Fejezet

 1 Korr|      szerencsét mégsem értem. ~- Dehogy nem érted! Bruder! Gondold
 2 Alko|       odaölelte keblére Kálmánt. Dehogy van már baja. ~- No, hát
 3 5   | érthetetlen szavakat fuldokolt: "Dehogy téged! Nem téged! Azokat!
 4 7   |         De addig talán elmúlik. ~Dehogy ment volna el ezen az estén
 5 9   |       annak az ezer forintját. - Dehogy értette! A poéta! ~- De
 6 12  |     visszautasítással viszonza: "Dehogy voltam!" - az apa így szólt: "
 7 12  |        Az igazi helyét a pénznek dehogy mondaná meg. Azt pedig a
 8 16  |       Csollán úr itthon lesz. ~- Dehogy lesz! Nem eresztem én azt
 9 16  |         akarnék önnel beszélni. ~Dehogy engedte volna el Csollán
10 18  |         azt a gyűrűt azonnal! ~- Dehogy adom! Nagy pénz árában van
11 20  |      Mert el talál sülni. ~- Ah, dehogy sül el! ~- No, én nagyon
12 21  |      valaki fölött hatalmuk van. Dehogy engednének el neki egy élcet
13 22  |         mi van a protokollumban. Dehogy nézte! Ő megtette, amiért
14 24  |     szállás után kérdezősködött. Dehogy van! Még a konyhában is
15 24  |   Dorothea. - Egy kicsi hajó. ~- Dehogy hajó - nevetett Sára asszony. -
16 24  |   tetején; nem kell annak egyéb. Dehogy ülnek azok az asztalhoz.
17 36  |           hogy kiengesztelje? Ó, dehogy. Az nem lett volna teátrista
18 37  |        már harminckétezer frank, dehogy kockáztatná tovább, megtömné
19 37  |      aztán még csak Béni bácsi! ~Dehogy engedte, hogy Bálvándy az
20 37  |          jönne még elő egyszer! ~Dehogy tudott Béni egy falatot
21 37  |     sopánkodék a nagyasszony. ~- Dehogy az. Dicsőség. Ha hazajön,
22 40  |     Hanem eldugod a padlásra? ~- Dehogy dugom a padlásra! A mi specerájboltunknak
23 40  |       másikon pedig visszahozta; dehogy adta azt a zálogházba: volt
24 40  |       hogy a csizma csak csizma! Dehogy csizma! Nekem az olyan csizma