Fejezet

 1 Alko|           születnek. Ez a hely itt egykor város fog lenni, és porainkat
 2 AKol|     jutalmazott epigonjai vagyunk, egykor földre tiport óriásai voltak. ~
 3 1   |            dalok hangjegyei, miket egykor tárogatókon fúttak, táborban
 4 1   |     mindazok az alvó démonok, amik egykor a repkedő zászlókon szerettek
 5 2   |            tudomány lakik kendben. Egykor tán velünk együtt ülhetne
 6 2   |           amaz emlékezetes könyvet egykor a mi kezeink is írták, szaporíták
 7 8   |        állj. Pedig koldulni fognak egykor. De ha én megtudom, hogy
 8 25  |       éreztetett az ő úri családja egykor - ezt mondd neki. Hanem
 9 25  |         most keresve keresik, amik egykor... De ne vágjunk az események
10 27  |           volna Kálmántól, ha mint egykor versírással foglalkozott
11 29  |      biztosítá, hogy bármit kérjen egykor, abban pártját fogja. E
12 31  |            szavalja szerepét, mint egykor az Oltárkövön. Ah, akkor
13 32  |        barátomat önhöz küldeni. Ön egykor így szólt hozzám: "ha azt
14 33  |         följegyzi, s a mondottakat egykor fejére idézi; azért nem
15 34  |            látta azt a népet, mely egykor olyan nagy volt, hogy az
16 34  |            lába rajta feküdt; mely egykor prokonzulokat adott Galliának,
17 34  |         Hibernia, Palesztina; mely egykor három világrészt egyesített
18 34  |       függő láncszemek alatt; mely egykor a civilizáció napvilágát
19 34  |            Kálmán számára fogadott egykor, hogy ha kedvenc unokája
20 35  |       boldog embernek érezte magát egykor. ~Béni bácsi akkor is az
21 35  |         ház arra van hívatva, hogy egykor majd a késő unokák, mikor
22 37  |    elveszteni. ~Katinka azt mondta egykor neki: "én ismerem a magam
23 39  |         kertre nézett. Innen leste egykor Katinka Kálmánt, amint Dorothea
24 40  |         annyi szívdobogás vonzotta egykor, az ablakokból nyíló virágok
25 40  |         melyben olyan nagy úr volt egykor; hol fényes estélyeket adott;
26 40  |         mikben a tűzvérű fiatalság egykor lelkesítő szónoklataira
27 40  |            diadalainak tanúja volt egykor, s melynek oldalán még most
28 40  | Duna-parton, s átbámul Budára; hol egykor őt fogadta a legfensőbb