Fejezet
1 2 | arcát elhagyta a vér. ~"Jaj nekünk - súgá Barkónak. Itt az
2 4 | Biróczy. - Holnap vasárnap, s nekünk a helyeinken kell lennünk,
3 7 | befizetjük az entrée-t, s nekünk játsszák el a darabot még
4 10| Tökéletes igaza van. ~- És nekünk? ~- Nekünk is igazunk van. ~-
5 10| igaza van. ~- És nekünk? ~- Nekünk is igazunk van. ~- Az lehetetlen. ~-
6 10| őrnagynak is igaza van, meg nekünk is? ~- Nekünk nincs. ~-
7 10| igaza van, meg nekünk is? ~- Nekünk nincs. ~- Nincs? Hadd halljam
8 12| elefántcsontra festve. És nekünk alkalmunk lesz együtt utazni
9 12| belőle. ~- Mit? ~- Hát azt a nekünk szóló levelet. ~- Nekünk
10 12| nekünk szóló levelet. ~- Nekünk szóló levelet? ~- Hisz a
11 20| leányoknál, sokat tanítanak nekünk a bibliai történetekből.
12 23| barátságát. Ez a nap ünnepnap nekünk. Hallod, már harangoznak!
13 23| Hát nem igaz? Nincs-e nekünk fejedelmi birtokunk ebben
14 23| éljenezte, mint akkor, mikor nekünk tapsolt? Mi vagyunk az ország
15 24| alkotmányunkat védjük, s az nekünk drágább még a földünknél
16 24| viszi el, fizetni, szolgálni nekünk kell. Mit törjük rajta a
17 28| uraknak álmodják. Hát miért nekünk ez álom? Ébredjünk fel belőle,
18 29| Bányaváry. - Te tilthatnád meg nekünk egyedül, hogy művedet előadjuk.
19 34| gyertya. Hála Istennek, nekünk van faggyúnk elég, nem szorultunk
20 36| aztán így szólt hozzám: "Nekünk fölösleges jövedelmünk van
21 40| A nyomor szövetségesünk nekünk, s a szenvedés adja az erőt.
22 40| semmiféle becsületes munkát, nekünk, többieknek. De ön nem jön
|