Fejezet
1 Kort| megvallva, nincs elég helyisége annyi úri vendég ellátására. Egy
2 Korr| marharekeszben. ~Reggelig annyi gráciát nyertek, hogy a
3 Korr| legkedvesebbnek hitt, éppen annyi, mintha szilvával kínálnának
4 Ker | csak hírlapi vaklárma, ami annyi embert halottnak kürtölt
5 AKol| éltek, hogy haltak meg. ~Annyi dicső közül Te jöttél át
6 1 | keletkezett; ahány torok, annyi énekelte, s ahány ököl,
7 1 | ahány ököl, ahány sarok, annyi dobolta, asztalon, hordó
8 2 | mondása: "Vajha énnekem csak annyi tudományom is volna, amennyi
9 2 | egy professzornak sincs annyi tudománya. Szörnyűség ez!
10 3 | Azt hiszem, hogy nincs már annyi esett birka a pusztádon,
11 5 | az megenged, s nem volt annyi önmagától születő gondolat
12 6 | utolsó percben is volt benne annyi rokoni szeretet, hogy Kálmánt
13 7 | másodszor, ha a súgónak annyi esze nem lett volna, hogy
14 8 | maraszták ebédre vagy vacsorára, annyi tréfás adomát tudott felhordani,
15 8 | nekibátorodott, oly gyönyörűen, annyi érzéssel, annyi bájjal énekelt,
16 8 | gyönyörűen, annyi érzéssel, annyi bájjal énekelt, hogy az
17 12 | bizonyíthatná, hogy az átvett összeg annyi volt; a hitelező is megesküdhetett
18 13 | Felelni nem tudott semmit annyi jóságra. Nem is volt szükség,
19 15 | aminek osztályozásához éppen annyi leleményesség kellett. ~
20 16 | kimeríthetetlen tudományt annyi hódolattal. Ariadné azt
21 17 | kötélnek a két végét aztán annyi utcagyerek fogta kétfelül,
22 19 | embereivel, s tűzbe jövén, annyi borfélét beszedett, hogy
23 21 | azokat eszi meg; csak van annyi ízlése a medvének; ő védve
24 22 | De hogyan számlálja meg annyi ember előtt? Meglátják! ~
25 22 | volt az a szívdobbanás? ~Annyi bizonyos, hogy Kálmán igen
26 24 | nevet viselt.) - Hja, annyi személynek meg éppen nem
27 24 | nagy ellenkezés után végre annyi engedményt tett Sára asszony,
28 24 | lehetett elvárni a végét. Annyi étel, és minden jónál jobb,
29 24 | volt az áldás; az apósomnak annyi szénája termett, hogy alig
30 24 | kényelmes ellátásukról. Annyi a pelyhes dunna és vánkos
31 24 | engedelmeskedni. Adót fizetnem kell, annyi bizonyos; a fiaimat katonának
32 25 | búcsújárva, hálát adni az égnek annyi ráontott kegyért; te pedig
33 25 | világi szerencsédet, mely annyi felől aranytálcán kínálkozik
34 25 | férfi, kinek kesergésében annyi megható van, lesz egy sápítozó
35 27 | őrnagy mondá magában: ~"Én annyi idő alatt elfoglaltam az
36 32 | szorongatá a kezeit. Volt benne annyi baráti józan tapintat, hogy
37 32 | hölgy, Kleopátra tűjén nincs annyi hieroglif, mint amennyit
38 34 | bűbájos hölgy. A láng, melynél annyi ifjú géniusz leperzselte
39 35 | hajdan az a vityilló, ahonnan annyi fény sugárzott egész országunkra:
40 36 | akinek hűtlenséget elkövetni annyi, mintha más embertől egy
41 37 | könnyítsen; de azért mégis annyi maradt annál, hogy nem bírt
42 37 | fölötti munkásság mellett, annyi szenvedés, nélkülözés közepett
43 37 | ember. Egyszer már nyert annyi aranyat, hogy az volt egy
44 37 | most bosszantani. Lehet is annyi pénzt elveszíteni! Hisz
45 37 | szállására. Pedig már alig volt annyi pénze, hogy a fiákert kifizesse.
46 37 | végbement házassága, de annyi pénze senkinek sem volt.
47 37 | alázatosan. ~- Hol venne annyi pénzt egy ilyen szegény
48 37 | változás okát az úrhölgyek? Annyi bizonyos, hogy üres kézzel
49 39 | hogy mindaz a siker, amit annyi diadallal, annyi szenvedéssel
50 39 | siker, amit annyi diadallal, annyi szenvedéssel ők mindannyian
51 40 | fizettek rá. A munkatársak, kik annyi lángészt, annyi tanulmányt,
52 40 | munkatársak, kik annyi lángészt, annyi tanulmányt, annyi merész
53 40 | lángészt, annyi tanulmányt, annyi merész kezdeményezést halmoztak
54 40 | delnő háza előtt, melyhez annyi szívdobogás vonzotta egykor,
|