Fejezet

 1 Ker|       helyéről. Ott hever a toll az asztalon; ott vannak elszórva az
 2 1  |            amit láthatna. ~A hosszú asztalon ugyanis nem volt többé semmiféle
 3 1  |             gyertya úgy lobogott az asztalon, a körülülő arcokat reszkető
 4 1  |        diákok egyszerre fellökik az asztalon lobogó gyertyát, s a következő
 5 1  |            állt a tíziccés órros az asztalon, s minden diák kezében magasra
 6 1  |        ebben a dühében meglátott az asztalon valamit. Annak a láttára
 7 1  |            fényes cseppecske itt az asztalon? Az ott egy tintacsepp! ~
 8 1  |          áruló tintacsepp maradt az asztalon, s ez most mindent fel fog
 9 1  |         ahány sarok, annyi dobolta, asztalon, hordó fenekén a veszedelmes
10 4  |           írtam? Tessék a toll! ~Az asztalon állt egy óriási négyszögletű
11 4  |          körülnézett: ott hevert az asztalon egy nyúlláb, amivel a krétát
12 4  | keresztüldugva, avas brinzadöböz az asztalon, legyektől belepve, pipafüsttől
13 5  |        találod kedvenc ételeidet az asztalon; nem felejtették még el,
14 8  |      nagyasszony ráütött kezével az asztalon kiterített törvénykönyvre. ~-
15 9  |            festékei jelennek meg az asztalon. És fest ábrándos tájképeket,
16 9  |            úr; otthagyva heverni az asztalon az előkerült ezerest. -
17 10 |          nagy darab kréta hevert az asztalon. Azt felkapta, az ajtóhoz
18 10 |             Meglelte a nyúllábat az asztalon, letörülte vele az ajtó
19 10 |           őrző hurkokat; kitárva az asztalon a mindenféle alakú irományt,
20 17 |        megindul a díszmenet a fehér asztalon, s körüljárja annak gömbölyű
21 25 |          hanem helyette ott állt az asztalon egy miniatűr arckép, mely
22 33 |      terítve. Jó ősi cintányérok az asztalon, metszetlen poharak s szarvascsont
23 36 |          gyertya még mindig égne az asztalon; aminek gombává nőtt kanóca