Fejezet

 1 Kort|      otthon a nagyasszony előtt, minő dicsőség érte a famíliáját. ~
 2 Kort|         pedig megtudta azt, hogy minő sorsa van Jenőynek. A silány
 3 Kort|       festeget öt forintért. ~Ó, minő kínpad ezt olvasni Dorotheának. ~
 4 Kort|   hitéből, és protestánssá lesz. Minő gyász ez az egész családfára!
 5 Korr|     Katinka most fogta csak fel, minő kegyetlen tréfának tették
 6 AKol|      pompát toll le tudná írni. ~Minő úri néptömeg! Minő lelkesült
 7 AKol|        írni. ~Minő úri néptömeg! Minő lelkesült szónoklatok! ~
 8 2   |         nekem egész becsülettel, minő szövetség köti kendteket
 9 2   |     amelyen mindnyájan megégünk! Minő kakodémon szállta meg szíveitek,
10 4   |          szabott bírságul! Hejh, minő gazdag jövedelem volna "
11 4   |         egy finánc-miniszternek! Minő "Befund"-okra kilátás!) ~-
12 4   |       táblán mindennap megtudja, minő processusok vétetnek föl
13 8   |     csábította őt el? Az-e, hogy minő viharteljes élet fog várni
14 9   | patvarista kötelességéhez képest minő, hová eldugott palackokat
15 10  |         kell halni benne. ~Aztán minő lélektani tanulmányok ezek
16 10  |    kellett számolni, mit vett és minő áron, abból az egy és illetőleg
17 10  |         kísérleteket tesz velem, minő védiratot tudnék szerkeszteni;
18 11  |      nézni, és megtudja belőlük, minő hatással voltak indokai. -
19 12  |           beszédes lett; leírta, minő mulatságokon, minő előkelő
20 12  |       leírta, minő mulatságokon, minő előkelő uraságokkal ismerkedett
21 12  |     uraságokkal ismerkedett meg, minő fényes úrhölgyekkel mulatott.
22 12  |         titkát a világ szemétől; minő forró napjai az első örömnek!
23 12  |      tüzes nyelvei megszálltak. ~Minő egyszerűség, minő igazság
24 12  |  megszálltak. ~Minő egyszerűség, minő igazság a leírásokban. Semmi
25 12  |         a barbár orosz megtudva, minő kincseket gyűjtött a vándor
26 13  |     napba! ~Most látta még csak, minő földöntúli tüneménnyel van
27 13  |          van; annyit tesz, hogy "minő szépség!" - hanem azután
28 20  |          egy kerek aureólát lát, minő a léghajósoknak jelen meg
29 20  |     kerületben fogta körül. ~Ah, minő szép tünemény! - mondá magában
30 20  |      Pedig nem volt igaz. ~- Ah, minő kár! ~Azonban a medve nem
31 22  |      veszve Lengyelország.) ~Ah, minő meglepetés volt ez! ~Színpad,
32 23  |         látni. ~- Nézd, bajtárs! Minő kép ez! Az a bolond báró
33 25  |        tudakozódott nála, vajon: minő törvényes eljárások kellenek
34 27  |      szív nem kérdezte azt, hogy minő versek, csak azt, hogy versek. ~
35 30  |         tremblant alkalmával: ~- Minő nagy bűvész ez az Offenbach!
36 31  |    nyilatkozik: én ilyen volnék! Minő hát az ön ideálja? Szépség,
37 32  | bizalmasan elárulá Kálmán előtt, minő álcában fognak ők megjelenni,
38 37  |     vette a kisgyermeket. ~- Ah, minő szép szemei vannak "már"! ~(
39 39  |         nemzet lángelméje volna; minő fényes ígéretek, minő csábító
40 39  |     volna; minő fényes ígéretek, minő csábító meghívások érkeznek
41 40  |    családfájának törzsökei. ~Ah! Minő munka volt az, amit ők akkor
42 40  |       megszentelt nevű ember. ~S minő apró kövek állták útjokat
43 40  |        áldott melegség ömlik el, minő egy csendes nyári délest