1-500 | 501-683
Fejezet
501 31 | kollegátust, hadd beszéljék ki magukat kedvükre a mai nap
502 31 | persziflázs eleitől végig, melyben ki van forgatva a művének értelme,
503 31 | az asszonyok kegyence, ki telivér költőnek hiszi magát,
504 31 | Korszakot alkotó lángész, ki ha bukik, a gyávák és törpék
505 31 | megmaradt, anyja sem tagadta ki; de Kálmánra nézve megbukni
506 31 | születhettek! Mikor gondolja ön ki ezeket? Mi az a költő, aki
507 31 | méltó szavakat találni? Ki tanítja őt arra a kitörésére
508 31 | felmondatik, két hét alatt ki kell onnan költözniök; mert
509 32 | SZÍVEK~Eznap Kálmán többé ki sem ment a szobájából, s
510 32 | egy dologban mégsem állta ki soká a vesztegzárt; másnap
511 32 | lelkében; a kevély ember, ki addig csak titokban rejtőzött,
512 32 | egész valódi arcával lépett ki vele a napvilágra, midőn
513 32 | csak az alól látszottak ki a selyem salavári dudorai,
514 32 | látogatást? ~- Az a kérdés, hogy ki látogat meg. ~- Egy derék,
515 32 | Egy derék, mívelt férfi, ki nekem jó barátom. ~- Ah,
516 32 | tegnap!" Akik nem gúnyolják ki önöket szemtől szembe, csak
517 32 | de egy barátom által. ~- Ki az ön barátja? ~- Bányaváry. ~-
518 32 | kívánta volna, hogy döntsem ki a házam minden közfalát,
519 32 | szóra: "Kérem!" Ne mondja ki előttem. Az önnek fájna.
520 32 | mindezeken felül egy soha ki nem meríthető stúdiumunk,
521 32 | emlékezzem. A tényt tudom, ki vagyok tagadva. ~- No de
522 32 | hogy az ősi vagyonból önt ki nem tagadhatja senki; az
523 32 | azt a jámbor kegyes arcot, ki gyermekkoromban annyiszor
524 32 | Tudom én azt. Nyomtasd ki, s küldd meg nekem is; hadd
525 32 | lelkének legtitkosabb vágya is ki volt találva: utazás a külföldre,
526 33 | minden ember orvostudor, ki a fogfájósnak tanáccsal
527 33 | minden ember színbíráló, ki a színműszerzőnek tanácsot
528 33 | beszéljen most neki valaki! ~- Ki az? - kérdé, kezét kirántva
529 33 | Az egyetlen nőcseléd, ki szakácsné, gazdasszony és
530 33 | hogy a dühödt paraszt éjjel ki ne tépje a földből. Hanem
531 33 | időben; amott egy herceg, ki juskulumos tót diákból lett
532 33 | csizmadia mestersége nem megy ki a módiból soha. Ezért mondta
533 33 | nagyon megrázta fejét, mintha ki akarná rostálni a mondásból
534 33 | nemegyszer a sorompónál rabolták ki az utazókat. Ez az utca
535 33 | építenek, s sziget emelkedik ki a munkájuk után. Ebben az
536 33 | fejével? A nyaka ficamodik ki bele, ha felnéz hozzájuk.
537 33 | haszontalankodó korban? Ki beszéli most azt a súlyos,
538 33 | Ostorozza meg, gúnyolja ki mostani hibáinkat, gyarlóságainkat,
539 33 | vezetését Bányavárynak, ki aztán kifogyhatatlan volt
540 33 | kiket süvegelve kísért ki a kapuig a házigazda, s
541 34 | legegyenesebb utat választotta ki magának. Postakocsival Triesztig,
542 34 | azzal a magas hölggyel, ki unokáját búcsúvétel nélkül
543 34 | véghetetlen tenger?! Találd ki: mit morog annak az örök
544 34 | az örök hulláma? Találd ki: mit rejt annak a sötétzöld
545 34 | sötétzöld mélysége? Találd ki: mit beszélnek vele a láthatáron
546 34 | lehanyatló csillagok? Találd ki: mi folyik benne olyan melegen
547 34 | földoldalról a másikra? Találd ki: mi világít fel belőle éjszakánkint?
548 34 | belőle éjszakánkint? Találd ki, hogy mi lakik egy asszonyi
549 34 | hercegnő kihallgatást eszközölt ki magának őszentségénél, az
550 34 | látta a példákat. Az ifjút, ki szerelmét letépi magáról,
551 34 | eszmének szolgáljon; a főurat, ki kockára teszi fejét, vagyonát,
552 34 | szabadságát; a katonát, ki nyugodtan szegezi homlokát
553 34 | töltött fegyver elé; a papot, ki egyházi esküjét egy még
554 34 | fogadalommal töri össze; a nőt, ki neméről lemond, hogy férfimunkát
555 34 | adhassa; a földönfutót, ki egyik ország határától a
556 34 | visszatér; az ősz apát, ki gyermekeit egyenkint föláldozza,
557 34 | nyomdokaiba lépnek; a rajongót, ki meggyőződésből gyilkol,
558 34 | Ó, szegény öreg asszony, ki elküldted kedvenc unokádat
559 34 | titkos tanácsossá neveztetett ki, ami elég megdöbbentő sorsfordulat.
560 34 | előre tudta, hogy a cenzor ki fogja törülni. Kész kiszedett
561 34 | hízelgés: "Egy előkelő anglus, ki itt átutazott, azt mondta,
562 34 | még mások is. ~A nyomdász, ki csak kalendáriumot ad ki,
563 34 | ki csak kalendáriumot ad ki, a szerkesztő, aki ingyen
564 34 | Majd a nagyravágyás démona: ki fölvezette a szédítő magaslatra,
565 34 | vetélytárs-Isten. ~Egy másik múzsa, ki csókjaival elhalmoz. És
566 34 | a nemesebbek fejlődnek ki náluk, derült kedély, társaságkereső
567 34 | jár nyomaikban. A leány, ki meggyalázott, büntetve van
568 35 | induló gabonáshajón alkudott ki magának helyet Pestig, s
569 35 | sok viszontagságot állt ki az úton, erős déli szelek
570 35 | valaki a vállára ütött. ~Ki az a valaki? ~Béni bácsi
571 35 | mamához; tudja, a pipát elébb ki kell színi, mert ha csak
572 35 | mert ha csak félig szíják ki, hát bajuszt kap. ~- No
573 35 | kap. ~- No hát csak szíja ki jól a pipáját, hogy bajuszt
574 35 | s arra Béni bácsi menten ki is hajolt az ablakon megint,
575 35 | nem a Duna vetette volna ki a partra, hanem a tenger
576 35 | Próbálja meg akárki, menjen ki az utcára kopott öltözetben,
577 35 | félrészegen bebukó alak, ki odakinn elkezdett veszekedés,
578 35 | arca mosolyogva fejezte ki a viszontlátás örömét. ~-
579 35 | akart vele valakit ütni. ~- Ki vagyok én, te rabszolga? -
580 35 | megszolgált ütleget jobbra-balra ki ne osztott volna, mely ütlegekért
581 35 | Áruló volt a saját titkárom, ki sátorom falán megjegyezte
582 35 | egyedüli ember, aki Bányaváryt ki tudja gyógyítani ebből a
583 35 | én indítványom oda megy ki, hogy ez a barna kenyér,
584 35 | köpönyegemet, s iparkodtam ki a házból. És íme bekövetkezett,
585 36 | alak hogyan került ide, és ki fia, arról mentül jobban
586 36 | ugye? Úgy hoztál ide? Mondd ki, hogy cudar ember vagyok:
587 36 | Tudod, Cilike nem állhatja ki a kávét, gyümölcsöt szeret
588 36 | percben mindezt igazán érezte; ki tehet róla, hogy este kilenc
589 36 | követek el halálbűnt, s ki engem mindennap hétszer
590 36 | lusta, mozdulatlan közönség ki volt lódítva helyéből. Ez
591 36 | nagyon durva műnek jött volna ki a kezéből. ~A dolog eredete
592 36 | kacagva nyitott be Kálmánhoz, ki akkor is írt. ~- Hallatlan
593 36 | műhelyből Tseresnyés uramat, ki jött a szokott bőrkötényével
594 36 | a zsebbeli pénzt én adom ki neked; egy tízesnél többnek
595 36 | hogy egyetlen barátunk, ki a művészet és irodalom ügyeért
596 37 | szépség bírása nem annak való, ki szerelme tárgyát féltve
597 37 | szerelme tárgyát féltve őrzi, ki a tánctermek szegleteibe
598 37 | arcmozdulataira figyel; ki gondolatait találgatja,
599 37 | gondolatait találgatja, ki lelkét odaadja neki, ki
600 37 | ki lelkét odaadja neki, ki ruhája suhogására tűzbe
601 37 | ruhája suhogására tűzbe jön, ki egy mosolyától boldog lesz,
602 37 | mosolyt irigyli mástól; ki annyit követel, amennyit
603 37 | Bálvándy volt az az ember, ki Kálmán helyét betölté. Az
604 37 | a német uralkodó herceg, ki három év előtt Dorotheáért
605 37 | bolondja. Hadd poétázza ki magát; nem kell útjába állni,
606 37 | Kálmán? - Szegény Kálmán! Ki gondolt még őrá? ~ ~Egy
607 37 | szemek, hogy gömbölyödik ki az arc, hogy tágul a mell
608 37 | is kilencednapra nyílik ki a szeme, mint a kismacskának.) ~
609 37 | elváltoztát. El fog-e szomorodni? Ki fog-e csordulni szeméből
610 37 | Bálvándy igen derék férfi, ki egy nőt boldogítani tud. ~
611 37 | Béni urat is magával hozva, ki ezúttal csak a jobb lábára
612 37 | bácsi ölelő karjai közé, ki csak bámult, mint a sült
613 37 | tegyen, amit akar; lökje ki az unokáját, a nemes, derék,
614 37 | meg nem lódítja Béni urat, ki csak állt ott, és kíváncsi
615 37 | mert én hosszú útra megyek, ki Bécsbe és Párizsba. ~- Mi
616 37 | daliás termetű férfi szállt ki, karját nyújtva az utána
617 37 | biztatta, hogy szálljon ki az is, kénytelen volt rászánni
618 37 | hölgyet is megpillantá, ki amannak a karjába kapaszkodott. ~
619 37 | frank, akkor a fekete jött ki, a krupié behúzta az egészet. -
620 37 | claudo", aki a bűn üldözésére ki van küldetve. ~Reménylé,
621 37 | a kívánsággal? Nem löki ki az ajtón? Vagy éppen talán
622 37 | felét bankjegyekben kérte ki a pénznek. ~A bankár pénztárnoka
623 37 | saját rendeletére állította ki a váltót. ~Ezt nem értette
624 37 | Ez óhajtását több ízben ki is fejezé előtte. Bálvándy
625 37 | ismeri helyzetemet. Nekem ki kell szabadulnom még ma.
626 37 | semmi nyereség. ~- De hát ki az ördög az a hitelező? ~-
627 37 | elcsípett, innen ugyan addig ki nem ereszt, míg a feleségem
628 37 | az anyád innen valahogy ki nem vált. ~Ez volt pedig
629 37 | magában: "én tudom, hogy ki az a másik". ~Biróczyval
630 37 | adósságai vannak, miket ki kell fizetni; de nagyatyjától
631 37 | rongyos hetvenötezer frankot ki akart rázni a dolmányujjából.
632 37 | míg utoljára az kerekedett ki belőle, hogy neki magának
633 37 | Csollánnénak, s aztán ő egyezkedik ki Bálvándyval. ~Biróczy azonban
634 37 | könyörög, hogy szabadítsa ki őtet e siralmas fogságából,
635 37 | fogságából, mert ő nem állja ki tovább, ő felakasztja magát.
636 37 | visszaérkezett, mindig nagyon ki voltak sírva a szemei Dorothea
637 38 | üres fiókot, hogy kerül-e ki még belőle valami szalámimaradék,
638 38 | elkíséri a színházi szolga, ki a színpadi ruháját kosarastul
639 38 | bezárt ajtón át a cselédtől, ki a kapunyitásra elősietett. ~"
640 38 | van oda - mondá Aszályi, ki udvarmester, kukta, felszelő
641 38 | vacsora, melynél Aszályi, ki bortöltögető, tósztmondó,
642 38 | az az ötlete támadt, hogy ki kellene kocsikázni a Duna-partra,
643 38 | bérkocsikat hozatott Aszályival, ki lovászmester, forspontbiztos
644 38 | nőül vette, nem kerülte őt ki Kálmán, sőt mint régi ismerőssel
645 39 | távol állni. Egypár íróban, ki Kálmán szelleme által túlszárnyalva
646 39 | közé tartozott Biróczy is, ki a jogtudományi szakban figyelemreméltó
647 39 | félbeszakad a jókedve; Aszályi, ki fennhangon mesélt valamit,
648 39 | érdeke bír engem mozgásra. ~- Ki az? ~- Azt is megtudod,
649 39 | értenie Kálmánnak, hogy ki "az az asszony?" ~"Csollánné?" ~
650 39 | ismerted azt az embert, ki szülőid csöndes hajlékából,
651 39 | Kálmán mint egy álomjáró ment ki az utcára. Gondolatainak
652 39 | énnekem nőm néma ajkát látni, ki ellen annyit vétettem, s
653 39 | ellen annyit vétettem, s ki soha nem hányta azt szememre. ~-
654 39 | hitte magáról, hogy egészen ki van már békülve saját jobb
655 39 | a társasággal; ne vonja ki magát a többiek közül. Bányaváry
656 39 | Pedig Platón bölcs volt; ki meri azt mondani, hogy nem
657 39 | az pedig csak annyit vett ki a félhomályban, hogy itt
658 39 | melyeknek akármelyikéből ugorhat ki egy összeesküvő karbonári,
659 40 | Ezt csakugyan nem adja ki az én lélektanom. Te, a
660 40 | roskadnunk alatta. Mégsem térünk ki az útból. A nyomor szövetségesünk
661 40 | Nagyanyáddal kibékülésed nem térít ki utadból; csak eszközt ád
662 40 | Segélyezte, hogy egy lapot adjon ki (ez volt az első szubvencionált
663 40 | Magyar folyóiratot adni ki, közönség nélkül, kiadó
664 40 | minden erőltetés, nem jön ki a tollból az első szó, ha
665 40 | arcképe nagyszerűen ütött ki. Olyan volt ezüstgombos
666 40 | varsába. Wasztl volt az, ki Tseresnyés uramnál rendelt
667 40 | Hanem azért Tseresnyés uram, ki Wasztlt még hentesinas korából
668 40 | Wasztl gallérját, úgy tolta ki az udvarra. A nagy mahumed
669 40 | emlékeztetés által, hogy ki kellett fordítania keble
670 40 | Egyszer a csizmadia segíti ki a hínárból a művészt, másszor
671 40 | csizmákat az öreg szolgálónak, ki azokat a nagy vásáros ládában
672 40 | szép almáspejen kocsikázni ki a Városligetbe. ~Erre megszólalt
673 40 | fel az almáriomot, vedd ki onnan az ezüstgombos mentémet,
674 40 | hogy kis hálófülkéjéből ki ne sántikáljon, megnézni,
675 40 | valaki az ajtón. - Nyisd ki, gyerek! - "Valami pajkos
676 40 | hogy most a tisztaszoba ki van adva egy fiatal úrnak;
677 40 | azokra is ráismerek? Aztán ki pingálta ezeket a képeket? ~-
678 40 | hiábavalóságokra egy garast ki nem adott, s most száz forintot
679 40 | százat, hanem kettőt húzott ki Tóth uram a bugyillárisból. ~-
680 40 | író is, egy folyóiratot ád ki, amelyből bizonyára többet
681 40 | ugyan nem tudom, hogy ő ki légyen, nem is gyaníthatom,
682 40 | szakácsné hiába szaladgál ki az utcaajtóba lesni, hogy
683 40 | van még nyitva, onnan hat ki egy vékony fénysugár. ~Kálmán
1-500 | 501-683 |