Fejezet

  1 Kort |                  gyűlésben a kormánypárt, de ő mint elnök csak nem veszekedhetett
  2 Kort |                   egyenesen számított is; de a párizsi fatalitás miatt
  3 Kort |                   is csak az ő magánbaja, de sokkal nagyobb kár az, hogy
  4 Kort |                 csúnyául bánni egymással: de arra Bálvándy azt felelte
  5 Kort |           megalakul, ha nem is egy tábor, de legalább egy falanx, mely
  6 Kort |                   küldöttség csak megvan; de hát ki fogadja el? ~Hiszen
  7 Kort |                 ami a szónoklatot illeti; de miután az elfogadás alatt
  8 Kort |                voltak ugyan vértolulásai, de őszintén megvallva, nincs
  9 Kort |                   elég módja az utóbbira, de az meg a szónoklattartástól
 10 Kort |                 egy kicsit kérette magát; de elvégre belenyugodott e
 11 Kort |                 ilyen nagy tisztelet éri! De bizony elszánta magát, hogy
 12 Kort |                   tudja azt könyv nélkül; de mindamellett is, mikor a
 13 Kort |             kirepedt a karmazsin öltözet, de viszont az a haszon lett
 14 Kort |              délre. ~- Híttalak ám délre, de nem ebédre. Ki mondja azt,
 15 Kort |               lesz, ha lerántják a bőrét. De nem találtak ők Berti házánál
 16 Kort |                éhes hadak, hogy megverik; de akkorra Berti úgy elinalt,
 17 Kort |                  akarta gyújtani a házát; de a kolomposok elcsitították
 18 Kort |                   tanácsos, sötét is van; de hasztalan megy oda kémlelődni
 19 Kort |                eltaszították őt maguktól. De az nem szól ellenük soha. ~
 20 Kort |               egész lelkével az övé volt! De követelte, hogy úgy szeressék,
 21 Kort |            nejének csak szívét kapta meg, de kincseit még nem. ~Ah, amaz
 22 Kort |                 terhére vannak egymásnak; de a hölgynek akarta engedni
 23 Kort |         világraszóló sérelmekkel illeté - de az eszközök, melyek e válást
 24 Kort |          örömtelen ifjúság lesz rá nézve; de a család ősi hagyománya
 25 Korr |                 hegyes vidéket kikerüli - de Bányaváry csak menni akart,
 26 Korr |               négy nap előtti barátságra; de senki sem akart már arról
 27 Korr |                 szomszéd Zsolcán van!" ~- De hiszen mi az ellenkező irányból
 28 Korr |                jövünk! Eger délnek esik! ~De nem lehetett azokat a geográfiával
 29 Korr |            kiütött, Zsolca felől jött be. De még nagyobb szerencséjük,
 30 Korr |                  Ő titkolni akarta baját, de Bányaváry meg volt miatta
 31 Korr |                amit Aszályi, nem francia, de görög nyelven értvén, a
 32 Korr |                   egészen elzárja magát. ~De Aszályi híven utána kocsikázott
 33 Korr |                 szép szemeket fölkeresni; de amióta utolszor látta könnyezni
 34 Korr |               gőze ki nem megy a fejéből; de másnap már megint csak újrakezdi
 35 Korr |                   szép asszony. Az ám! ~- De hát tudod-e, hogy mit ír
 36 Korr |               válni Bertóktul, azt tudom, de rögtön. ~- És férjhez akar
 37 Korr |           legtitkosabb ügyeibe is beavat; de ezt a szerencsét mégsem
 38 Korr |                  Pátyodra rektornénak. ~- De már akkor inkább én megyek
 39 Korr |               palást". - "Palást" biz ez; de meleg van alatta. ~Aszályi
 40 Alko |               meglátogatni! ~Ő akar jőni; de nem lehet. A halálharangszó
 41 Alko |          epemirigy. Ő maga nem fél attól, de fia kétségbe van esve. Szegény
 42 Alko |               magával a vészes légkörből; de olyankor kétségbeesetten
 43 Alko |                   egyedül távozik innen! ~De nem. Egy napfényes délután
 44 Alko |                  ragyogó arc. Nem is egy; de kettő. ~Tóth Máténé asszonyom
 45 Alko |                   szép eszmeterhes fejét; de szólni nem tudott, el volt
 46 Alko |                 ebben a nagy zűrzavarban; de azt írta, hogy nem jöhet:
 47 Alko |              Kálmántól Erzsikével együtt; de a konyhában állomást tartottak.
 48 Alko |                hely itt - monda Kálmán. - De még ez is nagyon közel van. ~
 49 Alko |                       Itt lesz nagyon jó. De még ez is nagyon közel van. ~
 50 Alko |                beteg vagy. Sietek hozzád; de feltartóztat az országos
 51 Volt |               kalapját e szóra a fejéről; de miután azt nem találta a
 52 Volt |                  telt a végtisztességhez, de e tisztesség őszinte volt. ~
 53 Volt |                  sír elé a márványkockát, de nem úgy, ahogy más síremléket
 54 Volt |                Még nem találtam meg őket; de én hiszem, hogy vannak. ~
 55 Volt |             sokáig. ~- Nem találom őket - de én hiszem, hogy lesznek. ~-
 56 Ker  |                 otthon csak tehernek van; de már mégis ilyen veszedelmes
 57 Ker  |                  lakik valami falu végén. De ott csendes a világ; nem
 58 Ker  |            lelkész ugyan már felgyógyult; de Jenőy Kálmán temetéséről
 59 Ker  |                  valóban el lett temetve; de hogy hová, arról már nem
 60 Ker  |             Legyen a grófnő megnyugodva. ~De hogy hol nyugosznak, azt
 61 Ker  |                Látja, én nem tudok sírni. De a szívem akar megszakadni.  -
 62 Ker  |                    s megdicsőíti hamvait. De én nem mondom meg senkinek
 63 Ker  |            hölggyel, aki még fiatal volt; de akinek madonnaarcán a szenvedés
 64 Ker  |                igét: "Volt. Nincs. Lesz." De annak megsúgott annyit a
 65 AHarc|                 Csollán Bertit megugassa; de nem volt már hozzá hangja,
 66 AHarc|                  akart ugrani a kocsiból; de nem lehetett, mert nem bírta
 67 AHarc|                mint egy dühöngő asszony); de menekvésre nem volt mód,
 68 AHarc|             háromszorosan vonta arca elé; de mégis hallania kellett azt
 69 AKol |             kortársak is agg emberek már; de az ő alakja örökké ifjú
 70 AKol |            Szobrot emeljetek e sír fölé! ~De hol van e sír? ~De ki tud
 71 AKol |                 fölé! ~De hol van e sír? ~De ki tud arra rávezetni? ~
 72 AKol |                  távolság, hogy eljöjjön: de annak a nevét sem mondta
 73 AKol |              nyugalomra int - csend lesz. De mikor már mindenki eltávozott,
 74 AKol |                  most is fájna nekik. ~No de minden jó lesz. Ha meghaltak,
 75 AKol |                emlékek magas becse miatt, de leginkább az én művem saját
 76 AKol |             történetnek meglehet hogy hű, de regénynek nem valószínű.
 77 AKol |               hogy alakjai valóban éltek: de indokolni, elhihetővé tenni
 78 AKol |                    a tündérekről mítoszt: de mártír, hős, varázsló regénytárgy
 79 AKol |               volt neki, melyen megégett, de tűzhely nem, melynél melegedett
 80 AKol |                    ha nem valószínűek is, de megtörténtek. Hogy regényem
 81 AKol |                 nem egy ember volt ugyan; de tíz. Hogy e szenvedések,
 82 AKol |                  égnek, hogy ez így van. ~De én tartozom e gyönge kísérlettel
 83 AKol |                 őket fényesebbekké tenni; de tartozott a hódolattal szent
 84 AKol |             hőskor eszményében e csekély, de őszinte nyilvánítását antisteseink
 85 Elo  |               boldogtalanabbak hátrafelé, de valamerre mindnyájan csak
 86 Elo  |                  összetört, semmivé lett, de mégsem tett le a hitről,
 87 1    |                 szukáról való ingerkedés; de azt nem fűzik messze, s
 88 1    |                    előre a gerundiummal! ~De hogy kétségbe ne ejtsem
 89 1    |                   kókvia" konyhát jelent, de kollégiumit; a "semper"
 90 1    |               teremtést - mely nem férfi, de nem is asszony; hanem nem
 91 1    |               tudja! Biz ez rossz szokás, de talán majd kimegy a divatból. ~
 92 1    |              humanissime Biróczy Sándor. ~De annál délcegebb alak a másik
 93 1    |         kellemetlen, ragyaverte és veres, de szemei tüzében, arckifejezésében,
 94 1    |               helyette választottak újat, de annak mind a tizenegy tag
 95 1    |               ellene fordíták nézeteiket; de már azok hiába keresték
 96 1    |                   a Nagy uram pincéjében. De hogy annak melyik odújából
 97 1    |               méltók márványba vésetésre; de ha Marsyas trágárkodik,
 98 1    |               vész el.~  Én Nemes vagyok; de nem tudom, a nagy Nem Fényétől
 99 1    |                  felvétetett a krónikába, de utána lőn jegyezve, hogy
100 1    |                 ez a költemény igen szép; de egy századdal korán született,
101 1    |                írásnak e napra vége van. ~De még valami van hátra. ~Csuka
102 1    |                   Olyan, mint a klarinét, de rokon a trombitával: fa
103 1    |              komámasszony? Keresztúrban!" De úgy is vették hasznát. Mert
104 1    |              fényes csillagai! ~Ocskay?~  De ennek a nótája már a kétségbeesés
105 1    |                 ugyan az iskolai törvény, de nem veszik azt szigorúan,
106 1    |                  igazán tudós ember volt: De szerencsétlen termete miatt
107 1    |               fizika szabályában rejlik: "de impenetrabilitate corporum"
108 1    |                  fenekét, ott már kong; - de még olyan eset nem fordult
109 1    |              hangszer felül csak koppant, de alul döngő szózatot adott. ~-
110 1    |          ördögének; nem ugyan fennhangon, de legalább pantomiában; mind
111 1    |                felrántotta a szemöldökét, de ha elfordult, megint csak
112 1    |            clarissime. ~Igen: a diákokat; de nem a Csittvári krónikát.
113 2    |                 égő torony: azon tüzesen, de olvadatlan zuhant le az
114 2    |                   a Nagyerdőn verekedtek. De bizony nem verekedtek, hanem
115 2    |                  benne az ördögök dudája, de nem a Szentek hegedűje. ~-
116 2    |                 saját lelkétől válik el". De mármost feleljen meg kend
117 2    |                 már perzsául felelt neki. De ő is bírt e fegyverrel,
118 2    |          társaságba nem keveredett volna. De még jókor a megtérés. Valljon
119 2    |              megőrzék. Ez nem lehetetlen. De amik abban a ti időtökig
120 2    |              tanít, csak szóból taníthat, de könyvet nem szabad gyermekeink
121 2    |                  nem lehetett mentség. ~- De még nincs vége a bűnök lajstromának -
122 2    |             vagytok, meg vagyok győződve. De tanúbizonyságaim nincsenek
123 2    |             lészen már most tibelőletek? ~De kettészakította az egész
124 2    |                      A gézengúz Aszályi. ~De nem is volt tanácsolva Aszályinak,
125 2    |                 eszükre téríté őket, hogy de már azt nem okosan teszik;
126 2    |                  út gyanánt használtatik. De legalább addig a pásztorhalmig
127 2    |               gondolat ütött a fejébe. ~- De halljátok-e, nem cepelem
128 3    |           mindezen nagyon sokat nevettek, de még többet azon, hogy az
129 3    |            Bikalakán nemcsak házakat önt, de még a templomot is ő építette;
130 3    |               százezer forint benne volt: de nem lehetett benne lakni. ~
131 3    |                  Nem kaptok mákos csíkot? De hogy őnekik nemcsak mákos
132 3    |                onnan is a mellékházakból; de mikor az olyan mulatságos
133 3    |               báránykát? ~- Ejnye, öcsém; de hatalmas tolvaj lenne belőled! -
134 3    |           juhtokány volt: kozmás is volt; de azért elfogyott az utolsó
135 3    |                  meg akarta azt köszönni; de nem hajlott meg hozzá a
136 3    |             hogyne ismerném a kártyát? ~- De a hátuljáról is ismered
137 3    |                így jobb lesz, ha iszunk. ~De ott sem boldogult Biróczyval,
138 3    |                  látszott ki a hombárbul, de tartott azért egy hosszú
139 3    |               félne, hogy kiszalad alóla, de annál nagyobb volt az az
140 3    |       elkönyörögte a mindennapi kenyeret; de hát az is jó szegény embernek,
141 3    |                  mert nem lehetett nekik, de hallgatták azért ájtatos
142 3    |                  jött a szószékbe Jenőy. ~De ez már olyan szépen beszélt
143 3    |                   ennek van hangja hozzá. De bizony elhallgatták volna
144 3    |                   csákós ökör két szarva. De minden ember örült neki,
145 3    |              hatodik pap onnan hátulról. ~De pedig még hátravolt a szentvacsora-osztás.
146 3    |             fungált e hivatalban egyszer; de ha nem fungált volna is,
147 3    |                  hogy mit tanultatok ma. ~De úgy szétmentek erre a szóra,
148 3    |                  meg egy kis útravalóval. De bizony nem eresztelek el
149 3    |             dédapámtól maradt el odahaza; de nem tudom, hogy híják. Ha
150 3    |               fogja majd az én kedvemért. De magad vidd el hozzá a levelet.
151 3    |                  vidd el hozzá a levelet. De ne dugd a levelet a csizmád
152 3    |               meglássuk, mi lesz belőle. ~De hát a Barkó Palinak adott
153 4    |          várakozást, maga is utánanézett, de sehol sem talált írmagnak
154 4    |                   volt. Hítta a kutyákat, de egy sem jött elő. Utoljára
155 4    |                  körül járnak azok már. - De a kutyák nagy sokára jelt
156 4    |               partra ezt az öt diákot. ~- De hátha utánunk jön a gazda -
157 4    |               hogyan nem; az nem tudódik, de megesik akárhányszor véletlenül,
158 4    |                   Biróczy is elég csúnya; de Korcza úr nem engedi neki
159 4    |                    ahogy Biróczyé volt. - De mármost hát felelj nekem
160 4    |              nekem igazán erre a "ponetum de utri"-ra. Nem kérdezem tőled,
161 4    |               olvasni - mondta Biróczy -, de megfordítva. - S azzal felfordítva
162 4    |               azután egy húzó muzsikához, de amelyet diákkoromban csak
163 4    |                   látták egymást először; de máris értették egymást. ~-
164 4    |                   fennhangon diktálnak". ~De ahelyett Biróczy kiverte
165 4    |             nevettében. ~- No, nem bánom. De közbeiktatandó: az első
166 4    |                      Ez a hajdú dolga. ~- De biz audiat dolga. A hajdú
167 4    |                Sándortul odalopott pénzt; de nem vette hasznát. Tudta,
168 4    |              ebédelni a vadkörtefa alatt; de az ingyent csakis a vadkörtefától
169 4    |                 meg emberlehúzó komondor; de már az bizonyosan fogadja;
170 4    |               felfelé hajló szegletekkel, de ez is oly igézővé tette,
171 4    |              tartott homlokára szorítva. ~De mit gyémántcsillag e két
172 4    |                ezek elé a szemek elé lép; de rosszul számított. ~Kálmán
173 4    |                   sorsáról. ~- Én sem. ~- De valamit mégis gondolt ön,
174 4    |              iskolából ki vagyunk tiltva; de ha magántanulmány útján
175 4    |                  különös, nagyon különös: de hát jól van. Hát csak jöjjön
176 4    |                 rosszul él a patvarista. ~De már azt a kézszorítást férfiasan
177 4    |               elfogy a fráternek a pénze. De hát vallja meg, miért hagyja
178 4    |                   hordani? Furcsa gyerek. De furcsa egy gyerek. ~A fiskális
179 5    |              nekik semmit, csak magadat. ~De milyen nagy darab kincs
180 5    |                  mert a jobbal nem lehet. De még ellenfeled most is fekszik.
181 5    |                jár; a haja már fehéredik, de az arca még most is piros.
182 5    |                  legcsendesebb éjszakája; de már Béni bácsinak rájár
183 5    |                   szövegét nemigen tudom, de elfütyülöm, ha tetszik". ~"
184 5    |                  nevelés a kisebbik fián; de már nem segíthetett rajta.
185 5    |                  nem mondták, hogy tegye; de ha mondták, nem tette meg.
186 5    |                 tette meg. Lángesze volt, de amihez nem volt kedve, azt,
187 5    |               egész a tarkójáig tart már, de azért védve van jól, télen
188 5    |                  mintha ismerné. Ez az! - De bizony nem az! - Bizony
189 5    |                   volt változva az arca - de azért csak mégis ráismert
190 5    |             legelső ünnepnapon felveheti, de hamarább nem. Szörnyen örült
191 5    |                nem volnék most itthon. ~- De hát ez iszonyú szörnyűség!
192 5    |                   beszélek vele elébb. ~- De mit fogsz neki mondani? ~-
193 5    |                maskara lesz benne. ~- No, de ezt hát így viselik mások -
194 5    |                kirakott vászonneműeket. - De hát az már micsoda gondolat
195 5    |                elfakadtam ríva. ~- Az ám. De csúnya szerzet volt. Meg
196 5    |                   bizony, kedves nénikém, de nagy baj lett ám abból.
197 5    |                 téged! Nem téged! Azokat! De valakit összetépek." ~Csitt!
198 5    |                    Ez is igazat ad benne. De hisz ez rettenetes dolog!
199 5    |               volna be, verték volna meg; de ne tették volna egész életükre
200 5    |                  Hallotta ezt Béni bácsi; de olyan jól eltette magát
201 5    |                adtál, áldd meg, kérünk!", de alig fogott hozzá fennhangon,
202 5    |                  egyszer ebből vennem?" - de mikor rátekintett, elment
203 5    |                   s iparkodott kiosonni. ~De el lett vágva visszavonulási
204 5    |                      Ülj le és írj. ~Jaj, de sehogy sem vette a nyaka
205 5    |                pataki kollégium számára. ~De ettől meg éppen borsózott
206 5    |                 visszaveszem. Punktum! ~- De hátha még helyrehozzák a
207 5    |                   előtt nyélbe süssed. ~- De ne haragudjék, no, édes
208 5    |              balra. Én itthon maradok. ~- De ne haragudjék, édesz asszonyanyám,
209 5    |                 isz megbotlik. ~- Ló! Ló! De egy egész istálló! - kiálta
210 5    |                  helye. Ez a te címered. ~De bizony csak felnyalta azt
211 5    |                aludni, míg a gyertya süt. De nem volt igaz.) ~"Csak hadd
212 5    |                  cselédek, míg megvirrad. De reggel nem mesélnek, hanem
213 5    |               trezőmbl-szervitőrös posta; de azért a félhomályban is
214 5    |             Kicsiny vagyok még szeretni. ~De tudom őket nevetni! ~Hiszen
215 5    |                  fogom őt többé szeretni. De te el ne felejtsd neki soha,
216 5    |                  sincs, még egyedül vagy; de ha egyszer lesz, akit szeretsz,
217 5    |               vagyonomat megtízszereztem. De amilyen bizonyos vagyok
218 5    |                   Most tedd, amit akarsz, de rá emlékezzél, amit mondtam. ~  ~
219 6    |                 Az aztán a direktor! Jaj, de szép ember. Akár egy vicispán.
220 6    |                 személyzet neveit olvasá; de miután a sok - "úr" - "ifjasszony" - "
221 6    |                  válaszolt Kálmán. ~- Aj, de kár. Pedig milyen szép darab!
222 6    |               elkíséri őket a színházba. ~De alig is várhatta, hogy azt
223 6    |          meginvitálja az együttmenetelre; de az csak otthon maradt. ~
224 6    |              Sohasem látott többet ilyet, de nem is fog látni soha K*
225 6    |               sárga gombos redingote-ot. ~De még a nagyasszony is meg
226 6    |                 heveskedék Béni bácsi. ~- De az igazgató a legjobb színész -
227 6    |           bácsinak is legjobban tetszett, de nem merte elárulni. ~A színház
228 6    |                valósággal igen szép ária; de az a maleficiuma van, hogy
229 6    |          szerekkel, hogy meg sem látszik; de csak mégis elmetszette ez
230 6    |              egyúttal a társaság szabója; de már másodnap minden embert
231 6    |                Szepesből, vagy Sopronból; de bizonyosan alispánfi! ~Játékrendjük
232 6    |               kerítenek (írja azt valaki; de nem teszi ki a nevét), mint
233 6    |               megy most valakit levágni. ~De bizony az volt a baja, hogy
234 6    |                   nőtt a sok tanulástól. ~De Kálmánt csak ez a fenyegetés
235 6    |         megmagyarázza e betörés indokait, de az sem volt ott; az is elment
236 6    |                    aki nem fizetett be." ~De föltette magában, hogy ez
237 7    |                Mindez nagy impertinencia; de Bálvándynál szeretetreméltó
238 7    |                   estére illetménye volt; de bevágta a visszavonulás
239 7    |                 cak a köhögész jött rám. ~De meg-meg elővette valami
240 7    |                  letette magát az ágyba. ~De alig foghatott hozzá a dolgához
241 7    |             Bálvándy! Az a báró Bálvándy, de bolondos egy ember az! Igazán
242 7    |                 Bruhehehe. Ühühühühü! Jaj de nevetett minden ember! Én
243 7    |                 mama rákiáltott a báróra; de fennhangon ám, mint ahogy
244 7    |                  nem is vacsorálsz ma? ~- De addig talán elmúlik. ~Dehogy
245 7    |                    még nem tudja, hogyan, de meg fogja mutatni, hogy
246 7    |                tör nekik a zártszékekig. ~De mindjárt az első szándékánál
247 7    |                    bécsi mintakép: fehér, de göndörített hajjal. ~Kálmánnak
248 7    |                megszólalt őkegyelmessége; de akkor sem őhozzá szólt,
249 7    |                  Kálmán meg volt főve. ~- De honnan tudhatja a főispán
250 7    |                    Hja, én mindent tudok. De most legyünk csendesen,
251 7    |             fiatal Telemachját. ~- Ejnye, de hamar visszakerültek - mondá
252 7    |                 amíg fiatal és szeretik - de hát mikor megvénül?" ~-
253 7    |                   hát mikor megvénül?" ~- De hát nem vénül meg. ~- Hát
254 7    |              bajának vége lesz, s meghal. De megvénülni nem engedi magát.
255 8    |             nagyon szereti a színészeket; de ez az indítvány mégis a
256 8    |                   hogy ritkította párját. De hát minek az? Az ő férje
257 8    |                irult-pirult, vonakodott: "de hát melyiket?" ~Béni bácsi
258 8    |           rétegeiben elrejtett hódolatát; de íme, tél van. ~Voltak azonban
259 8    |           kézszorítással jutalmazá. ~Jaj, de még ha csak a forró szavaknál
260 8    |             kézszorításnál maradt volna! ~De annál többet is tett. Amit
261 8    |                 közrebocsátá a magáét: ~- De milyen természetes formájú
262 8    |               egyedül maradt a színpadon, de az epilógnak mégsem volt
263 8    |             Fidelim, Lillám"-at énekelte! De nem ám. ~- Isten átkozta
264 8    |            kicsapva maga előtt az ajtót. ~De nagy meglepetéssel vevé
265 8    |              Élhetnek, halhatnak miattam. De neked megtiltom, hogy velük,
266 8    |                   koldulni fognak egykor. De ha én megtudom, hogy te
267 8    |                kérem, én nem esküdtetlek. De te tudod jól, hogy amit
268 9    |                 az szerénykedett elvenni; de a principális csak a markába
269 9    |                   diurnumot kevesellnék. ~De hiszen Kálmán nem volt szorulva
270 9    |                    az ő büszkesége eddig. De tavaly óta, hogy a főispán
271 9    |               Wellington kelyhéből.) Hej, de kevély vagy! Az apádtól
272 9    |                   oda hátul a fakamrában; de maga ott legyen, mert különben
273 9    |                   hogy megkapta. Értette? De aztán valami poétaság ne
274 9    |         mosolygott az állát simogatva. ~- De már azzal a kis pénzzel
275 9    |           alázatosan lépett be a szobába; de akinek láttára Korcza úr
276 9    |                    Hát csak adja kend ki; de ne üssön kend nagyon, mert
277 9    |           szeredásra, vajon adja-e még. - De már lappadni kezd. ~A következő
278 9    |                 Elégszer megszidtam érte, de nem fog rajta. Mármost találja
279 9    |                   úr fontoskodó képpel. - De az nehéz dolog, nagyon nehéz
280 9    |           motyogott valami köszönetfélét, de ez nem is nézett felé. Restellte
281 9    |                   hajlandó azt elfogadni, de pláne egy kétgarasost! Egy
282 9    |         szerényebben: ~- Nagyon sajnálom, de most nincsen idehaza. ~A
283 9    |                    már megint itt van!" - de Korcza úr átváltozása elég
284 9    |                  hajtva meg magát, finom, de mindig alázatos nyájassággal. ~-
285 9    |              volna kiszaladni a szobából; de nem lehetett. Korcza úr
286 9    |              aztán osonhasson valamerre. ~De pedig nem adatott meg neki
287 9    |                   két garasra a sor. ~No, de miután ez a tréfa olyan
288 9    |               Dehogy értette! A poéta! ~- De talán ideadná azt Tóth Máté
289 9    |               semmi hasznát sem veszi. ~- De igenis veszi hasznát. Azon
290 9    |            tündöklő Tóth Máté uramnak. ~- De meg is szolgálom az úrnak -
291 9    |                  uram megküldé a malacot; de biz az is csak olyan nyársra
292 10   |                  amikre az ördög se kért! De alig várom, hogy kihúzd
293 10   |                   a históriai bonyolulat: de ezek mind azt taníták neki,
294 10   |             nyelvváltságot) kell fizetni; de legtöbbször kölcsönbe esik. ~
295 10   |            kivonatokat a hosszú perekből; de azért mégis azon vette észre
296 10   |               törvénysértések ellenében. ~De nem készülhetett el vele. ~
297 10   |             Korcza úr moderálta magát. ~- De nem az úr kezére. ~Az őrnagy
298 10   |            titeket összeaprítalak kuty - (de már ez nem fért oda). ~Minthogy
299 10   |               félek én a császártól sem. ~De már erre a mondásra megszűnt
300 10   |                   itt leszek a patrollal! De el ne szökjék addig. Jövök
301 10   |                   akkor meg fogja érteni. De most még nem látom idejét.
302 10   |             olvassa el, még jobban teszi. De ha hozzáfog ön az olvasásához,
303 10   |              tetszés szerint védbeszédet. De akkor ismét azt tanácsolom:
304 10   |                 egyedül maradt a háznál. ~De a szép asszony perével csak
305 10   |                     Én eresztettem be. ~- De hát minek eresztette be? ~-
306 10   |         gyakornokánál, attól elvétetheti. De ugyan mondja meg, miért
307 10   |                meg -, a per kezemben van; de főnököm azt bizonyos utasítások
308 10   |                Hát persze, diákul van. ~- De hát én ebből most hogy értek
309 10   |                  könyörgött Kálmánnak. ~- De lássa ön, legyen olyan jó,
310 10   |                    azalatt ne csak ruhát, de kezet, lábat is mást adjon
311 10   |             törvénytudós lehet sok ember, de aki e tudományt plasztikai
312 10   |                   unalmas az elaltatásig; de amellett oly furfangos,
313 10   |               felelt: ~- Főnököm műve. ~- De azért szabad önnek véleményt
314 10   |               Megálmodta már az asszonyt; de még nem ébredt föl rá, hogy
315 10   |                  azt védelmezni fogja. ~- De hát mi vétke az én védiratomnak
316 10   |                   elválasszák? ~- Hohohó! De nem ám! Az a feladata alperesi
317 10   |              világra nézve, úr! Nem úrnő, de úr! Így nevelték. Atyja
318 10   |             juhnyájakat visz a fiú-leány. De még jobban meg volt kötve
319 10   |                 hibásabb, melyik a bűnös. De eközben itt jön a fejünkre
320 10   |               válópernek lenne vége. Úgy, de a két prókátor a férjnek
321 11   |          észrevételeit: ~"Schau, schau!" ~De hisz így lehetetlen kívánni,
322 11   |           kergetnék. Kálmán szaladt elöl. De Korcza úr mégis utolérte,
323 11   |                nem az, kinek ő bemutatja; de mert a védelem a védencre
324 12   |                  a zsibói ház történetét. De nem érzett elég erőt soha,
325 12   |            kacagott. Ez tetszett neki. ~- De hisz az nagyon sok pénzbe
326 12   |                kellene. Nagyanyám gazdag, de e célra nem ád. Nem érti,
327 12   |                  addig meg találok halni. De ha élve maradok, bizonyosan
328 12   |               megijedt ettől a szótól. ~- De uram, én nem kívánok olyan
329 12   |                     Hát jól van - mondta, de a fogai vacogtak, s tagadták,
330 12   |            gavalléros nagylelkűséggel. ~- De kérem: megszámláljuk. Pénzt
331 12   |                     Ön elmés fiatalember! De hát arra nem gondolt ön,
332 12   |            elhagyott férje anekdotáin is, de csak nem olyan nevetés volt
333 12   |             vitatkoznak egy tárgy fölött. De ha jogos szerzeményről van
334 12   |             Kárpátok közé." ~Igen bizony, de Ostendéhez pénz kell, s
335 12   |             nagykorú, mint maga is mondá, de magam is látom. Törvényeinkből
336 12   |                törvényesen megsemmisítse; de sohasem teszi, mert akkor
337 12   |                  törvényesen visszavonni; de nem jöhet kedve a becsületszavára
338 12   |     megengesztelje. Kitelik tőle az. ~No, de ugyan szépen rá hagyta magát
339 12   |                jurátus lenni mellette. ~- De nem falun kezdeni a jurateriát. ~-
340 12   |                  kastély és angolkert. ~- De miután én se kertész nem
341 12   |              kánikulára való mulatság. ~- De hallod-e, lesz ott egyéb
342 12   |                  már haragba jött. ~- No, de hagyj nekem békét a te főispánoddal,
343 12   |               látlak, ha itthon kaphatsz. De kár az excellenciás úrhölgyeknek
344 12   |               Jenőy álmaiban egy női arc; de az nem volt sem az ismerős,
345 12   |           Találkozott is vele nagy hamar; de nem veszhetett belé. Bálvándy
346 12   |                  lovas ember. Egy huszár. De az csak gyalog érkezett. ~
347 12   |                    s Pestet útjába ejté. ~De annak még tovább is ragyogott
348 12   |         viharlepte tóba minden öltözetét, de megmentette táskájában minden
349 13   |                vagdal hozzá, ha rászorul; de erősen idegen kiejtéssel
350 13   |               csak égi malaszttal élnek? ~De bizony beszélni is használja
351 13   |              éjjel nem hagyták őt magára. De pedig már fölösleges volt
352 13   |                 sed cerebrum non habet." (De nincs veleje.) Kálmán emlékezett
353 13   |                  itt. Talán rosszul lett? De nem lehetett kérdezősködnie. ~
354 13   |           Kálmánnak nemcsak nem lehetett, de nem is volt szabad; éppen
355 13   |                titkolni akarta remegését, de arca elárulá. Nem bírta
356 13   |                Leányokra nem számítottak. De hát én mégis igazat adok
357 13   |             senkinek a nevét megtanulni), de attól feleletet nem kapott.
358 13   |                  minden, az öreg Decséry; de az senkinek sem parancsol.
359 14   |                írhatja, ami neki tetszik; de nehéz a történetírónak,
360 14   |            szerelem" megengedtetik ugyan, de a genezisére nézve alapos
361 14   |                 vannak; nem domíniumokra, de egész országra terjednek
362 14   |                   nagy adag takarékosság; de a jurátusi rendszer őnála
363 14   |                magával azt a láthatatlan, de elszakíthatatlan fonalat,
364 14   |               egész országot átváltoztat. De hátha ez a szív, mely az
365 14   |                    Ezek római emlékek. ~- De ez a cifra buzogány csak
366 14   |              kvádok harcoltak azokkal. ~- De legalább ezek a kőbalták. ~-
367 14   |                   Itt van egy, rézből. ~- De hisz erre is latinul van
368 14   |                    a csehnek, a németnek; de annak a népnek, mely ezt
369 14   |            Szénégetőnek tőkén a szeme! ~- De én komolyan beszélek. ~-
370 14   |                  termében. ~Így jó lesz. ~De nem vesztett volna el egyet
371 14   |                nyelvtani órákból Kálmán! ~De még csak egy másodpercet
372 14   |                   nők mindent kitalálnak. De bárgyúság is lett volna
373 14   |                    a magyar magántáncot. ~De ez valóban eszményi szép
374 14   |                  feje egy egész könyvtár, de táncolni nem tanították,
375 14   |               ócsárolták, azt megbocsátá; de ha a táncát paródiázták,
376 14   |                  minden jó tulajdonságát; de aki már még a magyar magántáncot
377 15   |          átnyújtotta a pater familiasnak. De sem római szóval, sem írásban
378 15   |            keblére, s már nem mosolygott, de ahelyett elpirult, mintha
379 15   |               akarná ajándékozni Kálmánt. De miután Kálmán nem mozdult
380 15   |                amivel tartozik, pontosan; de ajándék, borravaló az ő
381 15   |        zárjelenete a családi ünnepélynek, de mielőtt a magas uraságok
382 15   |               óráját adta oda az öreg úr, de ha engem meglátott volna
383 15   |                  Még a főispán hátravan. ~De elkövetkezett az idő, hogy
384 15   |           csinálni. Kínjába került ugyan: de mit meg nem tesz az embernek
385 16   |              fiatalság ácsorogni szokott, de ott nem látta meg Kálmánt;
386 16   |                    lesz-e koszorú belőle; de ezúttal se négylevelű lóherét
387 16   |                   fölfedezze, akit keres, de ott sem látta, mint szokás,
388 16   |                  attól még betegebb lesz; de ha egyszerre bolond fővel
389 16   |                     hát meggyógyul tőle. ~De hisz ő nem akarta Kálmánt
390 16   |                 férjükbe beleszeressenek. De Bertiről nem teszem föl
391 16   |                  elnevette magát Katinka; de egyszerre megint komoly,
392 16   |                 hogy szerette a bort. No, de én meg Neptunus leszek,
393 16   |            Griffhez vagy a Vörös Ökörhöz. De hát csak megtette az asszony
394 16   |            madzaggal, hogy ki ne nyíljék. De mind nem tesz az semmit;
395 16   |               Csollán Berti nem is ugrik, de repül ki a hintóból, s úgy
396 16   |                 micsoda? Kutyakomédia? ~- De az is van. A Kerepesi úton,
397 16   |                   Egy tízes a belépés. ~- De már oda elmegyek. ~Berti
398 17   |               kerítésnek ajtaja három is, de az mind be van szegezve;
399 17   |                 színlap szerint fizetnek. De bizony még a főtisztelendő
400 17   |         nehezebbnek látszott, erősebbnek, de a csíkos gyorsabbnak ígérkezett. ~-
401 17   |                 mind a ketten nekiestek. ~De a macska is fel volt fegyverkezve;
402 17   |              kergette a kutyákat a fától; de azok csak megint oda futottak
403 17   |                 egész skatulya bolhát. ~- De fizetsz érte háromszáz forintot -
404 17   |               többet huszonöt forintnál. ~De a talián bebizonyította,
405 18   |                   vakapád, hogy itt vagy. De hát mért vagy itt? ~Wasztl
406 18   |               bolonddá tette a várost. ~- De nem oda Buda! Nem ütjük
407 18   |             dolgot; ötven forintot ígért, de nem engedtük ám; hanem ki
408 18   |                   többet Pestre birkózni! De majd az urat is elszoktatom
409 18   |             találta Wasztl pajtás. ~- Üm, de ez már furcsa. Az embert
410 18   |          tuszkolta aztán kifelé az ajtón. De Wasztl csak nem mozdult.
411 18   |                  egyszer nagyot ijedt. ~- De hát mik azok? ~Wasztl megmagyarázta. ~-
412 18   |                  Sokszor mérkőztem velük; de énvelem egyik sem bír. A
413 18   |              rossz tréfa, akárkitől jön! ~De hát kitől jön? ~Törte rajta
414 18   |                   Bálvándyra fogta volna; de az merőben lehetetlen. Tegnap
415 19   |               kifejezett malasztot. ~- No de valljuk meg, hogy örömest
416 19   |                   ott a két csók között. ~De már ezért Kálmánból kitört
417 19   |                   hogy az még mind semmi, de van egy harmadik testvérük,
418 19   |                  felé emelték a kalapját, de mikor a harmadik is előállt,
419 19   |                   hogy nem fog bort inni; de aztán csak lehetetlen volt
420 19   |                elébe" - s tölte poharába. De miután a szónok tósztja
421 19   |                derék ifjút az igaz útra. ~De már ez ellen a tiszteletes
422 19   |                   ugyan nincs Parnasszus, de van más. Szépen lépegetsz
423 20   |                 ami még rémesebbé teszi. ~De kincs ez a természetbúvárnak;
424 20   |             valamennyi között legnagyobb, de egyúttal legrongyosabb,
425 20   |                      Találkozott is vele, de nem állt vele szóba; pedig
426 20   |                 közül egyet megpuskáztak, de elmenekült; egy másik vén
427 20   |                  viszi az ő fegyverét is, de Katinka nem fogadta el. ~"
428 20   |                Lőttem is nagy vadakat. ~- De igen kérem kegyedet, ne
429 20   |                  No, hiszen ön ismeri őt. De az egész világ ismeri, hát
430 20   |                   meg nem bocsátja soha - de én magam megbocsátottam
431 20   |               mondá magában mind a kettő, de fennhangon mondani nem merte:
432 20   |                 régen készült már Kálmán; de még most sem volt rá készen.
433 20   |                 és aztán visszagondol rá, de nem beszél róla. Az álom
434 20   |                   egymás után következik. De hát édes álmában az embernek
435 20   |                 megérem, hogy megőszülök. De folytatása ennek nincs.
436 20   |                  ember számára elég nagy; de asszonyom - három ember
437 20   |                  Tudta ő azt, hogy mi az. De azt nem szokták megnevezni. ~"
438 20   |                 hogy már mást szeretek!" ~De Katinka nem hagyta őt menekülni
439 20   |             fizetett, és elfutott előle. ~De már ezt erős dolog volt
440 20   |                  merész, őrjöngő hivatás. De hát ki mondta azt önnek,
441 20   |                   házába nem kerülünk!... De hát szólt ön énhozzám ilyen
442 20   |              szemben tetőtől talpig szív? De nehogy azt gondolja, ön,
443 20   |                    amelyen nem göröngyök, de sima parkettek fogadják
444 20   |               amazt. Hogy tagadhatná meg? De mikor az egész emberről
445 20   |         nevezhetik, büszkék lesznek arra. De az, mi magasan van, az egyúttal
446 20   |              ajándékot? Mindenével, ugye? De hát ön nem tudja még, hogy
447 20   |             keresztül-kasul szavaival. ~- De ez mind nem lesz így. Ne
448 20   |               uralkodó herceg özvegye. No de azért még mindig igen szép
449 20   |                 akart felkelni helyéről. ~De a hölgy megragadta kezét
450 20   |                  nem hazudom, nem ámítok. De ha én vétek ön ellen, ha
451 20   |               megszán: újra megbocsáthat; de ha az a magas hölgy szívig
452 20   |               könnyen agyonlőhette volna, de nem tette. Tudja Isten,
453 21   |               most sovány a szoptatástól; de a talpai fejedelmi asztalra
454 21   |                   hajtásba négy medve is, de azok mind kitörtek. Egy
455 21   |                 négy különböző vadásztól, de nem jól találták; elvitt
456 21   |                   fel tudjon kapaszkodni. De éppen ott talált emberére,
457 21   |          megérdemlette a "bajuszt". ~- No de legalább lőttek - szólt
458 21   |              Katinka nekihevült arccal -, de az én vitéz kísérőm csak
459 21   |                 magát a medve ellen. ~Jaj de nevettek rajta. Szegény
460 21   |                  lőni is elég nagy vétek; de éppen nem lőni, az már főbenjáró
461 21   |                nyakát átölelte karjaival, de fejét nevetve hátrafordítá. ~-
462 21   |                 hallja, akibe szerelmes. ~De mégis volt egy ember, aki
463 21   |              pártját fogta a jurátusának. De abban meg éppen nem volt
464 21   |              hiszen kezében van a bot. ~- De hát önnek hiában van fegyver
465 21   |                    nem futottam meg tőle, de amint megláttam, hogy a
466 21   |        közbeszólása elrontotta a sikert. ~De barátom, Kálmán, ha a hímét
467 21   |                  is a puskádat a medvére, de nem sült el, s mentve van
468 21   |                  gondolt valamit magában, de még csak végiggondolni sem
469 21   |               medvére ismerni. ~Itt jön! ~De hogy honnan, azt nem lehetett
470 21   |                  mind a két sárkányát. ~- De bajtárs, aztán jól célozz -
471 21   |                 kemény sebeket elvisz.  - De hiszen lőheted azt akárhol,
472 21   |                  Eleget integettem önnek, de nem vette észre, hogy jöjjön
473 21   |               akkor olyan nagyon fejbe. ~(De bár agyoncsaptam volna,
474 22   |        haszonvételét kimerítette. Fa van, de út nincs, sem vevő hozzá.
475 22   |         kocsmáltatási jog. Ez sokra megy. De most ez a huszonkét falu
476 22   |             jövedelme a kútba van ejtve. ~De futott is a tett színhelyéről
477 22   |                 vitt ő magával védelemre, de a gyorsaságban bízott. ~
478 22   |                  jutalmául, éppen négy. - De mégis úgy hozta magával
479 22   |                   nyeregkápában hevertek, de ez az asszonyság tud lőni!
480 22   |          egyáltalában nem kellemes dolog; de asszony által megveretni
481 22   |           elhegedülik ősi szokás szerint. De hát csak engedelmeskedni
482 22   |              ezzel kiesett a feneke. Hej, de szidták minden oldalról. ~
483 22   |                  megvan-e mind az ötven? ~De hogyan számlálja meg annyi
484 22   |           cigányzenekar erődített állása. De hát kinek jutott eszébe
485 22   |                 olyan kifordított kedve. ~De biz ilyen valaki most nem
486 22   |                fütyül, ahogy maga akarja, de ő csak egy nagy vonását
487 22   |                  nem látta volna őt meg. ~De majd mikor jön az a másik,
488 22   |                   látta. Cilike volt az. ~De alig ismert rá. ~Az egy
489 22   |                  csengő hanggal megáldva. De ki adta neki az ihletet,
490 22   |             Kálmán. ~Csak unokahúga volt; de jólesett szívének, ha egy
491 22   |                  öregasszonynak odahaza. ~De hát arra nem gondol senki. ~
492 22   |            Társaságból kiteszik a szűröm; de már egyszer historikum,
493 23   |                  Hallod, már harangoznak! De odakinn az erdőkben is szól
494 23   |             tréfás nehezteléssel. ~- Hah, de negyednap már bandériummal
495 23   |              babért és húszasokat. Az ám, de egyet kifelejtett a hadvezér
496 23   |                    Az még a kisebbik baj; de nagyobb fejvakarás az, hogy
497 23   |                   pajta meg egy sóraktár; de azt meg az egyiket elfoglalta
498 23   |               dolog ugyan az üres gyomor; de az üres szív még rosszabb. ~
499 23   |                dörgése nem hangzik idáig, de alattuk sötét, borongós
500 23   |                egyszer engem is meglepne! De nem félek tőle. Engem az