Fejezet
1 3 | társasága van. Csak bízd rám. ~Rábízatott. ~Következett
2 7 | nevetek, cak a köhögész jött rám. ~De meg-meg elővette valami
3 10| utasítások között bízta rám, s ez utasítások között
4 10| szerkeszteni; ezen perben is rám hagyta, hogy írjam meg az
5 12| Szegény nagynéném halt meg. Rám hagyta a kordicai uradalmát;
6 12| No, és mi örvendetes van rám nézve ebben? ~- Hát hogyne
7 12| excellenciás úrhölgyeknek a rám való várakozásban csak egy
8 20| választhatja férjül, akit akar. Rám nézve külön törvényt alkottak,
9 20| közöttük az első, a legerősebb. Rám volt bízva a legdrágább:
10 22| S mármost hallgasson ön rám. Látja ön, mi van a bal
11 24| belészeretett; s fellicitálja rám a hantot. Hanem a városi
12 30| a keze. Most haragszik. Rám haragszik-e, amért ezt megmondtam? ~
13 30| volna. ~(Azt akarod, hogy a rám célzó lövés előtt essem
14 32| Legnehezebb hieroglif rám nézve az, hogy miért utaznám
15 32| No, csak hogy egyszer rám ismert! - súgá az nevetve. -
16 32| De hát csak most ismert rám? ~- Sejtettem már, mikor
17 33| őt meglátva Bányaváry. - Rám van bízva, hogy vigyelek
18 33| kis barátságos lakomára, s rám bízta, hogy téged is híjalak
19 35| nagyasszony nagyon megharagudott rám, összeteremtettézett, cseszkónak,
20 36| bennünket? No, ne nézz hát rám ilyen komolyan, ne verj
21 36| is, s az nagyon jó lesz rám nézve; mert azt a régi bőrömet
22 37| keresztanya-választást pedig rám bízta. Én Csollánné asszonyságot
23 39| Mit tudsz? ~- Hallgass rám, s ne hadonázz az utcán.
24 39| Amíg a városban vagy, addig rám emlékezzél! Ha továbbmentél,
25 39| szép módon. ~- Csak tessék rám bízni. A legszebb módon
26 40| a vakszerencsét! Hisz ez rám nézve a kétségbeesés örökké
|