1-500 | 501-916
Fejezet
501 23 | Hiszen csak poétázás volt. ~- De mint megijesztettél! - mondta
502 23 | s akkor is a miénk lesz. De nem esünk le! Nem lesz mindig
503 23 | csak adófizető publikum. ~- De ne felejtsd el, hogy csak "
504 23 | jobban is elfelejtesz!" ~De nem úgy van. ~Kálmán szótlanul
505 23 | látogatóba Magyarországra. ~De ők azt nem veszik észre.
506 23 | eszméidről, amikkel betöltéd. De nekem visszaadd mindazt,
507 23 | birkózom medvével a vadászaton, de megöllek orozva, hátulról
508 23 | bohó fenyegetés volt ez. ~De jó szerencse, hogy egy prózai
509 23 | véleményezé a kalauz -, de ha a felhő ellepi a hegyet,
510 23 | szél mindenütt járhatja. ~De pompás dolog onnan a zivatart
511 23 | lehet az erdők sötétjében, de hát minek is? Nem vagyunk-e
512 23 | azt Cilike fejére tette. De a körfény minden virágkelyhébe
513 24 | bevergődött Debrecenbe. ~Jaj, de egyet kifelejtettek a nagyméltóságú
514 24 | jöjjenek Debrecenbe. ~- De uram, hogy lehet ön oly
515 24 | megtámadták a komondorok, de egynek olyat ütött a korbács
516 24 | szájából; elbámult nagyon: de le is kapta a kalapját,
517 24 | Kérdésben a felelet. ~- De csak holnapig itt maradhatok
518 24 | azt az utcára kirakatván. ~De már erre Mák uramnak kezdett
519 24 | egyéb summus pontifexet; de azok nem biztattak senkit,
520 24 | itthagynám a szénát. ~- De ha én kívánom? ~- Nekem
521 24 | nehéz diófa bútorokkal: de semmi fölösleges fényűzési
522 24 | van a két ablak között, de abba is megbánja, aki bele
523 24 | lesz: utána küldtem már, de biz annak egy kicsit ki
524 24 | lyányom, végzi az helyettem. De bár csak németül tudnék,
525 24 | grófnő bizony nemhogy magyar, de semmiféle konyhát sem látott
526 24 | pirospozsgás volt, mint az anyja, de kétszerte pirosabb a fazékérlelő
527 24 | csak olyan csepp volt. Ej, de rossz gyerek volt. De makacs
528 24 | Ej, de rossz gyerek volt. De makacs egy mérges gyerek
529 24 | díszöltözetnek tartanák; de nálunk vendégeket elfogadni
530 24 | kezet akart vele szorítani, de Tóth Máté uram keze sehogy
531 24 | odahaza ezüsttányérról esznek; de minálunk csak cintányér
532 24 | a jó életet megszokni. ~De a hercegnő nagyon követelte
533 24 | tányér az asztal szegletére, de biz az nem fog ott megülhetni,
534 24 | fogta Dorothea grófnőt. "De iszen volna csak énnálam
535 24 | amiből pedig a kicsike de egy falatot sem evett, úgy
536 24 | holmi vándordiákoktól. De azért ne tessék ám valami
537 24 | kicsi gyerek volt akkor; de sokszor eltépte a kötényemet;
538 24 | sokszor eltépte a kötényemet; de megtépázta a hajamat, mikor
539 24 | egymással szemközt ülnek. ~De Tóth Máté uramnak megbotránkozott
540 24 | hogy megszűnjön néma lenni; de ha egyszer megszólal, akkor
541 24 | volt az ítéletmondás. ~No de ki tudja, mit végzett felőlük
542 24 | is vette a köpenyét. ~- De biz azt meg nem engedem -
543 24 | tudja - sóhajta Tóth uram. - De hát parasztnak nem való
544 24 | félig-meddig tud valamit; de egészen semmit sem. A parasztnak
545 24 | nem szidom én a cselédet; de látom minden tettét. Nem
546 24 | különben fitymál és követel. De mikor azt látja, hogy a
547 24 | parasztbölcsesség a meggazdagodásra. ~- De az életnek gyönyörűségei
548 24 | semmi könyv a háznál? ~- De igen, a kalendárium. ~-
549 24 | pörlekedő, lázongó. ~- De hisz önmaga cáfolja meg
550 24 | aztán az édes itthont. ~- De hát azóta nem érdekli önt
551 24 | akkor maga is részt vett? ~- De igenis: hogyne érdekelne!
552 24 | papoljanak fölöttem. ~- De hát a mi magunk magyar nemzetiségének
553 24 | igenis, hogy annak tartom. De az nem megy könyvvel meg
554 25 | lesz, miránk sohse szorul. De ha egyszer mégis meg találják
555 25 | kezét nyújtva Kálmánnak; de szemét fel nem emelte hozzá;
556 25 | megbánta azt, amit írt, de azért mégiscsak úgy küldte
557 25 | ki volt törülve a többi. De mégsem volt oly jól kitörölve,
558 25 | másnap rögtön elutazott; de kísérőül Biróczyt vitte
559 25 | volt. Bölcsőjében nem egy, de két múzsának csókja érinté.
560 25 | keresik, amik egykor... De ne vágjunk az események
561 25 | készült. Ugyanazon arc, de egy szende mosoly s az ég
562 25 | eredetivel összehasonlítá; - de Kálmánt jobban ittasítá
563 25 | fejemben lesz minden. ~- De hát mit csinálsz te az egész
564 25 | vatermörderek a nyakadon. ~- De tegyük félre a tréfát, barátom.
565 25 | Daloljon, akinek dal van adva. De őrá volt, aki hallgatott.
566 25 | nemzet. Énekelhetett neki. De kinek énekelünk mi? Nem
567 25 | Valamennyit! ~- Büszke mondás. De hátha egyiket sem? S ha
568 25 | látja e rongyosan, éhesen, de annál inkább szomjasan,
569 25 | mely pirosra festi képét, de pirulni nem tud; mely arcfintorgatással
570 25 | természetesnek találom. De mit, ha jön egyszer valaki,
571 25 | egyszer valaki, nem egy, de sokan, akik azt mondják: "
572 25 | mondják: "Ide! Én nem szolga, de király vagyok itten; arcomat
573 25 | arcomat nem éri el a sár, de eléri a napfény! Amit én
574 25 | Se férfit, se asszonyt! De tudd meg már most, hogy
575 25 | Harmadik eset nincs. ~- De van még egy harmadik is
576 25 | pálmát elragadja előled, de nem lesz soha; ezután sem
577 25 | visszafogadhatja a Decséry-kastély; de az olympi győztes el van
578 25 | leszek az első, aki így élt. De én így fogok élni. ~A két
579 25 | benne e három szó közül; de már Kálmánt mégis nagyon
580 25 | Kálmán pompásan felelt, de az ülnökök között volt egy
581 26 | kisvárosban szokott viselni; de nem azzal a családszerető
582 26 | kezet csókolni. Azt engedte; de arcát meg nem csókolá, meg
583 26 | volt a hálószoba, egyszerű, de kényelmes berendezéssel.
584 26 | pazarlásig menő kegy miatt, de alig bírta visszariasztó
585 27 | pénzt kértek tőle kölcsön. ~De különösen észrevehette lovaggá
586 27 | a nagyot botlott ifjút. ~De hiszen botlását eléggé igyekezett
587 27 | aludni. ~Kálmán is lefeküdt, de nem jött szemeire álom.
588 27 | elveszett gazdagságát; de múzsáját soha! ~Visszatér
589 27 | téve, hogy sötét legyen; de dolgozószobájában egy tábla
590 27 | fordult, mint aki neheztel; de lopva mégis visszapillantott
591 27 | hogy hibáit igazítsa ki. ~- De hisz akkor ketten írnók
592 27 | lángjai nem lobognak át. ~De a szerető szív nem kérdezte
593 27 | neki, hogy anyja mindig, de mindig csak őrá gondol. ~
594 27 | egy óriási nagy birtokhoz, de nem tudja végit érni, hogy
595 27 | fehérén meglátszanak az erek. ~De még azt az alkalmat sem
596 27 | humoristicumát nem foghatja fel; de a kalocsai prelátus őméltósága
597 27 | nyugdíjért jött folyamodni. De hiába mondja azt! Sátory
598 27 | asszony egészen kétségbeesik. ~De mikor juthat már be őfenségéhez
599 27 | Csinos arc, divatos viselet, de semmi kitüntető külsőség.
600 27 | külföldinek, az özvegyasszonynak; de hogy valamennyiük előtt
601 28 | ez tőlük megtagadtassék. De mivel te nyújtottad be hozzám
602 28 | akár itt a várudvaron; de mivel te szólaltál fel mellettük,
603 28 | kísérték minden lépésedet. De tudd, hogy minden léptedet
604 28 | többieknek mind igazuk van. De miért akar Magyarország
605 28 | Lehet, hogy célt érnek vele. De ugyanezt a célt éri-e el
606 28 | mely senkit nem protezsál, de nem is provokál. Klasszikus
607 28 | mételyétől. Ha szegény is, de nem adós. Nem áll magasan,
608 28 | nem adós. Nem áll magasan, de nem bukhatik. Nem küzd a
609 28 | bukhatik. Nem küzd a pálmáért, de nem is győzetik le. Alszik;
610 28 | is győzetik le. Alszik; de él! S ti fel akarjátok őt
611 28 | most a béke nyugalmában; de nem a béke győzelmeiben.
612 28 | határaikon belül életet élnek. De mi alszunk. Növényéleten
613 28 | van hajlama, tehetsége, de komoly kitartása semmihez.
614 28 | Mindenki ért mindenhez, de egy tárgyat megragadni mindenki
615 28 | csináltok egy nagy fővárost; de amely nem lesz magyar, hanem
616 28 | bennünket; megérdemeltük. ~- De én sírásótok lenni nem akarok.
617 28 | muzsikát, meg is fizet érte, de maga nem muzsikál senki
618 28 | Tapsol a kötélen táncolónak, de maga nem hány bukfencet.
619 29 | mely csepp, amíg lehull, de ott egyszerre megfagy, s
620 29 | Vándorszínészcsapat. ~Örökké útra készen, de sohasem útra készülten.
621 29 | iránt s szívesen fogadta őt; de mindamellett nem titkolhatá
622 29 | rá, ha azokat venné fel. De nagyobb baj az annál, hogy
623 29 | nyomorultnak fogja magát érezni, de semmi komolyabb baja nem
624 29 | ezt akarta kérdezni őtőle, de amaz megelőzte. ~Hát aztán
625 29 | leültette őt a saját helyére. ~- De hát mért akart az orvos
626 29 | várszínházat becsukhatják előttem, de azért nem maradok az utcán!
627 29 | szolgálom eszemmel, kezemmel; de meggyőződésemet nem adtam
628 29 | nevetett rajta Bányaváry. - De én túljártam az eszeden.
629 29 | kértem. Azt megengedte; de úgy, hogy semmit le ne írjak
630 29 | menedéke maradt még. ~- De hisz annak az előadását
631 29 | kérdést tolt maga elé. ~- De hol hagytad Cilikét, hogy
632 29 | bele, vagy meghal utána. ~- De akkor mi is felmegyünk Budára! -
633 29 | Csak egy ajtó volt... ~...De minden ajtó volt! ~ ~
634 30 | Henry. ~- Engedelmet kérek, de múlhatatlan szükségem van
635 30 | bálokban ő nem szalonképes, de a magántermekben korlátlan
636 30 | ne értse, miről van szó, de úgy tett, mint aki félreérti
637 30 | A grófnő megijeszt. ~- De kérem, ne mutassa azt. Nevelőnőmtől
638 30 | is közelükben leszek. ~- De kérem, ne ráncolja össze
639 30 | a portugál követséghez. De ne vonja össze a szemöldeit. ~-
640 30 | büszkén fölemelte homlokát. ~- De nem maradok soká láthatatlan!
641 30 | márványlépcsők vezetnek. ~- De ne szóljon ön oly fennhangon.
642 30 | arcra! Meg akarsz menteni - de elesve!) ~Igaztalan volt. ~
643 30 | a szentekben, önben is; de legjobban hiszek - önmagamban. ~-
644 30 | önmagamban. ~- Pogány kultusz! De férfinak jól illik. Miután
645 30 | történetét? ~- Ismerem, grófnő; de inkább azt mondom, hogy
646 31 | ahonnan a színpadra láthat, de ahol őt a közönség nem láthatja.
647 31 | Meglehet, hogy jól játszanak; de ő azt mind egész másképp
648 31 | egyes költői helyeknek; de az egyetemes, megragadó
649 31 | a hangzatos mondatoknak; de az értelem maga a nagy közönségre
650 31 | közben hívták a szerzőt, de nem jelent meg; a rendező
651 31 | csak lump. Zseniális ember, de minden jellem nélkül, mindig
652 31 | Kálmán ünnepi torára. - De arról bizonyos lehet Kálmán,
653 31 | tőle, ha szemébe dicsérik. De hiszen ebben a társaságban
654 31 | második jó borokat tart, de ha meséiről beszél, elaltatja
655 31 | már olvasni fogja ekképp! ~De mit bánta azt Kálmán, hogy
656 31 | ebből országos dolgot? - De az nem Jenőy volt, és nem
657 31 | megmaradt, anyja sem tagadta ki; de Kálmánra nézve megbukni
658 31 | láttam magyar előadást; de meg kell vallanom, hogy
659 31 | Igaz - szólt Dorothea. - De azok borzasztó szépségek
660 31 | csak a gondolat szüli. ~- De hogy szülhetik egymást az
661 31 | hogy sírjak a szavára, de hogyan tud valaki egy gyűlölt
662 31 | az ön ideálja? Szépség, de rettenetes! Bosszúálló féltés,
663 31 | nagy fellegek tolulnak. ~De a hercegnő nem hagyta őt
664 31 | Már utaznak! ~- Igen, de nem tudta a grófnő, hogy
665 31 | Becsülésre méltó emberek. De az a fiú! - itt önt értette -
666 31 | minden fogalmat meghalad. De hogy lehetett olyan őrült
667 31 | Nem ezt. A másikat elébb. De mégis ezt. ~- No, melyiket
668 31 | pattant fel Bányaváry. - De én holt emberré vagyok téve.
669 31 | is az vagy, aki voltál; de én már senki sem vagyok -
670 31 | monda bosszúsan Bányaváry. - De olvasd már most ezt a másikat! ~
671 31 | Bányavárynak is volt ereje; de ahol komoly volt a baj,
672 32 | mutatja magát a világban. ~De egy dologban mégsem állta
673 32 | hogyan ismerhet rájuk. De éjfél után álcát fognak
674 32 | bűbájos szép szemek voltak, de sötétek; de nem Dorothea
675 32 | szemek voltak, de sötétek; de nem Dorothea szemei. ~-
676 32 | nem Dorothea szemei. ~- De nem az a georgiai nő, akit
677 32 | öltözzék. Melege lehetett, de sok bámulója akadt. ~- Ni!
678 32 | nevemre sem emlékszik többé. De hát csak most ismert rám? ~-
679 32 | nem vagyok szívbeteg. ~- De lehet, hogy valaki más ha
680 32 | azt mondják: "jer ide!" - de akkor nem lesznek otthon;
681 32 | megérdemlem - monda Kálmán -, de nem rólam van szó. Nem is
682 32 | fordulok, nem is egyenesen; de egy barátom által. ~- Ki
683 32 | elvergődöm a világban, mint más; de barátaimért, kik idáig követtek,
684 32 | volt az egyedüli baja. ~De végre előkerült a férje.
685 32 | szerelmet: barát, ara, szülő. De miért is tennének másképp,
686 32 | annak lenni igazad volt. De nem akarom megtudni soha,
687 32 | az nem tetszett. ~- No, de azért kár volt leköszönni.
688 32 | veté utána Korcza úr. ~- De arra vagyok - viszonzá Kálmán. -
689 32 | ellenszenv még legyőzhető. De a másik tilalma már asszonyi
690 32 | ki vagyok tagadva. ~- No de mindenből nem lehet ön kitagadva;
691 32 | követelheti a nagyanyjától. ~- De a tulajdon nagyanyám ellen
692 32 | folyik. ~- Mások tehetik, de nekem elviselhetetlen volna
693 32 | mintha bosszantaná valami. ~- De hát nem is védelmezi magát?
694 32 | érdekében tudnék könyörögni; de a magam ügyében csak bíró
695 32 | hogy olvastam volna. ~- De miután ön nem Cagliostro,
696 32 | meggyűlölhetem kedvesemet; de nagyanyámat nem akarom gyűlölni. ~-
697 32 | hogy én szakítottam fel; de ha más van benne: akkor
698 32 | iránt, és vajmi méltán. De ne légy leveretve. Mutasd
699 32 | mindazt, ami idehaza bántott; de emlékezzél meg a te mindig
700 33 | mikor már a lapja megjelent. De azonnal intézkedett, hogy
701 33 | neki az ötven forintot, de kérte, hogy ne nyomasson
702 33 | Még hátrább van azután, de már csak fából, egy kamra,
703 33 | cinkanál, semmi más: olcsó érc, de becsületes jellemű. ~A tisztaszobában
704 33 | apróbetűs sorai képezték. ~De íme nyílik az ajtó, s belép
705 33 | ezen változtatni nincs mit. De nehogy azt higgye ön, mintha
706 33 | osztották a vetőmagját, de senki sem akarta azt elvetni.
707 33 | növényeivel ültessenek be. De így is nehezen akart az
708 33 | nagy úr nem lesz belőled, de koldus sem lesz belőled;
709 33 | belőled; ragyogni nem fogsz, de pironkodni sem; híred nem
710 33 | pironkodni sem; híred nem lesz, de kenyered, borod, becsületed
711 33 | mondani a mesternek. ~- De bizony híre is van Tseresnyés
712 33 | És azután hazajöttem ide. De azt, amink most itthon van,
713 33 | amik annak a helyén vannak, de legalább granáriumok. A
714 33 | mi annak a helyén van, de legalább utca. Innen egy
715 33 | Bécsben, Párizsban láttam, de legalább hajóhíd. A városház
716 33 | sincsenek díszes épületek, de legalább nincs ott már a
717 33 | ifjúkoromban ott láttam. De talán untatom is önöket
718 33 | még ugyan kevés van benne, de egyszer még szűk is lesz,
719 33 | kis részem; csekélység, de valami. Egy tégla, egy fa,
720 33 | mind? Csekélység, porszem. De porszemekből áll a piramis.
721 33 | mint amennyit elmondok, de aminek idejét látom, hogy
722 33 | Biblia helyett fogom olvasni. De hogy elő nem adják többször,
723 33 | ezeket jegyezd fel magadnak. ~De Kálmán egészen komolyan
724 33 | összeszorítá sokáig az ajkát; de aztán csak mégis kinyitotta
725 33 | más virágon jár az esze - de hát mit tudhat arról ez
726 33 | s visszaadva a tárcát. - De el ne mulassza ön meglátogatni
727 33 | fölkeresd ám. ~- Okvetlenül. De mire példálózott az öreg,
728 34 | ott volt ugyan szállva, de tegnapelőtt elutazott; s
729 34 | semmi össze, csak egy eszme; de az erősebben összetartja,
730 34 | hagyja magát széjjeltépni, de senkit el nem árul; s akik
731 34 | másnak csak festői minta; de neki nemcsak modell, hanem
732 34 | másnak csak szép táj, de neki panaszkodó haza. És
733 34 | a teremtőt magasztalják. De jaj, háromszor jaj annak
734 34 | a magyarországi hírlap? De annak is volt egy szegletke
735 34 | amikhez a cenzor nem értett, de már azokat elejétől végig
736 34 | világ odahaza most is. ~De senkire sem olyan nyomorúságos,
737 34 | hazalátogat, itthonára leljen. De itthon ne maradjon! ~Rossz
738 34 | várnak itthon mindenkire... ~De a költőre nézve még mások
739 35 | aztán mehet Flórencbe, de mikor aztán Rómába eljut,
740 35 | aposztázia szellői kerülgetik. De nagyon jól értette. Az öreg
741 35 | valamit, amit otthon hagyott. ~De az nem feledte el azt a
742 35 | Tehetné ugyan a kávéházban, de oda a mamát nem viheti magával,
743 35 | utcáról a vígan füstölőnek, de annak más járt akkor a fejében,
744 35 | festékkel festi azt, ugye? De a pipáját is oda fogja festeni?
745 35 | szavaidra tagadólag felelnem; de kénytelen volnék vele. Tudom,
746 35 | súlyát fel tudom fogni, de erős vagyok azt elviselni.
747 35 | imáimba foglallak ezentúl is, de téged kérlek, hogy felejts
748 35 | azokat estére végignézegetni. De különben semmi baj sincs? ~-
749 35 | sem ismert már rá. Pedig de sokszor tisztelgett neki
750 35 | küzdött a félhomállyal, de hamar megadta magát, s vörös
751 35 | mellett még volt egy hely, de oda senki sem telepedett
752 35 | Már bizonyosan itt van; de ilyenkor még egy zárt szobában
753 35 | összeaprították azt már; de csak azt erősítette, hogy
754 35 | hagyá helyben a csizmadia -, de mármost siessünk Bécs kapuja
755 35 | jutott a gyanakodás. ~- De hát kik vagytok "csiribiri
756 35 | ráállt, hogy hazamenjen. ~De nagy mesterség volt az,
757 35 | elegyedett vezetőivel. ~- De hová haza? Fel budai királyi
758 35 | én nagyon tisztelem őtet; de tudjátok, hogy Mátyás király
759 35 | szárát, nekiiramodott vele, de nem Holubárnak, hanem saját
760 35 | magában: "ó, kedves bajtársam; de közel vagy hozzá, hogy ezzel
761 35 | tragédiámon három évig dolgoztam. De ennek több sikere lesz.
762 35 | mindvégig ez odúban maradni. De ez biztos odú. Házam rongyos,
763 35 | biztos odú. Házam rongyos, de adósság nincs rajt, két
764 35 | nevét mindenki elfeledte; de vendége nevénél örökkön-örökké
765 36 | csak vereslik és bűzöl, de nem világít. Az asztal mellett
766 36 | hogy megszemléli a dolgot; de a kertajtóban majd feltaszította
767 36 | Iszom, hogy ne gondolkodjam. De most már másképpen lesz
768 36 | nincsen semmi bajod. ~- De ha azt tudnád, hogy mit
769 36 | a sokat szenvedett nő. ~De nem zokogott a fájdalomtól,
770 36 | kész volt megbocsátani; de mit? Megbocsátani? Hisz
771 36 | még Pesten játszhatnának! De hát ott már nincs arra való
772 36 | van helye a magyarnak. ~De hiszen megtelt a színház
773 36 | vezettette magát a szállására; de az is igaz, hogy rendesen
774 36 | egyszer e visszaesésért; de ugyan pórul járt vele. Bányaváry
775 36 | befecskendezni a bőre alá. ~- De hát mit iskolamesterkedel
776 36 | No ugyan mi történt? ~- De engedd meg, hogy Tseresnyés
777 36 | ablakú pápaszemével. ~- De tegye le azt a pápaszemet,
778 36 | is ébren várakozott reám. De ezúttal mint valódi arkangyal.
779 36 | kimenekülni a keze közül; de nem bírtam a fejemet kiszabadítani
780 36 | nevetnivaló - mondá Bányaváry -, de most következik a komoly
781 36 | Néztem, mert muszáj volt; de nem tudtam, mit lássak rajta.
782 37 | tartogatta az arcképet; de az arckép rég nem emlékezett
783 37 | van, mint a Szaharában, de ez - férfierény! Ezt szeretik
784 37 | főispán családja nagy birtokú; de birtokaik egy része majorátus,
785 37 | hogy adóssága is sok van, de egymillió mindent helyrehozhat.
786 37 | visszaadhassa neki a milliót. ~De ha a leány nem szereti már? ~
787 37 | felfáradni Bécsbe a menyegzőre, de az ígért nászhozomány bizonyosan
788 37 | családfő nagy húzódozva bár, de csak mégis kezükbe adta
789 37 | pedig valami titka van; de mi? ~Hol van neki az érzékeny
790 37 | kapu alá kijutottak. ~- De édesz mama, hiszen igazat
791 37 | Béni bácsin könnyítsen; de azért mégis annyi maradt
792 37 | fintorgatta az orrát. ~- De ne tessék pedig úgy venni
793 37 | Csak úgy mulatságból? ~- De egyrészt Béni bácsit kísérem,
794 37 | ballagjon a kocsi mellett, de fenntartva azt az elővigyázatot,
795 37 | Párizsba mennek? ~Ejnye de megörült Béni bácsi ennek
796 37 | kísérőnek egy fiskálist, de én attól félek. ~- Miért
797 37 | csak mondta, hogy szalad, de inkább megállt s megvárta,
798 37 | Egészen az. ~- Ejnye de bolondul tette Kálmán öcsém,
799 37 | mostani állapotját elbeszélje, de olyankor mindig elszorult
800 37 | szobába került össze hálni. ~- De hát nem veszi maga észre -
801 37 | ahol nekem dolgom van. ~- De én most éppen Homburgba
802 37 | homburgi fürdőt is útba ejtse; de mivel kedves barátja olyan
803 37 | pénze pedig váltókban van, de szeretné látni, hogy miképpen
804 37 | rouge et noir asztalhoz. ~De már ezúttal tökéletesen
805 37 | feltenni a báró kártyájára. De hátha el találná veszteni.
806 37 | szétrobbantja a bankot. De világért sem tudott elaludni;
807 37 | módon fogja magát elölni? ~De hátha nem is igaz az egész
808 37 | hogy az úton el ne lopják? ~De egyúttal azt is tapasztalá,
809 37 | jutottak volna útközben. De sebaj, arra valók a váltók.
810 37 | mindig pénzzé lehet tenni. De mi úton-módon lesz abból
811 37 | processzus vallja kárát; de hogy valaki Ázsia széléről
812 37 | fejébe. Ő inkább meghal éhen, de alá nem írja a nevét semmi
813 37 | akarta volna Béni bácsi? De örült neki nagyon, hogy
814 37 | urat, hogy tudja ő ezt jól, de miután az akceptáns nem
815 37 | iste Bálvándy scit... ~De biz annak a mosziőnek "scio" - "
816 37 | aztán azt kérdezé súgva: ~- De nem visznek bennünket innen
817 37 | leereszkedünk lepedőkön. De ez ellen meg határozottan
818 37 | magát innen más szobába; de ilyen merényletnek bűntársa
819 37 | csapják-e meg itt az embert?) ~De aztán elbámult, mikor meglátta,
820 37 | volna önnek ide iparkodni; de mármost ha itt van, hát
821 37 | kiszabaduljak rögtön? ~(- De velem együtt! - kiálta közbe
822 37 | váltóadósság. ~- Azt tudom. De most pénzem nincs. Birtokaim
823 37 | vagy fogva marad ön. ~- De mikor kétszer annyit ígérek
824 37 | neki semmi nyereség. ~- De hát ki az ördög az a hitelező? ~-
825 37 | felugrott a székéről. - De már így értem a dolgot.
826 37 | Mondjon el mindent a mamának, de ne szóljon neki semmit arról,
827 37 | kacagott fel Katinka. - De hát még akkor milyen gonosz
828 37 | Bálvándyval végbement házassága, de annyi pénze senkinek sem
829 37 | Dorothea már asszony. Jaj de milyen sápadt! ~A hercegnő
830 37 | miket ki kell fizetni; de nagyatyjától nem akarnak
831 37 | Bálvándyt kiváltják. ~- De hisz ez iszonyú szégyen,
832 37 | egyszer én meghalok. ~- De mit törődik a nagyasszony
833 38 | Budáról áthordjon Pestre; de meg Lánchíd sem volt, melyen
834 38 | a világ minden ajtaja. ~De a szívük volt ide nőve ebbe
835 38 | elmaradt Csollánné teaestélyén; de Cilike annak is örült, hogy
836 38 | hogy ha lehet, elmegy. ~De hát nem lehetett. ~Mert
837 38 | ahol senki sem kószál már. ~De Cilikének pedig haza kellett
838 38 | várunk - mondá Katinka. ~- De hisz az nem is jön ma el.
839 38 | módon kellene letörölni. ~No de azután igen jól mulatott
840 38 | hogy mi nem vagyunk rajta. ~De hát arra, aki pár óra előtt
841 38 | felsóhajtani Bálvándy után. De hisz az most nem jöhet. ~
842 38 | mért nincs most itt. ~- De hisz az most nem jöhet ide! -
843 39 | hallották volna a nevét. ~De Kálmánt mindez nem bántotta.
844 39 | aztán mindig hazudik: de azt mulatságosan adja elő.
845 39 | barátunk, Aszályi azt felelte: "De hisz az jó helyen van!" -
846 39 | munkájában párbajsegéde; de mire a békeszerető öreg
847 39 | utána: Biróczy. Úgy sietett, de mégsem érhette utol a sánta
848 39 | fodroztattad volna azalatt. De erről majd máskor beszéljünk.
849 39 | eredj át hozzá egyenesen, de most mindjárt és sietve;
850 39 | lehetségest és a képtelent; de nem bírt világot deríteni
851 39 | ittasan jött haza, rút volt, de az enyim volt. Szégyenlettem
852 39 | Szégyenlettem magamat miatta; de szeretett! Most már józan;
853 39 | szeretett! Most már józan; de másé. A borcimborák csak
854 39 | pedig el vagyok temetve. ~- De hisz az lehetetlen; te csalatkozhatol -
855 39 | nem vénülnek meg együtt. De a késen, amellyel így megszúrtak,
856 39 | magát arccal a kerevetre; de már nem tudott sírni. ~-
857 39 | megölhetek egy másikat. - De kit? - Talán magamat, hogy
858 39 | örültek neki legjobban. Aj, de nagy az öröm Izraelben,
859 39 | botnak még ma valami dolga - de lesz! ~Oda igazították Kálmánt
860 39 | mendemondát ő is hallotta, de még csak nejének sem szólt
861 39 | vezette félrelépésemet; de nem érdemli az a silány
862 39 | nyújtá kezét Kálmánnak. ~De Kálmán nem viszonzá azt. ~-
863 39 | lett egymás keze szennyes; de most mind a kettő az lesz.
864 39 | férje "csak" iszik. ~No de Bányaváry erős volt abban,
865 39 | bizony puncsnak is beillett; de az mégiscsak egészen másnemű
866 39 | asszony, szép asszony is; de az a másik hölgy mégiscsak
867 39 | nagy művésznő a színpadon; de odahaza, a férje előtt nem
868 39 | neki, szereti is örökké; de a szép hölgy nem kíván örökkévalóságot,
869 39 | meg. Az ember csak vesz, de nem ád. Platón azt mondta,
870 39 | a hal sem szeret engem, de azért én szeretem a halat.«
871 39 | maradok, azt is megtartom. De azt egy szóval sem fogadtam
872 39 | csak nappalkor énekelne. De mindig éjjelkor énekel,
873 39 | vállalkozott rá Csuka Feri. ~- De ne valami goromba módon
874 39 | odabenn azt mondta neki, hogy de bizony mégis legalább hárommal
875 39 | rossz embernek van fölénye: de reggel bizonyosan a jó ember
876 39 | durch die Nacht zu dir..." ~De alig vegyült forró ábrándja,
877 39 | ostromlépésekké lassítani, de folyvást nagy bölcsen az
878 40 | Szeretem őt és tisztelem. De arra az útra, amelyen én
879 40 | lehet, hogy szegény vagyok; de a természet olyan gondos,
880 40 | nagyasszony csak hagyján, de ahogy Csollánné szidta! ~
881 40 | nemes eszmékkel akar hatni. ~De mégis hatott. ~De mégis
882 40 | hatni. ~De mégis hatott. ~De mégis mozdult tőle a föld!
883 40 | akkor! Most csak kövek: de akkor Csimborasszók! ~A
884 40 | haszon maradt volna a lapon, de száz egész forint a hiány
885 40 | nemhogy szaporodtak volna, de sőt inkább azon körülménynél
886 40 | folytatni a vállalatot, de akkor bizony baj lesz. S
887 40 | zsinóros mentédet is. ~- De sőt inkább egészen mente
888 40 | hanem Kálmánhoz fordult. ~- De hát szokás ez a bolond pozitúra? ~-
889 40 | uram csak a fejét rázta. ~- De hát mi a hét kőnek teneked
890 40 | nevetett és könyörgött: "De hát legalább a csizmámat
891 40 | még szóba álltunk vele. ~- De pedig kár volt elkergetni -
892 40 | fokon alul leszállni. ~- De hisz ön maga mondta, hogy
893 40 | munkát, nekünk, többieknek. De ön nem jön velünk egy kategóriába.
894 40 | mondta, hogy nagyszerűek; de eszébe jutott Apelles csizmadiája,
895 40 | takarva a műárushoz. ~Hej! De szomorúan hozta őket vissza. ~-
896 40 | Azokat a műárus lemásoltatja, de ott kell nála dolgozni,
897 40 | maradást. Nagyot mordult, de nem szólt semmit. ~- Pedig -
898 40 | Láthattad Béni urat kocsikázni; de az eleibe nem szükséges
899 40 | a Fidzsi-szigetet. ~Haj, de úgy tapasztalá, hogy amíg
900 40 | csak a rajta levő rongy! ~De hát akinek belül, e rongyok
901 40 | visszajönnek, vigasztalá magát. De még a műhelyajtó is be van
902 40 | Inkább törött volna el; de utána egy héttel. ~- De
903 40 | de utána egy héttel. ~- De most már semmi baj sincs,
904 40 | sántikálva a kamrába. - De ördögöt sántikált. Egészen
905 40 | van adva egy fiatal úrnak; de az most nincs itthon, bemehetnek
906 40 | azokat, amint akárki más? De nézd csak, még a tarka macska
907 40 | nem sokall két képért. ~De nem is százat, hanem kettőt
908 40 | meggyőződött róla, hogy: de már ez nem tréfa. ~- De
909 40 | de már ez nem tréfa. ~- De már most meg kell hát ismerkedni
910 40 | mert maga csak csizmadia; de a piktor majd megérti. Az
911 40 | Máté uram fölkerekedett. ~- De már tovább nem várom a maga
912 40 | dolgok vannak ebben. ~- Igen, de mit csinál Tóth uram negyven
913 40 | szekerére. ~Gondolta magában: de már vége felé közelít a
914 40 | az ajtaja nyitva van ám! De megálljon, még mást is mondok.
915 40 | légyen, nem is gyaníthatom, de az ilyen piktor nagy furfangos.
916 40 | mellett ül a csizmadia; de előtte nem fekszik a munka,
1-500 | 501-916 |