Fejezet

 1 2 |   vagy Csittvári krónika? ~- Igenis, láttam egyszer nagytiszteletű
 2 4 |    felelé egész készséggel: "igenis, leírtam". ~- Olvassa fel
 3 7 | szíve. ~"Eppur si muove!" ~- Igenis, én vagyok az! - felelt
 4 9 |      Pataki bizonyítvány? ~- Igenis. ~- Volt ott? ~Kálmán szörnyű
 5 9 |    Decséry. Fizetni jött? ~- Igenis, fizetni jöttem. ~- Meg
 6 9 |        Meg kapni valamit? ~- Igenis, kapok valamit. ~- Hát hallja,
 7 9 |      a nehéz botokat? Értem, igenis. És hát nem kell megkapnom?
 8 9 | Megkaptam-e a huszonötöt? ~- Igenis meg - bizonyítá a hajdú. -
 9 9 |    mosolygással mondá rá: ~- Igenis. Tudom. Annak a fölösleges
10 9 |     hasznát sem veszi. ~- De igenis veszi hasznát. Azon szent
11 10| Persze a vádlott mellett? ~- Igenis. ~- No, azt is előre tudhattam.
12 12| utazhatom. ~- Beteg vagy? ~- Igenis: beteg vagyok. ~- No, majd
13 20|    ezzel a delnőnek adni. ~- Igenis, Bálvándy azt nekem visszaadta.
14 24|    maga is részt vett? ~- De igenis: hogyne érdekelne! Tudom
15 24|      kötelességünknek? ~- Ó, igenis, hogy annak tartom. De az
16 25|   hogy meglepetés legyen. ~- Igenis, hercegnő. ~Kálmán, kicsinyben
17 34|   visszatért mint férfi. ~Ó, igenis, a génovai vargától megtudta,
18 35|   Itthon van-e nagyanyám? ~- Igenis, kedves uramöcsém, odabenn
19 37|      a kérdést Korcza úr. ~- Igenis, mikor lesz meg? ~- Hát
20 37|    diskuráltak egymással. ~- Igenis, én vagyok az ön váltótulajdonosának
21 37|      quasi optime gesta!" ~- Igenis. Legjobban végezve az ügyet. ~-
22 38|      Mindenki sajnálta őket. Igenis, sajnálta; ez volt az érzés.
23 39|   mint orcátlannak lenni. ~- Igenis. Állítom, mert láttam -