Fejezet
1 Kort | s a megye székvárosában mindenki duzzogott miatta. ~Ilyenkor
2 Kort | csukatni be érte. ~Sietett is mindenki elismerését kifejezni Bálvándynak,
3 AHarc| midőn úgy hagyja ott, hogy mindenki nevet rajta. ~Arra pedig
4 AKol | ember, nincs rangkülönbség: mindenki polgár, mindenki nemes,
5 AKol | rangkülönbség: mindenki polgár, mindenki nemes, mindenki dolgozik;
6 AKol | polgár, mindenki nemes, mindenki dolgozik; s minden munka
7 AKol | tudóstól, kiről már azt hitte mindenki, hogy meghalt. ~Barkó Pál
8 AKol | csend lesz. De mikor már mindenki eltávozott, még egy alak
9 1 | világítani" annyit tesz, hogy mindenki ihatik belőle, aki az asztalhoz
10 1 | jövőre más helyet keressünk. ~Mindenki helyeslé az indítványt.
11 1 | módja, hogy bezárt öklét mindenki egy lefordított kalpag alá
12 1 | diktandója után. ~Azzal mindenki kiverte a pennáját, becsavarta
13 1 | A nótákat is elfeledte mindenki. ~Utoljára fújták e nótákat
14 1 | Fülöpöt is kínálja.~ Mindenki előtt ismeretes lesz az
15 1 | felel: ~- Egyszerű tudomány. Mindenki tudja, hogy a debreceni
16 2 | nemzet ifja, véne; mert tudta mindenki jól, hogy ez a varázsgyűrű,
17 3 | kémények hol lesznek. Azokról mindenki megfeledkezett. ~Csollán
18 4 | végigmászik a papiroson. Ha mindenki írása hasonlít a maga emberéhez,
19 4 | képén, amit elképzelhet mindenki, ha egy ügyvédnek azt mondják,
20 5 | bálványoznak. Élcet mondasz: mindenki kacag rajta. Csak egy nem,
21 5 | Úgy mégy ki az utcára. Mindenki gratulál, s bal kézzel szorítsz
22 5 | egyet! A város hőse vagy. Mindenki bámul, imád, szeret. ~És
23 5 | egészen más találkozás. ~Mindenki szájában eláll a szó a rémülettől,
24 5 | háznak húzd meg magad, mégis mindenki szid. Ruhád szakad, inged
25 5 | megszólít: a neved "szamár". Mindenki "te"-nek nevez, s oly megvetőleg
26 5 | kegyes megszokásnak. ~Azzal mindenki helyet foglalt, s nagy templomi
27 5 | háznál. Ezt a tésztaneműt mindenki fölöttébb szeretvén. Szerette
28 6 | elváltoztatta a nevét és alakját; mindenki tudja felőle, hogy ez egy
29 6 | seregéből, mely hang urát mindenki báró Bálvándy név alatt
30 8 | eltűrt nemzetiség. Afelől mindenki tudja, hogy csak gráciából
31 8 | sejt-e az valamit; s miután mindenki elmondaná a maga észrevételeit
32 12 | világon. ~Ha azt én mondanám, mindenki kinevetne vele. Úgyde nem
33 12 | sincs belőle. Ezt így szokta mindenki. És még soha nem volt eset
34 12 | gyalogjáró embernek. Azt mindenki meglátja, szemével kíséri,
35 13 | mikre meg kellett felelnie. ~Mindenki latinul beszélt hozzá. ~
36 13 | ezt az utat? Nyitva van mindenki előtt. Csak szív kell hozzá
37 14 | hát tanuljunk este, mikor mindenki lefeküdt a háznál, a kerti
38 15 | meglepetések napja volt. Mindenki hosszú előkészülettel tervezte
39 15 | szakácsig, s viszont azután mindenki megkapta a megfelelő ajándékot,
40 15 | amit most kezébe adtak. ~Mindenki oda volt a bámulattól, s
41 16 | nagyon jól tudta, hogy őrajta mindenki nevet. Imádói, védőügyvédje
42 19 | volt, az asztal felbomlott; mindenki sietett őnagyságának, a
43 20 | még csak szóba sem állt. Mindenki hivatalosan van itten. ~
44 20 | rendezte azt Bálvándy, hogy mindenki meg legyen elégedve a helyével
45 20 | húztak, s keresni kezdte mindenki a maga párját, s rá is talált,
46 20 | szó: arra nincsen válasz. Mindenki ád neki egy kis részecskét
47 21 | hogy annál jobban nevetett mindenki. Néha csak azért védelmez
48 21 | felelnének vissza. Itt pedig mindenki jó pajtás. ~- Hát hiszen
49 22 | vendégsereg ki volt fáradva, s mindenki meg volt elégedve azzal
50 22 | végezni el ne mulassza. ~Mindenki el volt rá készítve, hogy
51 22 | fizetni Bálvándynak, mert mindenki azt mondja: hátha te nem
52 22 | pretenzióval jött, hogy ezúttal mindenki előtt kellemetessé fogja
53 22 | hosszú monológgal küszködött. Mindenki figyelve hallgatott rá.
54 24 | paysanne... ~Amikor aztán mindenki kérdő bámulattal tekinte
55 24 | ablaka sötét volt már; aludt mindenki. Az istállók előtt horkoltak
56 25 | arcképet is meg a másolatot is. Mindenki magasztalta a művészetét,
57 25 | szolgálni kész embernek ismer mindenki. Nem igaz! Kevély vagyok,
58 25 | utókor s akkor szörnyedjen el mindenki, mekkora kincset hantolt
59 26 | tett; a Villámnak az árát mindenki előtt ezernyolcszáz forintra
60 27 | volt és költséges. Kálmánra mindenki ivott egy tósztot; felmagasztalták
61 27 | Protestáns volt. Úgy sajnálta mindenki, aki gyászát ismeré. Kálmánt
62 27 | török követ ajánlja magát. ~Mindenki kíváncsi rá, aki belépni
63 28 | komoly kitartása semmihez. Mindenki ért mindenhez, de egy tárgyat
64 28 | de egy tárgyat megragadni mindenki restelkedik. A magyar, ha
65 29 | eső szemközt ver, az elől mindenki eltakarta legféltőbb részét,
66 32 | embernek egymás után mondja fel mindenki a szerelmet: barát, ara,
67 33 | tökéletesebbé tenni a művet. Mindenki tudna egy-egy vonást javítani
68 34 | játszhassanak, a várszínházban. Mindenki ócsárolja őket. És méltán.
69 35 | Annál jobban nevetett rajta mindenki. ~Azt a meggyfa pipaszárt
70 35 | lebontották, gazdája nevét mindenki elfeledte; de vendége nevénél
71 36 | felvegyek egy ügyet, melyet mindenki elesettnek hisz. Én nem
72 36 | mindennapi alakokat, kiket mindenki ismer: a parlagi úrfit,
73 36 | embertől egy krajcárt kérnek; mindenki iránt nagylelkű és generózus;
74 38 | mily fényes bizonyságot! ~Mindenki sajnálta őket. Igenis, sajnálta;
75 39 | forintot kölcsön; - hanem azért mindenki szerette nagyon. ~Ez úgy
76 39 | Jenőyt; ámbár az elsőbbiről mindenki azt mondja, hogy haszontalan
77 39 | Holnap úgyis meghallod, mindenki beszélni fogja az utcán. ~
78 39 | társaság számára. Azt az esetet mindenki úgy adja tovább, mint egy
79 39 | divatpálca volt. Gondolta mindenki: ennek a botnak még ma valami
80 39 | régi jó patrónusaikkal. Ezt mindenki igen természetesnek találta. ~
81 40 | versek olyan szépek, hogy mindenki megérti, s a próza meg olyan
|