Fejezet
1 5 | az iskolából kicsaptak. ~Hja persze, az egészen más találkozás. ~
2 5 | aztán nagyot sóhajta. ~- Hja bizony, kedves nénikém,
3 5 | az is eltart éjfélig." ~Hja, egészen más zaj az! Attul
4 7 | Hát ön honnan tudja? ~- Hja, én mindent tudok. De most
5 9 | mind a hármunkra nézve. ~- Hja, kedves nagyuram, Tóth uram! -
6 9 | nézett a maga alkotta ködbe. ~Hja! Ez pedig nehéz dolog! -
7 9 | alázatos kocogtatás nélkül. Hja, ő is ebéd után volt már,
8 10| ezt az egész dolgot. ~- Hja, biz ez furfangos eset.
9 13| hogy te pörölni is tudsz! Hja, mihez nem tud az ember,
10 16| róla: ő nekem férjem. ~- Hja, azt nem tudtam. ~- Még
11 23| elébb nem haltunk meg éhen? Hja, barátom, a színésznek élelmesnek
12 24| személy" nevet viselt.) - Hja, annyi személynek meg éppen
13 24| konyhaművészete iránt. ~- Hja, jó iskolába jártam ám én! -
14 24| jónak látta közbeköhögni. ~- Hja bizony, még akkor csak olyan
15 24| négy nyelvet is tud. ~- Hja, amire a nyomorúság tanítja
16 27| megvárakoztatja valamennyit. Hja, az fontos ügy lehet, amiben
17 29| is valószínűleg ott van. ~Hja, a színészéletben gyakran
18 31| megkezdődhettek az előadások. ~Hja, bizony nehezen ment eleinte. ~
19 32| tudom, hogy nincs igazam. ~- Hja, kedves barátom, ha azok,
20 33| Komáromban mondják: krumplit. ~- Hja bizony - kezdé Tseresnyés
21 37| Párizsig megy a kauzája. ~- Hja, van annak, aki érti magát. ~-
22 37| emlékezett már rá Béni bácsi. ~- Hja, kedves mosziő, ez csak
23 40| hiba lenne ezen a képen? ~- Hja, azt maga nem érti, mester -
|