Fejezet
1 1 | kijut a gúny a grapsáknak; s jaj annak, aki ezt a kutyafülűnek
2 2 | arcát elhagyta a vér. ~"Jaj nekünk - súgá Barkónak.
3 5 | álltak. ~- Ülj le és írj. ~Jaj, de sehogy sem vette a nyaka
4 5 | kellett csinálni hozzá. ~Jaj! Ez ám még a nagy tudomány.
5 6 | gyűlésben. Az aztán a direktor! Jaj, de szép ember. Akár egy
6 6 | a kétgarasos atyafi". ~- Jaj, mamáckám! Ugye, abba is
7 7 | nevetési fáradságból. ~- Jaj, kedves uramöcsém, nagyon
8 7 | Uhhahaha! Bruhehehe. Ühühühühü! Jaj de nevetett minden ember!
9 8 | kézszorítással jutalmazá. ~Jaj, de még ha csak a forró
10 8 | olyan. Már szemügyre vette! Jaj, csak közel ne lépne a lámpáshoz,
11 10| veres, akkor részeges; s jaj annak, amelyiket egyszer
12 17| keríté a vizes ponyvát. ~- Jaj, barátaim - mondá a komédiásoknak -,
13 20| hová tette ön a bajuszát? Jaj be rút ön így! Bocsánat!
14 21| majd magát a medve ellen. ~Jaj de nevettek rajta. Szegény
15 24| bevergődött Debrecenbe. ~Jaj, de egyet kifelejtettek
16 25| A levél kezdődött így: ~"Jaj kedves uramöcsém. A mama
17 27| alatt is verset zokog: "Jaj, jaj, kedves apám, több
18 27| alatt is verset zokog: "Jaj, jaj, kedves apám, több verset
19 27| rabló, a másik az orgazda! Jaj annak, aki minálunk processzushoz
20 28| ország addig él, amíg alszik. Jaj annak, aki fölébreszti!
21 31| szóhoz sem engedte jutni. ~- Jaj, jaj, kedves Jenőy, mit
22 31| sem engedte jutni. ~- Jaj, jaj, kedves Jenőy, mit csinált
23 34| teremtőt magasztalják. De jaj, háromszor jaj annak az
24 34| magasztalják. De jaj, háromszor jaj annak az anyának, akinek
25 37| Szarvasgomba-pástétom is van és sherry. ~Jaj, ha ez még itt is szarvasgomba-pástétommal
26 37| bácsi újra sírva fakadt. ~- Jaj! A mama! Az édes mama, ha
27 37| hogy Dorothea már asszony. Jaj de milyen sápadt! ~A hercegnő
|