Fejezet

 1 Kort|      Közéjük menni nem tanácsos, sötét is van; de hasztalan megy
 2 AKol|          félelemmel tekintenek a sötét jövőbe: "Nézzétek! Így küzdének
 3 AKol|         e művet megkezdék: ilyen sötét vala a múlt! ~Te egyedül
 4 1   |         rettenetes költemény egy sötét, félig világított föld alatti
 5 1   |        végig duzzadó orcáján. ~A sötét tógás alakok csendesen zengték
 6 4   |           Ez az én dolgom. ~- Ha sötét van, s rossz az út, a lámpást
 7 4   |      harag villámai elpihentek e sötét szemekben, amint az ifjút
 8 9   |    rózsaszínű, zöld szegéllyel s sötét csokoládészín és sárga csíkokkal,
 9 10  |          iszonyú tanulmány! Mily sötét országa a föld alatti világnak!
10 22  |         saját napja előtt valami sötét test állt szüntelen: Bálvándy. ~
11 23  |        hangzik idáig, de alattuk sötét, borongós erdő és mező.
12 24  |     cselédházaknak minden ablaka sötét volt már; aludt mindenki.
13 27  | ablaktáblái be voltak téve, hogy sötét legyen; de dolgozószobájában
14 29  | engedélye nélkül. Éhes volt. ~Jó sötét volt már, amint a kastélyból
15 31  |     Akkor egyedül állt a parton, sötét mogorva falrakás, durván
16 31  |   méregkeverőnek, egy csábítónak sötét lelkéhez méltó szavakat
17 32  |          már emlékezett ezekre a sötét szemekre! ~- Ismerlek, szép
18 32  |          végig a testén, midőn e sötét szemekbe nézett hosszasan,
19 33  |            Nagyanyjának levele a sötét éjjeli tájképet, mely jövőjét
20 38  |        kisfia otthon volt. ~Künn sötét volt, az eső esett; az órák