket a katonaság
1781 24   |               rendhez, fegyelemhez szoknak, s annál jobban megbecsülik
1782 24   |                 tehetnénk, se akarnók őket, s ha akarnánk, se tehetnők.
1783 24   |                hozták be őket a császáriak, s itt megtelepítették az üres
1784 24   |                egyenkint eladogatta telkét, s vagy visszament az országába,
1785 24   |                 minden garast megtakarítok. S minden garasért egy arasszal
1786 24   |                  becsülni a pénzt, mint én, s nem hagyja oda a földét,
1787 24   |                   ha egyszer belészeretett; s fellicitálja rám a hantot.
1788 24   |              Tisztességesen feleségének él, s megjön rá az áldás. Ez az
1789 24   |        zöldasztalnál alkotmányunkat védjük, s az nekünk drágább még a
1790 24   |                ásított, bal felére fordult, s rögtön elkezdett horkolni. ~
1791 24   |                     lassan mozduló Göncölt, s gondolkozott magában: milyen
1792 24   |                    Aztán ő is csak elaludt, s azt álmodta, hogy maga is
1793 25   |              előfogatokat kellett rendelni. S az elromlott híd helyreállítását
1794 25   |                   úgy hívnak, hogy "egyes", s ráköszöntötte az úrfira.
1795 25   |                    különbözés a felöltözött s levetkőzött állapot közt
1796 25   |                 parolát adott a búcsúzónak; s a kis bátor szemű leány
1797 25   |                    nyakába is kapaszkodott, s meg hagyta csókolni az orcáját. ~
1798 25   |                 egyszerre nekirugaszkodott, s vitte a szekeret ostorsuhintás
1799 25   |             bársonnyal volt bevonva a róna, s az ég felhőtlen kék. ~Kálmán
1800 25   |                hitelesítő helyesírási bakok s a szó közepéből kimaradt
1801 25   |                együtt felmegy ismét Bécsbe, s vele együtt az egész udvari
1802 25   |                   kell hagynia azt a házat, s akkor azután még sok bezárt
1803 25   |                  Elég lesz - rebegé Kálmán, s hangjának reszketése vallá:
1804 25   |                   arc, de egy szende mosoly s az ég felé emelt szemek
1805 25   |                  fehér, kezében liliomszál, s halvány rózsaszín szárnyai
1806 25   |                odaadhatta neki az eredetit, s Bécsben ugyanazzal a művésszel
1807 25   |                  gyöngéd hozzá, mint eddig; s a rövid ideig tartó langymelegség
1808 25   |                    amit Kálmán az ő istenei s azok papja és papnője társaságában
1809 25   |                  szállást fogadott magának, s csak napi kötelességét végezni
1810 25   |                 híres tanárról neveztek így s ami az akkori törvénytudományt
1811 25   |               Minden életnek céljai vannak, s minden cél oda megy ki:
1812 25   |              ideálom, ezzel a majompofával, s fel akarok hozzá mászni
1813 25   |               ünnepelve, irigyelve lehetsz, s nem kell semmi, csak a kezedet
1814 25   |                    rontja a levegőt Pesten, s azzal foglalkozik, hogy
1815 25   |                     fűzfaverseket fabrikál; s Angyal Bandit meg Burnczvik
1816 25   |               irkafirkát, ami nem politika, s a politikai celebritások
1817 25   |                  olvasnak semmi költeményt, s nem járnak semmi színházba.
1818 25   |                    van téve a költői munka, s a jó palackot meg a tucat
1819 25   |               mondás. De hátha egyiket sem? S ha ráadásul elveszted érte
1820 25   |                  meg a hájfejű csőcseléket, s színfalszaggatással riasztja
1821 25   |                 egymásnak az arcát a sárba, s akkor aztán hogyan indulnak
1822 25   |                     kincseket szórok közé!" S ha akkor az egész ország
1823 25   |                magasabban állanak, mint ők? S az én leszek, és akik velem
1824 25   |                leszek, és akik velem jőnek. S ha nem teszik? Maradnak
1825 25   |                   az arca, hevesen járt fel s alá szobájában, s kezei
1826 25   |                  járt fel s alá szobájában, s kezei reszkettek a felindulástól. ~-
1827 25   |            úrhölgyek lépnek föl legelőször, s jelenlétük szenteli fel
1828 25   |             kérdezendik, büszkén álljak elő s azt mondjam: "én vagyok
1829 25   |                   mondjam: "én vagyok az!", s mikor azt bevallom, ne féljek
1830 25   |                     hogy nagyon beteg vagy. S szeretnélek kigyógyítani.
1831 25   |                  Másnap visszajött Biróczy, s átadta az elolvasott művet.
1832 25   |                    annak az arca semmit. ~- S mit szólsz hozzá? ~- Gyémánt! ~
1833 25   |                 Biróczy mozdulatlan arccal, s kis idő múlva utána tevé: ~-
1834 25   |                    idő múlva utána tevé: ~- S az is fog maradni időtlen
1835 25   |                  után találjon rá az utókor s akkor szörnyedjen el mindenki,
1836 25   |                     rend háta borsózni fog, s azt mondja: rettenetes eszmék
1837 25   |              őseredeti zamatját nem ízleli, s a profanum vulgus ott fog
1838 25   |                    át vonulok be a világba, s akkor minden jeget megtörtem.
1839 25   |                   fiókom fenekére vándorol, s nem jön napvilágra többé.
1840 25   |                  fogják, leborulnak előtte, s kürtölve kürtölendik a világnak,
1841 25   |                büszke; mely önmagával küzd, s uralkodik szenvedélyein,
1842 25   |                   bot kell a panasza végén, s a nagylelkű fejedelmi alak
1843 25   |               kifütyülik a komiszkodásáért, s fejedelmi asszonyod egy
1844 25   |                  felemelkednek egy ranggal, s lesznek művészek, vagy éppen
1845 25   |                   új ihletet ád kebleiknek, s te velük együtt győzesz.
1846 25   |                     miután műved benyújtása s a bírálók ítéletkimondása
1847 25   |                 hogy a Pegazusról leszállj, s a Tripartitumot és a Kövyt
1848 25   |                     tenni - ígérte Kálmán. ~S ígéretét meg is tartotta;
1849 25   |                  magát a vizsgálandók közé, s határnapot is kapott már
1850 25   |                szóval köszöntött be Kálmán, s nagyon lehangolt képet mutatott. ~-
1851 25   |                 Ádám is sufficienst kapott, s lett belőle kancellár. ~(
1852 25   |                      hogy a vizsgát letette s milyen eredménnyel. Levele
1853 25   |               nagyasszony ezt majd elhiszi, s az ülnököt fogja szidni,
1854 25   |                szeme, mikor olvasni kezdte; s aztán elakadt a szíve dobbanása,
1855 26   |                     drámád pályadíjt nyert, s két hét múlva ő és Cilike
1856 26   |             fiákereznek, nem tudom én, hova s merre; mikor meg ott van
1857 26   |                    hogy a drámád megbukott, s most még csak a kordicai
1858 26   |                  rólad. Most sietek vissza, s ha szerét teszem, kicsalom
1859 26   |              barátja, midőn nyílik az ajtó, s belép rajta a nagyanya. ~
1860 26   |                 leült az egyetlen pamlagra, s körülnézett a szobában. ~
1861 26   |              előkereste azt a szekrényéből, s átnyújtá neki. ~A nagyasszony
1862 26   |                elolvasta az aláírt neveket, s aztán visszaadta. ~Azután
1863 26   |                    meg elindult a szobában, s körülvizsgált mindent, kinyitogatta
1864 26   |                    egyik népesebb utcájába, s ott egy emeletes ház előtt
1865 26   |               kivette a kulcsot táskájából, s felnyitotta az ajtót. ~-
1866 26   |               jövőre - mondá a nagyasszony, s megmagyarázá neki, melyik
1867 26   |                  mindenedet számban tartja, s ha valakit itthon akarsz
1868 26   |                  kell küldeni a kertészhez, s újneműeket hozatni helyettük. " ~
1869 26   |                      lovászt is tart hozzá, s a lovásznak is kell egy
1870 26   |               hajolt meg őnagyságaik előtt, s biztosítá a nagyságos urat,
1871 26   |              kulcsaidat - mondta Jenőyné -, s aztán amit szükségesnek
1872 26   |                     áll, ahova visszatérek, s azonnal indulok haza. Nem
1873 26   |                   vele, szólj Korcza úrnak, s intézkedni fog a többiről. ~
1874 26   |                nagyanyja keze után nyúljon, s azt ajkához emelje. ~A nagyanya
1875 26   |                   bámulatban rejlő kérdést, s midőn Kálmán hideg ajkai
1876 26   |               szorítással rántá azt vissza, s e szót mondá: ~- Tanulj
1877 26   |                        Tanulj úrnak lenni! ~S midőn Kálmán elkísérte őt
1878 26   |                   egyszer odafordult hozzá, s ismétlé elébbeni szavát. ~-
1879 26   |               elébbeni szavát. ~- Légy úr! ~S azzal becsapta a kocsiajtót,
1880 26   |                     felment új szállására. ~S mikor végigment pompás szobáin,
1881 27   |                 képed, ripacsos? Lóra ülsz: s szép ember lettél. ~Nem
1882 27   |                   pénzt kölcsön? Lóra ülsz: s helyedbe hozzák. ~Nem kap
1883 27   |                   imádott hölgy? Lóra ülsz: s beléd bolondul. ~Gyáva vagy,
1884 27   |                     félénk vagy? Lóra ülsz: s vitéz fogsz lenni. ~A szegény
1885 27   |                     címezik, ha gyalog jár, s mikor lóra ül: miniszterek
1886 27   |                    volt a nemes ember címe, s a székelyeknél az előkelőket "
1887 27   |                fogatot a phaetonja számára, s egy hátaslovat, a Pegazust,
1888 27   |            folyamodni becses pártfogásáért, s elegáns úrfiak megtisztelték
1889 27   |          visszaköltözött a hercegnő Pestre, s azon időben Kálmán mindennapos
1890 27   |               háznál. ~Megtanult szellemdús s mulattató lenni. A mély
1891 27   |                    a napi események fölött, s a nemesebb emberszólás művészetében
1892 27   |                   akkor harmadik neje volt; s a fejedelemnő éppen fiatal
1893 27   |                 fiatal hölgy belészeretett, s Dorothea grófnő, ki ezúttal
1894 27   |                     élt; körülvéve a néptől s nem zárkózva el tőle. A
1895 27   |                   újszülöttek keresztanyja, s mostohagyermekei és saját
1896 27   |                     gyere le már játszani!" S akinek a bodzafa puskájából
1897 27   |                olyan hatalmasan lövöldözött s akinek a fekete kenyeréből
1898 27   |                  juhászról, a Hófehérkéről, s megmutatta neki a fekete
1899 27   |                 valamennyinek az örömében. ~S mindennek az lett a vége,
1900 27   |           használtak a székely juhász danái s Csalóka Péter meséi, miket
1901 27   |                üdvözlő költeményt szerezne, s azt a magas szüléknek megküldené. ~
1902 27   |        megpillantotta a víkardokat a falon, s azt indítványozta, hogy
1903 27   |                    a szarvasbőr kesztyűket, s megmutatták, ki mit tanult. ~
1904 27   |                     azzal egymásnak rohant, s úgy elpüfölte egymást jó
1905 27   |                      hogy mikor kifáradtak, s az ingeiket levetették,
1906 27   |             legénnyel nem akadt össze soha. S az az ütés, amitől a kezén
1907 27   |                    mint a legjobb cimborák, s korán reggel mentek aludni. ~
1908 27   |                  hozzá, akárhányszor elűzi, s gyönyörökkel árasztja el
1909 27   |                verset szám ki nem ejt már!" S a sors korbácsütésére a
1910 27   |    dolgozószobájában egy tábla nyitva volt, s azon keresztül a rózsaszín
1911 27   |                    íráshoz dűlne féloldalt, s a rózsaszínű napsugárban
1912 27   |                     a toll szárnyához köti, s annál fogva azt fölemeli!
1913 27   |                  fölemeli! Gondolá magában, s aztán elaludt. ~Mikor nagy
1914 27   |                 megköszönni a magas kegyet, s aznap Decséryéknél ebédelt. ~
1915 27   |           főhercegnél. Gyakran emlegeti őt, s a gólyává lett vadászt már
1916 27   |                    örömest odaadott verset, s odanyújtá azt Kálmánnak. ~
1917 27   |                akkor ketten írnók a verset, s mind a kettőnk nevének kellene
1918 27   |                     hatását kétségtelenül. ~S ettől fogva Dorothea grófnő,
1919 27   |                  volt tervezve a farsangra, s két hangverseny és műkedvelői
1920 27   |                    a báli toalettek fölött, s a bécsi és pesti művészek
1921 27   |                 délután torokgyíkot kapott, s a világ minden híres orvosa
1922 27   |                  kedves halottja közelében, s mikor már a késő zord idők
1923 27   |                  már sárga levelek estlepéi s majd a beköszöntő tél hófelhőinek
1924 27   |                  Rafael minden munkájánál. ~S ha megtudta, hogy beteg
1925 27   |                    nekik, csókolgatta őket, s hízelgés és csókok közben
1926 27   |                     szobájába a főhercegnő, s késő éjig a fiszharmonika
1927 27   |             imakönyvébe tette a költeményt, s saját kezűleg írt levélben
1928 27   |               előmozdíthatja, tudassa vele, s legyen bizonyos afelől,
1929 27   |             mindennap kihallgatást tartott, s nem voltak olyan napjai,
1930 27   |                     fehér mázzal fényesítve s zöld bőrrel bevonva. S amilyen
1931 27   |           fényesítve s zöld bőrrel bevonva. S amilyen volt a kihallgatási
1932 27   |                   végén a nádori titkár ül, s jegyzi az egymás után érkezőket;
1933 27   |                értékét a bejegyzett névnek, s aszerint megítélni, ki bocsáttassék
1934 27   |               közleménye nagy hiábavalóság, s olyan kicsiny úr, aki fontos
1935 27   |                    az utóbbié az elsőbbség. S ha aztán egy-egy kihallgatott
1936 27   |               fényes díszruhás küldöttségek s kopott fekete ruhás özvegyasszonyok;
1937 27   |                  micsoda ügyben jöttek ide, s kérdezgetik a titkártól,
1938 27   |              élőszóval fogja előadni ügyét, s az olyan hangon fog történni,
1939 27   |                   felelni itt hasztalanság, s mutatja neki a leírt nevet. ~-
1940 27   |                   egyik fórumtól a másikig, s mikor arasznyit haladt,
1941 27   |                      vérszívó prókátorokról s azokról a velük egy kézre
1942 27   |        Strafkompániába kellene összecsapni, s elküldeni három esztendőre
1943 27   |                    Hadd egye őket a méreg. ~S a méreggel való etetésben
1944 27   |                 egészen nekiveresedett már, s a szemei fehérén meglátszanak
1945 27   |           valamennyit rögtön el nem csapja, s minden ezen túli processzust
1946 27   |           Szabadkozásai, a szája mozgásáról s a válla vonogatásáról ítélve,
1947 27   |            vádlottakat mentegetni próbálná, s annál inkább megcáfoltatnak. ~
1948 27   |              olaszul, se franciául nem ért, s így a párbeszéd humoristicumát
1949 27   |            őméltósága mindkét nyelvet érti, s annálfogva emberfölötti
1950 27   |                     törjön belőle a jókedv, s az egész gyülekezet láttára,
1951 27   |                 fölugrik helyéből a titkár, s elébe siet üdvözölve. ~Mind
1952 27   |                  Egy-kettő látta már talán, s megint elfelejtette: a tabularis
1953 27   |                     keményen lehurrogatott, s aki ugyanakkor nézőpublikuma
1954 27   |                végződött. ~A rossz suhanc! ~S még a titkár fölkel, s eléje
1955 27   |                      S még a titkár fölkel, s eléje megy. ~No, bizonyosan
1956 27   |               turbánnal tekerve feje körül, s abban egy kócsag tollseprű
1957 27   |               posztóbográccsal, pantallóban s kék atillában: s higgye
1958 27   |                pantallóban s kék atillában: s higgye el neki valaki, hogy
1959 27   |             társaságot így megvárakoztatni. S méghozzá a török követ nem
1960 27   |                  barátságosan kezet szorít, s elkezdenek egymással diskurálni
1961 27   |                   perc múlva visszaérkezik; s odasiet Jenőy Kálmánhoz,
1962 27   |              megszorítja kardja markolatát, s összeszorítja ajkait, nehogy
1963 27   |                beszél. ~"Hát ki ez a fickó? S kik vagyunk mi, többiek,
1964 27   |               vagyunk mi, többiek, idekinn? S ki vagyok én mind valamennyi
1965 27   |                     helyét most is viselem, s a lábam barometrum a kapott
1966 27   |                    hét ország uralkodóitól. S jön egy pelyhes szakállú
1967 27   |            egymással? Egy olyan magas úrnak s egy ilyen csekély embernek? ~
1968 27   |                    az ágyúüteget Kulmnál!" ~S a fiatalember még mindig
1969 27   |                     a lőporfüst közé rohan, s nem érzi már a csata hevében,
1970 27   |                  hitték, hogy csak elájult, s majd magához tér. ~Kálmán
1971 27   |                szolgálatból elbocsáttatott, s hogy szeretné, ha Kálmán
1972 28   |                 Nándor, József, a békekötő, s József, a philosoph, hódító
1973 28   |                      megsiratott II. Lipót, s hadviselő Ferenc; mind eredeti
1974 28   |                     álltak egymás sorjában, s a szekrények közötti állványokon
1975 28   |                     nádor erős vízivó volt; s egy fal melletti asztalkán
1976 28   |                   utánozni a gyermeksírást, s ez a keseredett anyát idegessé
1977 28   |                hátiratot, igent vagy nemet. S ha csak arról volna szó,
1978 28   |                 hosszasabban beszélek róla, s ha lehet, megértjük egymást;
1979 28   |                     azért légy figyelemmel, s jegyezd meg szavaimból,
1980 28   |                elcsábult társaiddal együtt, s azóta csak jóakaró szemek
1981 28   |                     az "Ifjú Magyarország". S meglehet, hogy a többieknek
1982 28   |                   ki annak leendő határait, s borzadj el a jövendőtől,
1983 28   |                    Vedd elő a statisztikát, s kérdezd meg tőle, ha tizennégyből
1984 28   |                     nemzeteket fog alkotni, s minket elenyészt. - S mi
1985 28   |              alkotni, s minket elenyészt. - S mi panasza van nálunk a
1986 28   |             szomszédok; jóllakik mindennap, s vasárnap ott imádkozik,
1987 28   |                 győzetik le. Alszik; de él! S ti fel akarjátok őt költeni,
1988 28   |                    tekinte az ifjú szemébe, s látta, hogy annak arcát
1989 28   |                  Magunk magunkat dicsérjük, s az idegen nevet rajtunk,
1990 28   |                 népe vagyunk a földrésznek. S amíg alszunk, észre sem
1991 28   |                míveletlenség nagy kényelem, s a piszok ragad. Polgári
1992 28   |                    pénz fél hozzánk bejőni. S azután nincs egy városa
1993 28   |                    a véres múlt meghagyott, s amit a verítékes jövendő
1994 28   |                    takar bennünket a homok, s oda nem jutunk, ahova a
1995 28   |                 élnek; pedig számuk millió, s nyelvük él - ábécéskönyveikben.
1996 28   |                 Ennél többet ér ébren lenni s elfogadni a harcot óriási
1997 28   |                őrnagyságig, siet quietálni, s megy haza a szülővárosába
1998 28   |                  szenátornak; ha kereskedő, s telepe jól jövedelmez, iparkodik
1999 28   |                 iparkodik földesúrrá lenni, s otthagyja a hajóit; ha jó
2000 28   |                hátat fordít a gazdaságának, s vagyona felét rááldozza,