Fejezet
1 Kort | szörnyen elbízva magát, hogy jutott valahára egy olyan társaságba,
2 Kort | utoljára valakinek eszébe jutott felkiáltani: hát hisz itt
3 Kort | szónoklatból egy ige sem jutott eszébe. Hasztalan súgta
4 Korr | városból. ~Ekkor eszébe jutott valami. Hátha mégis? ~Éppen
5 Ker | országos zűrzavarban ki hova jutott a frissen kaszált rendben,
6 AHarc| kíméletlen ember kezébe jutott, mint Bálvándy és Aszályi,
7 1 | harmadik koszorú csakugyan nem jutott eszembe. ~E furcsa trofeum
8 1 | ajtónak; mire valakinek eszébe jutott volna, hogy utánok menjen,
9 1 | a tógája alá. ~Barkónak jutott a borjúbőr boríték, az csattogott
10 2 | tartott a kulacsban. Kinek jutott volna eszébe, hogy búsuljon? ~
11 3 | boltozatok kisimítva, akkor jutott eszébe, hogy hát a kémények
12 4 | szférájába Borcsay. El sem jutott Miskolcig, hogy ott a Bálvándynak
13 4 | hogy valami hamis helyzetbe jutott. ~- Én nagyságod férjétől
14 5 | itt járt, s aztán eszembe jutott szegény Kálmánkánk, majd
15 7 | kinek már zártszék nem jutott, kerít számára szalmaszéket,
16 9 | találják. ~Nosza eszébe jutott az elkárhozott kétgarasos. ~
17 10 | Kálmánnak valami ravaszság jutott eszébe. Hiszen okos embernek
18 15 | közbámulatra szerencsésen partra is jutott. Ugyanazon szónoklatot írásban
19 15 | barátunk a főispánnál is kegybe jutott. ~Otthon volt már egészen. ~ ~
20 16 | ha egyszer valami bolond jutott az eszébe, hogy azt el ne
21 17 | körülnézi magát, ki mellé jutott, s őrzi a két zsebét, hogy
22 18 | Akkor felébredt, eszébe jutott lassanként, hogy nem otthon
23 19 | melyben Kálmán a főasztalhoz jutott, ahol a notabilitások ültek.
24 19 | volt. ~Tehát Kálmánra is jutott egy tószt. A kanonok úr
25 20 | egy-egy külön parasztházhoz jutott szállásra, ahol hálálkodó
26 20 | Természetesen mindegyik mellé jutott egy védelemkész cavalier
27 21 | annál még jobban eszedbe jutott volna az udvariasság érzete. ~
28 22 | s legalább mindannyinak jutott valami selyemruhája suhanásából,
29 22 | erődített állása. De hát kinek jutott eszébe az iránt kérdezősködni,
30 22 | egyszer szeretni fog. ~Eszébe jutott mindaz, amit valaha attól
31 23 | s e feladat unokaöccsére jutott, meg is történt egy füst
32 25 | az, hogy csak a középső jutott neki, aki osztályában mindig
33 27 | későre felébredt, eszébe sem jutott reggeli víziója a magától
34 27 | klapanciák, a leányágra jutott líra erőtlen kifejezése
35 29 | ekhós szekér meg a gyékényes jutott, azok valószínűleg a társaság
36 29 | megjártatni. Kálmánnak csak akkor jutott eszébe, hogy ilyen sártól
37 32 | mondani. ~Kálmánnak eszébe jutott, hogy hiszen ez a házfelügyelő
38 33 | ápolójának. Azóta kedvességre jutott a burgonya, s most már terjed
39 34 | Hanem egy dolog mégis eszébe jutott. A vendéglői háziszolgát
40 34 | töprenkedései között eszébe jutott a címzet, amit Tseresnyés
41 35 | Rómáról. ~Azonban egy szó sem jutott eszébe taliánul. ~- Jó estét,
42 35 | volt a járda, ott eszébe jutott, hogy ezen a márványon ő
43 35 | pénze, se szállása. ~Eszébe jutott nagyanyjának keserű utasítása: "
44 35 | Ennél a szónál eszébe jutott a gyanakodás. ~- De hát
45 37 | ráírva a neve. ~Kálmánnak jutott egy finom pálmarostból fonott
46 37 | öreg fiúnak, mikor eszébe jutott, hogy ő most Kálmán öccsének
47 37 | hónap, hogy az eszébe sem jutott. ~Ezt a két hónapot folytonos
48 38 | mulatozókat. ~Még akkor is jutott eszébe valakinek felsóhajtani
49 38 | És még egyszer eszébe jutott valakinek előhozni, hogy
50 39 | mint a másik. S csak azután jutott eszébe dühösködni, hogy "
51 39 | kellett a szívének. Ha eszébe jutott, hogy mennyire megbántotta
52 39 | csésze teát itta, akkor az jutott eszébe, hogy haj, mennyivel
53 39 | percben tehát semmi sem jutott olyan elevenen eszébe, mint
54 39 | téren végigbandukolt, eszébe jutott mindaz, amit a városban
55 39 | osztoztak vele. ~És eszébe jutott, hogy mindaz a siker, amit
56 40 | éjjelt nappallá téve, s nem jutott munkájuknak sem díj, sem
57 40 | hogy nagyszerűek; de eszébe jutott Apelles csizmadiája, s nem
|