Fejezet

 1 Alko|              álmomban háborgassanak - felelt Kálmán. ~- Ó, uram! Ki háborgatna
 2 Volt|           mester. ~- Ninive romjait - felelt az utazó. ~Haj! Ugyane helyről
 3 Volt|              gondolkozott sokáig, úgy felelt. ~- Még nem találtam meg
 4 1   |       székében; aztán diákos humorral felelt: ~- Ennek oka a fizika szabályában
 5 1   |          folyvást zavartalan humorral felelt: ~- Koszorút csak kétfélét
 6 2   |          nebuló most meg már perzsául felelt neki. De ő is bírt e fegyverrel,
 7 2   |            ajkait, s azután elszántan felelt: ~- Quod dixi, dixi; quod
 8 2   |          Miért voltál első eminens? - felelt az, kielégített irigység
 9 3   |            hátul. Upré, púpos. ~Jenőy felelt neki: ~- Legelőször is megjegyzem,
10 3   |            Pali. Az nagy komolysággal felelt: ~- Én elmegyek Ázsiába,
11 4   |        ajánlólevél. ~- Nagyon szép! - felelt meg Biróczy azonnal. - Mert
12 4   |            hozni. ~- Hogyne tudnék? - felelt Biróczy. ~- Mert nálam az
13 4   |            kérdé Biróczy. ~- Pesten - felelt rá a principális, s engedte
14 4   |    körülmények mellett? ~Már erre nem felelt. ~- Várjon ön - szólt a
15 4   |              he? ~- Nincsenek, uram - felelt Kálmán, s most már nem pirult,
16 5   |               a conrector. "Kettő!" - felelt örvendő találékonysággal
17 7   |               Igenis, én vagyok az! - felelt merészen, s rákvörösre gyulladt
18 8   |      igazságot szolgáltat? ~- Nincs - felelt Kálmán. ~- No, hát a mennydörgő
19 9   |             kéregető. Elutasítottam - felelt Kálmán, fel sem nézve az
20 10  |             ezt a pert olyan nagyon? ~Felelt rá Korcza: ~- Mert nyúlik. ~
21 10  | felvillanyozva. - Olvassa ön fel, mit felelt mindezekre Korcza úr. Hogy
22 10  |      védirathoz? ~Kálmán zavarodottan felelt: ~- Főnököm műve. ~- De
23 10  |           tőle egyenesen. Csak annyit felelt, hogy a per még itt van. ~-
24 10  |          vagyok? ~- Igen nagy vétke - felelt Korcza úr, házisipkáját
25 12  |            kellene lenni. A hölgy nem felelt semmit. ~- Mához két hétre
26 13  |            archívum asztalán állnak - felelt az igazgató. ~- Meg voltam
27 15  |            vele beszélgetni, a lyánka felelt neki mindenre magyarul,
28 15  |            oly gonddal és figyelemmel felelt meg a feladatnak, mely sokoldalú
29 17  |              mit mondjon, és aszerint felelt meg neki. ~- A bikahecc
30 20  |            egész diskurzusban. Meg is felelt neki emberül; ivott, mint
31 20  |               magáért bosszút állni - felelt meg Kálmán a kissé szabad
32 21  |         fegyverem? ~- Jó kézben van - felelt rá Kálmán, s elhatározottan
33 22  |               Ez nekem testvérhúgom - felelt Kálmán. ~Csak unokahúga
34 24  |               a gróf. ~- Nem bizony - felelt a gyerek onnan a magasból
35 24  |         kezdve odáig és körös-körül - felelt a földész. ~Kálmán elmerengett
36 24  |               is. ~- Nem tudok róla - felelt, bundáját magára vonva a
37 25  |               mégis azt fogom tenni - felelt Kálmán. ~- Bajtárs! - monda
38 25  |            szólsz hozzá? ~- Gyémánt! ~Felelt rá Biróczy mozdulatlan arccal,
39 25  |       magyarázatával. Kálmán pompásan felelt, de az ülnökök között volt
40 28  |          felelni. ~- Fenséges uram! - felelt Kálmán a nádor szavaira. -
41 29  |             Kálmán nagyot gondolkozva felelt: ~- Nem... ~Nagyot csattant
42 31  |                Cilike imádandó volt - felelt rá Kálmán. ~- No és én?
43 33  |         orientális komolysággal arcán felelt rá. ~- Mindezeket pedig
44 33  |               Kálmán egészen komolyan felelt rá. ~- Valóban följegyzem.
45 33  |              utazni? ~Ismét Bányaváry felelt meg Goethe klasszikus mondatával: ~-
46 35  |            éppen olyan nyugodt hangon felelt neki. ~- Jól van. Te határoztál:
47 35  |             Az gúnyos megalázkodással felelt: ~- Őfelsége Mátyás király. ~-
48 38  |             Dejsz az jó helyen van! - felelt mindannyiszor Aszályi, s