Fejezet

 1 Kort |         beutazta őt kísérve, hogy kezét elnyerje, még egy kis utat
 2 Alko |    tenyerébe fogja annak átlátszó kezét. ~- Ej, lám! Nézze meg az
 3 Volt |        Odaállt a ravatal elé, két kezét egymásba téve, és úgy állt
 4 Volt |           üregébe. ~És azután két kezét összefonva sokáig ott állt
 5 Volt |    akarnának válni. Barkó Pál két kezét tenyereivel egymáshoz közel
 6 Volt |  egymáshoz lapítva tenyereit, két kezét a másik két tenyere közé
 7 Volt |   Tseresnyés mester nyújtá neki a kezét kézszorításra. ~És akkor
 8 AHarc|       barbár hospodárnak nyújtani kezét. ~És Csollán Berti megmutatta,
 9 1    |    fejének! Megkapta a clarissime kezét, kebléhez szorongatta; s
10 2    |  visszafordult, csípőjére tette a kezét, s egy olyan heroikus tekintetet
11 4    |        Itt Biróczy fejére tette a kezét), asotum trimodium (három
12 4    |        követőjét - itt megfogta a kezét, s az ujja hegyeit vizsgálta.
13 4    |           szívélyesen nyújtá neki kezét az eltávozáskor. ~E delejes,
14 4    |          mégis inkább a nagyanyám kezét csókolom meg, aki elébb
15 5    |           egyszer se vágja bele a kezét a gereben hegyes szegeibe. ~
16 5    |      elmondá az asztaláldást, két kezét a szék támláján összetéve: "
17 7    |       lefegyverzi, rabságba ejti, kezét hóna alá szorítja, s viszi
18 8    |       odament nagyanyjához, annak kezét ajkához emelé s megcsókolá,
19 9    |   zsörtölődni - mondta, Korcza úr kezét megfogva. A nyugtatvány
20 10   |      fejét dugja be, meg az egyik kezét, azzal integet nagy titkosan,
21 10   |   suttogva monda neki, s megfogta kezét: ~- Én nem fogom soha senkinek
22 10   |         zsámolyára nyugtatá s két kezét fölemelt térde körül kulcsolá.
23 10   |          odalépett az ifjú elé, s kezét azon szék támlájára nyugtatva,
24 12   |      Katinka a kereveten ült, két kezét feje fölé téve, s úgy kacagott,
25 12   |     megvolna - szólt Kalender úr, kezét az összekötött pénzcsomagokra
26 12   |        Úgy megszorongatta barátja kezét, úgy dörzsölgette, alig
27 12   |        egyszer jól megszorongatva kezét, eltávozott, kemény, verbungos
28 13   |     uraknak félkesztyűbe álcázott kezét, s könnyű kézmozdulattal
29 13   |      Kálmán serényen nyújtá eléje kezét, hogy a hintóba felsegítse
30 13   |       hogy megcsókolta a hercegnő kezét, pedig talán etikett ellen
31 19   |    grófkisasszony megszorította a kezét, és fülébe súgta: ~- Most
32 20   | megragadta mindkét kezével Kálmán kezét, s azt mondá neki: ~- Ha
33 20   |           csőnyílásra tette a két kezét s a két kezére nyugtatta
34 20   |         nézve s két összekulcsolt kezét térdei közé szorítva. ~-
35 20   |    kedvében van, összetette a két kezét, s mintha Istent imádna,
36 20   |           szorították volna meg a kezét. Nono! Ne ugorjék fel mellőlem.
37 20   |             De a hölgy megragadta kezét egész hévvel, és nem bocsátá. ~-
38 20   |      melléje, s megragadta Kálmán kezét, s legszenvedélyesebb könyörgésre
39 22   |      protestálok! - kiálta hosszú kezét az asztal közepéig benyújtva,
40 23   |   Kálmánnak, eléje állva s Cilike kezét megfogva. - Ennek az "én
41 23   |       állnak, közepén a nő; egyik kezét Kálmán vállára nyugtatva,
42 23   |         nyugtatva, másikkal férje kezét tartva, s mind a hárman
43 23   |         sikoltva kapta meg Kálmán kezét, amint az előbbre lépett
44 24   |        azt megcsókolni, saját két kezét messzire tartva tőle: "Nem
45 25   |          uram, megszorítva Kálmán kezét. - Egészséggel járjon, úrfi. ~-
46 25   |  tenyércsapással rázva meg Kálmán kezét. - Aztán egyszer majd meglátogasson
47 25   |           áldja meg - monda ő is, kezét nyújtva Kálmánnak; de szemét
48 25   |      monda hevült hangon, barátja kezét megragadva. - Kicsaltad
49 25   |           barát megszorítá egymás kezét, sokáig némán. ~Mikor elváltak,
50 26   |         hideg ajkai érinték hideg kezét, kemény szorítással rántá
51 30   |          monda Kálmán, táncosnéja kezét tartva kezében, kinek hajfürtjeit
52 30   |         hévvel szorítá meg Kálmán kezét, s oly lánggal tekinte annak
53 33   |        valaki! ~- Ki az? - kérdé, kezét kirántva Bányaváryéból. ~-
54 33   |      Kálmán, megszorítva a mester kezét. ~- Arról előre is bizonyos
55 33   |    szorítá meg az egyszerű iparos kezét, míg Bányaváry mosolyogva
56 35   |          anyám - szólt, nagyanyja kezét ajkához emelve. ~- Nem kaptad
57 35   |         Egyszer megfogja valaki a kezét, és a fülébe súg: ~- Jenőy
58 35   |      Kálmán megszorítá a kézműves kezét. ~- Ugyebár - monda a csizmadia -
59 35   |           megszorítva a csizmadia kezét. - Lássa ön, én minden tanácsát
60 36   |     Cilike mosolyogva nyújtá neki kezét. ~- Nos? Nem ver meg engem
61 36   |          megszorítá némán barátja kezét. ~Az pedig odaszámlálta
62 37   |     Kedélyesen felkacagott, mikor kezét nyújtá neki. ~- Eszerint
63 37   |      Katinka előtt, megcsókolta a kezét, megint felkapta az iratot;
64 37   |          amidőn Kálmán megszorítá kezét, s melegen súgá: "Köszönöm
65 37   |           szívélyesen nyújtá neki kezét. ~- Szervusz, Béni bácsi! -
66 39   |         Kálmán hevesen ragadá meg kezét. ~- Cili! Mi történt veled? ~-
67 39   |          Felállt; megszorítá Cili kezét. Azután megölelték egymást.
68 39   |       azután érzékenyülten nyújtá kezét Kálmánnak. ~De Kálmán nem
69 39   |         el! ~S akkor sem hagyta a kezét megfogni. ~Elhagyta a színházat,
70 39   |          feküdt mellette, s kicsi kezét anyjának szájához tartá
71 40   |         verni! ~Mikor aztán a két kezét a két üres zsebébe beledugva,