Fejezet

 1 Volt|         rá. ~- Az én nevem Barkó Pál. Keresem Jenőy Kálmánt azon
 2 Volt|       selyem szemfedővel. ~Barkó Pál arcán egy vonás sem mozdult
 3 Volt|          a maga kalapjára, Barkó Pál hosszú kurdsüvegére s Miska
 4 Volt|     Miska inas az énekkar, Barkó Pál a lelkész s a vén szolgáló
 5 Volt|        imádkozni kellett. ~Barkó Pál letűzte bambuszbotját maga
 6 Volt|         tört hangja is, és Barkó Pál zúgó basszusa. ~Hová a világi
 7 Volt|       Volt. Nincs. Lesz." ~Barkó Pál nagyon hevesen ingatta a
 8 Volt|          is megvolt, akkor Barkó Pál elővevé övéből a delejtűt,
 9 Volt|        el akarnának válni. Barkó Pál két kezét tenyereivel egymáshoz
10 AKol|   mindenki, hogy meghalt. ~Barkó Pál még élt, és tudatta, amit
11 1   |         a neve humanissime Barkó Pál. ~Egy másik ifjú izgékony
12 1   |            Most következik Barkó Pál barátunk. ~Ez a hosszú,
13 2   |      olyan basszista, mint Barkó Pál volt. Mikor azokat a szavakat
14 3   |  kiejtéssel: "szuszikból") Barkó Pál tiszteletgerjesztő alakja.
15 15  |  magyarul? - tudakozá unokájától Pál gróf. ~Erre a piros arcú
16 15  | hallhatón suttogá: ~- Jenőy úr. ~Pál gróf szemei kerekre felnyíltak
17 15  |       kívánt többet. ~És ezentúl Pál gróf mindig tegezte unokáját.
18 15  |       viszonajándékokról is, mik Pál gróf nevében kiosztattak.
19 15  |      köztudomású adat volt, hogy Pál gróf soha senkinek ajándékot
20 15  |         hárman a nagyapa nevét. ~Pál gróf nagyon meg volt elégedve
21 15  |        gyöngéd és szeretetteljes Pál grófhoz, mint volt ötvenkét
22 15  |       előtt. És az nagyon szép. ~Pál gróf sokáig gyönyörködött
23 15  |        végzett táncot. ~Most már Pál gróf maga ment helyébe a
24 15  |       táncot eljártam - folytatá Pál gróf -, őfensége a királyné
25 15  |     legjobban megmérni. ~Decséry Pál gróf, aki soha senkinek
26 15  |         rá e percben, mint akkor Pál grófra. ~Kit ne szédítene