Fejezet

 1 3 |  vesznek báránykát? ~- Ejnye, öcsém; de hatalmas tolvaj lenne
 2 3 |       voltam. ~- No, megállj, öcsém - mondá Berti -, van nekem
 3 3 |    direktorodnak szól, nesze, öcsém, Borcsay: "Bálvándy úrnak,
 4 3 |       vele beszélsz. - Neked, öcsém, Barkó Palkó, nem tudtam
 5 3 |      te ajánlóleveled, kedves öcsém, Jenőy. Ezt már fáinabb
 6 4 |   mint egy erdei manó. ~- No, öcsém uram, hát magát csak ideküldték,
 7 4 |    joggyakornoknak. ~- Hehej, öcsém! Énhozzám akar maga jönni
 8 4 |          Abból. ~- S magának, öcsém, nem volt még olyan pénz
 9 4 |     No, csak menjen hát haza, öcsém, a nagymámihoz; mire hazaér,
10 6 | kalkulusa. - Kár, hogy Kálmán öcsém nem volt ottan. ~Kálmán
11 6 |      el ma sem, kedves Kálmán öcsém, a teátrumba? ~Azt hitte,
12 7 |     debutírozót: "Tüzesebben, öcsém! Nagyobb energiával! El
13 7 |        vajon mit mível Kálmán öcsém? ~Az bizony eléggé félelmes
14 7 |    egy emberfej volna. Kálmán öcsém arra az urnára feltette
15 8 |     közelítenek, hanem Kálmán öcsém íróasztalához, ki ott már
16 10|       ellen. ~- Jól van, jól, öcsém! Kiabálhatsz nekem! - némítá
17 11|     mondom én magának, Kálmán öcsém, hogy az a szép asszony
18 13|      méltósággal mondá: "ohó, öcsém, addig még sokat kell nőnöd,
19 29|    Egy lépést se tégy, kedves öcsém, többet, ha engem szeretsz.
20 29| aggódjál te mirajtunk, kedves öcsém! - monda Bányaváry. - Ha
21 37|      de bolondul tette Kálmán öcsém, hogy nem vette el. ~(Akkor