Fejezet
1 Alko| azokat elmondja ápolóinak; a mester leírja azokat papírra. ~
2 Alko| a hallgatást Tseresnyés mester -, hogy még ez is közel
3 Volt| tőle nagy sokára Tseresnyés mester. ~- Ninive romjait - felelt
4 Volt| vivén, azokat a Tseresnyés mester felé tartá. Tseresnyés mester
5 Volt| mester felé tartá. Tseresnyés mester tudta jól, hogy ez a keleti
6 Volt| kapujáig. ~Ott aztán Tseresnyés mester nyújtá neki a kezét kézszorításra. ~
7 Ker | elüldögél e szobában Tseresnyés mester, s újra meg újra elolvassa
8 Ker | mindjárt rá is ismerne a mester. Azonban bámulva, mint az
9 Ker | szóra egészen fölébredt a mester. Odament az úrhölgy elé,
10 Ker | mondták meg. ~És Tseresnyés mester keserű gyönyörűséggel mondogatá
11 Ker | levelet is kapott Tseresnyés mester, melynek szélén gyászkerete
12 Ker | Keresi ő is!" - mondá a mester a néma laktársaknak. Csak
13 Ker | bevonult hálókamrájába a mester, s magára zárta az ajtót,
14 1 | bordaloknak, amiket valaha mester alkotott: ~ Múlik, mint
15 17 | kurírstiblis úr után. ~A mester pedig megállt és utána nézett,
16 33 | mondá Kálmán, megszorítva a mester kezét. ~- Arról előre is
17 33 | hozassék - mert a módi nagy mester! - meg volt hagyva a princesszeknek,
18 33 | Azután pipákat hozott elő a mester a feketekávéhoz, Cilike
19 36 | tolmácsolá Tseresnyés mester. ~- More patrio két hűséges
20 40 | ajánlatával. ~- Igaza van, mester - mondá Kálmán -, még ma
21 40 | kalapot. ~- Isten jó nap, mester uram! - köszönt be ismerős
22 40 | az jó. Éppen azért jöttem mester uramhoz, hogyha nem hozta
23 40 | Mikor harminc esztendő óta a mester csizmájában járok, magam,
24 40 | is magam után hordatnám a mester csizmáit, mert azok aztán
25 40 | százat mondtam - vonakodék a mester. ~- No igen: egyért egy,
26 40 | Hja, azt maga nem érti, mester - szólt alattomos mosolygással
27 40 | Furfangos a paraszt! Hát tudja, mester, az én házam útban esik,
28 40 | visszatért a mesterhez. ~- Mester, aztán annak a piktornak
|