Fejezet

 1 Kort|     fogunk utazni, ugyebár? - kérdezé hideg udvariassággal. ~-
 2 Volt|      évszám. ~Tseresnyés uram kérdezé Barkó Páltól: jól van-e
 3 Volt|          Hová megyünk most? - kérdezé Tseresnyés uram a tudós
 4 Ker |     oda, asszonyom. ~- Nem? - kérdezé rábámulva Jenőyné. ~- Nem. ~
 5 1   |       mívelnek kendtek itt? - kérdezé parancsoló orrhangon, s
 6 2   |    gúnydalt ott a pincében? - kérdezé a rektor. ~Biróczy orcátlan
 7 5   |       szerény törleszkedéssel kérdezé: ~- Asszonyanyám nem eszik? ~-
 8 9   |    keresett valaki azalatt? - kérdezé azután Kálmántól, amint
 9 9   |       Mi legyen az a tárgy? - kérdezé Korcza úr. ~- Egy kőfeszület. ~-
10 10  |  szegletét csúnyául felhúzva, kérdezé: ~- Micsoda? ~Az őrnagy
11 10  |           Nincs több hozzá? - kérdezé aztán, mikor Kálmán elvégezte
12 11  |       asszony a replikához? - kérdezé Kálmántól, ki maga nem hozta
13 12  |     Tudományos Gyűjteményt? - kérdezé Jenőy úrtól. ~Jenőy úr magas
14 15  |       No, hát te mit tudsz? - kérdezé ezután tőle a család szokott
15 15  |    bruhahában a főispán aztán kérdezé mellette ülő sógorától: "
16 20  |      visszafordult, s hidegen kérdezé: ~- Miért? ~- Azért, mert
17 21  |      s durcás szemrehányással kérdezé: ~- Nos, hát nem ilyen volt-e? ~
18 22  |        aki önre lekiáltott? - kérdezé összehunyorított szemekkel
19 29  |   kerülsz ide? ~Ezt Bányaváry kérdezé Kálmántól. ~Hiszen Kálmán
20 29  |     neked ipekakuánát adni? - kérdezé Bányaváry. ~- Hogy egy kicsit
21 35  |      most már itthon marad? - kérdezé Tseresnyés uram. Aztán be
22 37  |     közepébe, hanem aztán azt kérdezé súgva: ~- De nem visznek
23 39  | szemei a sírástól. ~- Hová? - kérdezé Kálmán. ~- Nagy a világ... -