Fejezet

 1 9 |        adjon érte ezer annyit; magamat kegyes jóakaratába ajánlom.
 2 12|        egyenrangú ember akarom magamat tekinteni. ~Katinka kacagott.
 3 16|         én egészen beletalálom magamat kegyednek a kedélyébe. Hiszen
 4 20|  ezelőtt két hónappal bezártam magamat, s éjjel-nappal törtem a
 5 20|       már ébren voltam. Láttam magamat és mindent körülöttem úgy,
 6 20|         nem azért, hogy védjem magamat kegyed ellen, kinek még
 7 20|     bozótnak; nagyon jól érzem magamat itten, hahaha! ~És mikor
 8 23|       asszonyságot. Bemutattam magamat: "Én Bányaváry direktor
 9 25|    felindulástól. ~- Elárultam magamat előtted - monda hevült hangon,
10 25|   szerelem osztja a rangot. ~- Magamat is szinte fölmelegítettél -
11 36|    teszi? Hát magam verjem meg magamat? Azt akarja, hogy magam
12 36|        Reggel, mikor kialudtam magamat, s felébredtem, természetesen
13 36|        egy bankár. Én megadtam magamat; elhoztam a pénzedet; add
14 39|      enyim volt. Szégyenlettem magamat miatta; de szeretett! Most
15 39|     másikat. - De kit? - Talán magamat, hogy olyan bolond voltam,
16 39|   akkor aztán hiába fekszem le magamat, jobb, ha felöltözöm magamat.
17 39|   magamat, jobb, ha felöltözöm magamat. És azután rendesen tizenegy
18 40| őrülnöm. Hogy én most adjam át magamat egy olyan boldog életnek,
19 40|       lesz? ~- Nem! Én ismerem magamat s magamról az egész fajtámat.
20 40|   Hagyjatok egyedül. Jól érzem magamat: nem kívánok senkit és semmit.
21 40|   mosolygott. ~- Már majd csak magamat. Az asszonyom le van már
22 40|       Hanem én egészen akarnám magamat lefestetni, hallja az úr,
23 40|       és csizma nélkül akarnám magamat lefestetni. ~- Mi a kánya? -