Fejezet

 1 4 |              összege, amikért hadadi gróf Wesselényi Ferenc minden
 2 9 |    erőszakoskodási esete van Decséry gróf ellenében, hát már kiegyeztem
 3 9 |            hát már kiegyeztem vele a gróf nevében. Tóth fizet húsz
 4 9 | illustrissimétől, mikor bejött, hogy gróf Decséryvel való ügyben jött-e.
 5 9 |           magyarul. ~- Persze hogy a gróf Decséry-féle ügyben jött
 6 9 |        lefizetett summáért megvettem gróf Decséry úr őkegyelmességének
 7 9 |             úrnak, venné rá az eladó gróf urakat, vinnék el a jószágomról
 8 9 |              a vételáron kívül, ha a gróf urak olyan kegyesek lesznek
 9 9 |           Máté! Akkor ez hát Decséry gróf! ~Most szerette volna már
10 9 |           előadta az átvett pénzt; a gróf összeszámlálta azt, s azután
11 9 |            két garasnak nevettek. ~A gróf ugyan egyszerre oly komoly
12 9 |           Diákul beszélnek. ~Decséry gróf Tacitus válogatott nyelvén;
13 9 |              beszélhetett, s Decséry gróf tündökölt, ékesen szóló
14 9 |                 Ad vocem! - mondta a gróf, kiverve pipáját. - Azzal
15 9 |              firkant a principális a gróf háta mögött. ~- Kálmán fráter!
16 9 |              furfangos a paraszt! ~A gróf tehát ráhagyta Korcza úrra,
17 9 |           nyársra való malac volt. A gróf pedig oly módon fejezé ki
18 13|        jurátusai már úgy élnek, mint gróf úrfiak. A cselédség is szokva
19 13|          utolért. Jelen volt az öreg gróf is; most is ugyanazon kék
20 13|               Ugyanazt tette az öreg gróf is és az öreg jószágigazgató,
21 13|         Direktor úr - mondta az öreg gróf -, ha a hercegnőnek úgy
22 13|             győződve - mondá az öreg gróf nagy tisztességgel. ~Azzal
23 14|           nincsen rajta; a legkisebb gróf egy mérges verekedő kis
24 14|              képgyűjteménye, miket a gróf főispán maga szokott minden
25 14|          mindezeket végigmutogatta a gróf a bámuló ifjúságnak, monsieur
26 14|       literatúra osztálya melyik? ~A gróf odamutatott egy szekrényre,
27 14|          írott könyvek nincsenek? ~A gróf odamutatott egy szegletre;
28 14|     régiségtárát mutatta meg nekik a gróf. Az is pompás gyűjtemény
29 14|            régi pénzek, ó emlékek. A gróf nagy archeológ volt. Minden
30 15|             tétessék, amidőn az öreg gróf neve napja tartatik. Mint
31 15|     megtudjuk talán később. ~Az öreg gróf nagyapói gyönyörűséggel
32 15|         ahogy mi szeretjük. ~Az öreg gróf ajka és szeme nyitva maradt
33 15|             hallja az ember. Az öreg gróf pedig azután is csak fogva
34 15|            mint a nálamnál. ~Az öreg gróf ránézett a fiára, s azt
35 15|              tudakozá unokájától Pál gróf. ~Erre a piros arcú szűz
36 15|           suttogá: ~- Jenőy úr. ~Pál gróf szemei kerekre felnyíltak
37 15|              többet. ~És ezentúl Pál gróf mindig tegezte unokáját.
38 15|       viszonajándékokról is, mik Pál gróf nevében kiosztattak. Mert
39 15|      köztudomású adat volt, hogy Pál gróf soha senkinek ajándékot
40 15|         hárman a nagyapa nevét. ~Pál gróf nagyon meg volt elégedve
41 15|              És az nagyon szép. ~Pál gróf sokáig gyönyörködött az
42 15|             kifejezés volt. ~Az öreg gróf arcán egyszerre két szokatlan
43 15|        végzett táncot. ~Most már Pál gróf maga ment helyébe a pirulva
44 15|              eljártam - folytatá Pál gróf -, őfensége a királyné férje
45 15|     legjobban megmérni. ~Decséry Pál gróf, aki soha senkinek ajándékot
46 16|             elköltözött Korcza úrtól gróf Decséryék palotájába, s
47 19|              is, a kálvinista pap; a gróf minden ünnepélyes alkalommal
48 19|              tiszteletes felpattant! Gróf ide, püspök oda, ő a maga
49 19|             baj van, s arra azután a gróf intésére Kálmán hóna alá
50 21|             maga. ~- Uraim! Báró úr, gróf úr - hebegi a hosszú nyakú
51 24|               szólt leereszkedőleg a gróf. ~- Nem bizony - felelt
52 24|             csak cintányér járja. ~A gróf megnyugtatá Sára asszonyt
53 24|             tessék elhinni. ~Decséry gróf biztosítá Sára asszonyt,