Fejezet
1 Kort| kisz vacorára." ~A herceg nagyot nevetett, a bandérium iszonyú
2 Alko| elmosódva. Néztek rá, és nagyot hallgattak. ~- Miért mondá
3 2 | másikkal nézett rá: szinte nagyot zökkent a földre leestében
4 3 | hallottam tósztot. ~Sándor nagyot húzott az átalagból, s aztán
5 3 | mert iszonyú süket. Csak jó nagyot kiálts a fülébe, mikor vele
6 4 | alszik. ~- Üff - nyögött nagyot Csuka Feri, ledobva nyakából
7 4 | ráncaival húzta magát fölfelé, nagyot kiáltva. ~- Tyhű! Kutya-kutyánszki!
8 4 | dolga lévén." ~Korcza úr nagyot prüszkölt nevettében. ~-
9 4 | színi. Mindezek után pedig nagyot kuncogott az orrán keresztül,
10 5 | viselhessen. ~Cilike itt aztán nagyot sóhajta. ~- Hja bizony,
11 5 | nehezteljen bíráinkra. Mi nagyot hibáztunk. ~- Most eredj
12 6 | is szeretem. ~Béni bácsi nagyot ugrott örömében. ~- Ugye
13 7 | jó kedv. Egyszer-egyszer nagyot pukkantott a markába a kitörő
14 7 | Nevetett! - kiálta Kálmán, nagyot ütve öklével a Tripartitumra. ~
15 7 | Hanem erre a szóra Kálmánnak nagyot dobbant a szíve. ~"Eppur
16 7 | Angolországba. ~Bálvándy nagyot nevetett magában, s még
17 10 | Korcza úr helyett elfogott. S nagyot bámult, mikor meglátta,
18 10 | ezt lőtte vissza: ~- Kissé nagyot hallok. ~Az őrnagy kivette
19 10 | a vádat végighallgatta? Nagyot ásított. Ásított, mint egy
20 12 | ember min nevetett olyan nagyot. ~Mindjárt bocsátott közre
21 12 | szép asszony. ~Kálmánnak nagyot dobbant a szíve. Talán "
22 13 | legájtatosabb képet, s oly nagyot fohászkodott, amilyent csak
23 16 | elköltötték szépen, s nevettek nagyot az úrasszonyukon. ~Ó, azt
24 17 | felvilágosodást. ~Bertók nagyot nézett a szónok szeme közé.
25 18 | krakélerek. ~Berti még egyszer nagyot ijedt. ~- De hát mik azok? ~
26 19 | mondva volt! ~Kálmánnak nagyot dobbant a szíve. ~Ez a kordicai
27 20 | boldogtalanságot okozott. ~Nagyot sóhajtva folytatá, maga
28 20 | meg, ezen haladt már jó nagyot - és most idáig szerelmes
29 20 | nevetségesnek lennie. Azért is nagyot nevetett, s leheveredett
30 21 | valóban mázsás kő lehetett, s nagyot ordítva hajítá azt a vadász
31 21 | célzott rá, és lőtt. ~A medve nagyot mordult, és nem esett el. ~-
32 22 | Borcsayra ismert. ~Kálmánnak nagyot dobbant a szíve! Ez a meglepetés
33 22 | alatt kerülnie kellett. A nagyot dobbanó szív mondott neki
34 23 | színészé. Sivított-e olyan nagyot az orosz, mikor földesurát
35 23 | akkor is enyém vagy! ~Cilike nagyot sikoltva kapta meg Kálmán
36 23 | felhányó fenyőóriásokat. Néha nagyot roppanik egy, s kifordul
37 24 | nyugodalmas jó éjszakát! ~Azzal nagyot ásított, bal felére fordult,
38 24 | földön fekvő embernek; milyen nagyot kell fordulni a földnek,
39 25 | átadta az elolvasott művet. Nagyot hallgatott utána. ~- Nos,
40 25 | fölé rakja is, megfelelő nagyot nem fog teremteni. Egy fejjel
41 27 | még nem járták át eléggé a nagyot botlott ifjút. ~De hiszen
42 29 | előadjuk. Megtiltod-e? ~Kálmán nagyot gondolkozva felelt: ~- Nem... ~
43 29 | gondolkozva felelt: ~- Nem... ~Nagyot csattant a háta megett. ~
44 31 | egyéniségnek nyújtotta be, Kálmán nagyot lélegzett. ~A legvitézebb
45 32 | Kálmánnak első pillanatban nagyot dobbant a szíve. ~Hanem
46 32 | Cuncta licent poetis. ~Kálmán nagyot nevetett Korcza úr felfogásán. ~-
47 33 | cipőcím) - szólt Bányaváry, nagyot nevetve gúnyos ötletének. ~
48 35 | mint Mátyás királynak, s nagyot húzott a pálcájával a hátamra.
49 36 | iszom, igyál te is! ~Kálmán nagyot sóhajtott, és nem szólt
50 36 | nap. ~A férj természetesen nagyot nevetett a tragikus fenyegetésnek,
51 37 | ügyét? ~- El. ~Korcza úr nagyot bámult, s megtaszítá két
52 37 | van a borotva, hirtelen nagyot tüsszentsen, s azzal a feje
53 40 | az ágyban fekve maradást. Nagyot mordult, de nem szólt semmit. ~-
|