Fejezet

 1 Alko|         szabad-e? S kinyílik az ajtó. Betekint rajta két mosolytól,
 2 2   |   katona! ~S azzal megindult az ajtó felé azokkal a jobbra-balra
 3 4   |   Korcza úr, mikor Kálmán a két ajtó között volt, s még azután
 4 9   |        munkához, midőn a kettős ajtó külsőjén elkezd valaki kocogtatni,
 5 9   |        kocogtatni, azután a két ajtó között nagy cihelődés támad,
 6 9   |       Azzal lassan felnyílik az ajtó; egy halványkék posztóruhás
 7 9   |         a kalapját, s a nyitott ajtó küszöbén állt. ~- Egyébiránt
 8 9   | biztatásra végre ki is nyílt az ajtó, s nagy alázatosan tolakodott
 9 10  |     térdelni a padlóra, hogy az ajtó aljára írhassa a folytatását
10 10  |        térdel, s írja a sort az ajtó aljára, a másik egyszer
11 10  |     asztalon, letörülte vele az ajtó felső részéről a már elmondottakat,
12 10  |       bérkocsi ott várta már az ajtó előtt, mely Budára átvigye
13 10  |    Mikor tehát Kálmán a benyíló ajtó felől nagy papucscsattogást
14 16  |      másik szemét is kiüti. ~Az ajtó küszöbén szemközt találkozott
15 24  |        hogy kapu kell neki, nem ajtó, ahol bemegy; az első tulok
16 25  |     akkor azután még sok bezárt ajtó fog állni előtte, amelyek
17 26  |        barátja, midőn nyílik az ajtó, s belép rajta a nagyanya. ~
18 27  |        hogy a nádor termében az ajtó felé közeledő léptek hangzanak.
19 29  |        a háta megett. ~Csak egy ajtó volt... ~...De minden ajtó
20 29  |      ajtó volt... ~...De minden ajtó volt! ~ ~
21 33  |     képezték. ~De íme nyílik az ajtó, s belép ő maga: a patrónus,
22 35  |    valami troglodita lakója. Az ajtó mellett volt még egy üres
23 35  |    mellettünk, majd mikor ez az ajtó is odaér a lámpás elé, akkor
24 37  |    belehurkolná, s megindult az ajtó felé. Mikor aztán fogta