Fejezet

 1 Korr|             lássa a sok temetést, s ne hallja a sok énekszót. ~Azért nem
 2 AKol|           honfi honában: saját nyelvét hallja az ország a trónon, a törvényhozó
 3 1   |               emlékezet van abban! Aki hallja, azt képzeli, hogy élt már
 4 1   |                aki e búsongó búcsúdalt hallja, hogy mi van abban, amitől
 5 4   |             most "audiat!" ~"Audiat!" (Hallja!) Ez volt a patvaristának
 6 4   |      kigúnyolta volna csúnyául, ha azt hallja tőle, hogy hát mit írtam
 7 5   |              tréfál. Ne tréfáljon, no! Hallja, no. Ugye nem igaz? ~- Nagyon
 8 7   |           kiáltok. S azt mondta neki: "Hallja az úr! Maradjon veszteg,
 9 9   |          Igenis, kapok valamit. ~- Hát hallja, kedves földim, engem az
10 10  |               ki unja magát, mikor azt hallja, hogy mily szörnyen rágalmazzák. ~
11 13  | Tanácstermeinkben csak a latin nyelvet hallja. Társaságban, közéletben,
12 15  |             nyelv, mintha a béresektől hallja az ember. Az öreg gróf pedig
13 17  |             ember csizmadia. ~- Ugyan, hallja kend, majszter - szólítá
14 21  |               azokat egy szép leány is hallja, akibe szerelmes. ~De mégis
15 23  |            művésznő ajkán megdicsőülni hallja. Az elevenen égbe repülés
16 27  |                 hogy gyermekét kacagni hallja. ~A nádor aztán gyönyörködött
17 31  |             megfelelni, a közönség nem hallja tőlük az előadást, s felpisszeg
18 31  |            gondolatok, amiknek szavait hallja? Most kezdi-e tudni, hogy
19 35  |                cirkáló tűzőrség meg ne hallja a lármát. ~A két jó barátnak
20 39  |             Aszályi előtt állt meg. ~- Hallja ön! - mondta neki reszkető
21 40  |            akarnám magamat lefestetni, hallja az úr, ahogy állok. ~- Ne